Nyúl Község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében biztosított jogörében a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§.

Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.

A rendelet az 05083 munkaszámú RT-1, RT-2, RT-3, RT-4 tervszámú belterületi és az RT-5 tervszámú külterületi szabályozási tervlappal (továbbiakban: szabályozási terv), mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

2.§

(1) A rendelet hatálya Nyúl község közigagzatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - műtárgyakat és más építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

3.§

(1) A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalás az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(2) A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterleti határvonalat a szabályozási terv tartalmazza.

Építési engedély köteles tevékenységek

4.§

(1) A 46/1997(XII.29.) KTM rendeletben foglaltakon túl a jelen rendelet hatálya alá tartozó területen építési engedély köteles a löszfalak horizontális vagy vertikális 0,5 m-en túli megbontásával járó, vagy azokat érintő építési tevékenység.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

5.§.

(1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik

a., Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

Falusias lakóterület                                                                              Lf

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület                                                             Vt

Településközpont vegyes terület – idősek otthona                                    Vt sz

Gazdasági terület

Ipari terület                                                                                     Gip

Kereskedelmi, szolgáltató terület                                                             Gksz                     

Üdülőterület

Hétvégi házas terület                                                                               Üh

Különleges terület

Téli sportterület                                                                                     Kts

Temető                                                                                                 Ktem

Sportolási célú szabadidős terület                                                           Ksp

Hulladékudvar területe                                                                            Kh

b., Beépítésre nem szánt terület

Erdőterület                                                                                         

Véderdő                                                                                                   Ev

Gazdasági erdő                                                                                         Eg

Közlekedési és közműterület

Közúti közlekedési terület                                                                         KÖu

Közműterület                                                                                           Kkm

Vasúti közlekedési terület                                                                         KÖk

Mezőgazdasági terület                                                    

Általános                                                                                                 Má

Kertes                                                                                                     Mk

Szőlő, gyümölcs                                                                                      Mgy

Legelő, rét                                                                                               Ml

Farmterület                                                                                              Mf

Zöldterület                                                                                                Z

Vízgazdálkodási terület                                                                             V

Szabályozási elemek

6.§

(1) Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala

- a közigazgatási terület határvonala

- a szabályozási vonal

- a területfelhasználási egységek határvonala

- az  építési övezetek határvonala

- az építési hely határvonala

- az övezeti jel

- kötelező megszüntető jel

- régészeti lelőhely, műemlékek és műemléki környezetük, helyi védettségek

- telken belül fásítandó terület

(2) Irányadó szabályozási elem

- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti határvonala

(3) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges. Az irányadó telekhatár az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(4) Telken belüli védőfásítás szabályozása esetén az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni a területre jelölt fásítást.

A telekalakítás szabályai

7.§

(1) A beépítésre szánt területen csak építési telek céljára lehet telket alakítani. Az építési telek mérete meg kell, hogy feleljen az  építési övezetre előírt telekméretnek.

(2) A beépítésre szánt területen telket alakítani csak az érintett telket (telkeket) is magába foglaló tömbre kiterjedő telekalakítási terv alapján lehet akkor, ha a telekalakítás eredményeként új feltáró út és kettőnél több telek keletkezik.

(3)

(4) A közművel ellátandó lakóterületeken az övezetre előírt minimális telekszélességnek megfelelő, az irányadó telekhatárral elválasztott telkek igény esetén legfeljebb két teleknyi mértékig összevonhatók.

(5)

(6) Lakóterületen és üdülőterületen és településközpont vegyes területen nyeles telek nem alakítható.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

8.§.

(1) A szabályozási terven jelölt, építési hely határvonala jellel ellátott építési telkek esetében csak a körülhatárolt területen belül lehet az épületeket elhelyezni.

(2) Ahol a terepadottságok úgy teszik lehetővé pince építését, hogy az teljes egészében a környező terepszint alá kerül, ott pince az építési helyen kívül is építhető a 8.§ (8) bekezdését is figyelembe véve.

(3) Amennyiben a szabályozási terv eges tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(4) Ahol a szabályozási terv meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelöli  - irányadó telekhatárral - a meglévő telekre vonatkozó hátsókert mérete az irányadó telekosztás vonaltól számított 6 m.

(5)

(6)

(7) Amennyiben a szabályozási terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra  az utcához legközelebb álló épület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.

(8) 3 m-nél magasabb bevágás létesítése, vagy építmény löszfal melletti 10 m-es területsávba kerülése esetén egyedi talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni.

Építési tilalmak és korlátozások

9.§

(1) A temetőtől mért 50,0 m távolságon belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.

(2) A 20 kV-os légvezeték biztonsági övezetében (6-6 m) épületet elhelyezni az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(3) A nagynyomású gázvezeték szabályozási tervlapon jelölt (14,0-28,0 m) biztonsági övezetében építmény nem építhető.

(4) Az oktatási, nevelés, egészségügyi intézmények 50,0 m-es körzetében lévő telekterületeken állattartó épület nem építhető.

(5) A település védendő területének 1000 m-es távolságán belül nagyszámú állat tartására alkalmas épület, épület csoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(6) A vízműkutak védőterületét a szabályozási terv tartalmazza. A védőterületre a hatályos rendelet előírásait kell alkalmazni.

(7) A löszfalak feletti 15 m-es területsávban földalatti műtárgy nem építhető.

(8) A község területén állattartó épület a helyi állattartási rendeletnek megfelelően építhető.

Környezetvédelem

10.§.

(1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás:

a.) a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területei: kiemelten védett

b.) egyéb területek: védett I.

(2) Zajvédelmi besorolás a 4/1984.(I.23.)EüM sz. rendelet alapján:

a.) lakóterület:                                 2. övezet

b.) üdülőterület:                               1. övezet

c.) kereskedelmi, szolgáltató terület: 2. övezet

(3) A víz általi talajelkordás megakadályozása érdekében a 12%-nál meredekebb esésű domboldalkon talajvédő művelési módot kell alkalmazni. A 25%-nál meredekebb terüelteket gyepesíteni, a 40%-nál meredekebbeket fásítani kell.

(4) A beépített, illetve beépítésre szőnt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(5)

(6) A szippantott szennyvíz ürítőhelyet fel kell számoli, a területet rendezni kell.

(7) A 82. számú főút tervezett nyomvonalának lakóterületet érintő szakaszán a lakóterület védelmét műszaki és mérnökbiológiai módszerek alkalmazásával kell biztosítani.

(8) A Pándzsa-patak vízminőség-védelme érdekében a patak mellett vízvédő gyepesítést kell megtartani, kialakítani, fenntartani.

Helyi értékvédelem

11.§.

(1) A települési helyi védelem lehet egyedi és területi védelem.

(2) Egyedi védelemben épületek és építmények részesíthetők.

(3) Helyi egyedi védelemben részesülnek az itt felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények, valamint a régészeti leletmentési területek.

Egyedi épületek, emlékművek, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke az országos védelemre javaslást nem indokolja, de jellegük kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait, a község számára megőrizendő, védendő értéket képviselnek:

(4) A helyi védett épület jellegzetes tömegét, formáját, más épületekhez való tömbszerű kapcsolódását eredeti arányban kell fenntartani, bővítés csak úgy engedélyezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkednek egymáshoz.

(5) A védelemben részesített épületen felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.

(6) A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el (életveszélyesen leromlottá válik). A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Bontási engedélyt csak a védelem törlése után lehet kiadni. Védelmi listáról csak abban az esetben kerülhet le az épület, ha az épületet felmérték. (alaprajz(ok), helyszínrajz, homlokzatok, műszaki leírás).  A terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.

(7) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.

(8) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.

(9) Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül bírsággal sújtható.

(10) Az egyedi helyi védelemben részesített épületen és magastetőzetén reklámberendezés, fényreklám nem helyezhető el. Nem helyezhető el a védett épület homlokzatán illetve a kerítésen 0,25 m2-nél nagyobb cég-, címtábla, felirat.

(11) Területi védelem alá helyezhető: a falu területének olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi sajátosságait tükrözi, ahol a falurész arculatát meghatározó épületek, építmények együttest alkotnak, de nem indokolt az egyedi védelem alá helyezésük.

(12) Területi védelem alá tartoznak a hegyen található löszfalba vájt pincék:

Vaskapu utcai pincesor

Kápolna utcai pincék

Madarász utcai pincék

Cinege utcai pincék

(13) A pincék szabályozását a 27. §. tartalmazza.

(14) Külterületek beépítésre szánt területre történő bevonásánál érintett, illetve beépítésre nem szánt területen végzendő építkezéseknél - a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal - az építkezés megkezdését a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumigazgatóság felé be kell jelenteni.

(15) Régészeti lelőhelyen a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni. Régészeti lelőhelynek számítanak az itt felsorolt helyrajzi számú területek:

• 031/4
  
• 553, 554, 555, 556, 557, 558, 559
  
• 1599
  
• 0118/18, 0118/19, 0118/20, 0118/21, 0118/22, 0118/23
  
• 2607
  
• 093/9
  
• 093/6, 093/7, 093/8
  
• 0152/1, 0152/2
  
• 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0151
  
• 0152/8
  
• 0180/2, 0181, 0182, 0189, 0190/1
  
• 0158/4, 0158/5
  
• 0166, 0171/7, 0173/3
  

(16) Régészeti lelőhelyeken bármilyen – 30 cm-t meghaladó talajbolygatással, vagy végleges elfedéssel járó beruházási tevékenység csak megelőző régészeti feltárások után, a lelőhelyek védelmével összhangban lehetséges.

Táj- és természetvédelem

12.§

(1) A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbe tartozó területeket a 19/1992.(XI.6.)KTM rendelete tartalmazza.

(2) Védendő tájékpi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, és a Ravazd-Csanaki vonulat dombsora.

(3) Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell:

a.) Az Apátság épületegyüttesének a szabályozási terven jelölt kilátópontokról feltáruló látványát zavaró épület nem építhető.

b.) A Ravazd - Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni. A fő gerincvonalon az erdőborítottságot vissza kell állítani.

(4) Helyi természetvédelmi területek:

• 0140/7 hrsz-ú terület (geológiai, növény és állattani értékei miatt)
  
• 0149/7, 0149/8, 0149/9, 0149/10 hrsz-ú terület (őslápi növények élőhelye)
  
• 2211/1 hrsz-ú terület (gyurgyalagok költőhelye)
  

Műemlékvédelem

13.§

(1)  Országos műemléki védettség alatt áll:

- Római katolikus templom:                  Kossuth u. (658 hrsz)

- Szt. Donát kápolna,                           Kápolna u. (1489 hrsz)

(2) Az országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a műemléki hatóság hozzájárulásával, illetve a műemlékvédelemre vonatkozó mindenkori jogszabályok betartásával szabad. A műemléki környezethez tartoznak a szabályozási tervben műemléki környezet határa vonallal jelölt illetve itt felsorolt telkek.

• 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 633/3, 633/4, 639, 640/1, 642/1, 657/1, 657/3
• 1429/3, 1429/5, 1430, 1431, 1487, 1490, 2301/2, 2301/7,

Zöldfelületek

14.§

(1) Településképi, utcaképi szempontból értékes és megőrzendő a Kossuth L. utca kétoldali fásítása a templom és a Hunyadi utca közötti szakaszon.

(2) A gazdasági területeken a zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(3) A gazdasági területek zöldfelületein legalább 40%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasággal megépülő épületeket a kifejlett egyed lombkorona szintje megahaldja.

II.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15.§

(1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület FL

(2)

A falusias lakóterület építési előírásai

16.§

(1) Telekméretek

a.) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

b.) Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

c.)  A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az a szabályozási terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m² területnagyságot, bármilyen oldala pedig a 16,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

(2) Telkek beépítése

a.) Ha a közút útkorona szintjéhez képest a telek csatlakozó terepszintje - rézsűs csatlakozással -  mélyebben van

-   legfeljebb 1,20 m-rel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronájához (± 0,00 m) viszonyítva  ± 0,00 és +0,45 m között lehet. Az előkert minimális mérete 8,0 m.

Az épület körül a terep feltölthető. Legalább 12,0 m-es előkert esetén az utcai homlokzaton pinceszinten garázs nyitható.

-   1,20 m - 2,20 m közötti mértékkel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronaszintjéhez (± 0,00 m) képest (-1,20 m) - (-2,20 m) között lehet. Gépkocsi tároló ebben az esetben utcai homokzatról nyitott kapuval nem létesíthető. Az előkert legkisebb mérete 8,0 m lehet.

-   2,20 m-nél, a telekkiszolgálás csak vendégút építésével oldható meg. Ez esetben a földszinti padlóvonal a vendégút koronaszintjéhez (± 0,00) képest ± 0,00 m és +0,45 m között lehet. Az előkert legkisebb mérete 8,0 m.

b.) Ha a közút útkorona szintjéhez képeset a telek csatlakozó terepszintje - rézsűs csatlakozással - magasabbn van

- legfeljebb 1,20 m-rel, a főépület földszinti padlóvonala az út koronaszintjéhez ( + 0,00) képeset +0,45 és +1,65 m között lehet. Az előkrt minimális mérete 8,0 m.

Az épület körül a terepet az út koronaszintjéig be lehet vágni. Legaláb 12,0 m-es előkert esetén a pinceszinten az utcai homlokzaton garázs nyitható.

- 1,20 m és 2,0 m közötti mértékkel, a főépület földszinti padlóvonala az út kronaszintjéhez ( + 0,00 m) viszonyítva +1,65 m és +2,45 m között lehet.

Az előkert legkisebb mérete 8,0 m. Legalább 12,0 m mély előkertnél a pinceszinten az utcáról megközelíthető garázs nyiatkozató.

- 2,0 m-nél, a telekkiszolgálás csak vendégút építésével oldható meg. A földszinti padlóvonal a vendégút koronaszintjéhez (+ 0,00) képeset + 0,00 m és +,45 m között lehet. Az előkert legkisebb mérete 8,00 m.

c.) Amennyiben a már beépült telektömbben a vendégút kialakítása - helyének elépülése vagy speciáils terepadottságok miatt - nem lehetséges, a telek közvetlen közúti megközelítése (legfeljebb két gépkocsi állásos tletnagyságig) biztosítható.

- az úthoz képest magasabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó bevágással

- az úthoz képest alacsonyabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó feltöltéssel, vagy azzal egyenértkű műszaki megoldással (műtárgy, parkoló lemez, stb.).

ca.) A gépkocsi álások területén garázs építhető. A garázs padlóvonala az út koronaszintjét legfeljebb 0,3 m-rel haladhatja meg. A garázst úgy kell megépíteni, hogy nyitott ajtaja se foglaljon el közterületet. A garázs építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága 4,5 m, építőanyaga, héjalása csak a főépületével megegyező lehet.

d.) Az építési övezetekben a már kialakult (beépített és beépített telkek közti foghíj-) telkeken ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti jelben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

e.) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 20 m, szabadonálló beépítési módra változtatható.

(3) Épületek kialakítása

a.) A fő funkciót hordozó épület tetőformáját leginkább meghatározó tetőgerinc a szomszédos épületekhez illeszkedjen.

b.) Pinceszinten lévő garázsba a lehajtó rámpa utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

c.) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor étesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

e.) Ha az építési övezetekben a már kialakult telkeken a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

f.) Az építési övezetekben az építménymagasság megállapítása során az adott építmény szomszédos ingatlanjain található építménymagasságához illeszkedni kell, a szomszédos építmények magasságától max. 2 m különbséggel lehet eltérni, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásoktól eltérően is.

(4) Az övezeti jelek értelmezése

Lf                                 lakóterületi lakóövezet

O                   oldalhatáron álló beépítési mód

Sz                  szabadon álló beépítési mód

Z                   beépítési mód

K                   kialakult, vagy a szabályozási terv szerint kialakítandó

-                     értelem szerint

(5) Lakóövezet

a.) A lakóövezetben telkenként elhelyezhető

aa.) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab.) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény

ac.) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület

ad.) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkcót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló,

ae.) állattartó épület a helyi rendeletnek megfelelően.

b.) A telkeken az ad., ae. pontban felsorolt épületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők. Falusias lakóterületen nem helyezhetők el az alábbi TEÁOR számú tevékenységek nem végezhetők a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet mellékletében felsoroltak közül:

19.10, 20.10, 20.20, 21.12, 23.20-24.30, 24.61-25.24, 26.30, 26.40, 26.61-28.51, 29.11-29.60, 34.20-35.50, 37.10-37.20, 63.21-90.02

Gépjárműjavítás, műszaki cikk gyártás, javítás, kész alapanyagokból történő összeszerelése engedélyezett.

A 25.21-25.24, a 26.66, 26.70 TEÁOR  számú tevékenység esetén a környezetre kiterjedő, előzetes környezetvédelmi vizsgálat készítése és elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges az építmény engedélyezése vagy átminősítése előtt.

c.) Az ac.) pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.

A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.

d.) A XCVIII - CXXI. számozású lakóövezeti tömbökben (Egesse, Héma, Cinege, Kápolna utca, Madarász utca, Vaskapu, Csehhegy) csak a település lakosságának igényeit kielégítő mértékű, nagyságrendű vállalkozások számára lehet épületet építeni, átalakítani, használatba venni.

e.) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb az aa.) , ab.), ac.) pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait - az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31.§ (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

f.) Ha a gépkocsi tárolót az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik és a lakóépülettől való távolsága kissebb mint 3 m, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.

g.) Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekahtártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.

h.) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a fő funkciót hordozó épületnek az építési hely beépítési határán vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

i.) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is az alábbi tömbökben:

I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII., XIV., XXV., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXV., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII., XLIII., XLIV., XLV., XLVI., XLVII., XLVIII., IL, L. LI., LII., LIII. LIV., LV., LVI., LVII., LVIII. LIX., LX, LXI., LXII., LXIII., LXIV., LXV., LXVI., LXVIII., LXIX., LXX., LXXI., LXXII., LXXIII., LXXIV., LXXV., LXXVI., LXXVII., LXXVIII., LXXIX., LXXX., LXXXI., LXXXII., LXXXIII., LXXXIV., LXXXV., LXXXVI., LXXXVII., LXXXVIII., LXXXIX., XC., XCI., XCIV., XCV., XCVI., XCVII.

Az építési vonalra a fő funkicót hordozó épületnek illeszkednie kell.

j.) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-NY-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha a szabályozási terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

k.) A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,5 m, beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.

l.) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli:

m.) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek külön-külön nem szélesebb, mint az övezetre előírt minimáis telekszélesség, s a telkek keresztirányú lejtése az építési hely területén természetes állapotában nem több 3%-nál. Ikres beépítési mód esetén a épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képés mutassák.

n.) Saroktelek esetén utca kerítés építésénél a látóháromszöget biztosítani kell.

(6) Intézményi övezet

a.) Az övezetben a település intézményi alap ellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.

b.) Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 2 db lakás kialakítható.

c.) A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 60 m2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

17.§

/1/ A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

/2/ A településközpont vegyes területen, melynél VT sz területfelhasználás szerepel kizárólagos hasznosítás az idősek otthona elhelyezés.

/3/ A településközpont vegyes területen Vt elhelyezhető:

1. 
   
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. 
   
7. parkolóház, üzemanyagtöltő,
8. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
9. 
   
10. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
11. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
12. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

A településközpont vegyes területen a kivételesen elhelyezhető:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
2. termelő kertészeti építmény.

/4/ Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 2 db lakás kialakítható.

/5/   A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 60 m² területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

/6/   A XXIV., a XXXIII. és a XLIII. sorszámú tömb intézményi övezetében a magasépítési építmények településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti, műszaki terveit a 40/1999(IV.23.) FVM rendelet szerinti területi tervtanácson be kell mutatni.

/7/ Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért és a telekszélesség legalább 22 m, szabadon álló beépítési módra változtatható.

Gazdasági terület

18.§

(1) A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint

a., kereskedelmi, szolgáltató terület               Gksz

b.,  egyéb ipari terület                                   Gip

(2) a.) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, termelő és úti kiszolgáló létesítmények építhetők.

b.) A terület telkein egy, a létesítmény működtetéséhez szükséges lakás építhető a gazdasági épületben elhelyezve.

c.) Övezeti előírások

(3) 

(4) a.) Az egyéb ipari területen kis és közepes méretű ipari termelő és raktár épületek építhetők.

b.) Az ipari területen az OTÉK 20.§ (5) bekezdésében foglaltak még kivételesen sem helyezhetők el.

c.)

d.) Az ipari területet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia hálózattal

- közüzemi gázenergia hálózattal

- közüzemi vízhálózattal

- közüzemi szennyvízhálózattal

e.) Az iparterületi telken belüli kötelező fásítás létrehozása az ipari területek használatba vételének feltétele.

Övezeti előírások:

Különleges terület

19.§

(1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:

a., temető                                            Ktem

b., sportterület                                      Ksp

c., télisport területe                               Kts

d., hulladékudvar területe                       Kh

(2) A temető területe a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kriptatárolók, urnatárolók  és a temetőt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A temetőben a ravatalózó épület és a temetőt kiszolgáló épület max. 200 m²-es területű építhető, egyéb építmény max. 12,0 m² területű helyezhető el. 

(3)  a.,    A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal, szórakozással, vendéglátással kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

b.,  Övezeti előírások

(4) A télisport területen sípálya és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építhetők. A kiszolgáló épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m, alapterülete legfeljebb 150 m² lehet.

Az építési hely határa mindegyik telekhatártól 10 m.

(5) A hulladékgyűjtő udvar területén a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével helyezhető el épület.

Üdülőterület

20.§

(1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a.) hétvégi házas terület Hü

(2) A hétvégi házas területen telkenként egy darab egy üdülőegységes üdülőépület, egy különálló, a terepszintből nem kiemelkedő pince, a területre jellemző, helyben termeő terményt (szőlő, bogyós gyümölcsök) tároló, kivételesen feldolgozó épület építhető.

(3) A telkek csak a lejtő irányával párhuzamosan oszthatók meg.

(4) A meglévő telkek akkor építhetők be, ha legalább 10,0 m szélesek és 600 m²-t elérő, vagy azt meghaladó területűek.

(5) A telkek beépítése szabadon álló. Az üüdlőépület és a tároló épület területe - külön-külön - nem haladhatja meg a 120m²-t.

(6) Az ééületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.

Ahol a telek mindkét vége úthoz csatlakozik, az előrt az alcsonyabban fekvő út melletti területsáv.

(7) Abban az esetben, ha a telek első és htásó határa közötti szintkülönbség nagyobb 10,0 m-nél, az épületek tetőgerincének abszolút magassága a telek legmagasabb pontjának szintjét 2,0 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(8) Ahol a meglévő beépítés nem felel meg a (7) bekezdésben foglaltaknak, az épület lejtő felőli oldala mellé nagy koronájú lombos fát kell ültetni, amely legalább részben takarja az épületet az alacsonyabb oldal felől.

(9) Az épületeket a telek felszínének jelentős megbontása nélkül kell elhelyezni. 2,0 m-nél nagyobb töltés vagy bevágás nem létesíthető.

(10) Az építménymagasság legfeljebb 3,50 m lehet. A tető magastető, 30-45 fok közötti hajlásszöggel.

(11) A területen bődék csak ideiglenesen, felvonulási célra építhetők.

(12)  Hétvégiházas területen a helyben termelt terménnyel (borral, bogyós gyümölcs stb.) kapcsolatos vendéglátó épület elhelyezhető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterület

21. §

(1) A zöldterületbe a lakóterületi szintű közparkok és a díszkertek tartoznak.

(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.

(3)

(4)

(5) 0130/9 hrsz-ú zöldterületen építmény 2%-os beépítettséggel szabadonállóan 3,5 m-es maximális építménymagassággal helyezhető el a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület és a terület és a tó fenntartásához szükséges épület.

Közlekedési terület

22.§

(1) Közlekedési területek a szabályozási tervlapokon e célra megjelölt területek.

a.) A beépített és beépítésre szánt területeken

- gyűjtőutak:

20 m-es szabályozási széélességgel az ipari terület gyűjtőútjainak belterületi szakaszai

- meglévő szabályozási szélességgel:

a Kossuth utca

a Táncsics Mihály utca

a Szabadság tuca

a Vasút sor

az Ady Endre utca

a Jókai Mór utca

a Szurdok utca

a Kápolna utca

a Héma utca

a Petőfi Sándor utca

az  Arany János utca

a Tavasz utca

az Iskola utca

az Incső utca (az Iskola utca D-i irnyú folytatása)

a Szűk utca

- 23 m-es szabályozási szélességgel

Az ipari területet felfűző út a Táncsics utcától a 82 sz. útig.

- 16 m-es szabályozási szélességgel

a 629/1. sz. (a Petőfi Sándor u. folytatása) a Jókai Mór u. és az Ady E. u. utca között.

- 12 m-es szabályozási szélességgel

az Incső utca az Alsó-Incs utcától - a Kossuth L. utcáig.

- lakóutcák:

Meglévő szabályzási szélességgel és az SZ-J1 tervlapon jelölt közterületi szélességgel.

b.) A beépítésre nem szánt területeken

- a vasúti terület - a 11. számú Győr-Veszprém vasútvonal

- főutak

- meglévő, megmaradó szabályozási szélességgel

a 82. sz. Veszprém-Győr II. rendű főút a tervezett elkerülő szakasztól É-ra

- 40 m-es szabályozási szélességgel

a 82. sz. Veszprém-Győr II. rendű főút települést elkerülő szakasza

- mellékutak

20 m--es szabályozási szélességgel az iparterületet (volt TSZ major) a 82 sz. főúttal összekötő út.

- meglévő, megmaradó szabályozási szélességgel

a 8311 sz. Győr (Ménfőcsanak) - Győrújbarát-Nyúl összekötőút

a Nyúl-Sööptérpuszta településközi út (Kertaljai dűlő)

a Nyúl-Töltéstava (új majori) településközi út

(2) A közelekdési területen a mintakeresztszelveken ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket, fasorokat kell kialakítani.

(3) A KÖu-ü övezet üzemanyagtöltő állomás elhelyezésére szolgál. A területen max. 120,0 m2-es épület, max. 6,0 m-es építménymagassággal, min. 20%-os zöldfelülettel helyezhető el.

Közműterület, közműellátás

23.§

(1) Közműterület a szabályozási terven  Km jellel jelölt terület.

(2) A közműterületbe a település felszíni csapadékvíz elvezető rendszerét alkotó árkok, a Madarász utcai ivóvíz tározó medence és a vízműkutak területe, a WESTEL torony, gázfogadók és gáznyomásszabályozók, valamint a szennyvízátemelők területei tartoznak.

(3) Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó közművesítési követelmények:

a.) a lakó- és gazdasági területeket legésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- köműves ivóvízzel

- közműves szennyvízelvezetéssel

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

b.) a hétvégi házas területeket el kell látni:

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal, vagy a víz levezetésére is alkalmas úttal

- legalább szennyvízszikkasztóval

c.) A farmgadzasági területen azokat a földrészleteket, amelyeken lakóház épül, el kell látni

- közműves villamos energiával

- köműves ivóvízzel

- legalább szennyvízszikkasztóval

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal, vagy a víz levezetésére is alkalmas úttal.

(4) A közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.)BM rendelet 1. sz. melléklete 47.§ (1) és 49.§ (1)-(3) bekezdésére is figyelemmel kell kialakítni.

(5) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

(6) Szilárd burkolat nem került az optikai kábel nyomvonala fölé.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

24.§

(1) A mezőgazdasági terület sajátos használata szerint:

a., általános termelési terület                              Má

b., kertterület                                                     Mk

c., farmgazdasági terület                                     Mf

d., szőlő, gyümölcsös terület                               Mgy

e., legelő,  gyep terület                                       Ml

(2) Az általános termelési területen (Má) a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás, valamint a 9.§. /5/ bekezdésére is tekintettel állattartó épületek építhetők.

A beépíthető legkisebb egybefüggő földrészlet 5 ha. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m, a beépítettség mértéke legfeljebb 3% lehet. Az épületeket szabadonálló beépítési móddal kell kialakítani, a kialakításánál min. 10 m-s előkertet tartani kell.

(3) A kertterületen a 720 m²-t elérő, vagy azt meghaladó területű földrészleten a területre jellemző növény (szőlő, gyümölcs) termesztésével kapcsolatos, az érintett telek műveléséhez szükséges mértékű géptároló és a rajta termett termék számára terméktároló és feldolgozó épület építhető.

A megengedett legnagyobb beépítettség 3%. 120 m²-t meghaladó összes beépített szintterület feletti építmény elhelyezésének feltételeit elvi építési engedély keretében kell tisztázni.

A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m. Az épületeket a telek határaitól legalább 3,0 m távolságra kell elhelyezni.

Az alakítható legkisebb telek szélessége 10,0 m, területe 720 m².

(4) A Mf-1 jelű farmgazdasági területen a 6000 m² telekterületet meghaladó nagyságú földrészleten a lovasturizmus, falusi turizmus fogadására alkalmas tanya - gazdasági épülete és lakóház - építhető úgy, hogy az épületek a földrészlet max. 3%-át foglalhatják el, amelyen belül a lakóépület legfeljebb 1,5%-nyi földrészlet területet vehet igénybe.

A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

A gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m, a lakóépületé 3,5 m.

Az egy farmon tartható állatok száma nem haladhatja meg a lakóterületre előírt megengedett legnagyobb tartható állatszámot.

(5) a.) Mf-2 jelű mezőgazdasági farmgazdaság terület építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.

b.) Az mezőgazdasági farm (Mf-2) övezetben terepszint alatti építmények elhelyezése engedélyezhető.

c.) Mf-2 jelű mezőgazdasági farmterületen az épületek az alábbiak szerint helyezhető el:

(6) mezőgazdasági szőlő-gyümölcsös (Mgy) területen a növénytermesztéssel és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:

(7) Legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad.

(8) Mezőgazdasági területen birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint alakítható ki.

Erdőterület

25.§

(1) Erdőterület a szabályozási tervlapokon Ev és Eg jellel jelölt, valamint az akként nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület felosztása a sajátos használata szerint

- védő erdő                       Ev

- gazdasági erdő              Eg

(3) A védő erdőben építmény nem építhető.

(4) A gazdasági erdőben az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények építhetők. Erdőterületen a 100,0 m²-t meghaladó, 4,5 m-nél magasabb épület elvi engedély köteles.

Vízgazdálkodási terület

26.§

(1)  Az egyéb területbe tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:

a.) vízgazdálkodási terület      V

(2) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).

(3) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

Pincék szabályozása

27.§

(1) Az 1687 hrsz-ú (Szurdik u.) út és a Vaskapu utcai pincék a helyben megtermelt borral összefüggő vendéglátóhelyként felhasználhatók.

A vendéglátóhelyek parkolói számára a Kápolna utca és a Héma utca területe használható fel.

(2) Löszfalba új pince nem építhető, kivétel a Cinege utca és a Rigós utca azon szakaszai ahol a löszfalak rézsűlábaival (vagy 80 cm-nél nem magasabb támfalakkal) határolt közlekedési terület szélessége legalább 6 m. Meglévő építmény építési engedéllyel felújítható.

(3) A felújításnál szükséges statikai ellenőrző számítás, szükség szerint a meglévő löszboltozat megerősítésével.

(4) Pince felújításnál az oromzat a szabályozási vonalon túl nem helyezhető át.

(5) Pince felújításnál csak természetes anyaghasználat lehetséges: kő, fa, natúr tégla, törekedni kell az egyszerű homokzatképzésre.

(6) A pince előtti közterületet rendben kell tartani, finom tereprendezést úgy kell kialakítani, hogy a közterületen elvezetett csapadékvíz abba be ne juthasson.

(7) Pincén elhelyezett ablak az összes homlokzati felület legfeljebb 10 %-ának megfelelően lehetséges.

II. FEJEZET

EGYÉB

Az  építési előírások érvényessége

28.§

(1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidjűleg a 8/1993.(V.13.) rendelet hatályát veszti.