Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
KORONCÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 03. 01- 2023. 02. 16Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
KORONCÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, ELISMERŐ DÍJAK
ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA
1. § (1) Az önkormányzat jelképei: Koroncó község címere, zászlaja, és pecsétje.
(2) Címer: a heraldika szabályainak megfelelő címerpajzson kék mezőben alul és felül két-két ezüst sáv. A címerpajzs felső harmadában „Koroncó” felirat, középső harmadában ezüstszínű ekevas és csoroszlya között arany búzakalász kéve, alsó harmadában „1207” felirat.
(3) Zászló: A zászlólap – arányában a zászlórend felől nézve 1:2 arányú téglalap, rövidebb oldala egy méter. A zászló fehér alapú, körben nemzetiszínű szegéllyel, középen a címerpajzzsal. A zászlórúd fehér, a zászlócsúcs aranyozott, gyertyaláng alakú.
(4) Pecsét: Kör alakú, benne középen a település címerével, körülötte „Koroncó Község Önkormányzata” felirat.
2. § A jelképek leírását és használatuk rendjét a Koroncó Község címeréről, az Önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló 8/1997. (IV. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét a „Koroncó Községért” kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 17/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelettel, valamint a „Koroncó Község Díszpolgára” cím alapításáról szóló 11/2007. (VI. 04.) önkormányzati rendelettel szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Koroncói Hírmondó.
(2) Felelős kiadója a polgármester. A polgármestert munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapjára a
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
6. § Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
7. § (1) Koroncó Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, a Mötv. 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.
(3) A helyi önkormányzat a gazdasági vállalkozásban történő részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, vagy közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet Pénzügyi és Településstratégiai Bizottsága közreműködésével.
8. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
1. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
9. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.
(2) A Képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatainak részletes szabályairól önálló önkormányzati rendeleteket alkot.
10. § (1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, vagy megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
2. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök átruházása
11. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Mötv. 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.
(2) A Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.
12. § (1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
13. § (1) Az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró szerve a soron következő képviselő-testületi ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A Képviselő-testület egyedi ügyben határkörében átruházott, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
14. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
1. Általános rendelkezések
15. § A települési képviselőket az Mötv. 28. § - 39. §-ba foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.
16. § A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért, valamint az önkormányzati feladat- és határkörök ellátásáért, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
17. § A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek, és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
2. A képviselő jogállása
18. § (1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit az Mötv. 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
(2) A képviselő az Mötv. 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél, vagy a bizottság elnökénél előzetesen legalább 2 nappal bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik,
b) a képviselő-testület és bizottságai munkájában, a testületi döntéseket előkészítésében részt venni,
c) képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
d) a képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,
e) bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget,
f) Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot tenni.
(3) A bizottságok nem képviselő tagja köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél, vagy a bizottság elnökénél előzetesen legalább 2 nappal bejelenteni, ha a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik,
b) a bizottsága munkájában, a testületi döntések előkészítésében részt venni,
c) megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
d) a tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,
e) bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét,
f) 2007. évi CLII. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni.
3. A képviselő járandóságai
19. § A települési képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai részére a képviselő-testület tiszteletdíjat, és/vagy természetbeni juttatást állapíthat meg, amelyet külön rendeletben szabályoz.
20. § Költségátalányra nem jogosult képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt szükséges költségeit meg kell téríteni. A költségkifizetést a képviselő-testület döntése alapján a polgármester engedélyezi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. Általános rendelkezések
21. § A képviselő-testület létszáma a 7 fő. A polgármester a képviselő-testület tagja. A települési képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
2. A Képviselő-testület gazdasági programja
22. § (1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló, végrehajtását is célzó gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tervezetét a képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága a polgármester koordinálásával állítja össze, a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
3. Képviselő-testület munkaterve
23. § (1) A képviselő-testület a gazdasági program adott évre vonatkozó elemeit magába foglaló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervet minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a polgármesteri szakértő,
e) a képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői,
f) a település önszerveződő közösségei,
g) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
h) a többcélú kistérség elnöke.
(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a polgármesteri szakértőnek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
e) az önkormányzat intézményvezetőinek.
(5) A gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és meg kell küldeni a Községi Könyvtárnak.
4. A képviselő-testület összehívása
24. § (1) A képviselő-testület évente 11 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.
(4) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(5) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság mindenkori elnöke hívja össze.
(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja az összehívás indokának egyidejű közlésével:
a) a polgármester,
b) a képviselők ¼-e,
c) a Képviselő-testület bármely bizottsága,
d) a kormányhivatal vezetője, az Mötv. 44. § - a szerinti indítványára
e) a nemzeti és etnikai csoportokat érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(9) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
25. § (1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése írásos meghívó nélkül is összehívható, az értesítés történhet telefonon vagy személyesen.
(4) A képviselő-testület ülésének kezdő időpontját, helyét és napirendjét - a meghívó kiküldésével egyidőben - közzé kell tenni. A közzététel helyét és módját a jelen Rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét az ülés előtt legalább 10 nappal a jelen Rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
5. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
26. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a bizottság nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a település önszerveződő közösségeinek képviselőit, az általuk vezetett közösséget értintő kérdésekben
e) az intézményvezetőket, az általuk vezetett intézményt érintő kérdésekben
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) a polgármesteri hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
h) akit a polgármester megjelöl.
(2) A képviselő-testület üléseire írásos anyaggal ellátott meghívót kap:
a) a települési képviselő,
b) a jegyző,
c) a napirend előterjesztője (csak a saját anyagot)
d) az intézményvezető (csak a saját anyagot),
e) a helyi önszerveződő közösségek képviselője (csak a saját anyagot)
(3) A képviselő-testület üléseire írásos anyag nélküli meghívót kapnak:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai,
c) akit a polgármester megjelöl.
(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:
a) a jegyző,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(6) Az (1) bekezdés b), d)-h) alpontjában meghatározott személyeket, az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.
6. A képviselő-testület ülése
27. § (1) Alakuló üléssel kapcsolatos előírások:
a) Az alakuló ülést az Mötv. 43. §-a alapján a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül meg kell tartani.
b) Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
c) Az ülés levezetésére az Mötv. 43. §-ában foglaltak az irányadók.
d) Az alakuló ülésen kell dönteni:
da) a polgármester illetményéről és költségtérítéséről,
db) a képviselő-testületi tagok tiszteletdíjáról,
dc) alpolgármester megválasztásáról,
dd) az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről.
(2) A képviselő-testület rendes ülése:
a) A képviselő-testület rendes üléseit havonta, általában Polgármesteri Hivatalban, Koroncó, Rákóczi Ferenc u. 48. sz. alatt tartja.
b) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt július hónapban rendes ülést nem tart.
(3) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki szabadon részt vehet.
(4) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart.
(5) A tanácskozási jog nélkül megjelentek az ülés napirendi pontjaihoz az ülésvezető engedélyével szólalhatnak fel.
(6) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben, zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46 § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben. A zárt ülésen való részvétel szabályait a Mötv. 46. § (3) bekezdés tartalmazza.
7. A képviselő-testület ülésének vezetése
28. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság mindenkori elnöke vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a polgármester személyes érintettsége áll fenn, így az ülés vezetését az alpolgármesternek átadja.
8. Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
29. § Az ülésvezető:
a) Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
b) Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
c) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Engedélyt ad a képviselők – legfeljebb 1 perces – napirend előtti felszólalására.
e) Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
f) Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
g) A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
h) Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
i) A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
j) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
k) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
l) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel.
9. A napirend megállapítása
30. § (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
31. § A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a tárgyalandó napirendi pontok előtt tárgyalja meg, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
32. § A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) a témakör szerinti illetékes bizottság,
c) bármely képviselő,
d) a jegyző.
33. § (1) A sürgősségi indítványt - rövid indokolással - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig lehet írásban a polgármesternél benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a sürgősségi indítvány képviselőkhöz történő megküldéséről.
(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
10. Előterjesztések
34. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, amely a képviselő-testület döntését igényli;
b) a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
c) elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester,
b) alpolgármester,
c) a képviselő-testület témakör szerint illetékes bizottsága,
d) a jegyző,
e) a képviselő-testület tagja,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
g) aki a munkatervben előterjesztőként szerepel.
35. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé a (2) bekezdésbe foglalt kivétellel írásban nyújtható be.
(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
36. § (1) Az előterjesztés tartalmi és alaki kellékei:
a) az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy a tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket és összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(2) A bizottságok véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztések csak az illetékes bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(3) Az írásbeli előterjesztést a készítőjének legkésőbb a testületi ülést megelőző 8. nap 15.00 órájáig kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
11. A sürgősségi indítvány
37. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba) a polgármester,
bb) az alpolgármester,
bc) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
bd) a képviselő-testület tagja,
be) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
bf) a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.
12. Felvilágosítás kérése (interpelláció), kérdés
38. § (1) A települési képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés tekintendő, amely az önkormányzat vagy szervei által ellátott feladatokat érintik, vagy ezek döntési vagy döntés előkészítési jogkörébe tartoznak.
(3) A felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban egyaránt elő lehet terjeszteni.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testületi ülésen terjesztik elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a kérdést feltevő nyilatkozik, az elfogadás elutasítása esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.
39. § (1) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témakörébe.
(2) A kérdés felvetésének joga a képviselőket az ülés napirendjeinek tárgyalását követően illeti meg.
(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.
13. A tanácskozás rendje
40. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, vagy a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti meg, vagy kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.
d) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, vagy a testületet meg nem követi - széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
14. A vita és a döntéshozatal módja
41. § (1) A polgármester a napi rendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A napirendi pont tárgyalását szükség esetén szóbeli kiegészítés előzi meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal részt vevő napirendi ponthoz meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles érdemi választ adni. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetőleg a képviselők a módosító javaslataikat a vita bezárásáig megváltoztathatják és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatják.
(5) Az ülésvezető a vitát akkor zárhatja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezett.
(6) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
42. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) Elsőként a módosító javaslatokról felvetésük sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A képviselő-testület határozat nélkül dönt:
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) jelentés, tájékoztató, beszámoló elfogadásáról,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(4) Amennyiben a szóbeli előterjesztés a 36. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, arról szavazni - a követelményeknek megfelelő előterjesztés benyújtása után - csak a következő- sürgős esetben rendkívüli - ülésen lehet.
(5) Személyes megjegyzést az a képviselő tehet - 1 percben - a vita lezárása után, de még a szavazás megkezdése előtt, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. A személyes megjegyzésre viszontválasznak helye nincs.
43. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele – legalább 4 képviselő - jelen van az ülésen.
(2) Amennyiben a képviselő-testület az ülés megkezdésének időpontjában – a szabályszerűen kiküldött meghívó ellenére - nem határozatképes, a polgármester a kitűzött időponthoz képest 30 percre felfüggeszti az ülést. Amennyiben 30 percen belül határozatképessé válik a testület a kitűzött napirendek szerint megtartja rendes ülését. Ellenkező esetben 8 napon belül újabb ülés összehívása iránt intézkedhet a polgármester, vagy ha a soron következő ülés 15 napon belül esedékes, akkor a határozatképtelen testületi ülés napirendjeit azon az ülésen tűzheti napirendre.
(3) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A megválasztott települési képviselők több mint a felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túlmenően
a) a sürgősségi indítvány elfogadásához,
b) a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,
c) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
d) községrendezési terv elfogadásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) hitelfelvételhez.
44. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással (kézfelemeléssel) és egyszerű többséggel hozza.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlásáról,
b) ha azt a képviselő-testület bármely tagja indítványozza.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen vagy nem) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.
(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges.
(6) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), vagy a szavazástól tartózkodó képviselők száma miatt nem kapja meg a jelenlevő képviselő-testületi tagok többségének „igen” szavazatát a javaslat, azt elvetett javaslatnak kell tekinteni.
45. § Titkos szavazás rendelhető el bármely képviselő kérésére, minősített többséggel hozott testületi határozat alapján, ha a napirend tárgya az Mötv. 46. § (2) bekezdése alá tartozik.
46. § (1) A képviselő-testületi döntés meghozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában hozzátartozónak minősül: egyenesági rokon, ennek házastársa, testvér, házastárs, élettárs.
(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása estén a Képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésnek elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
15. A határozathozatal
47. § (1) A Képviselő-testület határozatait minden naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni, feltüntetve a határozathozatal dátumát az alábbiak szerint:
…/........ (….....) Határozat (a határozat száma, per évszám, zárójelben római számmal a hónap és arab számmal a nap, melyen kihirdetésre kerül).
(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megnevezését, és a végrehajtás határidejét.
(3) A határozatokról a jegyző időrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a polgármester, valamint az illetékes bizottság készíti el és terjeszti a Képviselő-testület elé.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
48. § A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
1. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
49. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik írásban a polgármesternél:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző,
e) a helyi helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
(3) A rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes és felelős bizottság közreműködésével. A jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet a rendelet-tervezet elkészítéséhez.
(4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is.
50. § (1) Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(2) A képviselő testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítése során - elveket, szempontokat állapít meg.
(3) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati vagy ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is megbízható. A Polgármesteri Hivatal akkor is részt vesz a rendelet tervezet előkészítésében, ha a tervezetet valamely bizottság készíti el.
(4) A rendelet-tervezetet megvitatás céljából a rendelet a tárgya szerinti bizottság elé kerül. Erre a bizottsági ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembert is meg kell hívni.
(5) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(6) A rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
51. § (1) A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni a jelen Rendelet 4. sz. mellékletében megjelölt helyeken és módon. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/……(………) - a rendelet sorszáma per évszám római számmal, valamint a kihirdetés dátuma (hónap római számmal, nap arab számmal) önkormányzati rendelete.
(4) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 3 évenkénti felülvizsgálatáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(5) A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.
(6) Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni.
2. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
52. § A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül. Elkészítésükről a jegyző Hivatala útján gondoskodik.
53. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) az ülésről távolmaradt képviselők nevét, ha ismert a távolmaradásának okát,
c) az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét jelenléti íven,
d) az elfogadott napirendet, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét,
e) a napirendhez kapcsolódóan röviden, tömören, a megtárgyalt kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását,
f) a rendeletek és számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást,
g) a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a tömör és rövid kisebbségi véleményt,
h) az ülést levezető elnök intézkedéseit,
i) az elhangzott kérdések és az azokra adott válaszok és határozatokat
j) az ülés bezárásának időpontját
k) a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) a megtárgyalt írásos előterjesztések,
d) a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendeletek hiteles példánya,
e) az írásban benyújtott hozzászólások, indítványok, kérdések,
f) az ülés során írásba foglalt határozati javaslatok.
54. § (1) A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül, a mellékleteivel együtt a jegyző gondoskodik biztonságos őrzéséről, és a nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint:
a) az egyik eredeti példányt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,
b) A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.
c) A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
d) A második példányt a jegyző évente összegyűjtve megküldi a Levéltárnak.
(2) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet a képviselők és a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekinthetik. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell.
(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(4) A képviselő-testület zárt ülésein hozott közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatok kivonatát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekinthetik. Az állampolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS
1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
55. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) A képviselő-testület az Mötv.-be foglalt eseteken túlmenően kötelezően nem ír ki népszavazást.
(3) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége. A visszautasítás indokát írásban kell közölni.
(5) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester hozza nyilvánosságra a 4. sz. mellékletben meghatározott módon.
2. Lakossági fórumok
56. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás (falugyűlés)
b) településszemle.
(3) A képviselő-testület és a polgármester igény szerint évente legalább 1 alkalommal Koroncó-Haraszton fogadónapot tart.
(4) A képviselő-testület és a polgármester évente legalább 1 alkalommal Koroncó településen településszemlét tart, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
3. Közmeghallgatás
57. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a községben működő társadalmi szerveztek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen tárgyalásra vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről hirdetmény és a honlapon történő közzététel útján a 4. sz. mellékletben meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
c) A közmeghallgatás meghirdetéséről és levezetéséről a polgármester gondoskodik.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen irányadóak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.
e) Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra, vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
f) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat.
g) Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
h) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző a közmeghallgatáson szóban, vagy 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint érdekelt bizottságot. Ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
4. Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel
58. § (1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői a nyílt képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
5. Együttműködés a Helyi Nemzetiségi Önkormányzattal
59. § (1) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Koroncói Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá.
(3) Koroncó Község Önkormányzata a Koroncói Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:
a) az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt irodahelyiség ingyenes használatát a koroncói Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek biztosításával,
b) helyiséghasználatot az ülések lebonyolításához, illetve közmeghallgatásokhoz, fórumokhoz a Polgármesteri Hivatal tanácstermében,
c) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítását,
d) a testületi ülések előkészítését (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
e) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátását.
f) Koroncó Község Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők mobiltelefon használatának költségei kivételével – biztosítja.
(4) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a rendelkezésre bocsátandó támogatás összegét.
(5) Amennyiben a képviselő-testület vagy az illetékes bizottság olyan ügyet tárgyal, amely a cigány nemzetiség érdekeit érinti, minden esetben megkéri a Helyi Nemzetiségi Önkormányzat véleményét.
(6) A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Helyi Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
A TISZTSÉGVISELŐK
1. A polgármester
60. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású jogviszonyban álló tisztségviselő.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester illetményére, költségátalányára – a törvény által meghatározottak figyelembevételével – és jutalmazására a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság tesz javaslatot.
61. § (1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatásköreit a 8. sz. mellékletben felsorolt ügyekben gyakorolhatja.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlásáról minden testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
62. § (1) A polgármester feladatai a képviselő-testülettel vagy annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban a következők:
a) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését,
b) segíti a Képviselő-testület és a bizottságok tagjainak munkáját,
c) szervezi a település-fejlesztést és közszolgáltatásokat.
(2) A polgármester a fenti feladatokon túlmenően:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát,
b) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
c) irányítja és intézi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak ügyeit és az önkormányzat külügyi tevékenységét,
d) kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével,
e) kapcsolatot tart a település önszerveződő közösségeivel,
f) ellátja a törvényben meghatározott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
g) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
h) nyilatkozik a sajtónak, a médiában ellátja az önkormányzat képviseletét,
i) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) bizottság összehívását indítványozza,
b) eseti munkacsoport ülést hív össze és levezet,
c) segíti a bizottságok tevékenységét.
(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(5) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.
63. § (1) A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.
(2) A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek vagy akadályoztatásnak.
(3) A polgármester tartós távollétének minősül a 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes.
(4) A polgármester (3) bekezdésben meghatározott tartós távolléte, vagy akadályoztatása esetén a polgármestert – helyettesítési jogkörében - az alpolgármester, annak akadályoztatása esetén a jegyző helyettesíti.
2. Az alpolgármester
64. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.
(4) Az alpolgármester feladatai –jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően - előkészítő, összehangoló jellegűek. Így az alpolgármester részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel és a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a települési képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
3. A jegyző
65. § (1) A polgármester pályázat alapján meghatározott feltételeknek és a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
(2) A polgármester nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
66. § A jegyző az Mötv. 81 § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
b) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
c) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
d) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet és a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a jogszabályok változásáról és a Polgármesteri Hivatal munkájáról,
e) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációra,
f) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
g) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, vagy állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
h) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
i) gondoskodik a jelen Rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról,
j) igény esetén gondoskodik a bizottságok és a polgármester hatáskörébe tartozó, döntést igénylő ügyek előkészítéséről,
k) gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek egységes szerkezetbe foglalásáról.
l) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
67. § (1) A jegyző helyettesítését évi rendes szabadsága, és egy hónapot meg nem haladó távolléte idején az igazgatási főelőadó látja el.
(2) Egy hónapot meghaladó egyéb távolléte esetén a képviselő-testület gondoskodik a köztisztviselői törvényben foglaltaknak megfelelően a jegyző helyettesítéséről.
(3) A jegyző a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.
(4) A polgármester aljegyzőt nem nevez ki.
4. A polgármesteri szakértő
68. § (1) A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – községpolitikai vagy más szakértelem igénybevétele céljából – polgármesteri szakértő alkalmazható.
(2) A polgármesteri szakértőt a polgármester bízza meg, megbízási szerződés alapján, ingyenes szakértői tevékenységgel, díjazás nélkül.
(3) A polgármesteri szakértő tanácsadói feladatokat láthat el, a polgármester közvetlen irányítása mellett. A polgármesteri szakértő a polgármester irataiba betekinthet, meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.
(4) A polgármesteri szakértő tevékenysége felett a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol. A polgármesteri szakértő tevékenysége nem érintheti az alpolgármester feladat és hatásköreinek gyakorlását.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
69. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Koroncói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 9113 Koroncó, Rákóczi F. u. 48.
(2) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát külön határozatban hagyja jóvá.
(4) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
70. § (1) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:
a) általános igazgatás, anyakönyvi igazgatás, gyámügy, szociális ügyek, ipar, kereskedelem,
b) gazdálkodás,
c) pénzügy, kommunális ügyek,
d) adóügy, hagyatéki ügyek
e) közlekedési, egyéb műszaki ügyek.
(2) A polgármesteri hivatal munkarendje:
71. § A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
72. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az európai általános adatvédelmi rendelet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről – továbbiakban GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Infotv.) rendelkezéseinek figyelembevételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
1. A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
73. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a legfontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.
74. § (1) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai alapján határozza meg a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és személyi összetételét a jelen Rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok létszámáról, összetételéről a polgármester indítványára a képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt, azt bármikor módosíthatja.
(4) Egy képviselő egyidejűleg kettő állandó bizottság tagja lehet. A bizottsági tag egy időben csak egy állandó bizottság elnöke lehet.
(5) A bizottság elnökének vagy tagjának– eseti munkacsoport felállításának kivételével – a polgármester, az alpolgármester, a kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem választható meg.
2. A bizottságok működése
75. § (1) A bizottságok működésének főbb szabályait az Mötv. és a jelen Rendelet tartalmazza.
(2) A részletszabályokat - az Mötv. és a jelen Rendelet rendelkezéseivel összhangban - a bizottságok ügyrendjükben maguk szabályozzák.
(3) A bizottságok ügyrendjét a jelen Rendelet 6. sz. melléklete, a bizottságok feladat és hatásköri jegyzékét a jelen Rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
76. § (1) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.
(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.
(3) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani vagy együttes ülést tartani.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról. Az együttes bizottsági ülésekre – így különösen annak határozatképességére – a jelenlévő bizottságok ügyrendjének a szabályai irányadók.
77. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van.
(2) A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselő-testület tagjait a jegyző közreműködésével tájékoztatni kötelesek.
(3) A bizottság ülése nyilvános.
(4) A képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok a jelen Rendeletben foglaltak szerint a bizottságra is vonatkoznak.
(5) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni.
(6) Amennyiben a bizottság tagja a bizottsági üléseken vagy a bizottság munkájában indokolatlanul nem vesz részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről (visszahívás).
78. § (1) A bizottság a feladat - és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során határozati formában hozza meg döntését.
(4) A bizottság a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakit ki.
(5) A bizottság és a képviselő-testület feladat - és hatásköri összeütközése esetén a képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.
79. § (1) A bizottság döntéseinek előterjesztője a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.
(2) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyző ír alá.
(4) A képviselő jogai és kötelezettségei a bizottságok működésével kapcsolatban a bizottság nem képviselő-testületi tagjaira is vonatkoznak.
(5) A bizottság elnöke minden testületi ülésen beszámol a hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testületnek.
(6) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
80. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.
81. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(3) A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.
(4) A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozásai,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös bizottságok szervezése,
d) képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
1. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
82. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön rendeletben határozta meg:
(2) E rendelet rendelkezik:
a) a törzsvagyonná nyilvánított vagyontárgyak, ezen belül a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
b) azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról a képviselő-testület dönthet.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetésről saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet rendszeresen tájékoztatja.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.
83. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan működő intézmények az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételeikkel szabadon rendelkeznek, azokat –alapfeladataik sérelme nélkül- kizárólag dologi kiadásaikra használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, vagy vonhatja el.
(2) A Polgármesteri Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztáraikban kezelt készpénz ellátmányból a Pénzkezelési Szabályzat szerint teljesítik.
(3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a Polgármesteri Hivatal útján látja el és biztosítja.
(4) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(5) A (4) bekezdéseken alapuló felhatalmazás részletes szabályait a Polgármesteri Hivatal Kötelezettségvállalási Szabályzatában kell megállapítani.
2. Az önkormányzat költségvetése
84. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3) A költségvetés rendelet-tervezetét a Polgármesteri Hivatal készíti elő, a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság véleményezi és terjeszti a képviselő-testület ülésére.
(4) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot, amelynek előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak irányadók.
3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
85. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv. alapján Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Mötv. által meghatározott kereteken túlmenően a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság, vagy a képviselő-testület által megbízott külső szakértő látja el. Az ellenőrzési feladat társulás keretében is elvégezhető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
86. § (1) A jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
10. melléklet a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 10. melléklethez a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 10. melléklethez a 14/2019. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez