Nyúl Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. ( 1) bekezdésben és az 1995.évi LIII. törvény 46.§. ( 1) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet hatásának, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása, továbbá a község tiszta, esztétikus képének kialakítása és védelme érdekében a helyei körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeltet alkotja:

                 I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §
   

1. A rendelet hatálya a község közigazgatási területére, a jogi és magánszemélyekre, jogi személyek társulására, magánszemélyek társaságára is egyaránt kiterjed.
   







2. E rendeletet kell alkalmazni:
   1. a zöldterület gazdálkodásra, a zöldterületek fenntartására és karbantartására,
   2. a csapadék és szennyvízelvezetésre,
   3. a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre.
      

2.§

Alapfogalmak e rendelet alkalmazásában

1. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamati, szerkezete;
2. környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforrásként használata;
3. környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
4. környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettség szinttel jellemezhető állapota;
5. környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;
6. környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota( minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az  élővilágot kedvezőtlenül érinti;
7. környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;
8. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzik a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai  szempontból hosszútávon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;
9. megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;
10. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.
    

2. fejezet
   

A környezet védelmének alapelvei

3.§

1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést, igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.
2. A környezetet veszélyeztető, vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyetető, vagy károsító tevékenységet.
3. A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, és a károsodott környezet helyreállításáról.
   

4.§

A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

5.§

1. A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, különösen a környezet állapotának, a környezetterhelésének, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére mindenkinek joga van.
2. A (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében az önkormányzat feladatkörében köteles a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni és a megfelelő tájékoztatást megadni.

A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.

III. fejezet

A környezeti elemek védelme

A föld védelme

6.§

1. A föld védelme kiterjed a föld felszínére, a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.
2. A föld feszínén, vagy a földben csak olyan tevékenység folytatható, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és eróziós folyamatot nem indít el, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.
3. A föld bárminemű igénybevételével járó tevékenység befejezését követően, a környezetkárosító hatásokat meg kell szüntetni, a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, gondoskodni kell. E kötelezettség a terület használóját terheli.
4. Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosodás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
   

A víz védelme

7.§.

A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló területekre.

8. §

1. A felszíni vízfolyásokat a mederszennyezéstől meg kell szüntetni, biztosítani kell a medrek tisztítását és folyamatos kezelését.
   

2. Az ( 1) bekezdésben meghatározott feladatok végzése a tulajdonos illetve a kezelő kötelezettsége.

9.§

1. A felszíni vízfolyásokban szennyvizet, szennyező anyagot juttatni tilos!
2. A vízfolyások, patakmedrek, nyílt csapadékvíz elvezető árkok természetes vízmosások és löszmély-utak szennyezése, ezekben, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos!
   

10.§

1. Kommunális szennyvizet közterületi csatornába bevezetni a PANNON-VÍZ Zrt. engedélyével szabad.
2. Közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést ( vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét), vagy egyedi szennyvíztisztítót kell kialakítani. A szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítésről a tulajdonos köteles gondoskodni. 
3. A gyűjtött, szippantott kommunális szennyvizek és szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
4. Közterületre, csapadékcsatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani, csak szakhatósági engedélyek birtokában lehet.
5. Használaton kívüli ásott kutakba szennyvizet vezetni, háztartási hulladékot elhelyezni tilos!
   

A levegő védelme

11.§

A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamtatira, összetételére, valamint a klímára.

12.§

1. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy   közvetítésével más környezeti elemet, sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető, vagy az egészséget károsító módon terheli.
   

2. A tevékenységek folytatásánál új építmények tervezésénél, megvalósításánál, a termékek előállításnál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen

13.§

1. Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon, a főzőberendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szükséges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt.
2. Az ( 1) bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezés használati utasításban engedélyeztek.
3. Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni  ( műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem)!
   

14.§

1. ( 1) A mezőgazdasági termelés során külterületen keletkező növényi hulladékok, tarló, valamint rétek, kivéve a kerti hulladékokat, tarló, rét égetéshez a jegyző engedélye szükséges, melyhez előzetesen kérelmező köteles beszerezni a Növény-egészségügyi és Talajvédeli Állomás szakvéleményét.
2. Az égetést a látási viszonyok és a talaj közeli légmozgások miatt télen 10 és 15 óra közöttk, nyáron 9-19 óra között lehet végezni.
3. Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos!
4. A szabadban tüzet gyújtani vagy tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon.
5. A R. 14.§-ában meghatározott tevékenységet hétfő, szerda és szombat 12 óráig lehet végezni.
   
6. A R. 14.§-ában meghatározott hulladék égetése közterületen tilos!
   

Az élővilág és az épített környezet védelme

15.§

1. Az élővilág védelme érdekében törekedni kell az ökológiai rendszer természetes arányainak megtartására.
2. Az épített környezet védelme kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

Nyúl községben fokozottan védetté nyilvánítja:

Kápolna, Mária szobor, Római Katolikus Templom, leánykökörcsin, gyurgyalag, kosborok  élőhelye.

16. §

1. A községben lévő közhasználatú parkok, közcélú zöldterületek építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.
   

17.  §

1. Tilos a közpark területére gépjárművel behajtani és parkolni!
2. Közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsáv az eredeti állapotba történő helyreállítása kötelező.
3. A közhasználatú zöldterületekben a védett gerinces állatok bármely  eszközzel történő zavarása, a madárfészkek rongálása, a tojások és a fiókák kiszedése és elpusztítása tilos!
4. A közhasználatú zöldterületeken járművet mosni tilos!
5. Közparkok területén állatok legeltetése tilos!
   

18.§

1. Az erdőterület részbeni ellensúlyozására növelni kell a községben lévő faállományt,
2. Az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról a tulajdonos ( kezelő, használó, bérlő, továbbiakban: tulajdonos ) köteles gondoskodni.
3. Tilos a fák, egyéb növények rongálása, pusztítása, beszennyezése, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

5. Tilos a fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és szegezése!
   

Zaj- és rezgésvédelem

19.§

1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed minden mesterségesen keltett hang- és energia-kibocsátásra, amelyek kellemetlen zavaró, veszélyeztető, vagy károsító hang- vagy rezgésterhelést okoznak.
2. A zaj és rezgés elleni védelem keretében a lakóházak és az utak közé fákat és élő sövényt célszerű ültetni.
   

                        IV. fejezet

A környezetvédelmi Alap

20. §

A képviselő-testület az önkormányzat környezetvédelmi faladatainak hatékonyabb ellátása érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

2l.§

1)A Környezetvédelmi Alap bevételei:

1. a területi környezetvédelmi hatóság 65.§ (1) bekezdés a) pont által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka;
2. a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része ;
3. egyéb bevételek.

2) A Környezetvédelmi Alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni, az alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás eladásával egyidejűleg rendelkezik.

3) A Környezetvédelmi Alapot a Polgármesteri Hivatal kezeli.

V. fejezet

Záró rendelkezések

22.§

1. A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, így különösen a környezet állapotát, a környezetterhelést és a környezethasználatot, a környezetszennyezettség mértékét, a környezetvédelmi tevékenységet, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásait, mindenkinek joga van megismerni.
2. Mindenkinek joga van a környezeti  ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.
3. A nevelési-oktatási intézményekben törekedni kell a környezeti nevelés minél színvonalasabb ellátására, annak személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell.
   

23.§

1. Aki jelen rendelet 8.§, 9.§, 10.§., 13.§, 14.§ és 18.§-ában, valamint a 19.§ (3)-(5) bekezdéseiben foglalt szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.

2. Az (1) bekezdésben megjelölt szablysértést elkövetővel szemben 30.000,- Ft-ig terjedő összegű pénzbirság szabható ki.

24.§

Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.