Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2015. (III. 12.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1.  Általános rendelkezések

1. §      Az Önkormányzat

            1. hivatalos megnevezése: Győrújfalu Községi Önkormányzat,

2. székhelye: 9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.,

3. igazgatási feladatait ellátja: 2015. január 1. napjától a Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

4. illetékességi területe: Győrújfalu község közigazgatási területe,

5. jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,

6. hivatalos lapja: Az „Új Falu" megjelenik alkalomszerűen, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.

7. hivatalos honlapja: www.gyorujfalu.hu

II. Fejezet

2. Feladatok és hatáskörök

2. §     Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében           ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló            2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.        Az Önkormányzat által használt kormányzati funkció kódokat és azok megnevezéseit a         3. számú függelék tartalmazza.

3. §     (1) A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

                        a) rendkívüli települési támogatás megítélése,

                        c) köztemetés elrendelése.

(2) Az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;

(3) A közterület használat engedélyezése;

(4) A közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés    jóváhagyása;

(5) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;

(6) A közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;

(7) Az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.

4. §     A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságra            hatáskört nem ruház át, a Bizottság feladata a Mötv. 37. §, 39. §, 72. §-ai és 2. melléklete        alapján a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,         ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a képviselő-testület tagjainak          összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyének vizsgálata.

III. Fejezet

3. A képviselő-testület működése

5. §     A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

6. §     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű               tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és          vezeti.

7. §     (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére            legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli    előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon – történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus          formában. Sürgős esetben az ülés előtt közvetlenül is lehet közölni az írásbeli      előterjesztéseket.

(2) A lakosságot a képviselő-testület üléseinek időpontjáról az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján kell tájékoztatni.

(3) A képviselő-testület a következő önszerveződő közösségeknek biztosít tanácskozási jogot a költségvetési rendelet tárgyalásakor: civil szervezetek, egyesületek.

8. §     A meghívó tartalmazza

            a) az ülés helyét és idejét;

            b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

9. §     (1) Az előterjesztés tartalmazza

a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;

b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre,  melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.

(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:

            a) rendeletalkotáshoz,

            b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,

            c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,

            d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

            a) a települési képviselő,

            b) a bizottság,

            c) a polgármester,

            d) a jegyző.

10. §  (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 10-13. § vonatkozásában a            továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a      természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező      szervezetek azokat véleményezhetik.

(2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely

a) fizetési kötelezettségről szól;

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;

c) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;

d) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Győrújfalu Községi Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

11. §   (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az Önkormányzat honlapján vagy az       Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.

(2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított két évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (3)-(4) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.

(6) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

12. §   (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre     legalább 5 nap rendelkezésre álljon.

(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.

(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott közzétételt.

(5) A jegyző a 11. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.

13. §    Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat,   valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.
14. §    (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület a 7. §-ban foglaltaktól        eltérően, rövidebb határidővel, vagy akár rövid úton bármilyen célszerű értesítési mód    alkalmazásával összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén a meghívó    hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség      okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.

(2) A Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, rendkívüli üléseit - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tervezett ülésekre vonatkozó szabályok alapján kell összehívni.

(3) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt. 

(4) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (3) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.

15. §    Az ülés vezetőjének feladatai:

            a) megnyitja az ülést;

            b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;

            c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;

            d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;

            e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja, vagy megvonja;

            f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem            illő, vagy másokat sértő megfogalmazást használ;

            g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez           méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;

            h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a      szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;

            i) szünetet rendel el;

            j) berekeszti az ülést.

16. §    (1) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása után

a) meghallgatja a polgármester beszámolóját a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről;

            b) dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.

(2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.

(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.

17. §    (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció     formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló      képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz            elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben a két ülés között rendelkezésre álló idő kevesebb 15 napnál, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.

(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.

18. §   (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.

(2) A napirend megnyitását követően először

a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő szóban az előterjesztést kigészítheti;

b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.

(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.

(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.

(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.

(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.

(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.

19. §    (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban          részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok             számát.

(2) A titkos szava­zás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tag­jainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A név szerinti sza­vazásnál az ülést levezető elnök felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

(4) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy az ülésvezető betűrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester (ülésvezető) a szavazatát mindig utolsónak adja le.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. A névszerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.

4. A képviselő-testület rendelete

20. §   (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a bizottság;

d) a jegyző.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

21. §    (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.

            (2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák

a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;

b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;

c) a képviselő-testület által hozott döntést;

d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.

22. §  (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében         meghatározottakon túl tartalmazza

a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte, vagy nem jelezte;

b) a napirendi pontonként az előadók nevét;

c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;

d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.

(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

23. §    (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó            közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:

            a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;

            b) tájékoztatás a környezet állapotáról;

            c) közérdekű, kérdések, javaslatok.

(2) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 7 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni.

(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, és  a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(4) A falugyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt 50 fő, Győrújfalun állandó lakcímmel rendelkező állampolgár indítványozza, s a tárgyalandó téma nem csoport-, hanem közérdeket érint. Az indítványon meg kell jelölni a tárgykört és azt névvel, aláírással, lakcímmel, személyi azonosító számmal el kell látni.

(5) A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, vagy az önkormányzat honlapján, kör e-mailben, valamint szórólapon közzétett hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább 7 nappal a rendezvény kitűzött  időpontja előtt. Rendkívüli esetben (vis maior) a lehető legrövidebb idő alatt a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel (telefon, hangosbemondó) is össze lehet hívni a gyűlést.

(6) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint az önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait,  az érintett intézményvezetőket.

(7) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.

24. §    (1) A települési képviselő köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;

e) a tudomására jutott titkot megőrizni.

(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.

IV. Fejezet

5.  A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságok

25. §  (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
   1. dönt a költségvetési tartalék bruttó 1.000.000 Ft-ig terjedő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
   2. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
   3. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
   4. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
   5. meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
   6. amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönt:

              fa) önerő nélküli pályázatokban,

              fb) vis maior esetén.

g) dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan szociális ügyekben, különösen a rendkívüli települési támogatás odaítélésében, melyekről a képviselő-testületnek utólagos tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

26. §    (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

27. §    (1) A jegyző az Mötv. 82. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jelzési        kötelezettségének a jogszabálysértés tudomására jutását követően haladéktalanul             köteles eleget tenni.

(2) A jegyző és az aljegyző tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Győrladaméri Kirendeltségének vezetője látja el. 

(3) A jegyző a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatain túlmenően:

            a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági    hatásköröket;

            b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;

            c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével,      korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

            d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs             tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

            e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság   elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

            f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

            g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban            tartásáról;

            h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit;

            i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres tovább képzéséről;

6.    A bizottságok működése

28. §    (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati     feladatok ellátására – állandó            vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

            (2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

            a) Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság, létszáma: 3 fő,

            b) Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő.

(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

(4) A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon    változtathat, nemcsak lemondás esetén.

(5) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

29. §    (1) Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladat- és                           hatásköre:

a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosságának biztosítása, adatvédelemről való gondoskodás,

b) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,

c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

           ca) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez          szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

           cb) felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése (azt csak          a bizottság tagjai ismerhetik meg) és ellenőrzést követő 8 napon belüli           törlése,

           cc) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-   testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

            (d) benyújtja az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőt és a   polgármestert érintő            összeférhetetlenség és méltatlanság, valamint a    képviselői megbízatás megszűnése esetén.

(2) A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre:

1. a település szociális térképének összeállítása, szociálisan rászorult lakosok felkutatása,

2. a folyamatosan felmerülő szociális kérdések véleményezése,

3. a települési támogatások döntéshozatalra való előkészítése, megítélésüknél állásfoglalás kialakítása,

4. benyújtja a települési támogatásokra vonatkozó előterjesztéseket.

(3) A bizottságok által ellátandó feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-         testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

30. §    (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra –            ideiglenes bizottságot alakíthat.

            (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről          a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik   képviselő írásban indítványozhatja.

            (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését,   illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

31. §    (1) A Bizottság maga határozza meg működésének alapvető részletes szabályait. A      bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseket           kell értelemszerűen alkalmazni.

            (2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé   terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

            (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző       2 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

            (4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a             legrövidebb határidő kitűzésével, telefonon vagy e-mail útján is össze lehet hívni a bizottságot a polgármester vagy a bizottsági   tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

            (5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a        jegyző.

            (6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen          van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás           szabályait kell alkalmazni.

            (7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján. A      bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes   adatot megőrizni. 

            (8) A bizottság a feladat- és hatáskörében tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz          döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott     bizottsági tag adhat tájékoztatást.

            (9) A bizottság üléseiről a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint egy     példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid        ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A      jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyző írja alá.

            (10) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásért a jegyző a          felelős.

V. Fejezet

     7.  Társulások

32. §     (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Győrújfalu-Győrladamér Községek Gyermekjóléti Szolgálat Társulása, melynek feladata a gyermekjóléti és családsegítési feladatok ellátása.

b) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárd- és folyékony hulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

c) ARRABONA Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), feladata a Szigetköz és a Mosoni-síkság, Sokoróalja közvetlenül Győrhöz kapcsolódó részének, illetve a szlovákiai Csallóköz és a Mátyusföld nyugati térségének tájegységeiből álló határtérségében közös területfejlesztési célok megvalósítása.

d) Mosonmagyaróvári Vízi Társulat működési területén a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási, valamint környezetvédelmi feladatokat ellátása.

e) Szigetköz-Mosoni-Sík LEADER Egyesület feladata a vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, pályázatok útján megvalósítása.

VI. Fejezet

8. Záró rendelkezések

33. §    (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Győrújfalu Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 8/2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelet.

Nagy Imre Attila                                                       Kató Mária

             polgármester                                                              jegyző

Záradék:

Kihirdetve: Győrújfalu, 2015. március 12.

                                                                                                           Kató Mária   

                                                                                                              jegyző

Az SZMSZ függelékei

1. A képviselő-testület névsora

2. A Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság és a Szociális Bizottság tagjainak névsora

3. Az Önkormányzat kormányzati funkciói

AZ SZMSZ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE

A képviselő-testület tagjainak névsora

                            Nagy Imre Attila                              polgármester

                            Dr. Pardavi Máté                            alpolgármester

                            Molnár Gyula                                   képviselő

                            Csik Endre Lajos                           képviselő

                            Csapó Zoltán                                  képviselő

                            Nagy Csilla                                     képviselő

                            Borsodi Bálint                                 képviselő