A helyi önkormányzatok az Országgyűlés által előírt, állami feladatokat látnak el helyi szinten. Az önkormányzatok által ellátandó helyi szintű állami feladatok (helyi érdekű közügyek) meghatározzák a költségvetés kiadási oldalán jelentkező tételeket. Ezek a kiadások a jövőben, a változó gazdasági helyzet miatt növekedni fognak, akkor is, ha új feladatokat nem vállal az önkormányzat. Elég csak az intézmények, a közvilágítás megnövekedett rezsiköltségeinek a kigazdálkodására, vagy a bizonytalan gazdasági helyzet miatt növekvő számú rászorulón való szociális segítségnyújtásra gondolni. A Kormány különféle indokokkal (pl. járvány) és a közös teherviselésre hivatkozva jelentős forrásokat vont el az önkormányzati szektorból. A gépjárműadó elvétele is nagy kiesést jelentett, amit valahonnan pótolni kell. Tehát előreláthatólag - a jelenlegi gazdasági helyzetet is figyelembe véve - növekedni fognak az önkormányzat működési- és infrastrukturális költségei. Az iparűzési adóval ellentétben az építményadó és a telekadó jobban tervezhető adóforrás, így azokat bevezette új adóként a Képviselő-testület. A település földrajzi elhelyezkedését tekintve kedvező helyzetben van, az elmúlt időszak gazdasági helyzetéből adódóan az adó tárgyát képző ingatlanok értéke is jelentősen növekedett, de ebből az önkormányzat nem realizált bevételt. Infrastrukturális beruházásokat több helyen el kell végzeni, így az adómértékeken növelni kell. Az önkormányzat az új adók bevezetését azzal indokolja, hogy így igazságosabbá válik a közös teherviselés. Az itt élő magánszemélyek és vállalkozások nem várhatják csak az önkormányzattól, hogy teremtse meg a saját bevételét (pl. telekértékesítésből), hanem az igazságos közteherviselés elve alapján nekik is hozzá kell járulniuk a község fenntartásához, ami a község fejlődésének egyik fő pillére.