Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (X. 3.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és helyiség bérletének feltételeiről
Hatályos: 2019. 10. 04- 2023. 02. 28Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (X. 3.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és helyiség bérletének feltételeiről
Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Győrzámoly Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
A lakásbérlet szabályai
A bérlő lakbérfizetési kötelezettsége
2. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni. A bérbeadás során a lakbért a Képviselő-testület felhatalmazásával a bérbeadó önkormányzat nevében eljáró polgármester a bérleti szerződés megkötésekor az e rendeletben foglaltak alapján állapítja meg.
(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, melyekkel összefüggésben az operatív feladatokkal a polgármestert bízza meg.
(3) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért - adott hónapra vonatkozóan a - hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(4) Az önkormányzati lakás bérlője a bérleti szerződés aláírásakor kaució gyanánt a bérleti díj kétszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni.
(5) A kaució az önkormányzat bevételét képezi, mely a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén felhasználható:
3. § (1) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltató felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjat. Ezen szolgáltatások: a vízellátás, a szennyvíz, az egyedi gázfűtés, az áram, a telefon, az internet, a szemétszállítás és a kábeltévé használata után fizetendő díjak.
(2) A közüzemi díjakról szóló és a szolgáltató által az önkormányzat, mint tulajdonos részére kiállított számlákat a Győrzámolyi Polgármesteri Hivatal a bérleti díjjal egyidejűleg számlázza ki a bérlőnek.
Az önkormányzati lakás bérbeadásának általános feltételei
4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat elsősorban a településért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni.
(2) Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről Győrzámoly Község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) határozza meg.
(3) Az önkormányzati lakás bérlete iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel lehet benyújtani, a helyben szokásos módon megjelentett pályázati felhívás alapján.
(3) Az önkormányzati lakás határozott és határozatlan időre adható bérbe.
(4) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha a kérelmező községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.
A felek jogai és kötelezettségei
A lakás átadása
5. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.
(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó részéről a polgármester és a bérlő is aláír.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
1. a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
2. a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
3. közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
4. a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
5. az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.
(4) A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.
(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.
(6) A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közüzemi szerződéseket (víz-, villany-, szemét-, gázszolgáltatásra) saját nevére megköti, és a szerződéseket bemutatja a bérbeadó képviselőjének. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérleti szerződést a bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.
6. § A szerződés megszűnésekor készülő jegyzőkönyvre az 5. § (1), (3) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
7. § Ha törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:
8. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára. A lakbér nem fizetése esetén a bérbeadó jogszabályok szerinti letiltást kezdeményezhet, amennyiben ez nem vezet eredményre, a bérleti szerződést felmondhatja.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
(3) A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.
9. §
(1) A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása, stb.)
10. § A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.
(2) A bérlő a lakás műszaki állapotát veszélyeztető rendellenességekről köteles a bérbeadót haladéktalanul írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának következménye, bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában megemelheti.
(3) A bérbeadó a lakbért köteles elengedni, ha kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesítette és a bérlő emiatt a lakást, vagy a lakás alapterületének legalább 50%-át 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja. A lakbér a rendeltetésszerű használat ismételt biztosításig engedhető el.
11. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt.
(2) A bérlő az Ltv.-ben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát,
b) vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,
c) az együttlakás ideje alatt született unokáját.
(3) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(5) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ltv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kivételekkel a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(6) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(7) Ha a bérbeadó által a lakás bérlőjének vagy használójának küldött tértivevényes küldemények postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, illetve ha a küldemény a bérbeadóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(8) Az (1) bekezdésbe nem tartozó személy bérleménybe költözésére csak a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján engedélyezett bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, tovább a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(9) A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.
A bérleti szerződés tartalmi elemei
12. § A bérleti szerződének tartalmaznia kell:
a) a bérleményre vonatkozó adatokat;
b) a bérlő személyes adatait;
c) a bérlővel a bérleti szerződés megkötésekor költöző családtagok adatait;
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díjat;
e) a bérleti szerződés időtartamát, mely határozott és határozatlan idejű lehet;
f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;
g) a lakásbérleti szerződés felmondásának az eseteit, jogkövetkezményeit;
h) a lakásba történő befogadás feltételeit;
i) a hivatkozást az Ltv.-re, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekben az Ltv.-ben foglaltakat kell alkalmazni
A lakásbérlet megszüntetése
Közös megegyezés
13. § (1) Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.
(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.
14. § (1) Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.
(2) A megállapodás tartalmazza:
a) felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
b) a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
c) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
d) a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.
15. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
A felmondás
16. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.
(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 16. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
17. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében az adott hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
18. § (1) A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.
(2) Közérdeknek minősül, ha a lakást a bérbeadó;
a) át kívánja alakítani,
b) meg kívánja szüntetni,
c) le szándékozik bontani, vagy,
d) más célú ingatlanná kívánja átminősíteni.
(3) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan kitűnik a felmondás oka, időpontja. Az írásbeli felmondás tartalmazza azt a javaslatot, hogy a bérbeadó:
a) a bérlőnek felajánl-e cserelakást, illetve,
b) az új bérleti szerződés feltételeit.
19. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban indokolás nélkül is felmondhatja. Ebben az esetben a felmondási idő legalább három hónap.
20. § A bérlő legkésőbb a felmondási idő utolsó napján köteles a lakásból a saját tulajdonú ingóságait elszállítani, és a lakást kitakarított állapotban a bérbeadónak rendeltetésszerű állapotban visszaadni.
A lakbér mértéke
21. § (1) Az önkormányzati lakások után fizetendő lakbér bruttó összege:
Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése
22. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakás jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 2 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-6 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
A bérbeadás általános feltételei
23. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének pályáztatására, a bérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy cserélni nem lehet.
(3) Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.
24. § (1) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 45 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti a polgármestertől. A polgármester a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról a (2) bekezdésben rögzített feltételek figyelembe vételével dönt.
(2) Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló nyilatkozatot a pályázathoz mellékelni kell.
(3) A bérbeadó a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre határozott időre szóló bérleti szerződést köthet, mely legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.
Bérbeadás pályázat útján
25. § (1) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének leteltéig a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be. A pályázatot a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, műszaki állapotát, közműellátottságát,
b) a folytatható tevékenységek megnevezését,
c) a bérleti díj, az óvadék és a valorizáció lehetőségét,
d) a bérletbe adás időtartamát,
e) a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét,
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, megnevezését, címét,
b) az eljáró képviselőt,
c) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységek felsorolását,
d) kötelezettségvállalást a bérleti díj megfizetésére,
e) a valorizáció lehetőségének elfogadását,
f) az előírt igazolásokat.
(4) A pályázat érvénytelen, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázóval az érvénytelenség tényét közölni kell.
26. § Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 munkanapon belül nem kötötte meg.
A bérleti díj megfizetésének szabályai
27. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját, döntésével egyidejűleg a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A pályázók közül a szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja meg. Amennyiben több pályázó egyező összegű ajánlatot nyújt be a bérleti díj vonatkozásában, a pályázók közül a szerződést azzal kell megkötni, aki a bérleti díjat a leghosszabb időszakra előlegezi meg egy összegben. Amennyiben több pályázó vállalja a bérleti díj leghosszabb időszakra történő megelőlegezését egy összegben, úgy a Képviselő-testület sorsolás útján dönt.
(3) Ha a bérleti jogviszony azon időpont előtt szűnik meg, amelyre a bérlő a bérleti díjat már megelőlegezte, az általa már befizetett, de még le nem lakott bérleti díjat kamatmentesen vissza kell fizetni.
28. § Az önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után - eltérő megállapodás hiányában - a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó felmondással élhet.
A helyiség rendeltetésszerű használata
29. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg.
30. § (1) A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az itt szabályozott eltérésekkel.
(2) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban leltár szerint jegyzőkönyvileg köteles bérlőnek átadni.
(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.
(4) A bérbeadó a bérleti jogviszony alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.
(5) A bérlő köteles gondoskodni továbbá:
31. § A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján történik. A megállapodást a polgármester jogosult megkötni.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
32. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
Záró rendelkezések
33. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendeletben nem szabályozott viszonyokra az Ltv. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
KÉRELEM
önkormányzati lakás bérbevétele
Győrzámoly, ……………… u.……………….sz. (…………. hrsz.) alatti nem lakás céljára szóló helyiségre