Nyúl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Az állattartás helyi szabályairól
Hatályos: 2012. 09. 30Nyúl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Az állattartás helyi szabályairól
Nyúl Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pld. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelére irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér
c) kis állat: sertés, juh, kecske, házinyúl
d) szárnyas állat: baromfifélék, galamb
e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény
f) haszonállat: a továbbiakban a b) - e) pont alattiak
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat, sportló
h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok
i) tenyésztett rovarok: méhek
Az állattartás általános szabályai
3. § (1) A község közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
(2) Az állatok tartására szolgáló építményke és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.
4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(3) Amennyiben az állattartó az állat elhelyezéséről nem kíván gondoskodni, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által - szerződéssel - alkalmazott gyepmesteri szolgálat gondoskodik.
(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, sorsára hagyni.
5. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.
Az állatok tartása és elhelyezése
6. §
7. §
8. §
9. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.
(2) Az állatartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartásra -céljára szolgáló udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni.
(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.
(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.
(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítésére - gyógykezelése céljára - helyet kell biztosítani.
10. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
11. § (1) Belterületen a trágyát és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni, azt csapadékvíz elvezető árokba, közterületre vezetni tilos. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.
(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
(4) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását - illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
(5) A haszonállatok alom nélküli-, hígtrágyás tartása tilos.
Az eb tartás szabályai
12. § (1) Az eb tartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a falszomszéd nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja.
13. §
14. §
15. §
Eljárási szabályok
16. §
Záró rendelkezések
17. §