Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontja felhatalmazása, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 18. § (1) bekezdésében rögzített feladatkörére, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól a jelen rendeletet alkotja.

BEVEZETŐ

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

és az önkormányzat hivatalos lapja

1. §
   

Az önkormányzat jelképei: Koroncó község címere, zászlaja, és pecsétje.

1. Címer: a heraldika szabályainak megfelelő címerpajzson kék mezőben alul és felül két-két ezüst sáv. A címerpajzs felső harmadában „Koroncó” felirat, középső harmadában ezüstszínű ekevas és csoroszlya között arany búzakalász kéve, alsó harmadában „1207” felirat.
   

2. Zászló: A zászlólap – arányában a zászlórend felől nézve 1:2 arányú téglalap, rövidebb oldala egy méter. A zászló fehér alapú, körben nemzetiszínű szegéllyel, középen a címerpajzzsal. A zászlórúd fehér, a zászlócsúcs aranyozott, gyertyaláng alakú.
   

3. Pecsét: Kör alakú, benne középen a település címerével, körülötte „Koroncó Község Önkormányzata” felirat.

2. §

A jelképek leírását és használatuk rendjét a Koroncó Község címeréről, az Önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló 8/1997. (IV. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét a „Koroncó Községért” kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 17/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelettel valamint a Koroncó Község Díszpolgára cím alapításáról szóló 11/2007. (VI. 04.) önkormányzati rendelettel szabályozza.

4. §

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Koroncói Hírmondó.

(2) Felelős kiadója a jegyző. A jegyzőt munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: kéthavonta.  

4. )Az önkormányzat hivatalos lapjára a
   

a.) képviselő testület

b.) a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint a

c.)  község minden családja térítésmentesen jogosult.

5. )Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
   1. a képviselő-testület rendeleteit
   2. a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
   3. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
   4. a fontosabb társadalmi eseményeket;

(6) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és két évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Két példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.

1.  FEJEZET
   

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Koroncó Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

9113 Koroncó, Rákóczi u. 48.

(3) Illetékessége:

Koroncó község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

6. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között - önállóan szervezi a település lakossága közszolgálatának ellátását, biztosítja ennek személyi, szervezeti és anyagi feltételeit, ennek érdekében önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben igazgatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

7. §

(1) A települési önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1-4 §-ában meghatározottak szerint joga van a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügyekben) való önálló eljárásra. Helyi közügyek alatt az Ötv. 1. § (2) bekezdésében leírtak értendők.  

(2) A helyi önkormányzatnak az Ötv. 1. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati törvény keretei között joga van a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyekben történő önálló szabályozásra, feladat- és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben pedig a szabad igazgatásra.

(3) A helyi önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára az Ötv. 1. § (3) bekezdését kell alkalmazni. 

8. §

(1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére –, az Ötv. 80. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal, saját vagyonával történő felelős gazdálkodása körében, vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

1. )közvetlenül vehet részt vállalkozásban,
   
2. )helyi önkormányzati politikával, ill. annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet megteremtésén munkálkodik,
   
3. )rendelkezik vagyoni értékű jogaival (pl. bérbeadás, részvények, stb.)
   

2.  )A helyi önkormányzat a gazdasági vállalkozásban történő részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet Pénzügyi Bizottsága közreműködésével.
   

9. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 2. §. (3) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánítási jogkörével különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével illetőleg azok módosításával áll szoros kapcsolatban. 

(2) Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, településrész lakossága, helyi érdekképviseleti, illetőleg civil, vagy egyéb más társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt.

10. §

1. )A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik
   1. a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
   2. a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
   3. a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
   4. a környező kistérségi társulásokkal,
   5. a környező települési önkormányzatokkal.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

11. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő testület feladat- és hatáskörét – jogszabály keretei között – a polgármesterre, képviselő-testület bizottságára, illetőleg a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére átruházhatja

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének a közszolgáltatások körében meghatározott feladatait az Ötv. 8. § (1) bekezdése, a kötelező feladatait az Ötv. 8. §. (4) bekezdése határozza meg.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját a képviselő-testület a település lakossága igényeinek és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek keretei között rendeleteiben szabályozza, illetőleg ezekről határozataiban dönt.

(4) A Képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatainak részletes szabályairól önálló önkormányzati rendeleteket alkot.

12. §

(1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.

Az önkormányzati feladat-és hatáskörök átruházása

13. §

(1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Ötv. 10. §-a tartalmazza, amelyeken kívül minden feladat- és hatáskör átruházható rendeletben a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. §-ában felsoroltakon túlmenően:

1. )a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával bér és tiszteletdíj összegszerű meghatározása,
2. )100 ezer Forintot meghaladó hitelfelvétel
3. )beruházási hitelfelvétel,
4. )pályázatokon való részvétel jóváhagyása
5. )pályáztatások kezdeményezése, döntés pályázat kiírásában és érdemében,
6. )az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő kiküldetés
7. )gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetése.

14. §

(1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.

(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

(3) A polgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete, vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja

15. §

(1) Az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró szerve a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

16. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban tájékoztatja.

III.    FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

17. §

A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben, a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCIV. törvényben, valamint az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg és terhelik.

18. §

A települési képviselő a négy éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásáért, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

19. §

A képviselő jogainak gyakorlása az eskü letételével kezdődik, és megbízatásának lejártával szűnik meg.

A képviselő jogállása

20. §

(1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit az Ötv. 19.-21.§ rendelkezései tartalmazzák.

(2) A képviselő az Ötv. 19.-21. §-ában foglaltakon túl köteles:

1. )írásban vagy szóban a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél előzetesen legalább 2 nappal bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik,
   
2. )a képviselő-testület és bizottságai munkájában, a testületi döntéseket előkészítésében részt venni,
   
3. )képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
   
4. )a képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,
   
5. )bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget,
   
6.  )2000. évi XCVI. tv. 10/A § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot tenni.
   

A képviselő járandóságai

21. §

A települési képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai részére a képviselő-testület tiszteletdíjat, és/vagy természetbeni juttatást állapíthat meg, amelyet külön rendeletben szabályoz.

22. §

Költségátalányra nem jogosult képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt szükséges költségeit meg kell téríteni. A költségkifizetést a képviselő-testület döntése alapján a polgármester engedélyezi.

IV.    FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános rendelkezések

23. §

(1) Az önkormányzat jogi személyiségére, az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítésére és az önkormányzat képviseletére az Ötv. 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátására az Ötv. 9. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

24. §

A képviselő-testület létszáma a 7 fő. A polgármester a képviselőtestület tagja. A települési képviselők névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

Képviselő-testület gazdasági programja

25.§

(1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló, végrehajtását is célzó gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tervezetét a képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága a polgármester koordinálásával állítja össze, a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

Képviselő-testület munkaterve

26. §

(1) A képviselő-testület a gazdasági program adott évre vonatkozó elemeit magába foglaló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkatervet minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:

1. )a települési képviselők,
   
2. )az alpolgármester;
   
3. )a jegyző;
   
4. )a polgármesteri szakértő
   
5. )a képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői;
   
6. )a település önszerveződő közösségei;
   
7. )az önkormányzat intézményeinek vezetői;
   
8. )a többcélú kistérség elnöke.
   

(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. )az önkormányzati képviselőknek;
   
2. )a polgármesteri szakértőnek;
   
3. )a bizottságok nem képviselő tagjainak;
   
4. )a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
   
5. )az önkormányzat intézményvezetőinek.
   5. )A gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és meg kell küldeni a Községi Könyvtárnak.
      

A képviselő-testület összehívása

27. §

(1) A képviselő-testület évente 11 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(4) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(5) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság mindenkori elnöke hívja össze.

(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:

1. )a polgármester,
2. )a képviselők ¼-e,
3. )a Képviselő-testület bármely bizottsága,
4. )az Ötv. 99. § (2) c) pontjában meghatározott esetben a Kormányhivatal vezetője,
5. )a nemzeti és etnikai csoportokat érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
   

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

28. §


(1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése írásos meghívó nélkül is összehívható, az értesítés történhet telefonon vagy személyesen.

(4) A képviselő-testület ülésének kezdő időpontját, helyét és napirendjét - a meghívó kiküldésével egyidőben - közzé kell tenni. A közzététel helyét és módját a jelen Rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét az ülés előtt legalább 10 nappal a jelen Rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

29. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. )a települési képviselőket,
2. )a bizottság nem képviselő tagjait,
3. )a jegyzőt,
4. )a település önszerveződő közösségeinek képviselőit, az általuk vezetett közösséget érintő kérdésekben,
   
5. )az intézményvezetőket, az általuk vezetett intézményt érintő kérdésekben
6.  )a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét
   
7. )a polgármesteri hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
8. )akit a polgármester megjelöl.

(2) A képviselő-testület üléseire írásos anyaggal ellátott meghívót kap:

1. )a települési képviselő
2. )a jegyző
   
3. )a napirend előterjesztője (csak a saját anyagot)
4. )az intézményvezető (csak a saját anyagot).
   
5. )helyi önszerveződő közösségek képviselője (csak a saját anyagot).
   

(3) A képviselő-testület üléseire írásos anyag nélküli meghívót kapnak:

1. )a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
   
2. )a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai
3. )
   
4. )akit a polgármester megjelöl.

(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(5) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

1. )jegyző,
2. )a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
   

(6) Az (1) bekezdés b), d)-h) alpontjában meghatározott személyeket, az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

A képviselő-testület ülése

30. §

(1) Alakuló üléssel kapcsolatos előírások:

1. )Az alakuló ülést, az Ötv. 30. §-a alapján, a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.
   
2. )Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
   
3. )Az ülés levezetésére az Ötv. 30. §-ában foglaltak az irányadók.
   
4. )Az alakuló ülésen kell dönteni:
   

da) a polgármester illetményéről és költségtérítéséről,

db) a képviselő-testületi tagok tiszteletdíjáról,

dc) alpolgármester megválasztásáról,

dd) az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről.

(2) A képviselő-testület rendes ülése:

1. )A képviselő-testület rendes üléseit havonta, általában Polgármesteri Hivatalban, Koroncó, Rákóczi Ferenc u. 48. sz. alatt tartja.
   
2. )A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt július hónapban rendes ülést nem tart.
   

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki szabadon részt vehet.

(4) A testület évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart.

(5) A tanácskozási jog nélkül megjelentek az ülés napirendi pontjaihoz az ülésvezető engedélyével szólalhatnak fel.

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben, zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt esetekben.  A zárt ülésen való részvétel szabályait az Ötv. 12. § (5) bekezdése tartalmazza.

A képviselő-testület ülésének vezetése

31. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság mindenkori elnöke vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a polgármester személyes érintettsége áll fenn, így az ülés vezetését az alpolgármesternek átadja.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

32. §

1. )Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
   
2. )Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
   
3. )Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
   
4. )Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 1 perces– napirend előtti felszólalására.
   
5. )Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
   
6. )Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
   
7. )A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
   
8. )Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
   
9. )A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
   
10. )Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
    
11. )Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
    
12. )Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel.
    

A napirend megállapítása

33. §

(1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

34. §

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a tárgyalandó napirendi pontok előtt tárgyalja meg, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

35. §

A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. )a polgármester,
   
2. )a témakör szerinti illetékes bizottság,
   
3. )bármely képviselő,
   
4. )a jegyző.
   

36. §

(1) A sürgősségi indítványt - rövid indokolással - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig lehet írásban a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a sürgősségi indítvány képviselőkhöz történő megküldéséről.

(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

37. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

1. )minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, amely a képviselő-testület döntését igényli;
2. )a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
3. )elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.

2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

1. )a polgármester,
2. )alpolgármester,
3. )a képviselő-testület témakör szerint illetékes bizottsága,
4. )a jegyző,
5. )a képviselő-testület tagja,
6. )a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
   
7. )aki a munkatervben előterjesztőként szerepel.

38. §

(1) Előterjesztés a képviselő-testület elé a (2) bekezdésbe foglalt kivétellel írásban nyújtható be.

(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

39. §

(1) Az előterjesztés tartalmi és alaki kellékei:

1. )az előterjesztés első része tartalmazza
   

                  aa.)a címet vagy a tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-

                         testületi döntésekre,

                  ab.) a tárgykört érintő jogszabályokat,

                  ac.) az előkészítésben részt vevők véleményét,

                  ad.) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket és összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az 

                        értékelést és a döntést indokolják.

b.)az előterjesztés második része tartalmazza:

                  ba.)az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

                  bb.)a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2) A bizottságok véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztések csak az illetékes bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(3) Az írásbeli előterjesztést a készítőjének legkésőbb a testületi ülést megelőző 8. nap 15.00 órájáig kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

A sürgősségi indítvány

40. §

(1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a.) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b.)

Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

• a polgármester,
• az alpolgármester,
• a témakör szerint illetékes bizottság elnöke
• a képviselő-testület tagja,
• a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
• a jegyző.
  

c.)Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

d.) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.

Felvilágosítás kérése (interpelláció), kérdés

41. §

(1) A települési képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - felvilágosítást kérhetnek.

(2)  Felvilágosítás kérésnek az a kérdés tekintendő, amely az önkormányzat vagy szervei, által ellátott feladatokat érintik, vagy ezek döntési vagy döntés előkészítési jogkörébe tartoznak.

(3) A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban egyaránt elő lehet terjeszteni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testületi ülésen terjesztik elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a kérdést feltevő nyilatkozik, az elfogadás elutasítása esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

42. §

(1) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témakörébe.

(2) A kérdés felvetésének joga a képviselőket az ülés napirendjeinek tárgyalását követően illeti meg.

(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.

A tanácskozás rendje

43. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

1. )figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
   
2. )rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
   
3. )ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.
   
4. )kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi - széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
   

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(4) A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(5)A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A vita és a döntéshozatal módja

44. §

(1) A polgármester a napi rendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A napirendi pont tárgyalását szükség esetén szóbeli kiegészítés előzi meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal részt vevő napirendi ponthoz meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles érdemi választ adni. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetőleg a képviselők a módosító javaslataikat a vita bezárásáig megváltoztathatják és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatják.

(5) Az ülésvezető a vitát akkor zárhatja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezett.

(6) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

45. §

(1) Az ülésvezető a vita lezárása után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) Elsőként a módosító javaslatokról felvetésük sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselő-testület határozat nélkül dönt:

1. )a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
   
2. )jelentés, tájékoztató, beszámoló elfogadásáról,
   
3. )interpellációra adott válasz elfogadásáról.
   

(4) Amennyiben a szóbeli előterjesztés a 39. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, arról szavazni - a követelményeknek megfelelő előterjesztés benyújtása után - csak a következő- sürgős esetben rendkívüli - ülésen lehet.

(5) Személyes megjegyzést az a képviselő tehet - 1 percben - a vita lezárása után, de még a szavazás megkezdése előtt, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. A személyes megjegyzésre viszontválasznak helye nincs.

46. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele – legalább 4 képviselő - jelen van az ülésen.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az ülés megkezdésének időpontjában – a szabályszerűen kiküldött meghívó ellenére - nem határozatképes, a polgármester a kitűzött időponthoz képest 30 percre felfüggeszti az ülést. Amennyiben 30 percen belül határozatképessé válik a testület a kitűzött napirendek szerint megtartja rendes ülését. Ellenkező esetben 8 napon belül újabb ülés összehívása iránt intézkedhet a polgármester, illetve amennyiben a soron következő ülés 15 napon belül esedékes, úgy a határozatképtelen testületi ülés napirendjeit azon az ülésen tűzheti napirendre. 

(3) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A megválasztott települési képviselők több mint a felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

1. )a sürgősségi indítvány elfogadásához,
   
2. )a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,
   
3. )helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
   
4. )községrendezési terv elfogadásához
   
5. )helyi népszavazás kiírásához,
   
6. )hitelfelvételhez.
   

47. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással (kézfelemeléssel) és egyszerű többséggel hozza.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

1. )a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlásáról,
   
2. )ha azt a képviselő-testület bármely tagja indítványozza.
   

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen vagy nem) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges.

(6) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), vagy a szavazástól tartózkodó képviselők száma miatt nem kapja meg a jelenlevő képviselő-testületi tagok többségének „igen” szavazatát a javaslat, azt elvetett javaslatnak kell tekinteni.

48. §

Titkos szavazás rendelhető el bármely képviselő kérésére, minősített többséggel hozott testületi határozat alapján, ha a napirend tárgya az Ötv. 12. § (4) bekezdése alá tartozik.

49. §

(1) A képviselő-testületi döntés meghozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában hozzátartozónak minősül: egyenesági rokon, ennek házastársa, testvér, házastárs, élettárs.

(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(3) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

A határozathozatal

50. §

(1) A Képviselő-testület határozatait minden naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni, feltüntetve a határozathozatal dátumát az alábbiak szerint:
…/........ (….....) Határozat (a határozat száma, per évszám, zárójelben római számmal a hónap és arab számmal a nap, melyen kihirdetésre kerül).

(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megnevezését, és a végrehajtás határidejét.

(3) A határozatokról a jegyző időrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a polgármester, valamint az illetékes bizottság készíti el és terjeszti a Képviselő-testület elé.

V.      FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

51. §

A képviselő-testület az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozására az Alkotmány, az Ötv. és más jogszabályok felhatalmazása alapján a jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtására, a helyi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkot.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

52. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik írásban a polgármesternél:

1. )a települési képviselők,
2. )a polgármester,
3. )a képviselő-testület bizottságai,
4. )a jegyző,
5. )a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
   

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) A rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes és felelős bizottság közreműködésével. A jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet a rendelet-tervezet elkészítéséhez.

(4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is.

53. §

(1) Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(2) A képviselő testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítése során - elveket, szempontokat állapít meg.

(3) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati vagy ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is megbízható. A Polgármesteri Hivatal akkor is részt vesz a rendelet tervezet előkészítésében, ha a tervezetet valamely bizottság készíti el.

(4) A rendelet-tervezetet megvitatás céljából a rendelet a tárgya szerinti bizottság elé kerül. Erre a bizottsági ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembert is meg kell hívni.

(5) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

54. §

(1) A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni a jelen Rendelet 4. sz. mellékletében megjelölt helyeken és módon. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/……(………) - a rendelet sorszáma per évszám római számmal, valamint a kihirdetés dátuma (hónap római számmal, nap arab számmal) önkormányzati rendelete.

(4) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 3 évenkénti felülvizsgálatáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.

(6) Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni. 

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

55. §

A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül. Elkészítésükről a jegyző Hivatala útján gondoskodik.

56. §

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. )az ülés helyét, időpontját,
   
2. )az ülésről távolmaradt képviselők nevét, ha ismert a távolmaradásának okát,
   
3. )az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét jelenléti íven,
   
4. )az elfogadott napirendet, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét,
   
5. )a napirendhez kapcsolódóan röviden, tömören, a megtárgyalt kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását,
   
6. )a rendeletek és számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást,
   
7. )a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a tömör és rövid kisebbségi véleményt,
   
8. )az ülést levezető elnök intézkedéseit,
   
9. az elhangzott kérdések és az azokra adott válaszok és határozatokat
   
10. az ülés bezárásának időpontját
11. a jegyzőkönyv aláíróinak és hitelesítőinek nevét és aláírását.
    

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. )a meghívó,
   
2. )a jelenléti ív,
   
3. )a megtárgyalt írásos előterjesztések,
   
4. )a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendeletek hiteles példánya,
   
5. )az írásban benyújtott hozzászólások, indítványok, kérdések,
   
6. )az ülés során írásba foglalt határozati javaslatok.
   

57. §

(1) A jegyzőkönyv 4 eredeti példányban készül, a mellékleteivel együtt a jegyző gondoskodik biztonságos őrzéséről, és a nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint:

1. )az egyik eredeti példányt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,
   
2. )a másik eredeti példányt a polgármester kapja, hogy biztosítsa a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára,
   
3. )a harmadik példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatal vezetőjének,
   
4. )a negyedik példányt a jegyző évente összegyűjtve megküldi a Levéltárnak.
   

(2) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet a képviselők és a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekinthetik. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell.  

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(4) A képviselő-testület zárt ülésein hozott közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatok kivonatát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekinthetik. Az állampolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet két – az ülésen jelen lévő – képviselő hitelesíti.

VI.    fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

58. §

(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

(2) A képviselő-testület az Ötv. 46. § (1) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően kötelezően nem ír ki népszavazást.

(3) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége.

(5) A visszautasítás indokát írásban kell közölni.

(6) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester hozza nyilvánosságra a 4. sz. mellékletben meghatározott módon.

Lakossági fórumok

59. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

1. )közmeghallgatás (falugyűlés)
   
2. )településszemle.
   3. )A képviselő-testület és a polgármester igény szerint évente legalább 1 alkalommal Koroncó-Haraszton fogadónapot tart.
      

(4) A képviselő-testület és a polgármester évente legalább 1 alkalommal Koroncó településen településszemlét tart, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni

Közmeghallgatás

60. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatás szabályai:

1. )A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a községben működő társadalmi szerveztek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
   
2. )A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen tárgyalásra vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről hirdetmény és a honlapon történő közzététel útján a 4. sz. mellékletben meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
   
3. )A közmeghallgatás meghirdetéséről és levezetéséről a polgármester gondoskodik.
   
4. )A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen irányadóak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.
   
5. )Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra, vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
   
6. )Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat.
   
7. )Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
   
8. )A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző a közmeghallgatáson szóban, vagy 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint érdekelt bizottságot. Ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
   

Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

61. §

(1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

(2) A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői a nyílt képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál

Együttműködés a Helyi Nemzetiségi Önkormányzattal

62. §

(1)Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Koroncói Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá.

3. )Koroncó Község Önkormányzata a Koroncói Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:
   1. )az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt irodahelyiség ingyenes használatát a koroncói Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek biztosításával,
      
   2. )helyiséghasználatot az ülések lebonyolításához, illetve közmeghallgatásokhoz, fórumokhoz a Polgármesteri Hivatal tanácstermében,
      
   3. )a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítását,
      
   4. )a testületi ülések előkészítését (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
      
   5.  )a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátását.
      
   6. )Koroncó Község Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők mobiltelefon használatának költségei kivételével – biztosítja.”
      

VII.   fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

63. §

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású jogviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester illetményére, költségátalányára – a törvény által meghatározottak figyelembevételével – továbbá jutalmazására a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

64. §

(1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatásköreit a 8. sz. mellékletben felsorolt ügyekben gyakorolhatja.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlásáról minden testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül polgármesterének - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

65. §

(1) A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban a következők:

1. )biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését,
2. )segíti a Képviselő-testület és a bizottságok tagjainak munkáját,
3. )szervezi a település-fejlesztést és közszolgáltatásokat.

(2) A polgármester a jogszabályban és jelen Rendeletben meghatározott hatáskörén túlmenően:

1. )biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát,
2. )ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
3. )irányítja és intézi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak ügyeit és az önkormányzat külügyi tevékenységét,
4. )kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével
   
5. )kapcsolatot tart a település önszerveződő közösségeivel,
6. )ellátja a törvényben meghatározott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
7. )véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
8. )nyilatkozik a sajtónak, a médiában ellátja az önkormányzat képviseletét,
9. )gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. )bizottság összehívását indítványozza,
2. )eseti munkacsoport ülést hív össze és levezet,
3. )segíti a bizottságok tevékenységét.

(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

1. )a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. )a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
3. )a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. )szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
5. )gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatalnál a nem köztisztviselői jogviszonyban levő munkavállalók tekintetében.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.

66. §

(1) A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(2) A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek illetve akadályoztatásnak.

(3) A polgármester tartós távollétének illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes.

(4) A polgármester (3) bekezdésben meghatározott tartós távolléte esetén a polgármestert –helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti.

Az alpolgármester

67. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

4. )Az alpolgármester feladatai –jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek. Így az alpolgármester részt vesz:
   1. )a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
      
   2. )a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel és a lakossággal való kapcsolattartásban,
      
   3. )a bizottságok és a települési képviselők munkájának segítésében,
      
   4. )a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
      

A jegyző

68. §

(1) A képviselő-testület pályázat alapján meghatározott feltételek, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezi ki határozatlan időre.

(2) A pályázat kiírásáról és annak tartalmáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) A jegyző kinevezéséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

69. §

A jegyző az Ötv. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

1. )ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
   
2. )szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
   
3. )ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
   
4. )rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet és a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a jogszabályok változásáról és a Polgármesteri Hivatal munkájáról,
   
5. )ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációra,
   
6. )véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
   
7. )a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
   
8. )javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
   
9. )gondoskodik a jelen Rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról,
   
10. )igény esetén gondoskodik a bizottságok és a polgármester hatáskörébe tartozó, döntést igénylő ügyek előkészítéséről,
    
11. )gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek egységes szerkezetbe foglalásáról.
    

70. §

(1) A jegyző helyettesítését évi rendes szabadsága, és egy hónapot meg nem haladó távolléte idején az igazgatási főelőadó látja el.

(2) Egy hónapot meghaladó egyéb távolléte esetén a képviselő-testület gondoskodik a köztisztviselői törvényben foglaltaknak megfelelően a jegyző helyettesítéséről.

(3) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.

(4) A jegyző a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.

(5) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

A polgármesteri szakértő

71. §

(1) Az Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése értelmében a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - községpolitikai vagy más szakértelem igénybevétele céljából - polgármesteri szakértő alkalmazható.

(2) A polgármesteri szakértőt a polgármester bízza meg, a Ptk. XL. fejezetében meghatározott feltételek szerint, megbízási szerződés alapján, ingyenes szakértői tevékenységgel, díjazás nélkül.

(3) A polgármesteri szakértő tanácsadói feladatokat láthat el, a polgármester közvetlen irányítása mellett. A polgármesteri szakértő a polgármester irataiba betekinthet, meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

(4) A polgármesteri szakértő tevékenysége felett a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol. A polgármesteri szakértő tevékenysége nem érintheti az alpolgármester feladat és hatásköreinek gyakorlását.

VIII.  fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

72. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Koroncó Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 9113 Koroncó, Rákóczi F. u. 48.

(2) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.

(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát külön határozatban hagyja jóvá.

(4) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

73. §

(1)  A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:

1. )általános igazgatás; gyámügy, szociális ügyek, ipar, kereskedelem,
   
2. )gazdálkodás,
   
3. )pénzügy, adóügy,
   
4. )közlekedési, egyéb műszaki és kommunális ügyek.
   

(2) A polgármesteri hivatal munkarendje:

hétfői munkanapon:                  7.30 – 15.30 óráig,

keddi munkanapon:                  7.30 – 15.30 óráig,

szerdai munkanapon:               7.30 – 15.30 óráig,

csütörtöki munkanapon:           7.30 – 18.00 óráig,

pénteki  munkanapon:              7.30 – 13.00 óráig.

(3) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfői munkanapon:                  8.00 – 15.00 óráig

keddi munkanapon:                  8.00 – 15.00 óráig,

      szerdai munkanapon:               8.00 – 15.00 óráig,

      csütörtöki munkanapon:           8.00 -  18.00 óráig,

      pénteki munkanapon:               8.00 – 12.00 óráig.

(4) Az egyes munkanapoknak jogszabály rendelkezésén alapuló áthelyezése esetén az eredeti munkanapra szóló munka, illetve ügyfélfogadási rend az érvényes.

74. §

A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

75. §

(1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

IX.    fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

76. §

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a legfontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

77. §

(1) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai alapján határozza meg a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és személyi összetételét a jelen Rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok létszámáról, összetételéről a polgármester indítványára a képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt, azt bármikor módosíthatja.

(4) Egy képviselő egyidejűleg kettő állandó bizottság tagja lehet. A bizottsági tag egy időben csak egy állandó bizottság elnöke lehet.

(5) A bizottság elnökének vagy tagjának– eseti munkacsoport felállításának kivételével – a polgármester, az alpolgármester, a kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem választható meg.

A bizottságok működése

78. §

(1) A bizottságok működésének főbb szabályait az Ötv. és a jelen Rendelet tartalmazza.

(2) A részletszabályokat - az Ötv. és a jelen Rendelet rendelkezéseivel összhangban - a bizottságok ügyrendjükben maguk szabályozzák.

(3) A bizottságok ügyrendjét a jelen Rendelet 6. sz. melléklete, a bizottságok feladat és hatásköri jegyzékét a jelen Rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.

79. §

(1) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.

(3) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani vagy együttes ülést tartani.

(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról. Az együttes bizottsági ülésekre – így különösen annak határozatképességére – a jelenlévő bizottságok ügyrendjének a szabályai irányadók.

80. §

(1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselő-testület tagjait a jegyző közreműködésével tájékoztatni kötelesek.

(3) A bizottság ülése nyilvános.

(4) A képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok a jelen Rendeletben foglaltak szerint a bizottságra is vonatkoznak.

(5) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni.

(6) Amennyiben a bizottság tagja a bizottsági üléseken vagy a bizottság munkájában indokolatlanul nem vesz részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről (visszahívás).

81. §

(1) A bizottság a feladat - és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során a jelen Rendelet szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.

(4) A bizottság a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakit ki.

(5) A bizottság és a képviselő-testület feladat - és hatásköri összeütközése esetén a képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

82. §

(1) A bizottság döntéseinek előterjesztője a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(2) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető, a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A képviselő jogai és kötelezettségei a bizottságok működésével kapcsolatban a bizottság nem képviselő-testületi tagjaira is vonatkoznak.

(5) A bizottság elnöke minden testületi ülésen beszámol a hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testületnek.

(6) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

X.      fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

83. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.

84. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

2. )A társulás célja és rendeltetése:
   1. )tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
      
   2. )a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
      
   3. )a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
      

(3) A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.

(4) A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:

1. )a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozásai;
   
2. )testületi ülések együttes tartása;
   
3. )közös bizottságok szervezése;
   
4. )képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése.
   

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

85. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön rendeletben határozta meg:

(2) E rendelet rendelkezik:

1. )a törzsvagyonná nyilvánított vagyontárgyak, ezen belül a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
   
2. )azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
   
3. )azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról a képviselő-testület dönthet.
   3. )A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetésről a jogszabályok és jelen Rendelet keretei között saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet rendszeresen tájékoztatja.
      

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a költségvetési koncepció elfogadását követően minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.

5. ) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Polgármesteri Hivatal –külső megbízott útján - látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:
   1. )a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentések elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
      
   2. )a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
      
   3. )az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetése.
      

86. §

(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan működő intézmények az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételeikkel szabadon rendelkeznek, azokat –alapfeladataik sérelme nélkül- kizárólag dologi kiadásaikra használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.

(2) A Polgármesteri Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztáraikban kezelt készpénz ellátmányból a Pénzkezelési Szabályzat szerint teljesítik.

(3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a Polgármesteri Hivatal útján látja el és biztosítja.

(4) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(5) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy akadályoztatása esetén a felhatalmazott személy jogosult.

(6) A (4)-(5) bekezdéseken alapuló felhatalmazás részletes szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani.

Az önkormányzat költségvetése

87. §

(1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetés rendelet-tervezetét a Polgármesteri Hivatal készíti elő, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi és terjeszti a képviselő-testület ülésére.

(4) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot, amelynek előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak irányadók.

(5) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

1. )az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzatra gyakorolt hatásainak valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
   

                    aa) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása

ab) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltárása

ac) az igények és célkitűzések egyeztetése

ad) a feladatvállalás sorrendjének meghatározása

af) a döntések várható hatásainak előzetes felmérése.

b.) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, mely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé. Tartalmára és szerkezetére és az előterjesztés módjára az Ötv., valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. és annak végrehajtására kiadott egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

c.) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

88. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Ötv. alapján Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Ötv. által meghatározott kereteken túlmenően a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság illetőleg – amennyiben ezt jogszabály előírja - a képviselő-testület által megbízott külső szakértő látja el. Az ellenőrzési feladat társulás keretében is elvégezhető.

(3) A Polgármesteri Hivatal és saját intézményei belső pénzügyi ellenőrzése a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok előírásai szerint történik.

Felterjesztési jog

89. §

A képviselő-testület az Ötv. 101. § (1) bekezdésében meghatározott felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes állandó bizottság véleményét.

XII.   fejezet

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. §

(1) A jelen rendelet a kihirdetését követően, 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2010. (X. 29.) önkormányzati rendelete.