Győrzámoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2012 (II. 29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról,
Hatályos: 2016. 09. 21- 2023. 07. 22Győrzámoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2012 (II. 29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról,1
2016.09.21.
a vagyongazdálkodás szabályairól és a vagyongazdálkodási tervéről
Győrzámoly Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Győrzámoly Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanokkal és ingó vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal (továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.
(2) E rendelet a költségvetési szervek gazdálkodási rendjét nem érinti.
2. §
Az önkormányzat vagyona
(1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1/A. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 1/B. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzati üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 1/C. sz. melléklete tartalmazza.
(4) 2 Az Önkormányzat törzsvagyona részeként nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a következő vagyonelemeket:
- köztemető (hrsz.: 257.)
- I. és II. világháborús emlékmű (Szent László u. és Szent István út kereszteződésében)
3. §
Vagyoni nyilvántartás, beszámolás
(1) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
(2) 3
4. §
Rendelkezés a vagyonnal
(1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és e rendelet 2. sz. mellékletét képező vagyongazdálkodási terv tartalmazza.
(2) Az éves aktuális célkitűzéseket a költségvetési rendelet tartalmazza.
(3) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hitel fedezetéül szabadon felhasználható, vállalkozásba vihető.
(4) Az Önkormányzat vagyonának üzemeltetéséről, állagának megóvásáról, a Képviselő-testület Hivatala, intézményei, társulások, valamint üzemeltetési és közszolgáltatási szerződések útján gondoskodik.
5. §
A tulajdonosi jogok gyakorlása, a vagyonhasznosítás
(1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, valamint a polgármester gyakorolja.
(2) A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az Önkormányzat jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg. A polgármester jogosult megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket, biztosítási szerződéseket. A polgármester ilyen jellegű feladatairól a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni.
(3) Az 2. § (1) bekezdésébe foglalt kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonba, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó, önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi ingatlan szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
(5) 4 A (3) bekezdésbe foglalt nemzeti vagyon, illetve az üzleti vagyon tekintetében 10 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni, a vagyon feletti kezelés jogát, a vagyon használatát – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(6) 5 Az üzleti vagyon részét képező építési telkek értékesítésére a polgármester jogosult. A többi üzleti vagyon értékesítése, hasznosítása a Képviselő-testület hatásköre. A polgármester ilyen jellegű tevékenységéről a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni.
(7) 6 Az önkormányzati tulajdonú lakások, nem lakás célú helyiségek bérlőit a polgármester a Képviselő-testület egyetértésével jelöli ki. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját a Képviselő-testület, a költségvetési rendeletben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges mértékben, rendeletben állapítja meg.
(8) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. A vagyonhasznosítás során versenytárgyalás tartható, melyet a pályáztatási és licitálási szabályzat alapján kell lebonyolítani, ami jelen rendelet 3. sz. mellékletét képezi.
(9) 7 A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának hasznosításakor figyelembe veszi a közép-, illetve hosszú távú vagyongazdálkodási tervet. A nemzeti vagyon – tulajdonjogot nem érintő – hasznosításáról a vagyon használója dönt. Az intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, ami az adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Az intézmény használatában levő vagyontárgyak hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. A vagyonhasznosításból származó bevétel az intézmény bevételét képezi. A bérleti díjat a Képviselő-testület, a költségvetési rendeletben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges mértékben, rendeletben állapítja meg. Az intézmények a használati jogukat a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek gyakorolni.
(10) 8 Az Önkormányzat tulajdonában álló ingóságok, dolgok értékesítése, ingyenes használatba adása, selejtezése 300 ezer Ft könyv szerinti értékhatárig a polgármester, azt meghaladóan a Képviselő-testület hatásköre.
5/A. §9
Az önkormányzati vagyon kezelése
(1) 10 Önkormányzat vagyonát a Győrzámolyi Polgármesteri Hivatal, a Győrzámolyi Tündérrózsa Óvoda és Bölcsőde, továbbá vagyonkezelési szerződés alapján az önkormányzati közfeladatot ellátó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezeli.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.
(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
5/B. §
Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés
(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vagyonára, valamint ezen vagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – az adott közfeladat ellátásához szükséges vagyon körére – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület egyedi döntést hoz.
(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.
(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásnak versenyeztetéséről határoz, úgy a vagyonkezelői jogot jelen rendelet 3. számú mellékletét képező pályázati és licitálási szabályzat alapján – nyilvános pályázat útján – ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben – a pályázat kiírása előtt – az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani. Az ellenérték mértéke a vagyon könyv szerinti bruttó értékének 0,1%-ánál alacsonyabb nem lehet.
5/C. §
Vagyonkezelési szerződés
(1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell különösen:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét az értékkel együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
d) az 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (bankgarancia, vagyonbiztosítás),
g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
h) a rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,
i) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,
j) az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket és ennek viselésére vonatkozó szabályokat,
k) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
l) környezetkárosítási nyilatkozatot, melynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.
5/D. §
A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok
(1) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ide értve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, továbbá a tartalék elszámolásáról és felhasználásáról a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint az Önkormányzatnak elszámolni,
d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
e) ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot saját költségen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
5/E. § (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
(3) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.
5/F. §
A vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok
(1) A vagyonkezelő az Önkormányzat részére – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni.
(2) 11 A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(3) Az ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy az Önkormányzat érdekeit sértő, illetve hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(4) A tulajdonosi ellenőrzés keretében az Önkormányzat jogosult:
a) a vagyonkezelésben lévő önkormányzati ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) a vagyonkezelőtől írásban vagy szóban felvilágosítás kérni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más – a külön jogszabályban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – dokumentációkba betekinteni, másolatot készíteni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségébe belépni és ott tartózkodni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni és abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére a szükséges tájékoztatást írásban vagy szóban megadni, az iratbetekintést biztosítani
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján megtett intézkedésekről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
5/G. §
A vagyonkezelő kötelezettsége
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
5/H. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
5/I. § (1) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
6. §
Követelések elengedése
(1) Az Önkormányzat - a (2) bekezdésben foglalt kisösszegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
g) ha az adós működését a követelés megfizetése ellehetetleníti,
h) ha a követelés megfizetése munkahelyek megszűnését okozza,
i) ha az adós magánszemély, vagy közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak. A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(3) A követelések elengedése kizárólag a Képviselő-testület hatásköre.
7. §
Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása
(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően meg kell határozni az adott vagyontárgy forgalmi értékét.
A forgalmi érték megállapítása:
- ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
- ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, illetve könyv szerinti érték.
E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.
(2) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
8. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrzámoly Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 6/2001. (III. 21.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 6/2003. (II. 5.) sz. rendelet, az 5/2004. (II. 25.) önkormányzati rendelet, a 14/2004. (X. 27.) önkormányzati rendelet és a 19/2008. (XI. 25.) számú rendelet hatályát veszti.
1/A. sz. melléklet12
Az önkormányzati törzsvagyon részletezése
Győrzámoly Községi Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
1.1. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyontárgyak:
a) hely közutak és műtárgyaik,
b) közterek, parkok,
c) vizek, ide nem értve a víziközműveket
1.2. Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak:
a) köztemető (hrsz.: 257.)
b) I. és II. világháborús emlékmű (Szent László u. és Szent István u. kereszteződésében)
1/B. sz. melléklet13
Győrzámoly Községi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
a.) középületek ingatlanai:
- Községháza (Polgármesteri Hivatal és Integrált Közösségi Szolgáltató Tér)
hrsz: 312.
b.) közoktatási, gyermekjóléti, művelődési és egészségügyi és sport intézmények ingatlanai:
- Bölcsőde (bejárat Győrzámoly, Szent László u. 3.) hrsz: 279.
- Óvoda (bejárat Győrzámoly, Szent István u. 6.) hrsz: 279.
- Önkormányzati Konyha (bejárat Győrzámoly, Szent István u. 6.) hrsz: 279.
- Óvoda, Kultúrház, gyermekorvosi, fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat
- (Győrzámoly, Szent István u. 11.) hrsz: 278.
- Általános Iskola (Győrzámoly, Iskola u. 1.) hrsz: 327.
- Tornacsarnok (bejárat Győrzámoly, Rákóczi u. 33/A.) hrsz: 327.
- Tűzoltószertár, falumúzeum, gyógyszertár és udvar hrsz: 376/51.
- Sportöltöző (Győrzámoly, Szent László u.) hrsz: 104.
- Háziorvosi rendelő (Győrzámoly, Rákóczi u. 49.) hrsz: 310.
c.) víziközművek (ivóvíz és szennyvíz, csapadékvíz-elvezető csatorna)
1/C. sz. melléklet
Győrzámoly Községi Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyontárgyak:
- építési telkek
- mezőgazdasági földterületek,
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Szent István u. 4.) hrsz: 318/1.
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Rákóczi u. 49.) hrsz: 310.
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Rákóczi u. 45.) hrsz: 312.
- egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek e mellékletben nem szerepelnek.
2. sz. melléklet
I.
A pályázati rendszer és licitálási szabályzat
(1) A nyilvános pályázati felhívást meg kell hirdetni a sajtóban nyomtatott, vagy elektronikus formában. Elektronikusan az Önkormányzat honlapján, nyomtatott formában a megyei lapban, vagy országos jellegű napilapban.
(2) A pályázati felhívás nyilvános, vagy zártkörű lehet. Zártkörű pályázatot a Képviselő-testület döntése alapján akkor lehet meghirdetni, ha a pályázat elnyerésére csak erre szellemi, anyagi tőkével rendelkező ajánlattevők alkalmasak. Ebben az esetben a meghívásos ajánlattevőket közvetlenül kell értesíteni.
(3) A Képviselő-testület a vagyon hasznosítására két, vagy többfordulós pályázatot is kiírhat. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki, szakmai alkalmasságát méri fel. A kiíró az első forduló objektív alkalmassági mutatói alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes ajánlattételre kerül sor.
(4) Ingatlan bérbeadására és értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén – ugyanazon éven belül – az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, vagy értékesíthető, melyre az ajánlott vételár, vagy bérleti díj és a gyakorolni kívánt tevékenységi kör megjelölésével lehet ajánlatot benyújtani. A felhívás nyertese a Képviselő-testület döntése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.
II.
A pályázat kiírása
(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó pályázati kiírást a jegyző készíti elő.
(2) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.
(3) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, ebben az esetben a pályázati csomag díja (ha erre sor kerül) visszajár.
(4) A pályázati kiírás tartalmazza különösen:
a) az ellenszolgáltatás mértékét,
b) az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi kört,
c) bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
d) a bérleti, a használati jog időtartamát,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
f) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
g) pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),
h) az elbírálás szempontjait,
i) a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását;
j) az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását;
k) egyéb kikötéseket, feltételeket;
III.
A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat
(1) A pályázaton való részvételhez biztosíték köthető ki a Képviselő-testület döntése alapján, amely biztosítékot a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázatban meghirdetett vételár, vagy éves bérleti (használati) díj 5 %-a, de minimum 20.000,- Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén beszámításra kerül.
(3) A biztosíték visszajár:
a) a pályázati felhívás visszavonásától,
b) az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától,
c) az ajánlatok elbírálásától
számított 30 napon belül.
(4) Nem jár vissza a bánatpénz:
a) ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül,
b) ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) ha az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,
d) a szerződésnek a pályázat eredményhirdetésétől számított 30 napon belüli megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(5) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadásáról.
(6) A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.
(7) Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.
(8) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.
(9) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.
(10) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
IV.
A pályázatok értékelése, a szakértői munkacsoport alakítása
(1) A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyről az ajánlattevők másolatot kapnak.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére és ajánlattételi felhívás keretében történő egyéb hasznosításra vonatkozó pályázatok értékelését a Képviselő-testület végzi, vagy szakértői munkacsoportot alapít a pályázatok elbírálására. A munkacsoport legalább 5 tagból áll:
(3) Amennyiben munkacsoportot alapít, a döntéssel egyidejűleg meghatározza annak elnökét tagjait, jegyzőkönyvvezetőjét. Dönthetnek közjegyző meghívásáról is.
(4) A munkacsoport akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező valamennyi tag jelen van.
(5) A Képviselő-testület/szakértői munkacsoport egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A Képviselő-testület/munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat érvényességét vagy érvénytelenségét, több érvényes pályázat esetén intézkedik a licittárgyalás lefolytatásáról, javaslatot tesz a pályázat nyertesének kihirdetésére.
(7) Az ajánlatok elbírálása során előnybe kell részesíteni az azonos szerződési feltételeket kínálók közül a győrzámolyi lakost, illetve győrzámolyi telep-, vagy székhellyel rendelkező vállalkozást.
V.
A licittárgyalás lefolytatásának szabályai
(1) A licittárgyalást legalább 3 fős – a Képviselő-testület által kijelölt munkacsoport végzi. A licittárgyaláson részt vesz a pályázó, vagy képviselője.
(2) A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
(3) A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti (amennyiben pályázati biztosíték meghatározására sor került), és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.
(4) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.
(5) A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye, úgy sorsolással döntenek a pályázók a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.
(6) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből a licittárgyalás nyertese másolatot kap.
VI.
A szerződéskötés
(1) A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 8 napon belül írásban is értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 15 napon belül, de legkésőbb 30 napon belül a nyertes pályázóval (elő) szerződést kell kötni.
(2) Az ingatlan értékesítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.
(3) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.
3. sz. melléklet
Győrzámoly Községi Önkormányzat vagyongazdálkodási terve
Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 9. § (1) bekezdése alapján vagyongazdálkodása érdekében az közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
Az Önkormányzat vagyongazdálkodásának alapelvei:
1. Az Önkormányzat tulajdona a nemzeti vagyon részét képezi. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése, a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítése.
2. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
3. Az önkormányzati vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az Önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
4. Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot – öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével – és nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az Önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.
5. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
6. A tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület és a polgármester.
7. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll:
Törzsvagyon:
A) kizárólagos önkormányzati tulajdonba álló nemzeti vagyon:
d) hely közutak és műtárgyaik,
e) közterek, parkok,
f) vizek, ide nem értve a víziközműveket
B) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon:
a) víziközművek (ivóvíz és szennyvíz)
b) köztemető (hrsz.: 257.)
c) I. és II. világháborús emlékmű (Szent László u. és Szent István u. kereszteződésében)
Az A) és B) alatti vagyon képezi a forgalomképtelen törzsvagyont.
C) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon:
c.) középületek ingatlanai:
- Községháza (Polgármesteri Hivatal és Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) hrsz: 312.
d.) közoktatási, gyermekjóléti, művelődési és egészségügyi és sport intézmények ingatlanai:
- Bölcsőde (bejárat Győrzámoly, Szent László u. 3.) hrsz: 279.
- Óvoda (bejárat Győrzámoly, Szent István u. 6.) hrsz: 279.
- Önkormányzati Konyha (bejárat Győrzámoly, Szent István u. 6.) hrsz: 279.
- Óvoda, Kultúrház, gyermekorvosi, fogorvosi rendelő sé védőnői szolgálat
- (Győrzámoly, Szent István u. 11.) hrsz: 278.
- Általános Iskola (Győrzámoly, Iskola u. 1.) hrsz: 327.
- Tornacsarnok (bejárat Győrzámoly, Rákóczi u. 33/A.) hrsz: 327.
- Tűzoltószertár, falumúzeum, gyógyszertár és udvar hrsz: 376/51.
- Sportöltöző (Győrzámoly, Szent László u.) hrsz: 104.
- Háziorvosi rendelő (Győrzámoly, Rákóczi u. 49.) hrsz: 310.
Az A), B) és C) alatti vagyonelemek az önkormányzat törzsvagyona, amelyek a kötelező feladatok ellátását biztosítják.
Üzleti vagyon:
- építési telkek
- mezőgazdasági földterületek,
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Szent István u. 4.) hrsz: 318/1.
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Rákóczi u. 49.) hrsz: 310.
- önkormányzati lakás (Győrzámoly, Rákóczi u. 45.) hrsz: 312.
- egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek e mellékletben nem szerepelnek.
8. A kizárólagos önkormányzati tulajdonba álló nemzeti vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
9. Az Nvtv. 12. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők lehetnek:
a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,
b) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,
c) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,
d) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése. A 12. § (3) bekezdése az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát az Nvtv. 12. § (4)-(12) bekezdései kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.
10. Az önkormányzat az Nvtv. szerint törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül gondoskodhat olyan gazdasági szervezet létrehozásával, amelyben az Önkormányzatnak, vagy az állammal együttesen kizárólagos részesedése van.
Az Nvtv. egy évet ad az önkormányzatoknak, hogy a részvételükkel működő társaságokban ellenőrizzék a tulajdonosi szerkezetet és meghatározzák a végső tulajdonos személyét, és e szervezetek átláthatóvá váljanak.
Az Önkormányzati víziközművet üzemeltetői szerződés alapján a „Pannon-Víz” Víz-, Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzemelteti. A Pannon-Víz Zrt. részére az Önkormányzat tulajdonát képező víziközmű vagyon üzemeltetésre, fenntartásra, kezelésre átadott vagyonként került nyilvántartásba vételre. A vagyon használatáért az Önkormányzat részére évente meghatározott összegű bérleti díjat fizet.
A vagyon kezelője a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 109. § (6) bekezdése alapján a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni.
11. Az Önkormányzat hosszú távú működtetése érdekében a nemzeti vagyon megőrzésének, gyarapításának elve érvényesül. Értékesítésre, elidegenítésre csak a kötelező feladatok működtetéséhez nem szükséges vagyon jelölhető ki.
12. Az Önkormányzat vagyongazdálkodásán
- vagyon létrehozását,
- vagyon funkcionális vagy területi bővítését,
- vagyonelem pótlását,
- vagyonelem állagának korszerűsítését,
- vagyon állagának megóvását, karbantartását,
- folyamatos működtetést, üzemeltetést, illetve
- bizonyos vagyon elemeknél a jövedelemtermelő hasznosítást értjük.
13. Az Önkormányzat nemzeti vagyonának létrehozását, bővítését, állagmegóvását, korszerűsítését, pótlását, karbantartását (beruházás, vásárlás, felújítás) – elsősorban a hazai és Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználásával – a Képviselő-testület döntései alapján, az éves költségvetési rendeletekben kell meghatározni.
14. Az Önkormányzat vagyonának folyamatos működtetéséről vagyonkezelő szervei: a Képviselő-testület hivatal, intézményei, társulások, jogi személyiségű gazdasági társaságok útján gondoskodik.
15. Az önkormányzati vagyon jövedelemtermelő hasznosításának formái:
- az önkormányzat feladatait nem veszélyeztető vagyonelemek, dolgok értékesítése,
- használatba, bérbeadás
a) A vagyon értékesítése forgalmi értékbecsléssel, az Önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott értékhatár felett, versenyeztetéssel, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.
A vagyon értékesítésénél tekintettel kell lenni arra is, hogy az államot a jövőben az önkormányzati ingatlanok értékesítése esetére első helyű, törvényes elővásárlási jog illeti meg, amit harminc napos határidővel gyakorolhat.
b) Az intézmények használatába, kezelésébe adott vagyon hasznosítása az intézményvezetők joga, feladata. A Képviselő-testület által megállapított bérleti díjak az intézmények bevételeit képezik. Az intézmények kötelesek az intézményi ingatlanokat, ingóságot a „jó gazda gondosságával” kezelni, használni.
c) Az önkormányzati tulajdonú lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról a polgármester a Képviselő-testület egyetértésével dönt, a bérlők a Képviselő-testület döntése alapján megállapított bérleti díjat kötelesek fizetni.
14. Az Önkormányzat vagyonába tartoznak az ingatlanokon kívül a vagyoni értéket képviselő immateriális jószágok (nem tárgyiasult vagyonértékű jogok, szellemi termékek) gépek, berendezések, a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedések (Pannon-víz Zrt., Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás), esetenként a pénzügyi betétek, továbbá egyéb ingóságok, dolgok. Az immateriális jószág (vagyonértékű jogok, szellemi termékek) gépek, berendezések tekintetében az elhasználódás, az értékcsökkenés elszámolás figyelembevételével a vagyon megőrzése, gyarapítása a cél. A gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészeket meg kell őrizni. Pénzügyi betétet az átmenetileg szabad pénzeszközökből, a költségvetési rendeletben meghatározott módon lehet elhelyezni.
16. A vagyongazdálkodási feladatok megjelennek az Önkormányzat 2011-2014. évi gazdasági programjában is. Ezzel összhangban, az alábbiak szerint határozzuk meg az Önkormányzat közép- illetve hosszú távú vagyongazdálkodási tervét:
I. Az Önkormányzat 2012-2014. évi középtávú vagyongazdálkodási terve
Településfejlesztés és településüzemeltetés
Az épített- és természeti környezet védelme
1. A rendezési terv felülvizsgálata alapján folytatjuk a rendezési tervben elfogadott projektek előkészítését és megvalósítását. Fokozottan óvjuk a meglévő zöld területeket, elősegítjük ezek bővítését, lakóterületek közötti szabad részek fásítását tűzzük ki feladatként.
Tervezett megvalósítás a pályázati lehetőségek függvényében: 2012-2014. évek folyamatosan, az éves költségvetési rendeletek szerint
2. A meglévő építési telkek elfogytak, a rendezési terv alapján további építési telket kell kialakítani egyrészt annak érdekében, hogy ösztönözzük a településre történő beköltözést, ezzel a lakosságszám növekedését és az intézmények gazdaságosabb, nagyobb kapacitáskihasználtsággal történő működtetését, másrészt az értékesítésből származó bevételek növelése, az önkormányzati vagyon gyarapítása érdekében. A telekkialakításokhoz szükséges közműkiépítést a szolgáltatók bevonásával el kell végezni.
Tervezett megvalósítás: 2012-2013. évek
3. Tovább kell folytatni az úthálózat- és járdahálózat karbantartását, felújítását. Folyamatosan kell gondoskodni a már aszfalttal rendelkező utcák újbóli javításáról is, hisz az folyamatos beavatkozást igényel a változó időjárási körülmények miatt. Egyidejű feladatként kezelendő a már felújított utak padkáinak állandó rendezése, a legyúrt murvafelületek pótlása.
A járdák felújítása, illetve még meg nem épített szakaszok megépítése is folyamatos feladatot jelent.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014. években folyamatosan, az éves költségvetési rendeletek szerint.
4. A belvízelvezető csatornák, szikkasztóárkok kialakítása, tisztítása állandó munkát jelent. A belvíz elvezetés hatékony megvalósítása érdekében keresni kell a pályázati lehetőségeket egyrészt a tervek elkészíttetésére, másrészt a munka megvalósításra.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014.években a pályázati lehetőségek függvényében.
5. A köztisztasági és településtisztasági feladatok érdekében gondoskodni kell a hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő-udvar pótlásáról, de figyelemmel kell lenni a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítására, melynek következtében gondoskodni kell várhatóan a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével kapcsolatos feladatokról.
Tervezett megvalósítás: 2013-2014. években a pályázati lehetőségek függvényében.
Intézményeknél várható feladatok
1. Az Önkormányzat Bölcsődéje az előző ciklusban készült, Óvodája 2011. évben megújult, a szükségleteknek megfelelően bővült. Az intézményekben folyamatos feladatot jelent az állagmegóvás, karbantartás, a berendezések, felszerelések pótlása, cseréje. A régi óvodaépületben megoldandó még a használati melegvíz energiatakarékos biztosítása is.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014.években folyamatosan az éves költségvetési rendeletek szerint.
2. Az Általános iskolai oktatás a 2011/2012. tanévtől megújult iskolaépületben folyik. A magas színvonalú oktatás feltételeit korszerű berendezési tárgyak biztosítják. Folyamatos feladatot jelent az állagmegóvás, karbantartás, a berendezések, felszerelések pótlása, cseréje.
Tervezett megvalósítás: 2012. évben iskolai udvar rendbetétele
várhatóan 2013-tól állami fenntartásba kerül az általános iskolai oktatás és az üzemeltetését biztosító ingatlanok, ingóságok.
Egyéb önkormányzati feladatok
1. Kiemelt jelentősége van a felnőtt- és diák tömegsport feladatok terén a Tornacsarnok gazdaságos és biztonságos üzemeltetésének. Fontos cél az állagmegóvás biztosítása mellett, az üzemeltetés veszteségének csökkentése, a takarékos, hatékony energia felhasználás. Fontos bevételt képeznek a Tornacsarnok hasznosításából elérhető bevételek. A Tornacsarnok felújítása időszerű, mivel a szigetelési hiányosságai nagy energiaveszteséget okoznak, elhasználódtak a nyílászárók, de mindezek csak jelentős pályázati támogatással oldhatók meg. Megoldandó a használati melegvíz energiatakarékos biztosítása is.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014. években a pályázati lehetőségek függvényében
2. A meglévő játszóterek állagának megóvása, korszerűsítése, bővítése a gyermek-, és ifjúsági feladatok területén annak érdekében fontos feladat, hogy a kisgyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban.
Tervezett megvalósítás: 2013-2014. években folyamatosan, az éves költségvetési rendeletek szerint.
3. A közeljövőben megvalósítandó egy görkorcsolya és/vagy kerékpárpálya a sportpálya mellett, a gyermek, az ifjúság szabadidős tevékenységének javítása érdekében.
Tervezett megvalósítás: 2013-2014. években folyamatosan, az éves költségvetési rendeletek szerint.
4. Az Önkormányzat Hivatal épülete és annak tetőterében kialakított Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a 2011. évben megújult. További folyamatos feladatot jelent az állagmegóvás, karbantartás.
Tervezett megvalósítás: 2013-2014. években folyamatosan, az éves költségvetési rendeletek szerint.
Egészségügyi alapellátás
1.Elsődlegesen a meglévő orvosi ellátások tárgyi feltételeinek javítása, az épületek felújítása és modernizálása a cél. Ennek érdekében a pályázati lehetőségek kihasználásával ki kell alakítani a XXI. század követelményeinek megfelelő infrastruktúrát. Célunk az, hogy minden egészségügyi ellátás (háziorvos, gyermekorvos, fogorvos) egy épületben kapjon helyet.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014. években a pályázati lehetőségek függvényében
2. A meglévő háziorvosi rendelő tetőterében önkormányzati bérlakások alakíthatók ki, melynek megvalósítását pályázati lehetőségekkel lehetne megoldani.
Tervezett megvalósítás: 2012-2014. években
II. Az Önkormányzat 2015-2020. évek közötti hosszú távú vagyongazdálkodási terve
Településfejlesztés és településüzemeltetés
Az épített- és természeti környezet védelme
Folytatjuk a meglévő zöld területek állagmegóvását, bővítését, lakóterületek közötti szabad területek fásítását. Az önkormányzati tulajdonban lévő vizek - ide nem értve a viziközművek – tiszítása, folyamatos karbantartása.
Tervezett megvalósítás: 2015-2020. években
Gyermek intézményeknél ellátandó felújítási feladatok
A Bölcsőde és Óvoda épületének igény szerint jelentkező felújítása, berendezéseinek cseréje. Az igények növekedése esetén bővítésük.
Tervezett megvalósítás: 2015-2020. években
Egyéb önkormányzati feladatok
Az Önkormányzat Hivatal épülete és annak tetőterében kialakított Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) állagának megóvása, karbantartási feladatok elvégzése. A Hivatal működését szolgáló berendezések, egyéb ingóságok pótlása, cseréje.
Tervezett megvalósítás: 2015-2020. években
1
Az önkormányzati rendeletet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 19. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 23. napjával.
2
Módosította a 15/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. október 26-tól.
3
Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2012. június 30-tól.
4
Módosította a 10/2016. (IX. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. szeptember 21-től.
5
Módosította a 10/2016. (IX. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. szeptember 21-től.
6
Módosította a 10/2012. (VI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. június 30-tól.
7
Módosította a 10/2012. (VI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. június 30-tól.
8
Módosította a 10/2016. (IX. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. szeptember 21-től.
9
Az 5/A. §- 5/I. §-okat beiktatta a 6/2014. (VI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. június 27-től.
10
Módosította a 10/2016. (IX. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. szeptember 21-től.
11
Módosította a 10/2016. (IX. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. szeptember 21-től.
12
Módosította a 15/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. október 26-tól.
13
Módosította a 15/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. október 26-tól.