Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a vagyongazdálkodási tervéről
Hatályos: 2023. 07. 24Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a vagyongazdálkodási tervéről
Győrzámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 18. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés h) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed:
a) Győrzámoly Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);
b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;
c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.
2. § Külön önkormányzati rendelet szabályozza:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét,
b) a közterületek használatát,
c) az önkormányzati támogatások odaítélését.
2. Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.
(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.
(3) Győrzámoly Község Önkormányzata törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:
a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:
aa) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.
(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.
(5) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását jelen rendelet 1. melléklete és 2. melléklete tartalmazza.
(6) A törzsvagyonba nem tartozó nemzeti vagyonrészek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik, melyeket jelen rendelet 3. melléklete tartalmaz.
(7) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.
3. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
4. § (1) Az önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, az Nvt. 10. §-ában, és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az Mötv. 110. §-ában szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.
(2) A Korm. rendelet szerinti külön nyilvántartás tartalmazza e rendelet 3. §-a szerinti vagyoncsoportokat.
4. Rendelkezés a vagyonnal
5. § (1) Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és e rendelet 4. mellékletét képező vagyongazdálkodási terv tartalmazza.
(2) Az éves aktuális célkitűzéseket a költségvetési rendelet tartalmazza.
(3) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hitel fedezetéül szabadon felhasználható, vállalkozásba vihető.
(4) Az önkormányzat vagyonának üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület a polgármesteri hivatal, az intézménye, társulások, valamint üzemeltetési- és közszolgáltatási szerződések útján gondoskodik.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, a vagyonhasznosítás
6. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, valamint a polgármester gyakorolja.
(2) A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.
(4) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon elidegenítése, cseréje;
c) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;
d) az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi ingatlan szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterhelése, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadása;
e) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;
f) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;
g) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.
(6) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(7) A (3) és (4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult:
a) az általános forgalmi adó nélkül számított egy millió forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére, valamint az általános forgalmi adó nélkül számított öt millió forint értéket el nem érő beruházások lebonyolítására, szolgáltatások megrendelésére;
b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó egy millió forint értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;
c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;
d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére;
e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére;
f) a Magyar Államkincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlására, az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére;
g) az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre történő lekötött betétként való elhelyezésére.
(8) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
7. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel.
(2) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
(3) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működése színvonalának javítására fordítható.
8. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.
(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.
6. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai
9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.
(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.
10. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.
(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.
(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
11. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.
(2) Önkormányzati lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.
(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.
(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.
(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.
(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.
12. § (1) A vagyonkezelő ingatlanvagyon esetében a saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.
(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban, továbbá a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) együttműködni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzései során,
f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, valamint jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
13. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi a jegyző közreműködésével.
(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.
7. Az önkormányzati tagsági jogok gyakorlása
14. § (1) Az önkormányzat az egyszemélyes vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.
8. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
15. § (1) ) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.
(3) Önkormányzati vagyont 15 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni. A vagyon nyilvános vagy zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait jelen rendelet 5. mellékletét képező pályáztatási és licitálási szabályzat tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a képviselő-testület hivatalos értékbecslés alapján állapít meg, kivéve az üzleti vagyont képező építési telkeket, melynek az értékét saját hatáskörben állapítja meg. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni. Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, illetve könyv szerinti érték tekinthető forgalmi értéknek. E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.
(5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(6) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a jegyző feladata.
(7) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.
9. A vagyon ingyenes megszerzése
16. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 2 millió forintot meghaladja, az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről a képviselő-testület dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek legyenek és
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
10. Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekről történő lemondás szabályai
17. § (1) A követelésről történő lemondás esetei:
a) a követelés a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül;
b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés esetében az önkéntes teljesítésre való felhívás nem vezetett eredményre;
c) csőd- vagy felszámolási eljárásban létrejött egyezségi megállapodás esetén;
d) bírósági egyezség keretében;
e) az Mötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel;
f) a mindenkor hatályos közszolgálati szabályzat alapján keletkező visszafizetési kötelezettség összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója elengedi vagy mérsékli;
g) a követelés érvényesítésére jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett személy hiányában nincs lehetőség.
(2) Behajthatatlan az a követelés:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;
g) amely esetében – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;
h) amelynél az adós nem lelhető fel, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.
(3) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
(4) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.
(5) A követelésről – beleértve a kamatot és a költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(6) A számviteli szabályok előírásai szerint az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzik a kintlévőségek minősítését és a szükséges értékvesztések elszámolását, valamint javaslatot tesznek a behajthatatlan követelés leírására.
(7) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, az értékvesztés elszámolására – értékhatárra tekintet nélkül – az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője jogosult.
(8) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
(9) A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal és a költségvetési szerveivel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. A mérlegelés alapját dokumentumokkal szükséges alátámasztani.
(10) Az (1) bekezdés a), c), d), g) pontjaiban meghatározott követelés elengedéséről átruházott hatáskörben bruttó 1.000.000 forint értékhatárig a polgármester dönt. Amennyiben a követelés összege eléri a bruttó 1.000.001 forintot, a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.
(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés elengedéséről az önkormányzat esetében a polgármester, az intézmények esetében az intézmény vezetője dönt.
(12) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti követelés elengedésről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.
11. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
19. §1
A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.