Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2019. 10. 04- 2023. 07. 31Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól
Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Győrzámoly község közigazgatási területén élő személyek számára meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások, szolgáltatások formáit, jogosultsági feltételeit és az igénybevétel módját.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Győrzámoly Községben állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Adósság:
aa) vezetékes gáz díjtartozás,
ab) áramdíjtartozás,
ac) gázfűtési szolgáltatási díjtartozás,
ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,
ae) szemétszállítási díjtartozás,
b) Együtt élő személyek:
ba) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek,
bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.
c) A jövedelemszámításra irányadó időszak: a Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak.
d) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
da) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
db) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
dc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
dd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
de) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a dc) és dd) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
df) a da) és db) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
e) Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: a háztartás 3. § c) pontban megjelölt időszakra eső 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 3. § (d) pontja szerinti fogyasztási egység összegének hányadosa.
f) Hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó
h) Közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.
i) Jövedelem: a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a Szt. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem.
j) Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
4. Az eljárásra vonatkozó szabályok
4. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Szt. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Győrzámolyi Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani.
(2) Szociális ellátás megállapításának hivatalbóli kezdeményezésére jogosult:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a helyi önkormányzati képviselő,
d) az egészségügyi szervek,
e) a társadalmi szervezetek.
(3) A kérelem tartalmazza:
a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat és
b) nyilatkozatot:
ba) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy
bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.
6. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:
a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),
b) a helyi lakásfenntartási támogatás esetén a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,
d) 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal/felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról és
e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolást.
(2) A hivatalból indult eljárásoknál a nyilatkozatokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 15 napon belül kéri be a Polgármesteri Hivatal.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás lehet:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás, előző havi bankszámlakivonat vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap vagy előző havi nyugdíjszelvény,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét megállapító bírósági döntés,
g) ösztöndíjról a középiskola, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(4) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Polgármesteri Hivatal beszerzi az illetékes NAV igazolását a jövedelemadó alapra vonatkozóan.
7. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra személyes kifizetéssel a házipénztárból vagy folyószámlára történő utalással.
(2) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult az ellátás azonnali készpénzben történő kifizetésének engedélyezésére.
8. § (1) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás megszűnése a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás miatt következik be, a támogatás folyósítása - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével – az I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
9. § (1) A kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.
(2) Az (1) bekezdésében rögzített esetben a Polgármesteri Hivatal a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.
10. § Önkormányzati segély az éves költségvetésben előirányzott összeg erejéig nyújtható
11. § (1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylőkörülményei ismertek.
(2) A körülmények tisztázása során az igénylő a Polgármesteri Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.
(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplőadatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.
5. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése
12. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegű megfizetésére.
(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett, az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.
(3) A jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatainak visszafizetése - a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján - részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.
(4) A részletfizetési kérelem esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
6. Hatásköri rendelkezések
13. § (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül a gyógyszertámogatás, a rendkívüli települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás szociális kölcsön formájában történő megállapítása és a 12. § (3) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A 70 év felettiek támogatása, a temetéshez nyújtott rendkívüli települési támogatás, a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása, az adósságcsökkentési támogatás, különös méltánylást érdemlő sürgős esetben a rendkívüli települési támogatás megállapítása, a köztemetés, az alapszolgáltatások megállapítása és megszüntetése, valamint a 12. § (1) szerinti visszatérítésre kötelezés, illetve a 12. § (4) bekezdése szerinti részletfizetés engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.
Pénzbeli települési támogatások
1. Gyógyszertámogatás
14. § (1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.
(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel a háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át,
b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel a háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át.
(3) Méltányosságból akkor is megállapítható a gyógyszertámogatás, ha
a) családban élők esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel a háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át,
b) egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel a háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.
(4) Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.
15. § Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban
16. § (1) Gyógyszertámogatás ugyanazon kérelmezőnek évente legfeljebb három alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.
(2) A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz a 6. §-ban meghatározottakon kívül csatolni kell az orvos igazolását a felírt gyógyszerekről, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.
2. 70 év felettiek támogatása
17. §1 (1) Győrzámoly Község Önkormányzata évente egy alkalommal - novemberben hónapban - kérelemre támogatást nyújt a községben állandó lakóhellyel rendelkező azon személynek, aki
3. Rendkívüli települési támogatás
18. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 3.000,-Ft-nál és nem haladhatja meg személyenként a 30.000,-Ft-ot, a 18. § (6) bekezdés c) pontja esetén az 50.000,-Ft-ot, éves viszonylatban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, helyi lakásfenntartási támogatásban vagy adósságkezelési támogatásban részesülő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75%-át.
(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.
(4) A rendkívüli települési támogatás természetben is biztosítható:
a) erre irányuló kérelem esetén vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a rendkívüli települési támogatás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
(5) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező következő támogatási kérelme elutasításra kerül.
(6) A létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl:
a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
b) elemi kár,
c) tartós betegség,
d) 15 napot meghaladó kórházi ápolás,
e) temetési költség,
f) helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,
g) iskoláztatás, élelmezés biztosítása,
h) ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés.
19. § (1) A Képviselő-testület egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén – 18. § (6) bekezdés a), b), c), d) pontja esetén – a 18. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a 18. § (2) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól eltérhet.
(2) A 18. § (6) bekezdés b) pontja szerint igényelt kérelemhez mellékelni kell a biztosítótársaság igazolását, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással, ha igen milyen összeg került részére kifizetésre és a kárbecslés, javítás költségeinek előzetes kalkulációját.
20. § A támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.
21. § Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják – 18. § (6) bekezdés a), b), c), d), f), g) pontja esetén – a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül azonnal rendkívüli települési támogatást állapítson meg, melynek összege nem haladhatja meg az 50.000,-Ft-ot. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
4. Szociális kölcsön
22. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatást pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat az alábbi esetekben:
a) elemi kár esetén a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására,
b) tartós betegség esetén megélhetésre,
c) temetési költség fedezésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szociális kölcsön összege legfeljebb 100.000,-Ft lehet.
(3) A rendkívüli települési támogatásként megállapított szociális kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb egy év, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.
(4) Kéthavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes szociális kölcsönt 15 napon belül egy összegben, a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.
(5) A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő 3. hónaptól számított 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havonta visszafizetni.
(6) Nem részesíthető szociális kamatmentes kölcsönben, aki:
a) köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy
b) rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy
c) a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
5. Temetéshez nyújtott támogatás
23. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a haláleset időpontjában a győrzámolyi állandó lakóhellyel rendelkező elhunytnak a hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó a más személy.
(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az elhunytnak a haláleset időpontjában győrzámolyi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozója vagy a temetéséről gondoskodó más személy.
(3) A temetéshez nyújtott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a temetési számlák eredeti példányát,
b) amennyiben a haláleset nem Győrzámolyon történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.
(4) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 250.000,-Ft.
(5) A temetéshez nyújtott támogatás összege 30.000,-Ft.
(6) Nem adható támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(7) A temetéshez nyújtott támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.
Természetbeni ellátások
24. § A települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
1. Helyi lakásfenntartási támogatás
25. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási támogatást nyújthat.
26. § (1) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a hónap 15. napjáig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15-e után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
(2) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani és évente meg lehet újítani.
(3) A lakásfenntartási támogatás mértéke havonta egységesen 2.500,-Ft.
27. § (1) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult másik lakásba költözik. Újabb kérelem benyújtására 3 hónap eltelte után kerülhet sor.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult az, aki a Szt. 2015. február 28-án hatályos 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.
28. § A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - a 6. §-ban előírtakon kívül - mellékelni kell:
a) közüzemi számlákat és
b) a lakás alaprajzát.
2. Adósságcsökkentési támogatás
29. § (1) Az elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez adósságcsökkentési támogatás adható.
(2) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élőszemély,
a) akinek közüzemi díjtartozása nem haladja meg az 50.000,-Ft-ot,
b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
c) akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyona nincs.
(3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni különösen:
a) krónikus, hosszantartó betegségből eredőjövedelem-kiesés,
b) nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások
c) elemi károsultság,
d) baleset,
e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás esetén.
(4) Az adósságkezelési támogatás körébe vonhatók a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozások (gáz-, víz-csatorna-, áram-, szemétszállítás díja).
(5) Adósságcsökkentési támogatás évente legfeljebb három alkalommal igényelhető, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.
(6) Amennyiben a kérelmezőnek többféle adóssága van, meg kell vizsgálni, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább a lakhatási feltételeket.
30. § (1) Ha kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, a Családsegítő Szolgálat családgondozójával köteles együttműködni. Az együttműködés keretében a családgondozó segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében:
a) karitatív szervezetek felkutatásában, akik a tartozás rendezéséhez segítséget tudnak nyújtani,
b) ha kérelmező jogosultsága fennáll, védett fogyasztóvá nyilvánításában,
c) részletfizetési megállapodások megkötésében,
d) a lehetséges fizetési haladékok elérésében.
(2) A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell megfizetni.
3. Köztemetés
31. § A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, családban élő esetén 120%-át és nincs vagyona.
32. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.
(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
(3) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.
Alapszolgáltatások
1. Étkeztetés
33. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak.
(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki
a) kora, egészségi állapota, fogyatékossági, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt átmenetileg vagy tartósan nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést
b) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem tudja teljesíteni.
(3) Az étkeztetés történhet:
a) helyben fogyasztással
b) házhoz szállítással
c) jogosult általi elvitellel.
(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Győrzámolyi Tündérrózsa Óvoda és Bölcsőde konyháján helyi vendéglátás keretén belül biztosítja.
(5) Az étkeztetés iránti kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.
(6) Étkezés nyújtható - a lehetőségeken belül - azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a térítési díj fizetését vállalják.
2. Házi segítségnyújtás
34. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.
(2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.
(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban az, aki fertőzőbeteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentőállapotban van.
3. Családsegítés
35. § (1) Az önkormányzat a családsegítést a Győrzámoly és Öttevény Községek Családsegítő Szolgálata útján biztosítja az arra rászorulóknak.
(2) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
(3) A családsegítőszolgálat a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:
a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé,
b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
36. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján biztosítja.
5. Alapszolgáltatások közös eljárási szabályai
37. § (1) Az alapszolgáltatások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő, illetőleg az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem étkeztetésre vagy házi segítségnyújtásra irányul.
(2) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, és határozatban erről értesíti a kérelmezőt.
38. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:
a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 4 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;
d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,
e) az ellátott írásban kéri.
(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntésről értesíti a kérelmezőt.
Szociálpolitikai Kerekasztal
39. § (1) Győrzámoly Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.
(2) A Kerekasztal feladata a szociális ellátórendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.
40. § A Kerekasztal tagjai:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a védőnő,
d) a gyermek- és felnőtt háziorvosok,
e) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi alapszervezetének a vezetője,
f) a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója.
41. § (1) A Kerekasztal első ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal első ülésén egyszerű
Záró rendelkezések
42. § (1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrzámoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról.
Módosította a 11/2019. (X. 3.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 4-től.