1. § A helyi településképi rendelet célja Győrújfalu Község épített környezetének megőrzése és természeti környezetének védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendeletben Győrújfalu község teljes közigazgatási területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra. E rendelet előírásait az önkormányzat Közgyűlése által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni. E rendelet a 2024-ben készült és elfogadott Településképi arculati kézikönyvvel együtt értelmezendő, beleértve az abban található térképes mellékleteket is.

3. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

4. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíttetni.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

5. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti, vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és anyaghasználatukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését, anyaghasználatát.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(7) A védett helyi értéket érintő munkák végzéséhez minden esetben településképi véleményt kell kérni. A szükséges kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció egy példányát, vagy az ÉTDR azonosítót, valamint a következő mellékleteket:

(8) Helyi táji védett táji érték közelében épületet az építésre kijelölt övezetben lehet, az építési övezetre előírt szabályoknak megfelelően. Az ilyen környezetben tervezett épületről minden esetben településképi véleményt kell kérni.

6. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.

(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

7. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Győrújfalu Építészeti Értékvédelmi Támogatási Alap”-jából (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

8. § (1) Győrújfalu település településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

(2) Védett természeti területek az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, a NATURA 2000 területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek területei.

9. § (1) Az építményeken az adott környezethez illeszkedő homlokzat színezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni.

(2) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(3) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi, és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

(4) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

(5) Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt legkisebb mértékét, valamint a telket magába foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(6) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,3-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(7) Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével

(8) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsiáthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani. Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.

(9) A fő rendeltetés szerinti épület homlokzati anyaghasználata a hagyományos építészeti karakter megőrzése érdekében egyéb illeszkedési előírás hiányában jellemzően vakolt kivitelű legyen, amely nem teljes felületen tégla, kő, fa homlokzattal tagolható. Ettől eltérni csak a fő közlekedési útvonalra nem eső gazdasági, ipari területeken szabad.

(10) A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros, sötétszürke, fekete, fehér, világosszürke és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Az épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez alkalmazása.

(11) Lakó, üdülő és településközpont övezetekben

(12) Kerítések elé, valamint közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás) nem ültethető tömör sövény.

(13) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(14) Homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

(15) Síktáblás napelem, vákuumcsöves, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve

(16) A telek közterületi határvonalán kerítés létesítendő. Tömör betonkerítés közterülettel határos oldalon nem létesíthető. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető.

(17) Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

10. § (1) A helyi területi értékvédelemre vonatkozó 8. §-ban megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

(2) Új telektömb elhelyezésére és beépítés meghatározására beépítési tanulmánytervet kell készíteni, melyet a települési önkormányzat képviselő-testületével kell jóváhagyatni.

(3) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45 foknál nem lehet nagyobb.

(4) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám fedés alkalmazása.

(5) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma, parabola antenna stb.) nem jelenhet meg.

(6) a) A fő rendeltetés szerinti épület homlokzati anyaghasználata a hagyományos építészeti karakter megőrzése érdekében egyéb illeszkedési előírás hiányában jellemzően vakolt kivitelű legyen, amely nem teljes felületen tégla-, kő-, farészekkel tagolható.

(7) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez világos, pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni. Élénk színek kizárólag kiegészítésként alkalmazhatók.

11. § (1) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat)

(2) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes. Tömör sövény kerítés megengedett maximum 1,8 m magasságig. Tömör betonkerítés közterülettel határos oldalon nem létesíthető.

(3) Lakóépületek esetében általánosan 30-45 fokos magastető megengedett, kivételesen lapostetős épület is elhelyezhető, amennyiben a telekstruktúra, a kilátás biztosítása indokolja és a tervező szakmai konzultáció keretében igazolja a kialakítást.

(4) Melléképület utcáról nem nyílhat.

(5) Garázs közvetlenül a közterület felöl nem nyitható, kivéve ha az a kialakult állapot miatt műszakilag más módon nem biztosítható, illetve az illeszkedési vizsgálat szerint (szomszédos 5-5- épület) a szomszédságban van rá példa.

12. § (1) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat)

(2) Kerítés nem létesíthető.

(3) Lakóépületek esetében lapostető és magastető egyaránt elhelyezhető.

(4) A két lakásnál több lakóegységet magába foglaló lakóépületnél a homlokzatot érintő változtatás esetén a társasházi közgyűlés jóváhagyása és eredeti tervező bevonása szükséges annak érdekében, hogy az egyes lakóegységek azonos kiegészítőket (árnyékolók, utólagos fedések, nyílászárók) alkalmazzanak.

13. § (1) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult színvonalas anyaghasználathoz, illeszkedjen a szomszédos épületek építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.

(2) Az épületeken kötelező a cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése.

(3) Főépület nélkül kerítés nem létesíthető.

(4) Kötelező a kerítések 70 %- os átláthatóságának biztosítása.

(5) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

14. § (1) Az egyedi tájértéken, történő beépítés esetén a 1996. évi LIII. tv. 7. § (2) bekezdésében foglaltak betartandóak.

(2) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező természetes környezethez, annak adottságaihoz, az épület elhelyezése ne járjon indokoltan nagy földmunkával, terep mozgatással.

(3) Üdülő épületek tömegképzése, anyaghasználata, színezése fejezze ki a benne lévő funkciót, a tájba illesztés kiemelten fontos követelmény. Az épületek homlokzati anyaghasználata, színezése legyen természetes anyag, vagy ahhoz illeszkedő visszafogott színárnyalatú.

(4) Utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes. Tömör sövény kerítés megengedett. Tömör betonkerítés semelyik telekhatár mentén nem létesíthető.

(5) Rekreációs épületek esetében általánosan a tetőkialakítás tetszőleges, amennyiben a telekstruktúra, a kilátás biztosítása indokolja és a tervező szakmai konzultáció keretében igazolja a kialakítást.

(6) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, valamint a bitumenes hullám, vagy zsindely fedés alkalmazása.

(7) Melléképület utcáról nem nyílhat. A melléképület a fő funkciótól külön tömegben is kialakításra kerülhet. Kerülendő a melléképületek utcafronti telepítése, amennyiben szükséges, próbáljuk a főépülettel egy tömegben kialakítani.

(8) Tömörfalú garázs közvetlenül a közterület felöl nem nyitható, kivéve ha az a kialakult állapot miatt műszakilag más módon nem biztosítható. Fedett gépjármű tároló létesíthető, külön tömegben és akár az utcafront felől is.

(9) A növény telepítésnél is ajánlott az illeszkedés szerint, illetve a melléklet szerinti falistából választani. Az üdülőterületek esetében a telken belül is az intenzív növényzet telepítése az elvárás, mely magasabbra növő fákkal biztosítható. (25m²/fa/telek)

15. § (1) A közterületi zöldfelületeket Győrújfalu község szabályozási tervén megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken fákat és cserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell. A különleges horgásztó területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) Erdő övezetben kötelező a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa, nád, fém).

16. § (1) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(2) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.

(3) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(4) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása, illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(5) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

(6) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására kő, fém, fa. Beton, vasbeton elemek igényes kidolgozásban és indokolt esetben helyezhetőek el.

17. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet a 7. sz. mellékletben ajánlott fajtákkal.

(2) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére

(3) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni.

(5) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki az előírásokat nem tartja be – kérelemre indult eljárásban –, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.

(6) Gazdasági területen szabadtéri parkoló kertészeti kialakításánál minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.

18. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.

(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre), a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítás ajánlott, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait, anyaghasználatát, színezését kövessék.

(3) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor építhető, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(4) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:

(5) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű, és azonos anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(6) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, arányú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.

(7) Tájképvédelmi területen és erdőben az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, nád, sima vakolt felület stb.), vagy pasztell tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.

(8) A rét, legelő, vízfolyások növényzetét meg kell tartani; az új telepítéseket többszintes növény-állomány telepítésével kell megoldani.

19. § (1) Győrújfalu község teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő cégfeliratok, cégérek, helyezhető el, illetve létesíthetőek.

(2) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

(3) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

(5) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(6) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

20. § (1) A község belterületén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(2) A település teljes közigazgatási területén a közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, minden esetben kötelező a településképi véleményeztetés.

(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére kell törekedni kell, ezért javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.

(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni

(5) Településképi szempontból a távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön, valamint kötelező településképi konzultáció megtörténjen.

(7) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.

(8) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a természetközeli és vízparti területeken nem helyezhetők el.

21. § (1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező az egyszerű bejelentéshez kötött új építésű lakóépületekre és minden építési, átalakítási, felújítási munkára, ami az utcai, vagy a közterületről látható homlokzatot érinti, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, miután a konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, ami a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.

(4) Az egyes eltérő karakterű településrészeken a szakmai konzultációhoz a jogszabályban előírtakon felül az alábbi mellékleteket szükséges csatolni:

22. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező a (2) bekezdésben részletezett esetekben a főépítész álláspontja alapján.

(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az 5. sz. melléklet szerinti kérelemre:

(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:

(6) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:

(7) Az egyes eltérő karakterű településrészeken a településképi véleményezési eljáráshoz a jogszabályban előírtakon felül az alábbi mellékleteket szükséges csatolni:

23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken, valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(3) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 6. sz. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:

24. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(4) A településképi bírság mértéke

(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.

(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.

25. § Hatályát veszti A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet.

26. § Ez a rendelet 2024. november 16-án lép hatályba.