Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (II. 14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 11. 10- 2021. 10. 15Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (II. 14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Önkormányzat
1. § (1) Hivatalos megnevezése: Győrújfalu Községi Önkormányzat
(2) Székhelye: 9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.
(3) Igazgatási feladatait ellátja: 2020. január 1. napjától a Győrújfalui Polgármesteri Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
(4) Illetékességi területe: Győrújfalu község közigazgatási területe,
(5) Jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,
(6) Hivatalos lapja: Az „Új Falu" megjelenik alkalomszerűen, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.
(7) Hivatalos honlapja: www.gyorujfalu.hu
2. § Az Önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
A Képviselő-testület
3. § Győrújfalu Községi Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
7 főből áll. (A képviselő-testület tagjainak nevét és adatait e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.)
4. § (1) Legalább három önkormányzati képviselő frakciót alakíthat. A frakció megalakítását, megnevezését és választott vezetője nevét a testületi ülésen hivatalosan be kell jelenteni.
(2) A frakcióvezetők ülését - melyre meg kell hívni a frakcióvezetőket, a képviselő-testületben résztvevő pártok és szervezetek vezetőit és a frakcióba nem tartozó képviselőket - a polgármester hívja össze.
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülés tart.
(2) A képviselő-testület rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, és december hónap kivételével, amikor a hónap harmadik csütörtökén ülésezik - általában minden hónap utolsó vagy utolsó előtti csütörtökén, de szükség szerint ennél gyakrabban tart.
(3) A rendkívüli ülés összehívásának kezdeményezése iránti kérelmet az ülés javasolt időpontja előtt általában legalább 3 munkanappal kell írásban a polgármesterhez eljuttatni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és napirendjét.
(4) A képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját úgy kell meghatározni, hogy az, lehetőség szerint, csütörtöki napra essen. Az ülések legkorábban 15 órakor kezdődnek. Rendkívüli ülés összehívásakor ettől eltérő időpont is meghatározható.
(4a) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
6. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) A rendelet-tervezet és a határozati javaslat a polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület bizottságai, a képviselők, előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv (gazdasági társaság, intézmény stb.) vezetője is jogosult.
(4) Amennyiben az előterjesztés képviselő-testület elé terjesztése a képviselő-testület valamely bizottsága, hatáskörébe tartozik, és azt a kezdeményezés ellenére nem terjeszti a képviselő-testület elé, a polgármester jogosult az előterjesztés megtételére.
7. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni.
(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre, melynek ismertetése során az 4. bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.
(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:
a) rendeletalkotáshoz,
b) gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,
c) minden, költségvetést érintő 100.000 Ft-ot meghaladó döntéshozatalhoz,
d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.
(4) Az előterjesztések főbb tartalmi elemei:
8. § (1) A képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester írja alá.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat a 15. § 1. és 2. bekezdés szerinti csoportosításban,
c) a napirendi pontok előterjesztőjét,
d) a napirendi pont(ok) zárt ülés keretében való megvitatására utalást.
(3) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testület ülésének meghívóját - melyhez csatolni kell az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 5 munkanappal ki kell küldeni. A képviselők anyagát az Önkormányzati Hivatalban kell elhelyezni. A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő, amennyiben az lehetséges, 3 munkanap.
(4) Az egyes napirendi pontokhoz külön meghívottaknak csak az őket érintő előterjesztéseket kell csatolni.
9. § A rendkívüli ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. Rendkívül sürgős esetben a meghívó ennél rövidebb időn belül is kiküldhető. A meghívás elektronikus levél útján is történhet.
10. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
11. § A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a meghívó kiküldését követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa megbízott, a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester (a továbbiakban: az ülés vezetője) vezeti.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, illetve vezeti.
13. § (1) Az ülés vezetője az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
(2) Az ülés vezetője az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, illetve késést jelző képviselők névsorát.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülés vezetője az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja. Az ülés elnapolásáról és folytatásának időpontjáról a lakosságot az ülést követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
14. § (1) Az ülés vezetője az ülés vezetése során jogosult
15. § (1) Főnapirendnek minősülnek:
a) a munkatervben jelzett témák,
b) a szabályozási, illetve fejlesztési koncepciók,
c) a rendelet-tervezetek,
d) az érintett szervek által előterjesztett beszámolók, tájékoztatók.
(2) Döntést igénylő ügynek minősülnek: az 1. bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó előterjesztések.
(3) A képviselő-testület a főnapirendek és a döntést igénylő ügyek között tárgyalja a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően írásban benyújtott interpellációkat és kérdéseket, illetve az azokra adott válaszokat.
(4) A döntést igénylő ügyek között külön napirendi pont keretében kell tájékoztatást adni:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) a bizottságok, valamint a polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatairól.
16. § (1) A 6. § 2. bekezdésében felsoroltak javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy képviselői indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőző napon 11 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt minősített többséggel dönt.
17. § (1) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést vagy indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(2) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet mikor, hányadik napirendi pontként tárgyalja.
18. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A képviselő-testület a napirend elfogadásáról vita nélkül határoz.
(2) Valamely kérdés napirendre tűzését a képviselők is kezdeményezhetik rövid indokolással az ülés vezetőjénél írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban (képviselői indítvány). Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület határoz. Elfogadása esetén az ülés vezetője gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a testület elé terjesztéséről.
(3) Amennyiben a zárt ülés elrendelése a képviselő-testület döntésétől függ, akkor a képviselő-testület a napirendről való szavazás előtt határoz az előterjesztés zárt ülésen való tárgyalás kérdéséről.
19. § (1) Az írásos előterjesztés előadója legfeljebb 5 perc időtartamban szóban kiegészítheti az anyagot olyan kérdésekben, melyek abban nem szerepelnek, de a döntéshozatalt befolyásolhatják.
(2) A szóbeli előterjesztés előadója legfeljebb 5 perc igénybevételével adhatja elő az eldöntendő kérdés indokait.
20. § (1) A 6. § 1. d) pont szerinti előterjesztésnél (tájékoztatónál) a képviselők kérdéseket tehetnek fel, ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Ha a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, a következő ülésen - részletesebb indokolással - ismét elő kell terjeszteni.
21. § (1) A főnapirendeknél a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyekre az előterjesztő és/vagy az előadó a vita előtt időkorlát nélkül válaszol.
(2) Az ülés vezetője minden - kivéve a 6. § 1. d) pont szerinti - előterjesztés felett külön nyit vitát.
(3) A döntést igénylő ügyeknél a vitában lehet feltenni a kérdéseket is.
22. § (1) /1/ A képviselő, illetve a tanácskozási joggal résztvevő kérdéseinek és hozzászólásának együttes időtartama napirendenként legfeljebb 4 perc lehet.
23. § (1) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül, legfeljebb 2 perces hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.
(2) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, legfeljebb 2 perces hozzászólást kérhet, melynek megadásáról az ülés vezetője dönt.
(3) Ügyrendi kérdés a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről az ülés vezetője, vagy a képviselő-testület döntést tud hozni. Az ügyrendi kérdésben való hozzászólásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődni, majd azt követően történhet annak indokolása.
(4) Egy ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.
24. § (1) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A kezdeményezés elfogadása esetén is lehetőséget kell biztosítani konkrét módosító indítványok előterjesztésére.
(3) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra, szükség esetén a jegyző a törvényességre vonatkozó észrevételt tehet. Mindkettő időtartama legfeljebb 5 perc. Indokolt esetben az időkorlátozás alól a polgármester felmentést adhat.
(4) A vita lezárása után további hozzászólások - az 1. bekezdésben foglaltak kivételével - nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat, illetve a módosító indítvány pontosítható.
(5) A 6. § 2. bekezdés szerinti előterjesztők - a Bizottságok kivételével - az elhangzott módosító indítványt befogadhatják.
25. § (1) Az ülés vezetője összefoglalja a vitát és a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket a következő sorrendben bocsátja szavazásra:
a) a be nem fogadott módosító indítványokat,
b) a módosító indítványok megszavazása esetén a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosító indítvánnyal nem érintett szövegrészeit,
c) a módosító indítványok el nem fogadása esetén az eredeti - értve ez alatt a 24. § 5. bekezdés szerint befogadott módosító indítványokat is - határozati javaslatot, rendelet-tervezetet.
(2) A lezárt napirendet az ülés vezetőjének javaslatára a testület minősített többséggel egy alkalommal újra megnyithatja. A megnyitásról szóló döntés után a képviselő-testületnek minősített döntéshozatallal rendelkeznie kell a korábban meghozott döntés (határozat/rendelet) hatályon kívül helyezéséről, amennyiben szükséges.
(3) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.
26. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait.
(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt:
1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben szabályozott esetekben
2. Az 1. pontban meghatározottakon kívül:
a) a közterület elnevezésekről,
b) az emlékműállításról,
c) a településrendezési tervek jóváhagyásáról,
d) a sürgősségi indítványról,
e) a hatáskör átruházásáról,
f) 2 millió Ft vagyonérték, illetve névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
g) a hitelfelvételről, amennyiben az Önkormányzat által az adott évben felvett hitel az 20 millió Ft-ot meghaladja,
h) a kötvény kibocsátásáról,
i) a gazdasági társaságba belépésről,
j) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadásáról, átvételéről,
k) titkos szavazás tartásáról,
l) bizottsági hatáskör képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,
n) az eredménytelenül népszavazásra bocsátott kérdésről,
p) a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról, illetve a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről.
A szavazás módja
27. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület szociális, kulturális, idegenforgalmi, jogi és etikai bizottságának tagjai bonyolítják le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.
28. § (1) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást a polgármester köteles megismételtetni. A szavazás csak egyszer ismételhető meg.
29. § (1) Kérdésnek tekinthető az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Interpellációként fogadható el az Önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű - a lakosság szélesebb körét érintő - korábbi konkrét döntéshez, illetve annak végrehajtásához /intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma/ kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.
30. § (1) A képviselők az ülést megelőzően 3 naptári nappal írásban terjeszthetik elő kérdéseiket, melyhez az ülésen legfeljebb 3 perces, (az írásban nem szereplő) szóbeli kiegészítést fűzhetnek. A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adni. A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást.
(2) Az interpellációt írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melyhez az ülésen legfeljebb
3 perc időtartamban szóbeli kiegészítés fűzhető. Az ülés előtt legalább 7 naptári nappal beérkezett interpellációra az ülésen választ kell adni írásban vagy szóban. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további intézkedésekről.
31. § (1) A képviselő-testület üléséről felvett hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet az önkormányzati törvényben meghatározott tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételt 10 évig meg kell őrizni.
(2) A jegyzőkönyvet az ülést követően a jogszabályban meghatározott határidőn belül el kell készíteni és az meg kell jeleníteni az Önkormányzat internetes honlapján.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza
a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte, vagy nem jelezte;
a) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;
a) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.
a) jegyzőkönyv-hitelesítő (… fő) képviselő nevét, annak elfogadásáról szóló határozatot;
a) a jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását.
(4) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(5) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, és az elfogadott rendeleteket.
(7) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv akkor tekinthető elfogadottnak és hivatalosnak, ha azt aláírásukkal hitelesítették:
a) polgármester
b) jegyző
c) frakcióvezetők
c) jegyzőkönyv-hitelesítő
32. § A képviselő-testület dokumentumait a lakosság tájékoztatása céljából meg kell jeleníteni az Önkormányzat internetes honlapján, továbbá azt az állampolgárok az Önkormányzati Hivatalban is megtekinthetik.
33. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait évente elölről kezdődő sorszámmal kell ellátni.
(2) Győrújfalu Községi Önkormányzata …./sorszám/ …. /év/ …. /kihirdetés napja/rendelete;
34. § (1) Az önkormányzati rendeletekről és a képviselő-testület határozatairól betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz és folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat és arról jelentést tesz a képviselő-testületnek.
35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az éves költségvetés tárgyalása előtt, elsődlegesen az alábbi témákban:
36. § (1) A közmeghallgatáson 3 perces időkorlátozással fejthetik ki véleményüket a megjelentek az előterjesztéssel, illetve más közérdekű kérdésekkel kapcsolatban.
(2) A közmeghallgatás során elhangzott kérdésekre, véleményekre lehetőség szerint az ülésen szóban kell választ adni. A kivizsgálást igénylő kérdések, észrevételek esetén a hozzászólót a kivizsgálás eredményéről írásban kell értesíteni.
(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, és a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(4) Falugyűlés összehívását önkormányzati képviselő is kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, a téma pontos megjelölésével, szükség esetén a meghívandók felsorolásával.
(5) A falugyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt 50 fő, Győrújfalun állandó lakcímmel rendelkező állampolgár indítványozza, s a tárgyalandó téma nem csoport-, hanem közérdeket érint. Az indítványon meg kell jelölni a tárgykört és azt névvel, aláírással, lakcímmel, személyi azonosító számmal el kell látni.
(6) A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, vagy az önkormányzat honlapján, kör e-mailben, valamint szórólapon közzétett hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább 7 nappal a rendezvény kitűzött időpontja előtt. Rendkívüli esetben (vis maior) a lehető legrövidebb idő alatt a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel (telefon, hangosbemondó) is össze lehet hívni a gyűlést.
(7) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint az önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait, az érintett intézményvezetőket.
(8) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.
37. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából fórumot kell szervezni:
a) a közterület elnevezésekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítése során, továbbá
b) ha a képviselő-testület határozatban elrendeli.
(2) A lakosság véleményének megismerésére a különböző társadalmi, érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.
(3) A településrendezési tervek, illetve azok módosítása kidolgozása során az érintett lakosság tájékoztatására:
a) az előzetes véleményezésre az Önkormányzat honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közléssel kell lehetőséget biztosítani;
b) a jogszabályban előírt közzétételt az Önkormányzat erre a célra kijelölt helységében való kifüggesztéssel kell biztosítani;
c) lakossági fórumot kell tartani bármely önkormányzati képviselő kérésére, illetve ha azt a főépítész szükségesnek tartja;
d) a településrendezési tervek módosításának intézkedési szabályait külön eljárási rend biztosítja.
38. § (1) A fórumok szervezéséről az előkészítők a képviselőkkel együtt a jegyző segítségével gondoskodnak.
(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról, és témájáról a képviselőket, valamint a lakosságot - az Önkormányzat honlapján vagy az Önkormányzat hirdetőtábláján - tájékoztatni kell.
39. § (1) A képviselők a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy csoportosan fogadóórát tartanak.
(2) A fogadóórákat elsődlegesen a lakóterületen kell megtartani, a helyiség biztosításához a jegyző segítséget nyújt. A fogadóóra időpontjáról a választópolgárokat az Önkormányzat honlapján vagy az Önkormányzat hirdetőtábláján értesíteni kell.
ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, RENDELET–ALKOTÁS
40. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását és módosítását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) a települési képviselők,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti szervezetek testületei,
e) a jegyző.
(2) A kezdeményezést írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél kell benyújtani.
41. § (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 41-44. § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani azt a tervezetet, mely
42. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az Önkormányzat honlapján vagy az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.
(2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.
(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(4) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított két évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.
(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a 3-4. bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.
(6) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
43. § (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább
5 nap rendelkezésre álljon.
(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.
(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(4) A 2. bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani a 2. bekezdésben meghatározott közzétételt.
(5) A jegyző a 42. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.
44. § (1) Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.
(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság, vagy polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
45. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.
46. § (1) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet az Önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének és hatálybalépésének időpontjáról és megismerésének lehetőségeiről a lakosságot az Önkormányzat honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell.
TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
47. § (1) A képviselőt külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj, költségtérítés és természetbeni juttatás illeti meg.
(2) A képviselő munkája során a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, ügyviteli közreműködést igényelhet.
48. § (1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv 28. § /2/ szerint esküt tesz.
(2) A települési képviselő köteles
a) részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(4) Az önkormányzati képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-étől számított 30 napon belül a 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárásának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
49. § (1) A képviselő, a bizottságok, illetve a részönkormányzat képviselőtestületének nem képviselő tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint a személyiségi jogot érintő információt megőrizni. A titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll.
(2) A képviselő köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja.
(3) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.
A Képviselő-testület bizottságai
50. § (1) A képviselő-testület 3 bizottságot alakít. Az egyes bizottságok elnevezése és létszáma a következő:
a) Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság - 5 fő
b) Szociális, Kulturális, Idegenforgalmi és Jogi Bizottság - 5 fő
c) Településstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság - 5 fő
51. § (1) A bizottságok tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Nem képviselő bizottsági tag személyére a bizottság feladatköre szerint érintett társadalmi, gazdasági, vagy egyéb szervezet is tehet javaslatot.
(2) A bizottságok elnökének és tagjainak megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
(4) A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nemcsak lemondás esetén.
(5) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
52. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
53. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A bizottságot a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, az 1. bekezdésben megjelölt mellékletben taxatíve felsorolt ügyekben döntési jog illeti meg.
(3) A képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet felülvizsgálhat a döntés végrehajtása előtt. A képviselő-testület a hatáskörébe vonás kérdésében minősített szótöbbséggel határoz.
(4) Az 1. bekezdésben jelzett melléklet rögzíti azoknak az előterjesztéseknek a körét, amit csak a bizottság nyújthat be.
(5) Az 1. bekezdésben megjelölt mellékletben felsorolt ügyek csak az érintett bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé. A képviselő-testület egyéb esetekben is előírhatja a bizottság állásfoglalásának kikérését. A bizottság állásfoglalásának hiánya nem akadálya az előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének, amennyiben a bizottságnak lehetősége volt az állásfoglalás kialakítására, de azt nem tette meg, vagy ha azt fontos önkormányzati érdek indokolja.
(6) A képviselő-testület megbízhatja az egyes bizottságokat hatáskörükbe nem utalt feladatok elvégzésével is.
54. § (1) A bizottságok általában nyilvános ülést tartanak, melyre a meghívandók körét esetenként az elnök határozza meg.
(2) A bizottságok zárt ülést tartanak, amennyiben az Mötv. azt kötelezővé teszi, vagy megengedi, és az utóbbi esetben a bizottság zárt ülés tartásáról határozott.
(3) Az ülésen a bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal rendszeresen részt vesz a bizottsági titkár, a tárgyalandó előterjesztés készítője, valamint tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő és jegyző.
(4) A meghívottak, a résztvevők - a 3. bekezdésben felsoroltak kivételével - hozzászólási, illetve tanácskozási jogáról a bizottság dönt.
(5) A bizottsági ülésekre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen, az 50-61. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.
55. § (1) A bizottságok ülésének összehívásáért és vezetéséért a bizottság elnöke felelős. Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.
(2) A bizottsági ülés meghívóját a bizottság elnöke írja alá. A meghívóhoz - melyet az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni - csatolni kell írásos előterjesztéseket.
(3) Az előterjesztésekre a 6-7. §-ban foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:
56. § (1) A bizottság határozatképes, ha az ülésen a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.
(2) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell:
57. § (1) A bizottság állásfoglalását a jelenlévő tagok többségének igenlő szavazatával alakítja ki, melyre az 57. § rendelkezései az irányadók.
(2) A bizottság a képviselő-testületre történő előterjesztésről, illetve az előterjesztés tartalmáról a jelenlévő tagok többségének igenlő szavazatával dönt.
(3) A bizottság köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a hozzá beérkezett, de döntésre a képviselő-testület elé nem terjesztett javaslatokról - amennyiben azt a polgármester sem terjesztette a képviselő-testület elé -, mely javaslatokról a tájékoztató napirendi pont keretében a képviselő-testület döntést hozhat.
58. § (1) A bizottsági ülésről felvett hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyv 2 példányát a Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni
59. § (1) Feldolgozást igénylő, továbbá személyiségi jogokat is érintő és szolgálati, üzleti titkot jelentő adatok, jelentések, beszámolók kérésére a jegyzőn keresztül a bizottság elnöke, vagy a bizottság által meghatalmazott tag jogosult.
(2) A bizottság nem meghatalmazott tagja az adott ügykörben csak tájékozódhat.
60. § A bizottságok jogosultak:
a) a szakmai feladataik ellátásához szakértőket igénybe venni,
b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájukról,
c) a képviselő-testület féléves munkatervére javaslatot tenni.
61. § (1) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint munkacsoportot is létrehozhat, melynek feladatait annak megalakításakor állapítja meg.
(2) A bizottságok munkavégzésének általános szabályait az 1. bekezdésben jelzett munkacsoportra is alkalmazni kell.
Társulások
62. § Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTEREK, JEGYZŐ JOGÁLLÁSA
63. § (1) A polgármester megbízását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának meghatározásával, fegyelmi, kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos jogosítványokat, melyeket nem ruházhat át.
(3) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetve megválasztását követő első ülésén dönt, az erre vonatkozó törvény keretei között.
64. § (1) A képviselő-testület e rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről - kivételt képeznek az önkormányzati hatósági ügyek - a képviselő-testület következő ülésén írásban be kell számolni.
(3) A polgármester határozatait naponta elölről kezdődő sorszámmal kell ellátni, melynek jelzése:
65. § A polgármester kiemelt feladatai:
66. § (1) A polgármester képviselő-testület tevékenységével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
b) képviseli a képviselő-testületet,
c) aláírja a jegyzővel az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket,
d) beszámol a képviselő-testületnek a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:
67. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.
(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban köteles közölni az alpolgármester feladatkörét. Az esetleges változásokat szintén írásban köteles közölni és azt nyilvánosságra kell hozni.
68. § (1) A jegyzőnek az Önkormányzat működésével összefüggő feladatai:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
69. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3) E rendelet mellékletei és függelékei:
1. sz. melléklet: polgármester feladat- és hatásköre
2. sz. melléklet: a bizottságok feladat- és hatásköre
3. sz. melléklet: Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeiről, azok előkészítésének rendjéről, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló jelentéstételről
1. sz. függelék: Győrújfalu képviselőinek névjegyzéke
2. sz. függelék: a bizottsági tagok névjegyzéke
3. sz. függelék: kormányzati funkciók
(4) A jegyző köteles gondoskodni a függelékek naprakész állapotban tartásáról.
1. melléklet
I. A polgármester (illetve az alpolgármester) terjeszti(k) a képviselő-testület elé: mindazokat az ügyeket, melyek előterjesztésére nem kizárólag a bizottságok, jogosultak, illetve ha azok nem terjesztik azokat elő.
II. A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre döntésre:
1. a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között 250 e Ft értékhatár alatti előirányzat átcsoportosítását,
2. az év közben kapott előirányzat módosítást, amennyiben az előirányzat biztosítás a költségvetési törvényhez kapcsolódik,
3. évközben új, (a költségvetésben nem szereplő) feladat jóváhagyását 250 e Ft értékhatár alatt a forrás egyidejű megjelölésével,
4. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását,
5. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben a képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyeket,
6. a kártékony vadak irtásához lőfegyver alkalmazásához önkormányzati állásfoglalás megadását,
7. Győrújfalu jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét használatának engedélyezését,
8. a közterület-használat engedélyezését,
9. az önkormányzat képviseletére vonatokozó döntés meghozatalát,
10. az önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának megalkotását és az egyes közbeszerzési eljárásoknál hozandó döntések meghozatalát,
11. a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyását,
12. a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételét,
13. az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlását.
2/a. melléklet
1a. A Bizottság feladata:
- az önkormányzat vagyonával, árhatósági jogköre és tulajdonosi jogainak gyakorlásával, valamint az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása,
- a település életét befolyásoló pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében vagy az azt követő években pénzügyi kihatással járó elképzelések, előterjesztések, a költségvetés előirányzataiban bekövetkező változások, a képviselő-testület (az önkormányzat és intézményei) gazdálkodása törvényességének figyelemmel kísérése, az esetleges káros, kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében intézkedések kezdeményezése a hatáskörrel rendelkezők felé
az alábbiak szerint.
I. A Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé:
1. a hitel - kivéve az átmeneti likviditási gondok feloldását szolgáló rövidlejáratú hitelek - felvételéről,
2. a kötvény kibocsátásáról,
3. a közalapítványi és alapítványi forrás átvételéről, átadásáról (az alapítvány célja szerint érintett bizottság állásfoglalásával),
4. a helyi adók megállapításáról,
5. a gazdasági- és pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló előterjesztéseket,
6. önkormányzati tevékenységek vállalkozásba adását,
7. az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet, valamint a rendelet szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések tervezetét,
8. az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletére vonatkozó rendelet-tervezetét,
9. jogszabályok alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ár-, díj megállapítására vonatkozó javaslatot.
II. A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület, illetve a döntésre jogosult elé:
1. a pénzügyi tartalmú, vagy a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kihatással járó előterjesztés a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint,
2. a koncesszióba adásra irányuló előterjesztés,
3. a költségvetés koncepciója, az éves költségvetés, a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló,
4. a helyi adókra vonatkozó rendelet-tervezet,
5. a településüzemeltetés éves feladatterve és finanszírozási terve,
6. a közterület-használat szabályaira vonatkozó javaslat,
7. az önkormányzati gazdasági társaságok alapítására, illetve vállalkozásokban, gazdasági társaságokban való részvételre vonatkozó javaslat,
8. alapítványok, társulások létrehozásával kapcsolatos javaslat,
9. az önkormányzati intézmények támogatására vonatkozó javaslat,
10. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál:
vonatkozó javaslat.
a) az alapító okirat, társasági szerződés megállapítására, módosítására,
b) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározására,
c) a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az igazgatóság megválasztására, visszahívására, továbbá díjazásának megállapítására,
d) vezető tisztségviselő, a könyvvizsgáló megválasztására, visszahívására, első díjazásának megállapítására
III. A képviselő-testület a következő hatásköreit a Bizottságra ruházza át döntésre:
1. a) a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között 1 millió Ft értékhatáron belüli előirányzat átcsoportosítását,
1. b) évközben új (a költségvetésben nem szereplő) feladat jóváhagyását 1 millió Ft értékhatáron belül a forrás egyidejű megjelölésével,
2. a nem önkormányzati szervek támogatását az éves költségvetési rendeletben megfogalmazottak szerint,
3. Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (IX.05.) önkormányzati rendeletben - a 8. § kivételével - meghatározott hatásköröket,
4. a gazdasági társaságok vonatkozásában a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását - ideértve az adózott eredmény felhasználását is -, éves üzleti terv jóváhagyását.
IV. A Bizottság véleményezi:
1. az elfogadott költségvetési előirányzatokban bekövetkezett változásokról szóló havi tájékoztatókat, illetve rendeletmódosítási javaslatokat,
2. az önkormányzat éves ellenőrzési tervének jóváhagyását.
V. A Bizottság ellenőrzi:
1. a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (növekedés, csökkenés)/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
2. a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
3. az Önkormányzat éves költségvetésének előkészítését, majd végrehajtását a szabályszerűség, az ésszerűség, a körültekintés, a gazdaságosság, valamint társadalmi kihatásai szempontjából,
4. a költségvetési átcsoportosítások indokoltságát,
5. a gazdálkodás stabilitását,
6. a jelentősebb előirányzat túllépések okait,
7. a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását,
8. eseti jelleggel ellenőrzi, az intézmények pénzügyi, gazdasági tevékenységét, valamint a képviselő-testülettől esetenkénti támogatásban részesülő gazdasági társaságoknál, más szervezeteknél annak rendeltetésszerű felhasználását,
9. a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő döntések végrehajtását, költségvetési támogatások, pályázatokon elnyert összegek felhasználását, az önkormányzati tulajdon kezelését, üzemeltetését,
10. a Bizottság határozatainak, döntéseinek végrehajtását,
11. az önkormányzati tulajdont kezelő szervezetek tevékenységét,
12. meghallgathatja a képviselő-testület által delegált, illetve választott felügyelő bizottsági, továbbá igazgatósági tagokat tevékenységükről.
2/b. melléklet
1a. A Bizottság feladata:
- az önkormányzati egészségügyi, szociális és lakásügyi feladatok ellátásának felügyelete, koordinálása, ellenőrzése,
- a település közoktatási, művelődési rendszere és működésének biztosítása, minőségi javítása a képviselő-testület előtti képviselettel, illetve bizottsági intézkedésekkel, végrehajtásuk ellenőrzése,
- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosságának biztosítása, adatvédelemről való gondoskodás, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása
- előterjesztések benyújtása a helyi önkormányzati képviselőt és a polgármestert érintő összeférhetetlenség, méltatlanság, valamint a képviselői megbízatás megszűnése esetén
az alábbiak szerint.
I. A Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé:
1. a szociális alap-, és szakellátási, a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási intézmények alapítására, feladatváltozására, megszüntetésére irányuló javaslatot,
2. a szociális alap-, és szakellátási, a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási intézmények elnevezését, névváltoztatását,
3. a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelet- tervezetet,
4. az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai munkájának eredményességéről készített éves értékelést,
5. a szociális alap- és szakellátási, a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási intézmények alapító okiratainak módosítására irányuló javaslatot,
6. a település szociális szolgáltatási koncepcióját.
B) Kulturális, oktatási és idegenforgalmi témakörben
1. a közoktatási, közművelődési, és művészeti intézmények alapítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot,
2. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézményeket érintő középtávú fejlesztési programokat,
3. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények elnevezésére, névváltoztatására vonatkozó javaslatokat,
4. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények szerkezetmódosításának, profilváltásának engedélyezésére irányuló javaslatot a meglévő költségvetés keretein belül,
5. a közoktatási intézményekben induló óvodai csoportok gyermek létszámának jóváhagyására vonatkozó javaslatot,
6. a település és térség rövid- és hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját,
7. a település idegenforgalmát érintő, annak fejlődését és fejlesztését, ezen keresztül a község arculatát, annak hazai és külföldi megítélését befolyásoló javaslatot.
II. A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé:
1. valamennyi, a település szociálpolitikáját érintő előterjesztés,
2. a szociális alap-, és szakellátási, gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó javaslat.
B) Kulturális, oktatási és idegenforgalmi témakörben
1. a művészeti alkotások elhelyezésére irányuló javaslat,
2. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények alapító okiratainak módosítására irányuló javaslat,
3. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények vezetőinek kinevezésére (megbízására) vonatkozó javaslat,
4. alapítványi forrás átvétele, átadása, amennyiben az alapítvány célja a Bizottság tevékenységi körét érinti,
5. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézményeket érintő éves, illetve évközi felújítási program,
6. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézményekben dolgozó közalkalmazottak foglalkoztatását és bérezését érintő előterjesztések.
III. A képviselő-testület a következő hatásköreit a Bizottságra ruházza át döntésre:
1. a költségvetésből a bizottság hatáskörébe utalt pénzügyi keret felhasználását (eü. és szoc., lakás célokra, pályázatok kiírására és odaítélésére, külső szervek támogatására),
2. az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szakmai feladatainak éves teljesítéséről szóló tájékoztató jóváhagyását,
3. a Győrújfalu Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendeletében meghatározott hatósági hatásköröket,
4. az otthoni szakápoló és otthoni hospice ellátási tevékenység működési bejelentésének visszaigazolását,
5. a szociális alap-, és szakellátást nyújtó, valamint a gyermekjóléti-, és gyermekvédelmi intézmények házirendjének jóváhagyását,
6. az érdekképviseleti fórum megalakítása és működése szabályainak meghatározását a szociális alap, és szakellátási, a gyermekjóléti alapellátási, valamint a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, továbbá az önkormányzatot képviselő személyek megválasztását,
7. a személyes gondoskodást nyújtó szociális-, valamint a gyerekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának jóváhagyását,
8. ellátási szerződés alapján a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezetek éves szakmai beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,
9. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló rendeletben külön meghatározott hatásköröket.
B) Kulturális, oktatási és idegenforgalmi témakörben
1. a közoktatási intézmények nevelési, pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának, esélyegyenlőségi tervének, helyi tantervének jóváhagyását,
2. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények szerkezetmódosításának, profilváltásának - alapító okirat módosítását nem igénylő - engedélyezését a meglévő költségvetés keretein belül,
3. a közművelődési intézmények beszámolójának és éves munkaterveinek jóváhagyását,
4. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények közalkalmazottainak adományozható címekre meghatározott keret intézmények közötti felosztását, a címzetes igazgatói cím adományozásának engedélyezését,
5. a Bizottság hatáskörébe utalt költségvetési rész felhasználását, átcsoportosítását,
6. a muzeális, könyvtári, közművelődési intézmények hétéves továbbképzési tervének jóváhagyását,
7. a közművelődési intézmények és a könyvtár használati szabályzatának jóváhagyását,
8. a könyvtár beiratkozási díjának meghatározását,
9. a közművelődési intézmények használati szabályainak és működésük módjának meghatározását,
10. a nevelési, oktatási intézmények - adott nevelési évre, tanévre indítandó - csoport és osztályszámának engedélyezését a költségvetés keretein belül,
11. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények szakmai feladatainak éves teljesítéséről szóló tájékoztató jóváhagyását,
12. a közoktatási, közművelődési, és művészeti, intézmények vezetői számára kitűntetés adományozásának kezdeményezését,
13. a művészeti intézmények, könyvtár éves munkatervének jóváhagyását.
IV. A Bizottság ellenőrzi:
1. a középtávú fejlesztési program végrehajtását,
2. az önkormányzati döntések végrehajtását az intézményeknél,
3. az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak érvényesülését,
4. a bizottság döntéseinek végrehajtását,
5. az idegenforgalmat befolyásoló fejlesztések előrehaladását, megvalósításának ütemét,
6. az idegenforgalmi fejlesztések hatásait.
V. Egyéb rendelkezések:
1. ellátják a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
2. nyilvántartják és ellenőrzik a polgármester és a képviselők, valamint nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
3. kivizsgálják az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata (a továbbiakban képviselői vagyonnyilatkozat) nyilvántartásának és kezelésének, ellenőrzésének szabályai:
1. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása és kezelése:
A Bizottság
a) Írásban igazolja a vagyonnyilatkozat átadását - átvételét, majd azokat nyilvántartásba veszi és annak megfelelő nyilvántartási számmal látja el.
b) Gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozat nyílt, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat Bizottság által lepecsételt, zárt borítékban történő tárolásáról.
2. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrző eljárás:
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
a) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
b) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti.
c) Amennyiben kezdeményezésben a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás egyértelmű a Bizottság lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást.
d) Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
e) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzésével kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja az érintettet, hogy haladéktalanul - de legkésőbb 3 napon belül - írásban közölje a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi, érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg.
f) Az ellenőrzési eljárást a Bizottság zárt ülésen - a bizottság működésére vonatkozó SZMSZ rendelkezések betartásával - folytatja le.
g) A Bizottság az eljárás eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésen tájékoztatja. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
h) A testületi ülést követő 8 napon belül az azonosító adatokat a Bizottság megsemmisít, e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a vagyonnyilatkozathoz kell csatolni.
i) Az eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
2/c. melléklet
1a. A Bizottság feladata:
- Győrújfalu településrendezési céljainak megfelelő fizikai környezet kialakítása, ezen belül
- az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatban Győrújfalu jóváhagyott településrendezési terv (szerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) érvényesülésének figyelemmel kísérése,
- a település területén a települési környezet állapotának és alakulásának figyelemmel kísérése,
- a káros, kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében koordinatív tevékenység kifejtése,
- valamint a képviselő-testület által elfogadott stratégiai terv aktualizálásának figyelemmel kísérése,
- a stratégiai tervben megfogalmazott célok megvalósítására irányuló operatív tervezés figyelemmel kísérése és
- az egyéb programok, projektek figyelemmel kísérése
az alábbiak szerint.
I. A Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé:
1. a helyi környezetvédelmi programot, valamint a környezetvédelmi szabályozásra vonatkozó rendelet tervezeteket,
2. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölésére, a természeti értékek megőrzésére vonatkozó javaslatot,
3. a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet (füstköd, riadótervet),
4. a település környezetvédelmi helyzetéről készített beszámolót,
5. az Önkormányzat által környezetvédelmi célra elkülönített összeg felhasználására vonatkozó előterjesztést, valamint annak felhasználásáról szóló beszámolót,
6. a természeti környezet fejlesztésének koncepcióját.
II. A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a döntésre jogosult elé:
1. a költségvetési koncepció, az éves költségvetés valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló,
2. a stratégiai tervvel kapcsolatos előterjesztések, a stratégiai tervben megfogalmazott intézkedésekkel, programokkal, projektekkel, valamint egyéb programokkal és projektekkel kapcsolatos előterjesztések,
3. a természeti és épített környezet védelmének általános szabályaival kapcsolatos előterjesztések,
4. a települési beruházásokkal kapcsolatos előterjesztések,
5. a településüzemeltetéshez kapcsolódó rendeletek,
6. a közszolgáltatásokkal (így különösen: az ivóvíz- és csatornaszolgáltatással, a szilárd és folyékony hulladékgazdálkodással, a temetővel) kapcsolatos előterjesztések,
7. a közmű és közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos előterjesztések,
8. a közterület-használat szabályaival, a reklámok elhelyezésének szabályaival kapcsolatos előterjesztések,
9. a regionális területfejlesztési és rendezési tervek,
10. a Győrújfalu településrendezési terve (szerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat) jóváhagyásra, illetve módosításra,
11. az építési és telekalakítási tilalom továbbá az elővásárlási jog elrendelésével, valamint feloldásával,
12. a belterületbe vonásokkal kapcsolatos összefoglaló tájékoztatás,
13. az újonnan beépítésre szánt és a jelentős mértékben átépítésre kerülő területek, új fejlesztések helyzetéről szóló előterjesztés,
14. a helyi tájképi és településképi szabályokra vonatkozó előterjesztés,
15. a településképi szempontból a köztéri alkotások elhelyezésével kapcsolatos, valamint, az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve hozzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületekre vonatkozó előterjesztés,
16. a rendkívüli környezetszennyezések és azok megszüntetése, illetve elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló beszámoló,
17. a település kommunális, szilárd, folyékony hulladékainak elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos előterjesztések,
18. a település ipari eredetű és veszélyes hulladékainak elhelyezéséről, kezeléséről, feldolgozásáról szóló tájékoztatók,
19. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § szerinti településrendezési szerződések,
20. a település részére elnyerhető környezet-, és természetvédelmi pályázatokban, céltámogatásokban, programokban való részvételre irányuló javaslat.
IV. A képviselő-testület a következő hatásköreit a Bizottságra ruházza át döntésre:
1. a Közterület kialakítási tervek (KKT-k) jóváhagyását.
V. A Bizottság ellenőrzi:
1. a településrendezést, településfejlesztést, településstratégiai kérdéseket érintő képviselő-testületi döntések végrehajtását, a költségvetési támogatások, pályázatokon elnyert összegek felhasználását, a Bizottság határozatainak, döntéseinek végrehajtását,
2. a Polgármesteri Hivatal településrendezési, településtervezési, településstratégiai és építészettel összefüggő tevékenységét,
3. a helyi környezet és természetvédelmi szabályozás érvényesülését,
4. a rendkívüli környezetszennyezés kialakulásának és felszámolásának körülményeit,
5. a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi tevékenységét.
3. melléklet
I. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
1. a 6. § 1. bekezdés a) pontjában jelzett előterjesztéseknél a jogalkotási követelményeknek megfelelő rendelet tervezet
2. a 6. § 1. bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztéseknél egyértelműen megfogalmazott határozati - ha szükséges alternatív - javaslat, a döntés végrehajtása határidejének és felelősének (polgármester, alpolgármester, bizottság, képviselő, jegyző, önkormányzati intézmény vezetője,) megjelölésével.”
II. Az előterjesztések előkészítésének rendje
1. függelék
2. függelék
3. függelék