(1) Jelen rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formák igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások mértékéről, a jogosultság feltételeiről, ellenőrzéséről és igénybevételük céljáról.

(2) A szociális juttatások és ellátások a családi segélyezés elvének érvényesítésével kerülnek biztosításra, és előnyben részesülnek azok az ellátási formák, amelyek a család szerepét erősítik. A családban életvitelszerűen együtt lakók életmódját, szociális helyzetét, rászorultságát egységben kell vizsgálni.

(1) A rendelet hatálya az Szt. alapján kiterjed:

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ideértve az Szt. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § Az Önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a Szt. 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(1) A szociális igazgatási eljárásra a Szt. 5. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályok alkalmazandók.

(2) Az eljárás

(3) A kérelem az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt felszerelve nyújtandó be.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívás a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül kerül kibocsátásra.

(5) A nem jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárás hivatalból indul.

A kérelmező a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint igazolja.

(1) A Szt.-ben és az e rendeletben szabályozott ügyekben az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványok kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletekkel való felszerelést követően.

(2) A szóbeli kérelemről a szociális ügyintéző jegyzőkönyv helyett a kérelem benyújtására előírt formátumú nyomtatványt vesz fel.

(3) Az ügyeket döntésre a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős előadója készíti elő.

(4) A szociális ellátásra szoruló helyzetének köztudomású volta esetén a döntésre jogosult hivatalból vagy bármely állampolgár kezdeményezésére megindítja az eljárást.

(5) Az ügy előadója – amennyiben indokolt vagy jogszabály előírja, szükség esetén a családgondozó bevonása mellett - környezettanulmányt készít.

(1) A rendszeres szociális ellátások feltételeinek folyamatos fennállása a jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyainak lényeges változásakor, és ha a Szt. másképp nem rendelkezik, évenként felülvizsgálatra és a vizsgálat eredményétől függően módosításra kerül.

(2) A rendszeres szociális ellátások feltételeinek folyamatos fennállása a jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyainak lényeges változásakor, és ha a Szt. másképp nem rendelkezik, évenként felülvizsgálatra és a vizsgálat eredményétől függően módosításra kerül.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítéséről az Ügyrendi és Szociális Bizottság határozattal dönt. A Képviselő-testület a visszatérítésre kötelező határozati rendelkezést az érintett írásbeli kérelme alapján méltányosságból felülvizsgálja. A felülvizsgálat során dönt a visszatérítendő összeg méltányosságból történő mérsékléséről, elengedéséről, vagy a visszafizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyez.

(4) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ellátás visszatérítésére kötelezése esetén a visszatérítendő összeget, illetve annak pénzegyenértékét méltányosságból

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban utalással történik.

(2) A polgármester engedélyezi, ha az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben vagy bankszámla hiányában a pénzbeli ellátás készpénzben kifizetésére kerüljön a házipénztárból.

III. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás a közüzemi költségek tekintetében.

(2) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350%-át, egyedülálló személy esetén a szociális vetítési alap összegének 400%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege a jövedelem mértékétől függően legalább 3.000,- Ft, maximálisan 10.000,- Ft lehet.

(4) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem ügyében az Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt.

(1) Az önkormányzat települési támogatást folyósít annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás összege 33.500,- Ft.

(3) A települési támogatás

(1) A települési támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni a Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben, a Szt. 42. § (3) bekezdésében foglalt határnappal.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

(3) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében az Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt.

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás a helyben szokásos temetés költségének legfeljebb 15 %‐a, maximálisan 50.000,- Ft.

(2) Temetési segélyre jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400 %-ot.

(3) A temetési segély iránti kérelem a temetés napjától számított hatvan napon belül terjeszthető elő az önkormányzat hivatalánál.

(4) Ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti a temettetésre köteles személy köztemetéssel történő temetést kezdeményezhet az önkormányzatnál, a Szt. 48. § (1) b) pontjára hivatkozással.

(5) Az eltemettetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.

(1) A polgármester születési támogatást állapít meg azon szülők részére, akik a gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor életvitelszerűen Koroncón élnek, és a szülők egyike legalább egy éves megszakítás nélküli koroncói bejelentett lakóhellyel rendelkezik, akiknek családjában (nyilatkozatuk alapján) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.

(2) A születési támogatás egyszeri pénzbeli támogatás, amelynek összege gyermekenként 40.000,- Ft.

(3) A támogatást a jogosultnak kérelmeznie kell az egy főre eső jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal, a jogosultságot a lakóhely vonatkozásában a polgármester a személyi- és lakcímnyilvántartás alapján állapítja meg.

(1) Az Önkormányzat az időkorúak iránti tisztelet és megbecsülés jeleként támogatásban részesítheti a Koroncón életvitelszerűen élő azon időskorú polgárokat, akiknek családjában (nyilatkozatuk alapján) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át, és tárgyév december 31-ig betöltik 65. életévüket.

(2) Az időskorúak támogatása évi egyszeri pénzbeli támogatás, amelynek a tárgyévben egy főre jutó összegéről az Ügyrendi és Szociális Bizottság javaslatára minden év október 31-ig határoz a Képviselő-testület.

(3) A támogatást a jogosultnak kérelmeznie kell az egy főre eső jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal, az időskorúaknak nyújtott települési támogatás iránti, tárgyév december15-ig beérkezett kérelem ügyében a polgármester dönt.

(1) Az Önkormányzat települési támogatást nyújthat azon rászoruló gyermekek részére, akiknek családjában annak az általános vagy első szakképesítést megszerzésére irányuló, középfokú tanulmányokat folytató gyermeket nevelő családnak, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %‐át.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - jegyzői határozat állapítja meg.

(3) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

(4) Az egy alkalommal megállapított települési támogatás összege legfeljebb 15 000 Ft lehet, kérelemmel érintett gyermekenként.

(5) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatás iránti kérelem ügyében az Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt.

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és

(2) A rendkívüli települési támogatás évente négy esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege a szociális vetítési alap összegének 150 %-át nem haladhatja meg, de legalább 3000,- Ft. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, az Szt. 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.

(1) Köztemetést az Szt. 48. §-ában foglalt rendelkezések szerint a polgármester rendelhet el.

(2) A köztemetés lebonyolításával, a költségek megtérítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi.

(3) Az eltemettetésre köteles, állandó helyi lakos személy kérelmére a köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megfizetése alól akkor mentesíthető, ha a temetési költségekre az elhunyt hagyatéka nem nyújt fedezetet és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetén pedig a 300 %-át.

(1) Étkeztetési ellátás szempontjában szociálisan rászorulónak kell tekinteni, egészségi állapota miatt azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, illetve szenvedély betegsége, illetve hajléktalansága miatt önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen nem tud gondoskodni, s jövedelme a szociális vetítési alap összegének 300%-át nem haladja meg, és egyedül él, továbbá tartásra köteles hozzátartozója nincs.

(2) Az étkeztetés történhet:

(3) Az étkeztetést az Önkormányzat a gyermekintézményi étkeztetést ellátó óvodai főzőkonyha útján, önkormányzati alkalmazottak bevonásával biztosítja.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és tartásra köteles hozzátartozójuk nincs.

(2) Az (1) bekezdésben írt állapotot háziorvosi igazolás alapján lehet megállapítani.

(3) Házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, érdekeik védelméről.

(1) Az önkormányzat a Szt. 64-65. §-aiban foglalt rendelkezések alapján családsegítő szolgáltatást nyújt az arra rászorultaknak.

(2) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye és Napocska Családi Bölcsőde Hálózattal (9100 Tét, Fő u. 94.) kötött ellátási szerződés keretében látja el.

(1) Az önkormányzat helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérésére.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal személyi összetétele:

(3) A kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést.

(1) A települési támogatás folyósításának kezdő időpontja rendszeres járandóság esetén, ha jogszabály vagy e rendelet másképp nem rendelkezik,

(2) Rendszeres támogatás megszűnésekor az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás valamint a családsegítés esetén az ellátás nyújtásának kezdő időpontja az indokoltság megállapítását követő nap.

(4) A havi rendszerességgel megállapított ellátás minden hónap 5. napjáig, utólag kerül kifizetésre, banki átutalással vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárából.

(5) Az elszámolási kötelezettséggel kiadott ellátásokról a kötelezett a Polgármesteri Hivatalban 30 napon belül köteles elszámolni. Ha ennek a kötelezettségének önhibáján kívül határidőre nem tesz eleget, a további pénzbeli ellátásokból kizárja magát.

(6) A jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen felvett ellátások visszatérítéséről az ellátást megállapító maga határoz.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.