Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 12. 01Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Az Önkormányzat
1. hivatalos megnevezése: Győrújfalu Községi Önkormányzat,
2. székhelye: 9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.
3. igazgatási feladatait ellátja: Győrújfalui Polgármesteri Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
4. illetékességi területe: Győrújfalu község közigazgatási területe,
5. jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,
6. hivatalos lapja: Az „Új Falu" megjelenik alkalomszerűen, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.
7. hivatalos honlapja: www.gyorujfalu.hu
Feladatok és hatáskörök
2. § Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. Az Önkormányzat által használt kormányzati funkció kódokat és azok megnevezéseit a 3. számú függelék tartalmazza.
3. § A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) rendkívüli települési támogatás megítélése,
b) köztemetés elrendelése.
c) Az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;
d) A közterület használat engedélyezése;
e) A közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása;
f) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;
g) A közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;
h) Az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.
4. § A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságra hatáskört nem ruház át, a Bizottság feladata a Mötv. 37. §, 39. §, 72. §-ai és 2. melléklete alapján a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a képviselő-testület tagjainak összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyének vizsgálata.
A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
6. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
7. § (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon – történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában. Sürgős esetben az ülés előtt közvetlenül is lehet közölni az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a meghívó kiküldését követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
(3) A képviselő-testület a következő önszerveződő közösségeknek biztosít tanácskozási jogot a költségvetési rendelet tárgyalásakor: civil szervezetek, egyesületek.
8. § A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.
9. § (1) Az előterjesztés tartalmazza
a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;
b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.
(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre, melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.
(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:
a) rendeletalkotáshoz,
b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,
c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,
d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.
(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a települési képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) a jegyző.
10. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a 7. §-ban foglaltaktól eltérően a rendkívüli ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. Rendkívül sürgős esetben a meghívó ennél rövidebb időn belül is kiküldhető. A meghívás elektronikus levél útján is történhet. Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.
(2) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (2) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.
11. § Az ülés vezetőjének feladatai:
a) megnyitja az ülést;
b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;
c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;
e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja, vagy megvonja;
f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő, vagy másokat sértő megfogalmazást használ;
g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;
h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;
i) szünetet rendel el;
j) bezárja az ülést.
12. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása kertében dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.
(2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.
13. § (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben a két ülés között rendelkezésre álló idő kevesebb 15 napnál, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.
(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.
14. § (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.
(2) A napirend megnyitását követően először
a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő szóban az előterjesztést kiegészítheti;
b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.
(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.
(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.
(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.
(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.
(11) Határozatképtelenség esetén az ülés vezetője az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja. Az ülés elnapolásáról és folytatásának időpontjáról a lakosságot az ülést követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
15. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(3) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy az ülésvezető betűrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester (ülésvezető) a szavazatát mindig utolsónak adja le.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. A névszerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
A képviselő-testület döntéshozatala és ülései
16. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) a képviselő;
c) a bizottság;
d) a jegyző.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
17. § (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák:
a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;
b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;
c) a képviselő-testület által hozott döntést;
d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.
18. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte, vagy nem jelezte;
b) a napirendi pontonként az előadók nevét;
c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;
d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.
(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
19. § (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:
a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;
b) közérdekű, kérdések, javaslatok.
(2) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 7 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni.
(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, és a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(4) A falugyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt 50 fő, Győrújfalun állandó lakcímmel rendelkező állampolgár indítványozza, s a tárgyalandó téma nem csoport-, hanem közérdeket érint. Az indítványon meg kell jelölni a tárgykört és azt névvel, aláírással, lakcímmel, személyi azonosító számmal el kell látni.
(5) A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, vagy az önkormányzat honlapján, kör e-mailben, valamint szórólapon közzétett hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább 7 nappal a rendezvény kitűzött időpontja előtt. Rendkívüli esetben (vis maior) a lehető legrövidebb idő alatt a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel (telefon, hangosbemondó) is össze lehet hívni a gyűlést.
(6) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint az önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait, az érintett intézményvezetőket.
(7) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.
A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző
20. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt a költségvetési tartalék bruttó 1.000.000 Ft-ig terjedő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
b) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
c) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
e) meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
f) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönt:
fa) önerő nélküli pályázatokban,
fb) vis maior esetén.
g) dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan szociális ügyekben, melyekről a képviselő-testületnek utólagos tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
21. § A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
22. § A települési képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;
e) a tudomására jutott titkot megőrizni.
23. § (1) A jegyző tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettest bíz meg.
(2) A jegyző a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatain túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit;
i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről;
j) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel,
A bizottságok működése
24. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság, létszáma: 3 fő,
b) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
(4) A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nemcsak lemondás esetén.
(5) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
25. § (1) Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladat- és hatásköre:
a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosságának biztosítása, adatvédelemről való gondoskodás,
b) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,
c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
ca) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
cb) felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése (azt csak a bizottság tagjai ismerhetik meg) és ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
cc) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
d) benyújtja az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőt és a polgármestert érintő összeférhetetlenség és méltatlanság, valamint a képviselői megbízatás megszűnése esetén.
(2) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre:
a) Véleményezi az Önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetet.
b) Vizsgálja az Önkormányzatnál a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
c) Közreműködik az önkormányzat adópolitikájának – gazdaságelemzések alapján történő – kialakításában. Véleményezi a helyi adók bevezetését, javaslatot tesz a kedvezményekre, mentességekre.
d) Véleményezi az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, alapítványok, társulások létrehozásával kapcsolatos javaslatokat.
e) Véleményezheti az önkormányzati intézmények támogatására vonatkozó javaslatokat.
f) A bizottság eljárhat a település idegenforgalmát érintő, annak fejlődését és fejlesztését, ezen keresztül a község arculatát, annak hazai és külföldi megítélését befolyásoló kérdésekben.
g) A bizottság véleményezheti a bizottság tevékenységét érintő rendeletekkel kapcsolatos előterjesztéseket.
h) A bizottság véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve hozzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületek, a helyi tájképi szabályokra, a belterületi határra, annak módosítására vonatkozó előterjesztéseket.
i) A bizottság véleményezheti az önkormányzat rövid- és hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját, az idegenforgalmat, érintő fejlesztésekre, azok megvalósításának stratégiájára vonatkozó előterjesztéseket.
(3) A bizottságok által ellátandó feladatkörök módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
26. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
27. § (1) A Bizottság maga határozza meg működésének alapvető részletes szabályait. A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a legrövidebb határidő kitűzésével, telefonon vagy e-mail útján is össze lehet hívni a bizottságot a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.
(7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(8) A bizottság a feladat- és hatáskörében tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
(9) A bizottság üléseiről a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyző írja alá.
(10) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásért a jegyző a felelős.
Társulások
28. § Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárd- és folyékony hulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
b) ARRABONA Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), feladata a Szigetköz és a Mosoni-síkság, Sokoróalja közvetlenül Győrhöz kapcsolódó részének, illetve a szlovákiai Csallóköz és a Mátyusföld nyugati térségének tájegységeiből álló határtérségében közös területfejlesztési célok megvalósítása.
c) Mosonmagyaróvári Vízi Társulat működési területén a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási, valamint környezetvédelmi feladatokat ellátása.
d) Szigetköz-Mosoni-Sík LEADER Egyesület feladata a vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, pályázatok útján megvalósítása.
Záró rendelkezések
29. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 14.) önkormányzati rendelet.
30. § Ez a rendelet 2022. december 1-jén lép hatályba.