Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2004.(VI.11.) ÖK. rendelete

A helyi építési szabályzatról

Győrújfalu Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

/1/  A rendelet hatálya Győrújfalu község közigazgatási területére terjed ki.

/2/  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

2.§

A rendeletet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (a továbbiakban: SZ-J1 terv)-;

- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (a továbbiakban: SZ-J2 terv)-;

című, Rp.I.-142-2 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

3.§

/1/  A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

/2/  Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4.§

/1/  Kötelező szabályozási elem

• a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
• a belterület határvonala
• a módosított belterület határvonala
• a szabályozási vonal
• az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
• az építési hely határvonala
• az építési övezet határa

/2/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /3/ bekezdésben foglaltakat – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály^[1] szerinti előírásokat.

/3/  Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.

/4/  Irányadó szabályozási elem

• az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

/5/   Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

5.§

/1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

/2/  A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a.,  Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b.,   A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

/3/   Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

/4/  A külön^[2] rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

/5/  Telekméretek

a.,  A beépült, vagy kialakult telekosztású lakótömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

b.,   Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 14,0 m lehet. A beépíthető legkisebb telek területe 550 m2.

c.,   A lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

A telek beépítésének általános szabályai

6.§

/1/  A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.

/2/   Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7.§

/1/   Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

/2/  Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

/3/   A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága^[3] és utcai homlokzatszélessége^[4]* a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

/4/  Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

/5/   Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

/6/  Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.

Környezetvédelem

8.§

/1/  Vízvédelmi besorolás:

a.,  felszín alatti vizek:   „A” fokozottan érzékeny terület^[5]

b.,  felszíni vizek:           fokozottan védett terület^[6]

c.,  Általánosan védett felszíni vízminőségi terület

/2/  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

/3/  A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.^[7]

/4/   A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

• fák, bokrok     100 pollen/m³
• fűfélék              30 pollen/m³

/5/   A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

/6/   A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

9.§

/1/  A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

/2/   Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

Értékvédelem

10.§

/1/  Helyi védelem

a.,   Győrújfalu közigazgatási területén a helyi védelemről szóló külön rendelet megalkotásáig átmeneti védettség alatt áll :

                -  római katolikus templom, 108 hrsz

                        -  evangélikus templom, 172/1 hrsz

-  feszület a katolikus temetőben, 146 hrsz

-  feszület a katolikus templom mellett, 111/4 hrsz

-  emlékoszlop a katolikus templom bejáratánál, 108 hrsz

-  millenniumi kereszt, 116/20 hrsz

-  világháborús emlékmű, 777/4 hrsz

-  lakóépület a Rákóczi út mentén, 58 hrsz

b.,   A külön^[8] jogszabályban meghatározottakon túl építési engedély köteles a helyi védett épületek külső megjelenését megváltoztató mindennemű építési, felújítási munka.

c.,   Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.

/2/  Településkép védelem

A település közigazgatási területén a 1,5 m x 1,0 m befoglaló méretet meghaladó méretű reklám és hirdetési célú plakát, tábla elhelyezésére szolgáló építmény, szerkezet, vagy reklámszerkezet nem építhető.

Zöldfelületek

11.§

/1/  A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

/2/   A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

/3/  A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/4/  Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

12.§

/1/  A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 500,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

/2/  Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

      -   400 kV-os vezeték                              40,0 -  40,0 m

• 20 kV-os vezeték:                               5,0 –   5,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[9] jogszabályok tartalmazzák.

/3/  Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

• középnyomású gázvezeték:              4,0-4,0 m

/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

/5/  Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:

      -     Mosoni – Duna  10,0 – 10,0 m

• Újfalui-csatorna   6,0 –   6,0 m

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos^[10] jogszabályok tartalmazzák.

/6/   Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

/7/  A Győr-Pozsony közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:

• az összeköttetés tengelyvonalától számított 56,0 - 56,0 m széles sávba eső ingatlanokon az 55,0 m feletti nagyságú építményekre.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13.§

/1/  A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a.,  Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

• falusias                                       Lf
• kertvárosias                                Lke

Vegyes terület

• településközpont                      Vt
• központi vegyes                       Vk

Gazdasági terület

• kereskedelmi, szolgáltató        Gksz

Különleges terület                          

• temető                                      Kt
• sportterület                               Ksp
• bányaterület                             Kb
• strandterület                             Kst
• hulladékudvar                          Kh

b.,  Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési terület

• közút terület                             KÖu
• közműterület                            Köm

Zöldterület                                      Z

Erdőterület                                      E

Mezőgazdasági terület                    Má

Vízgazdálkodási terület                  V

Az övezeti jel értelmezése

14.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15.§

/1/  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

• falusias lakóterület                Lf
• 
  

kertvárosias lakóterület        Lke                 

/2/  Telekméretek

a.,  A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

/3/  Beépítés

a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

b.,  Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

c.,   Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

d.,  Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.

e.,  Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

/4/  Az építési hely határai

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb

/5/  Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

/6/  A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

< >közműves villamos energia vezetékkel,közműves ivóvíz vezetékkel,éjjel     40 dB/A

A falusias lakóterület építési előírásai

16.§

/1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

< >fő funkciót hordozó épületkénta.,  egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két lakóépület legfeljebb 6,0 m távolságban egymástól,

b.,  önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény,

c.,   a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.

< >a fő funkciót kiegészítő épületkéntd.,  gépjármű és egyéb tároló

e.,  állattartó épület

f.,  kisipari műhely

/2/  A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.

/3/  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31.§ /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.

/4/  Övezeti előírások

Kertvárosias lakóterület

17.§

/1/  A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a.,  egy kétlakásos lakóépület

b.,  önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként

d.,  gépjármű és egyéb tároló.

/2/  Övezeti előírások

Vegyes terület

18.§

/1/  A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

< >településközpont vegyes terület       Vtközponti vegyes terület                     Vka.,  A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.

/3/  Beépítés

a.,  Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni

b.,  Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.

/4/  A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

< >közműves villamos energia vezetékkel,közműves ivóvíz vezetékkel, 

/5/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.,  zajvédelem:   vegyes terület                                    V 

üzemi zaj megengedett értéke:         nappal             55 dB/A

éjjel     45 dB/A

Településközpont vegyes terület

19.§

/1/  A településközpont vegyes területen

< >fő funkciót hordozó épületkénta., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.

< >fő funkciót kiegészítő épületkéntb., a 19.§ /6/ bekezdésében meghatározott övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.

/2/   Az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

/3/  Egyéb, az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.

/4/  Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.

/5/  Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb

/6/ Övezeti előírások

Központi vegyes terület

20.§

/1/  A központi vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, valamint kistérségi vonzású intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális épületek építhetők.

/2/  Övezeti előírások

Gazdasági terület

21.§

/1/  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

< >kereskedelmi, szolgáltató terület      Gksz 

Kereskedelmi, szolgáltató terület

22.§

/1/   A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és nem zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.

a., A kereskedelmi, szolgáltató területen az alábbi tevékenységi csoportokba tartozó termelő tevékenységek számára alakítható telek, építhető épület

< >élelmiszeripartextilipar: textilruházat gyártásalábbeli gyártásafafeldolgozásfémfeldolgozási termék gyártásamezőgazdasági gép gyártásahíradástechnikai termék gyártásabútorgyártásjárműjavítás/2/  Övezeti előírások

/3/  A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

< >közüzemi villamos energia vezetékkel,közüzemi ivóvízvezetékkel,

/4/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

< >zajvédelmi besorolás: gazdasági területkötelező hulladékszállítás,kötelező közüzemi szennyvízelvezetés./5/   A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni.

Különleges terület

23.§

/1/  A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

< >temető            Ktsportterület     Kspkavicsbánya   Kbstrand             Ksthulladékudvar Kh/3/   A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                   szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                        5%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

Alakítható telek:                                                            szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                           a telekhatároktól 10,0 m

A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.

/4/  A kavicsbánya területén szociális és igazgatási épület építhető.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Megengedett építményi alapterület:                 200 m²

Építési hely határai: kialakult, vagy                 8,0 m

/5/  A strandként megjelölt területen a fürdőzőhely területét 2000 fő befogadóképességre, legalább 10 m²/fő szárazföldi és 4 m²/fő vízi területigény figyelembe vételével kell meghatározni.

A területen építmény részletes szabályozási terv alapján építhető. A vízfelület kialakításának előkészítő földmunkái külön jogszabály szerinti engedélyezés után a részletes szabályozási tervtől függetlenül elvégezhetők.

/6/  A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei  és szociális-iroda  épületek építhetők.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m

A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.

/7/  A különleges terület telkeit el kell látni:

< >közműves villamosenergia vezetékkel,közműves ivóvízvezetékkel,temető

-  zárt szennyvíztározóval:                strand

kavicsbánya

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési terület

24.§

/1/  A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

-  közúti terület KÖu

-  közműterület               Köm

/2/  Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon  KÖu  jellel ellátott közúti területek.

/3/   A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

-  a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

-  a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

/4/   A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a.,  Országos közúthálózatba tartozó utak

< >országos mellékút kerékpárúttal                KÖu  Mb.,  Helyi utak

< >települési mellékút (településközi út)        KÖ Temezőgazdasági út                                       KÖu  Mggyűjtőút                                                       Köu Gykiszolgálóút                                                KÖugyalogút                                                      KÖu GYA/5/   A közutak területén az 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

/6/   Győrújfalu közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk

a.,  Külterületi utak

aa., Győrújfalu  - Sáráspuszta települési mellékút:                  K.VIII.A.60

ab., Győrújfalu – Mártonháza puszta települési mellékút       K.VIII. A.60.

ac., Győr – Mosonmagyaróvár kerékpárút:                              K. IX.

b.,  Belterületi utak

ba.,  Gyűjtőutak

-  B. V. c. A.50

bb.,  Kiszolgáló utak,  tervezett kiszolgáló utak

< >B. VI. d. A,B. 40B. X.

/7/   Közműterületek  Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni..

Zöldterület

25.§

/1/  A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a., közpark          Zkp

/2/  A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

/3/  A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

26.§

/1/  Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a.,  Védelmi erdő                                    Ev

/2/   Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

/3/  Védelmi erdő       Ev

A védelmi erdőben épület nem építhető.

Vízgazdálkodási terület

27.§

/1/  Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2  terven  V   jellel jelölt terület.

/2/  A V₁  övezetben a Mosoni-Duna 6,0 m széles parti sávjának szabadon hagyásával vizitúra megállóhely létesíthető.

A vizitúra megállóhelyen kerti melléképítmények és berendezések helyezhetők el, épület nem építhető.

A vizitúra megállóhelyet igénybe vevők higiénés igényeinek kielégítésére mobil illemhelyet kell elhelyezni.

Mezőgazdasági terület

28.§

/1/  Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint

< >gazdálkodási terület                           Má   G farmgazdasági terület                        Má   F

/2/  Mezőgazdasági gazdálkodási terület     Má  G

a.,  Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.

Az övezetben nagy energia- és vízfogyasztású, valamint nagy külső forgalmat indukáló létesítmény nem helyezhető el.

b.,   A lakóterületen tartható állatszámot meghaladó mértékű állattartás céljára szolgáló épület az SZ-J2 terven Má  GÁ  jelű övezetben építhető. 

- alakítható legkisebb telek:           5000 m²

 - beépíthetőség:                               3%

 - építménymagasság:                      7,5 m

 - építési hely: telekhatároktól         20,0 m

 - a telekhatárok mellett 10,0 m szélességben takarófásítást kell létrehozni.

c.,  Az  Má  G  övezetben lévő gyepként nyilvántartott területeken állattartó karám és fedett nyitott szénatároló építménye építhető.

d., Az  Má G  övezetben lévő nádasként nyilvántartott területeken út és közműműtárgyon kívül építmény nem építhető.

/3/  A farmgazdasági területen az OTÉK szerinti létesítmények építhetők az ott rögzített előírások szerint.

Közműellátás

29.§

/1/  A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt:        ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,

gázvezeték,

távbeszélő földkábel.

            villamos energia vezeték,

telefon vezeték,

kábel TV vezeték,

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

/2/  a.,  A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46.§-49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b.,  A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

/3/  Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

Átmeneti szabályozási előírások

30.§

Az SZ-J1 terven   Á   jellel jelölt övezetben új építési telek nem alakítható.

a.,  Az övezet lakóházzal már beépített telkein lakásszám-növekedést nem eredményezően lakóház, valamint a telken folyó tevékenységhez kapcsolódó tároló épület építhető.

beépítési mód:                                                        kialakult

építési hely határa: előkert:                                   kialakult

oldalkert:                               6,0 m

hátsókert:                               6,0 m

megengedett legnagyobb beépítettség:                  30%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:                                   50%

megengedett legnagyobb építménymagasság:      4,5 m

b.,  A beépítetlen telkeken csak az OTÉK 30.§-a szerinti építmények építhetők.

Sajátos jogintézmények

31.§

Az SZ-J1 terven az elővásárlási joggal terhelt terület határa jellel körülhatárolt telekre a szomszédos telken álló orvosi rendelő megközelíthetősége érdekében az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

32.§

/1/   Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 2/1997.(III.25.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2000.(VIII.25.), 17/2000.(X.17.), 14/2002.(XII.10.) önkormányzati rendeletek.

Győrújfalu, 2004. június 10.

Cserjés László                                               Knipper Emilné

polgármester                                                     körjegyző

A rendelet kihirdetve: 2004. június 11-én.

Knipper Emilné

    körjegyző