Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában és az 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1.  Általános rendelkezések

1. §      Az Önkormányzat

            1. hivatalos megnevezése: Győrújfalu Községi Önkormányzat,

2. székhelye: 9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.,

3. igazgatási feladatait ellátja: a Győrladaméri Közös Önkormányzati Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

4. illetékességi területe: Győrújfalu község közigazgatási területe,

5. jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,

6. hivatalos lapja: Az „Új Falu" megjelenik negyedévente, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.

II. Fejezet

2. Feladatok és hatáskörök

2. §     Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.” Az Önkormányzat által használt szakfeladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. §      A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/B. § szerinti ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése;

2. átmeneti segély megállapítása;

3. a temetési segély megállapítása;

4. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása;

5. önkormányzati segély megállapítása;

6. szülési támogatás megállapítása;

7. az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;

8. a közterület használat engedélyezése;

9. a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés    jóváhagyása;

10. a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;

11. a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;

12. az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.

4. §      A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságra hatáskört nem ruház át, a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a Képviselő-testület tagjai összeférhetetlenségi ügyében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényben meghatározott bizottsági feladatok ellátása.

III. Fejezet

3. A képviselő-testület működése

5. §    A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

6. §   A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű   tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

7. §    (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon - történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában.

(2) A lakosságot a Képviselő-testület üléseinek időpontjáról az ülés meghívójának az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján kell tájékoztatni.

8. §     A meghívó tartalmazza

            a) az ülés helyét és idejét;

            b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

9. §     (1) Az előterjesztés tartalmazza

a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;

b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre,  melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.

(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:

            a) rendeletalkotáshoz,

            b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,

            c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,

            d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

            a) a települési képviselő,

            b) a bizottság,

            c) a polgármester,

            d) a jegyző.

10. §  (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 10-13. § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.

(2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely

a) fizetési kötelezettségről szól;

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;

c) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;

d) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Győrújfalu Község Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

11. §   (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az önkormányzat honlapján vagy az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.

(2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított két évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (3)-(4) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.

(6) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

12. §   (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 5 nap rendelkezésre álljon.

(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.

(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott közzétételt.

(5) A jegyző a 11. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.

13. §    Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.

14. §   (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület a 7. §-ban foglaltaktól eltérően, rövidebb határidővel, vagy akár rövid úton bármilyen célszerű értesítési mód alkalmazásával összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.

(2) A Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, rendkívüli üléseit - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tervezett ülésekre vonatkozó szabályok alapján kell összehívni.

(3) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt. 

(4) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (3) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.

15. §    Az ülés vezetőjének feladatai:

            a) megnyitja az ülést;

            b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;

            c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;

            d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;

            e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja vagy megvonja;

 f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő vagy másokat sértő megfogalmazást használ;

 g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;

h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;

            i) szünetet rendel el;

            j) berekeszti az ülést.

16. §   (1) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása után

a) meghallgatja a polgármester beszámolóját a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről;

b) dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról;

            c) dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.

(2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.

(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.

17. §    (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben nincs, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.

(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.

18. §   (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.

(2) A napirend megnyitását követően először

a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő egészítheti ki szóban az előterjesztést;

b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.

(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.

(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.

(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.

(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.

(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.

19. §  (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.

(2) A titkos szava­zás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tag­jainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A név szerinti sza­vazásnál az ülést levezető elnök felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

20. §   (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a bizottság;

d) a jegyző.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

21. §    (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.

            (2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák

a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;

b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;

c) a képviselő-testület által hozott döntést;

d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.

22. §  (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte vagy nem jelezte;

b) a napirendi pontonként az előadók nevét;

c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;

d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.

(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A jegyzőkönyvet a jegyző, a polgármester és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. (SZMSZ 2. sz. függeléke)

23. §  (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:

            a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;

            b) tájékoztatás a környezet állapotáról;

            c) közérdekű, kérdések, javaslatok.

(2) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 7 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni.

24. §   (1) A települési képviselő köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;

e) a tudomására jutott titkot megőrizni.

(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.

IV. Fejezet

4.  A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságok

25. §  (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
   1. dönt a költségvetési tartalék, alkalmanként maximum bruttó 100.000 Ft-ig terjedő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
   2. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
   3. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
   4. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
   5. meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.

26. §    A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

27. §   (1) A jegyző az Mötv. 82. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jelzési kötelezettségének a jogszabálysértés tudomására jutását követően haladéktalanul köteles eleget tenni.

(2) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Győrladaméri Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási előadója látja el. 

5.    A bizottságok működése

28. §   (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata:

1. képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

2. vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

3. vagyonnyilatkozatok kezelése, mely lehetővé teszi a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát,

4. vagyonnyilatkozat kezelése során az adatvédelemről való gondoskodás,

5. vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,

6. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

fa) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez  szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

fb) felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése (azt csak a bizottság tagjai ismerhetik meg) és ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése.

fc) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

3. A Szociális Bizottság feladata:

1. a falu szociális térképének összeállítása, szociálisan rászorult lakosok felkutatása

2. a folyamatosan felmerülő szociális kérdések véleményezése

3. az átmeneti és a kivételes méltányosságú átmeneti segélyek döntéshozatalra való előkészítése

3. A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
4. A Bizottság maga határozza meg működésének részletes szabályait.
5. Bizottsági üléseken a polgármester, véleményezési jogkörrel felruházva bármikor részt vehet.

V. Fejezet

     6.  Társulások

29. §     (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Győrújfalu-Győrladamér Gyermekjóléti Szolgálat Társulása, melynek feladata a gyermekjóléti és családsegítési feladatok ellátása.

b) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

c) Arrabona EGTC, feladata a Szigetköz és a Mosoni-síkság, Sokoróalja közvetlenül Győrhöz kapcsolódó része, illetve a szlovákiai Csallóköz és a Mátyusföld nyugati térségének tájegységeiből álló határtérségben közös területfejlesztési célok megvalósítása.

d) Mosonmagyaróvári Vízi Társulat működési területén a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási és környezetvédelmi feladatokat lát el.

VI. Fejezet

7. Záró rendelkezések

30. §    (1) Jelen rendelet – a 3. § 5. pont kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 3.  §  5. pontja 2014. január 1. napjával lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Győrújfalu Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelete.

Nagy Imre Attila                                                        Kató Mária

             polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: 2013. november 27.

                                                                                                 Kató Mária

                                                                                                               jegyző

Az SZMSZ függelékei

1. A képviselő-testület névsora

2. Jegyzőkönyv-hitelesítő neve

3. A Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság és a Szociális Bizottság tagjainak névsora

4. Az Önkormányzat szakfeladatrendje

AZ SZMSZ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE

A képviselő-testület tagjainak névsora

                            Nagy Imre Attila                             polgármester

                            Dr. Pardavi Máté                           alpolgármester

                            Boros Dániel                                  képviselő

                            Mikola Anikó                                  képviselő

                            Molnár Gyula                                 képviselő

                            Pálné Hortoványi Tímea              képviselő

                            Tóth Tamás Zsolt                          képviselő

AZ SZMSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE

Jegyzőkönyv-hitelesítő neve: Mikola Anikó képviselő

AZ SZMSZ 3. SZÁMÚ FÜGGELÉKE

A Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság tagjainak névsora:

Mikola Anikó                                    elnök

Pálné Hortoványi Tímea                tag

Molnár Gyula                                   tag

A Szociális Bizottság névsora:

Mikola Anikó                                               elnök

Molnár Gyula                                   képviselő

Pálné Hortoványi Tímea                képviselő

Hajtó Ferencné                               nem képviselő tag

Koteczki Józsefné                          nem képviselő tag