Nyúl Község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében biztosított jogörében a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§.

Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.

A rendelet az

- a SZ-J1/4, SZ-J1/7, SZ-J1/10, SZ-J1/11 jelű, Rp. I. 104-2 munkaszámú, az SZ-J1/1 jelű, Rp. I. 104-3 munkaszámú, az SZ-J1/2, SZ-J1/3, SZ-J1/8., SZ-J1/6, SZ-J1/8, SZ-J1/9 jelű, Rp. I. 104-4 munkaszámú Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv).

- a SZ-J2 jelű, Rp. I. 104-4 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakba SZ-J2 terv)

című tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

2.§

(1) A rendelet hatálya Nyúl község közigagzatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - műtárgyakat és más építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

3.§

(1) A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalás az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.

Építési engedély köteles tevékenységek

4.§

(1) A 46/1997.(XII.29.)KTM rendeletben foglaltakon túl a jelen rendelet hatálya alá tartozó területen építési engedély köteles a löszfalak megbontásával járó, vagy azokat érintő építési tevékenység.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

5.§.

(1) A település igazgatási területe a következkő területfelhasználási egységekre tagolódik

a.) Bepített és beépítésre szán terület

Lakóterület

Falusias lakóterület                                   LF

Gazdasági terület

Egyéb ipari terület                                     IGE

Kereskedelmi, szolgáltató terület                KG

Különleges terület

Téli sportterület                                        TS

Temető                                                    T

Labdajátékok területe                               SP

Üdülőterület

Hétvégi házas terület                                 HÜ

b.) Beépítésre nem szánt terület

Erdőterület                                               E

Közlekedési és közműterület

Közútterület                                             K

Közműterület                                           Kö

Vasútterület                                             VA

Mezőgazdasági terület                             M

Zöldterület                                              ZT

Egyéb területek

Vízgazdálkodási terület                            VT

Szabályozási elemek

6.§

(1) Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala

- a közigazgatási terület határvonala

- a szabályozási vonal

- a területfelhasználási egységek határvonala

- az  építési övezetek határvonala

- az építési hely határvonala

(2) Irányadó szabályozási elem

- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti határvonala

(3) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges. Az irányadó telekhatár az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás szabályai

7.§

(1) A beépítésre szánt területen csak építési telek céljára lehet telket alakítani. Az építési telek mérete meg kell, hogy feleljen az  építési övezetre előírt telekméretnek.

(2) A beépítésre szánt területen telket alakítani csak az érintett telket (telkeket) is magába foglaló tömbre kiterjedő telekalakítási terv alapján lehet akkor, ha

a.) a telekalakítás ereedményeként kettőnél több telek keletkezik,

b.) a már kialakult telekállapotú, de nagyrészt beépítetlen tömbben az SZ-J1 terven jelölt telekhatár módosításoktól el kívánnak térni.

c.) az elfogadott intézkedései tervet e rendelettel együttesen kell alkalmazni.

(3) A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.

(4) A közművel ellátatlan lakóterületeken az övezetre előírt minimális telekszélességnek megfelelő, az irányadó telekhatárral elvlasztott telkek igény esetén legfeljebb két teleknyi mértékig összevonhatók.

(5) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben "K" jellel jelölt telekméret kialakult, vagy az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

Az így jelölt övezetbe tartozó telkek "K" jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyezést, a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

8.§.

(1) Az SZ-J1 terven jelölt, építési hely határvonala jellel ellátott építési telkek esetében csak a körülhatárolt területen belül lehet az épületeket elhelyezni.

(2) Ahol a terepadottságok úgy teszik lehetővé pince építését, hogy az teljes egészében a környező terepszint alá kerül, ott pince az építési helyen kívül is építhető a 8.§ (8) bekezdését is figyelembe véve.

(3) Amennyiben az SZ-J1 terv eges tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(4) Ahol az SZ-J1 terv meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelöli - irányadó telekhatárral - a meglévő telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó átsókert érték összege.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.

(6) Az (5) bekezdésbeli épületek és egyéb épületek - az állatartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figelemmel, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.

(7) Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra az utcához legközelebb álló épület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.

(8) 3 m-nél magasabb bevágás létesítése, vagy építmény löszfal melletti 10 m-es területsávba kerülése esetén egyedi talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni.

Építési tilalmak és korlátozások

9.§

(1) A temetőtől mért 50,0 m távolságon belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.

(2) A 20 kV-os légvezeték biztonsági övezetében (6-6 m) épületet elhelyezni az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(3) A nagynyomású gázvezeték 28-28 m-es biztonsági övezetében építmény nem építhető.

(4) Az oktatási, nevelés, egészségügyi intézmények 50,0 m-es körzetében lévő telekterületeken állattartó épület nem építhető.

(5) A település védendő területének 1000 m-es távolságán belül nagyszámú állat tartására alkalmas épület, épület csoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(6) A vízműkutak védőterülete az előzetes biztonságba helyezési tanulmányban rögzített. A védőterületre a hatályos rendelet előírásait kell alkalmazni.

(7) A löszfalak melletti 15 m-es területsávban szennyvízszikkasztó nem építhető.

Környezetvédelem

10.§.

(1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás:

a.) a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területei: kiemelten védett

b.) egyéb területek: védett I.

(2) Zajvédelmi besorolás a 4/1984.(I.23.)EüM sz. rendelet alapján:

a.) lakóterület:                                 2. övezet

b.) üdülőterület:                               1. övezet

c.) kereskedelmi, szolgáltató terület: 2. övezet

(3) A víz általi talajelkordás megakadályozása érdekében a 12%-nál meredekebb esésű domboldalkon talajvédő művelési módot kell alkalmazni. A 25%-nál meredekebb terüelteket gyepesíteni, a 40%-nál meredekebbeket fásítani kell.

(4) A beépített, illetve beépítésre szőnt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(5)

(6) A szippantott szennyvíz ürítőhelyet fel kell számoli, a területet rendezni kell.

(7) A 82. számú főút tervezett nyomvonalának lakóterületet érintő szakaszán a lakóterület védelmét műszaki és mérnökbiológiai módszerek alkalmazásával kell biztosítani.

(8) A Pándzsa-patak vízminőség-védelme érdekében a patak mellett vízvédő gyepesítést kell megtartani, kialakítani, fenntartani.

Helyi értékvédelem

11.§.

(1) helyi védelemben kell részesíteni:

- geológiai és élőhelyi értékük miatt a löszfalakat;

- helyi kulturális értékük miatt a löszfalakba vájt pincéket.

(2) A helyi védelemre javasolt löszfalat megbontani, abba építményt építeni természetvédelmi szakvélemény alapján lehet.

(3) A helyi védelemre javasolt pincéket átalakítani, bővíteni, megszüntetni felmérési és fotódokumentáció készítése után lehetséges.

Táj- és természetvédelem

12.§

(1) A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbe tartozó területeket a 19/1992.(XI.6.)KTM rendelete tartalmazza.

(2) Védendő tájékpi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, és a Ravazd-Csanaki vonulat dombsora.

(3) Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell:

a.) Az Apátság épületegyüttesének az SZ-J2 jelű terven jelölt kilátópontokról feltáruló látványát zavaró épület nem építhető.

b.) A Ravazd - Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni. A fő gerincvonalon az erdőborítottságot vissza kell állítani.

Műemlékvédelem

13.§

(1) Országos műemléki védettség alatt áll:

- Római katolikus templom:     Kossuth u. (658. hrsz.)

- Szent Donát kápolna            Kápolna u. (1489. hrsz.)

- Népi lakóház                       Vaskapu u. 53. (2417. hrsz.)

Zöldfelületek

14.§

(1) Településképi, utcaképi szempontból értékes és megőrzendő a Kossuth L. utca kétoldali fásítása a templom és a Hunyadi utca közötti szakaszon.

(2) A gazdasági területeken a zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(3) A gazdasági területek zöldfelületein legalább 40%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasággal megépülő épületeket a kifejlett egyed lombkorona szintje megahaldja.

II.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15.§

(1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület FL

(2) A falusias lakóterület övezeti

a.) Lakóövezet

b.) Intézményi övezet

A falusias lakóterület építési előírásai

16.§

(1) Telekméretek

(2) Telkek beépítése

a.) Ha a közút útkorona szintjéhez képeset a telek csatlakozó terepszintje - rézsűs csatlakozással - mélyebben van

- legfeljebb 1,20 m-rel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronájához (+ 0,00 m) viszonyítva + 0,00 és 0,45 m között lehet. Az előkert minimális mérete 8,0 m.

Az épület körül a terep feltölthető. legaláb 12,0 m-es előkrt esetén az utcai homlokzaton pinceszinten garázs nyitható.

- 1,20 m - 2,20 m közötit mértékkel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronaszintjéhez ( +  0,00 m) képest (-1,20 m) - (-2,20 m) között lehet.

Garázs a főépületben csak a legjtoldal felőli homlokzaton nyitott ajtóval létesíthető. Az előkrt legkisebb mérete 8,0 m lehet.

- 2,220 m-nél, a telekkiszolgálás csak vendégút építésével oldható meg. Ez esetben a földszinti padlóvonal a vendégút koronaszintjéhez ( + 0,00) képest + 0,00 m és +0,45 m között lehet. azelőkert legkisebb mérete 8,0 m.

b.) Ha a közút útkorona szintjéhez képeset a telek csatlakozó terepszintje - rézsűs csatlakozással - magasabbn van

- legfeljebb 1,20 m-rel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronaszintjéhez ( + 0,00) képeset +0,45 és +1,65 m között lehet. Az előkrt minimális mérete 8,0 m.

Az épület körül a terepet az út koronaszintjéig be lehet vágni. Legaláb 12,0 m-es előkert esetén a pinceszinten az utcai homlokzaton garázs nyitható.

- 1,20 m és 2,0 m közötti mértékkel, a főépület földszinti padlóvonala az út kronaszintjéhez ( + 0,00 m) viszonyítva +1,65 m és +2,45 m között lehet.

Az előkert legkisebb mérete 8,0 m. Legalább 12,0 m mély előkertnél a pinceszinten az utcáról megközelíthető garázs nyiatkozató.

- 2,0 m-nél, a telekkiszolgálás csak vendégút építésével oldható meg. A földszinti padlóvonal a vendégút koronaszintjéhez (+ 0,00) képeset + 0,00 m és +,45 m között lehet. Az előkert legkisebb mérete 8,00 m.

c.) Amennyiben a már beépült telektömbben a vendégút kialakítása - helyének elépülése vagy speciáils terepadottságok miatt - nem lehetséges, a telek közvetlen közúti megközelítése (legfeljebb két gépkocsi állásos tletnagyságig) biztosítható.

- az úthoz képest magasabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó bevágással

- az úthoz képest alacsonyabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó feltöltéssel, vagy azzal egyenértkű műszaki megoldással (műtárgy, parkoló lemez, stb.).

ca.) A gépkocsi álások területén garázs építhető. A garázs padlóvonala az út koronaszintjét legfeljebb 0,3 m-rel haladhatja meg. A garázst úgy kell megépíteni, hogy nyitott ajtaja se foglaljon el közterületet. A garázs építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága 4,5 m, építőanyaga, héjalása csak a főépületével megegyező lehet.

(3) Épületek kialakítása

a.) A fő funkciót hordozó épület tetőformáját leginkább meghatározó tetőgerinc

aa.) csak utcára merőleges lehet, ha

- az oldalkert mérete nem éri el a 6,0 m-t

- az épület homlokzatszélessége 10,0 m, vagy annál kevesebb.

Amennyiben a homlokzatszélesség a 7,20 m-t megahaldja, az utcai oromfalat kontyolni kell.

ab.) utcával párhuzamos is lehet

- ha az oldalkert mérete eléri, vagy meghaladja a 6,0 m-t

- ha az épület utcai homlokzatszélessége meghaladja a 10,0 m-t.

Ebben az esetben a tetőidomot kontyolni kell.

b.) Pinceszinten lévő garázsba a lehajtó rámpa utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

c.) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor étesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

(4) Az övezeti jelek értelmezése

L         lakóterületi lakóövezet

FL_I      lakóterületi intézményi övezet

O         oldalhatáron álló beépítési mód

Sz        szabadon álló beépítési mód

K         kialakult, vagy az SZ-J terv szerint kialakítandó

-           értelem szerint

(5) Lakóövezet

a.) A lakóövezetben telkenként elhelyezhető

aa.) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab.) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény

ac.) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület

ad.) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkcót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló,

ae.) állattartó épület.

b.) A telkeken az ad.), ae.) pontban felsorolt épületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

c.) Az ac.) pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.

A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.

d.) A XCVIII - CXXI. számozású lakóövezeti tömbökben (Egesse, Héma, Cinege, Kápolna utca, Madarász utca, Vaskapu, Csehhegy) csak a település lakosságának igényeit kielégítő mértékű, nagyságrendű vállalkozások számára lehet épületet építeni, átalakítani, használatba venni.

e.) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb az aa.) , ab.), ac.) pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait - az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31.§ (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

f.) Ha a gépkocis tárolót az építésihelyen belül az előkerti határvonatltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.

g.) Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekahtártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.

h.) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a fő funkciót hordozó épületnek az építési hely beépítési határán vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

i.) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is az alábbi tömbökben:

I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII., XIV., XXV., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXV., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII., XLIII., XLIV., XLV., XLVI., XLVII., XLVIII., IL, L. LI., LII., LIII. LIV., LV., LVI., LVII., LVIII. LIX., LX, LXI., LXII., LXIII., LXIV., LXV., LXVI., LXVIII., LXIX., LXX., LXXI., LXXII., LXXIII., LXXIV., LXXV., LXXVI., LXXVII., LXXVIII., LXXIX., LXXX., LXXXI., LXXXII., LXXXIII., LXXXIV., LXXXV., LXXXVI., LXXXVII., LXXXVIII., LXXXIX., XC., XCI., XCIV., XCV., XCVI., XCVII.

Az építési vonalra a fő funkicót hordozó épületnek illeszkednie kell.

j.) Az oldalhatározn álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-NYI-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha a SZ-J1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbere jellemző beépítési oldal.

Az oldalhatáron álló beépítési  módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben ey telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési odalát jelentő oldalhatártól legaább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

k.) A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,5 m, beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.

l.) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:

m.) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek külön-külön nem szélesebb, mint az övezetre előírt minimáis telekszélesség, s a telkek keresztirányú lejtése az építési hely területén természetes állapotában nem több 3%-nál. Ikres beépítési mód esetén a épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képés mutassák.

(5) Intézményi övezet

a.) Az övezetben a település intézményi alap ellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.

b.) Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 2 db lakás kialakítható.

c.) A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 60 m2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

Gazdasági terület

17.§

(1) A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint

a.) kereskedelmi, szolgáltató terület                        KG

b.)

c.) egyéb ipari terület                                             IG_E

(2) a.) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, termelő és úti kiszolgáló létesítmények építhetők.

b.) A terület telkein egy, a létesítmény működtetéséhez szükséges lakás építhető a gazdasági épületben elhelyezve.

c.) Övezeti előírások

(3) 

(4) a.) Az egyéb ipari területen kis és közepes méretű ipari termelő és raktár épületek építhetők.

b.) Az ipari területen az OTÉK 20.§ (5) bekezdésében foglaltak még kivételesen sem helyezhetők el.

c.)

d.) Az ipari területet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia hálózattal

- közüzemi gázenergia hálózattal

- közüzemi vízhálózattal

- közüzemi szennyvízhálózattal

e.) Az iparterületi telken belüli kötelező fásítás létrehozása az ipari területek használatba vételének feltétele.

f.) Övezeti előírások

Különleges terület

18.§

(1) A különleges terület felosztása a sajátos területfelhasználat szerint:

a.) temető                 KÜ^T

b.) sportterület           KÜ^SP

c.) télisport területe    KÜ^SÍPÁLYA

(2) A temető területén a sírkert és a kiszolgáló épület helyezhető el. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A temetőben legfeljebb 200 m² alapterületű épület építhető.

(3) a.) A sportterületen a kiözségi sportpálya és a sporttal, szórakozással kapcsolatos kiszolgáló léteítmények helyezhetők el.

b.) Övezeti előírások

(4) A télisport területen sípálya és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építhetők. A kiszolgáló épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m, alapterülete legfeljebb 150 m² lehet.

Az építési hely határa mindegyik telekhatártól 10 m.

Üdülőterület

19.§

(1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a.) hétvégi házas terület Hü

(2) A hétvégi házas területen telkenként egy darab egy üdülőegységes üdülőépület, egy különálló, a terepszintből nem kiemelkedő pince, a területre jellemző, helyben termeő terményt (szőlő, bogyós gyümölcsök) tároló, kivételesen feldolgozó épület építhető.

(3) A területen 14 m-nél keskenyebb, 1200 m²-nél kisebb telkek nem alakíthatók. A telkek csak a lejtő irányával párhuzamosan oszthatók meg.

(4) a meglévő telkek akkor építhetők be, ha legalább 12,0 m szélesek és 1200 m²-t elérő, vagy azt meghaladó területűek.

(5) A telkek beépítése szabadon álló. Az üüdlőépület és a tároló épület területe - külön-külön - nem haladhatja meg a 120m²-t.

(6) Az ééületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.

Ahol a telek mindkét vége úthoz csatlakozik, az előrt az alcsonyabban fekvő út melletti területsáv.

(7) Abban az esetben, ha a telek első és htásó határa közötti szintkülönbség nagyobb 10,0 m-nél, az épületek tetőgerincének abszolút magassága a telek legmagasabb pontjának szintjét 2,0 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(8) Ahol a meglévő beépítés nem felel meg a (7) bekezdésben foglaltaknak, az épület lejtő felőli oldala mellé nagy koronájú lombos fát kell ültetni, amely legalább részben takarja az épületet az alacsonyabb oldal felől.

(9) Az épületeket a telek felszínének jelentős megbontása nélkül kell elhelyezni. 2,0 m-nél nagyobb töltés vagy bevágás nem létesíthető.

(10) Az építménymagasság legalább 2,70 m, legfeljebb 3,50 m lehet. A tető magastető, 35-40 fok közötti hajlásszöggel.

(11) A területen bődék csak ideiglenesen, felvonulási célra építhetők.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterület

20. §

(1) A zöldterületbe a lakóterületi szintű közparkok és a díszkertek tartoznak.

(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.

(3) A lakóterületi közparkban jele: ZT^KP

                                                                       ^JT

épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti építmények helyezhetők el.

(4) A díszkertben jele: ZT DK) épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak helyezhetők el.

Közlekedési terület

21.§

(1) Közlekedési területke az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapokon e célra megjelölt területek

a.) A beépített és beépítésre szánt területeken

- gyűjtőutak:

20 m-es szabályozási széélességgel az ipari terület gyűjtőútjainak belterületi szakaszai

- meglévő szabályozási szélességgel:

a Kossuth utca

a Táncsics Mihály utca

a Szabadság tuca

a Vasút sor

az Ady Endre utca

a Jókai Mór utca

a Szurdok utca

a Kápolna utca

a Héma utca

a Petőfi Sándor utca

az  Arany János utca

a Tavasz utca

az Iskola utca

az Incső utca (az Iskola utca D-i irnyú folytatása)

a Szűk utca

- 23 m-es szabályozási szélességgel

Az ipari területet felfűző út a Táncsics utcától a 82 sz. útig.

- 16 m-es szabályozási szélességgel

a 629/1. sz. (a Petőfi Sándor u. folytatása) a Jókai Mór u. és az Ady E. u. utca között.

- 12 m-es szabályozási szélességgel

az Incső utca az Alsó-Incs utcától - a Kossuth L. utcáig.

- lakóutcák:

Meglévő szabályzási szélességgel és az SZ-J1 tervlapon jelölt közterületi szélességgel.

b.) A beépítésre nem szánt területeken

- a vasúti terület - a 11. számú Győr-Veszprém vasútvonal

- főutak

- meglévő, megmaradó szabályozási szélességgel

a 82. sz. Veszprém-Győr II. rendű főút a tervezett elkerülő szakasztól É-ra

- 40 m-es szabályozási szélességgel

a 82. sz. Veszprém-Győr II. rendű főút települést elkerülő szakasza

- mellékutak

20 m--es szabályozási szélességgel az iparterületet (volt TSZ major) a 82 sz. főúttal összekötő út.

- meglévő, megmaradó szabályozási szélességgel

a 8311 sz. Győr (Ménfőcsanak) - Győrújbarát-Nyúl összekötőút

a Nyúl-Sööptérpuszta településközi út (Kertaljai dűlő)

a Nyúl-Töltéstava (új majori) településközi út

(2) A közelekdési területen a mintakeresztszelveken ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket, fasorokat kell kialakítani.

Közműterület, közműellátás

22.§

(1) Közmóterületet az SZ-J1 és SZ-J2 terven Kö jellel jelölt terület.

(2) A közműterületbe a település felszíni csapadékvíz elvezető rendszerét alkotó árkok, a Madarász utcai ivóvíz tározó medence és a vízműkutak területe, a WESTEL torony, gázfogadók és gáznyomásszabályozók, valamint a szennyvízátemelők területei tartoznak.

(3) Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó közművesítési követelmények:

a.) a lakó- és gazdasági területeket legésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- köműves ivóvízzel

- közműves szennyvízelvezetéssel

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

b.) a hétvégi házas területeket el kell látni:

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal, vagy a víz levezetésére is alkalmas úttal

- legalább szennyvízszikkasztóval

c.) A farmgadzasági területen azokat a földrészleteket, amelyeken lakóház épül, el kell látni

- közműves villamos energiával

- köműves ivóvízzel

- legalább szennyvízszikkasztóval

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal, vagy a víz levezetésére is alkalmas úttal.

(4) A közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.)BM rendelet 1. sz. melléklete 47.§ (1) és 49.§ (1)-(3) bekezdésére is figyelemmel kell kialakítni.

(5) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

(6) Szilárd burkolat nem került az optikai kábel nyomvonala fölé.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

23.§

(1) A mezőgazdasági terület saátos használata szerint:

a.) általános termelési terület     M Á

b.) kertterület                            M K

c.) farmgazdasági terület           M F

(2) a.) Az általános termelési területen az SZ-J2 jelű tervlapon M ÁSZ jellel megjelölt szőlő, illetve M ÁL jellel megjelölt gyep-legelő művelési ág nem változtatható meg.

b.) Az általános termelési területena művelési ágnak megfelelő termény és géptároló, valamint a 9.§ (5) bekezdésére is tekintettel állattartó épületek építhetők.

A beépíthető legkisebb egybefüggő földrészlet 5 ha. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m, a beépítettség mértéke legfeljebb 3§ lehet.

(3) A kertterületen a 900 m²-t elérő, vagy azt megahaldó területű földrészleten a területre jellemzó növény (szőlő, gyümölcs) termesztésével kapcsolatos géptárolás, terméktárolás és feldolgozás céljára épület építhető.

A beépítettség mértéke legfeljebb 3%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m. Az épületeket a telek határaitól legalább 3,0 m távolságra kell elhelyezni.

(4) A farmgadzasági területen a 6000 m² telekterüeltet meghaladó nagyságú földrészleten a lovasturizmus, falusi turizmus fogadására alkalmas tanya - gazdasági épület és lakóház - építhető úgy, hogy az épületek a földrészlet max. 3%-át foglalkhatják el, amelyen belül a lakóépület legfeljebb 1,5%-nyi földrészlet területet vehet igénybe.

A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

A gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m, a lakóépületé 3,5 m.

Az egy farmon tartható állatok száma nem haladhatja meg a lakóterületre előírt megengedett legnagyobb tartható állatszámot.

Erdőterület

24.§

(1) Erdőterület a SZ-J és SZ-J tervlapokon E jellel jelölt, valamint az akként nyilvntartott terület.

(2) Az erdőterület felosztása a sajátos használat szerint

- védő erdő                 E  VE

- védett erdő               E  TV

- gazdasági célú erdő  E  G

(3) A védő erdőben építmény nem építhető.

(4) A védett és a gazdasági erdőben az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, a természetjárást szolgáló erdei melléképítmények építhetők.

Egyéb rendeltetésű terület

25.§

(1) Az egyéb területbe tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:

a.) vízgazdálkodási terület  VT

II. FEJEZET

EGYÉB

Az  építési előírások érvényessége

26.§

(1) ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidjűleg a 8/1993.(V.13.) rendelet hatályát veszti.