Nyúl Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról sNzóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
   

Az önkormányzati vagyon

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Nyúl Községi Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon amelynek részei:

1. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (1. sz. melléklet),
   

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. sz. melléklet)

(4) E rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt vagyon az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona.

2.  §

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok,
feladat- és hatáskörök

(1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelölése – amennyiben az eladási ár várhatóan az 5.000.000 Ft-ot nem haladja meg – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az ingatlan elidegenítésével kapcsolatos eljárás a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

a.) Az 5.000.000 Ft értékesítési összeghatárt meghaladó ingatlan elidegenítése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

Az 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyont versenytárgyalás útján kell értékesíteni.

Az önkormányzati ingatlanokat érintő egyéb tulajdonosi nyilatkozatok kiadása, a hasznosítással kapcsolatos döntéshozatal a Pénzügyi Bizottság hatásköre.

b.) A megállapított értékhatár a forgalmi érték szerinti összegben értendő. Az ingatlan értékesítésének alapfeltétele hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértői vélemény megléte.

(3) Az Önkormányzat intézményei - az intézményvezetők útján - annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.

(4) Az önkormányzat az éves könyvviteli mérleget alátámasztó leltározását két évenként köteles végrehajtani.

(5) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését, számviteli feladatait a Pénzügyi Bizottság engedélyezi.

3. §

Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása

 (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.

b) azon ingó vagyontárgyak ingyenes átruházása, használatba adása, amelyek egyedi nyilvántartása szerinti bruttó értéke, vagy több – egy jogügylettel átadott – vagyontárgy együttes nyilvántartás szerinti értéke a 5.000.000 Ft-ot meghaladja.

(2) A Képviselő-testület a (1) bekezdésben nem szabályozott vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásának, használatba adásának jogát a Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

4. §

Vagyon ingyenes megszerzése

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 5.000.000 Ft-ot meghaladó ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás „út” céljára történik;

b) ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele, ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában nettó egyedi forgalmi értéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja;

(2) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott nettó 5.000.000 Ft, vagy az alatti értékű ingatlan átvétele;

b) az „út” céljára felajánlott terület átvétele;

c) Az (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó ingó vagyontárgy átvétele

5. §

Vagyonkezelői jog létesítése

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozó vagyonelemekre jöhet létre.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

5/A §

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

5/B.§

(1) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) pontjában meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

5/C §

Vagyonkezelői jog létrejöttéhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

5/D §

(1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

h) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

5/E. §

(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése vagyonkezelők éves beszámoltatásával történik, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

6. §

Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok

(1) Az önkormányzati intézményeket a 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - az ott megjelölt és használatukba adott vagyontárgyakra - megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett.

A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni a Pénzügyi Bizottság javaslatát.

(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

7. §

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

(1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításával kapcsolatos eljárás a 2. §.-ban foglaltak szerint történik.

 (2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani.

8. §

Az önkormányzat törzsvagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítási folyamata

(1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.

(2)       a./ Előzetes célszerűségi vizsgálat:
                        aa)  a feladat körülhatárolása
                        ab) a feltételek számbavétele
                        ac) a hosszú távú jövedelmezőség - rövid távú haszon vizsgálata
                        ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása
                        ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek
                              számbavétele

            b./ Pénzügyi-gazdasági vizsgálat
                        ba)  tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók
                        bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele
                          (amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)

bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás

(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a Pénzügyi Bizottság elé viszi az átminősítés előtt.

A bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt és meghatározza a végrehajtás módját.

(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan eredeti rendeltetését betölti.

9. §

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások,

az azokban való részvétel, illetve képviselet

(1) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület, illetve a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta - az önkormányzat érdekének figyelembe-vételével köteles eljárni.

(2) Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni az önkormányzat Pénzügyi Bizottságát.

10. §

(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyúl Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2004.(XII.01.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 14/2008.(X.29.), 9/2011.(IV.27.), 3/2012.(II.28.) önkormányzati rendeletek.