Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény  32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában  meghatározott feladatkörében  eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat neve, jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyúl Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.

Működési területe: Nyúl község

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nyúl Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése: Nyúli Polgármesteri Hivatal

                                                                   Székhelye: 9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.

2. §

1. Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) A község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat, a polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.

3. §

(1) A helyi önkormányzat kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. §

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Nyúli Hír-Vivő.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja évente 4 alkalommal jelenik meg, külön szabályozás sze  rint.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak:

a község lakói függetlenül attól, hogy ott állandó bejelentett lakosok, vagy nem.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a képviselő-testület döntéseit, melyek az egész települést érintik;

b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c) a fontosabb társadalmi eseményeket;

d) közlésre érdemes helyi, térségi irodalmi alkotásokat, verseket, prózai mű részleteket;

f) intézmények eseményeit tartalmazó közérdekű tájékoztatókat;

g) szakmai tájékoztatást (egészségügyi-, mezőgazdasági-, környezetvédelmi- tájékoztatást, sporteseményeket);

(5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként kell lefűzni és 5 évenként beköttetni, ezzel is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

5. §

Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

II. fejezet

A képviselő-testület megalakulása

Az alakuló ülés

6. §

A Képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) 43.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

7. §

A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a jegyző olvassa elő.

Az alakuló ülést követő ülés

8. §

(1) A polgármester az alakuló ülést követő ülésen előterjesztést nyújt be:
a) illetmények, tiszteletdíjak megállapításáról;

b) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról;

c) a bizottságok tagjainak, megválasztásáról, illetményéről,

(2) Az alpolgármesteri választás eredményét az ideiglenes Szavazatszámláló Bizottság Elnöke hirdeti ki.

(3) Az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

III. fejezet

A képviselő-testület tagjai

9. §

Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

10. §

Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mail-en bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.

11. §

A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait külön rendelet szabályozza.

12.§

(1)  A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a Képviselő-testület számára.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos szabályokat külön rendelet szabályozza.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét az 5. számú melléklet tartalmazza.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület munkaterve

13. §

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni:

a)  a bizottsági elnököktől;

b)  a képviselőktől;

c)  a jegyzőtől

A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni:

a)  a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségeitől);

b)  az önkormányzati intézmények vezetőitől;

c)  a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a)  az ülések tervezett időpontját, napirendjét;

b)  az egyes napirendi pontok előadóit;

c)  az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;

d)  a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét;

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.

A képviselő-testület ülésének összehívása

14. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – mint az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén a testület ülésének összehívására az alpolgármester jogosult.  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívására a Pénzügyi Bizottság Elnöke jogosult.

 
(2) A Képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kiküldött meghívóval hívja össze.

Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 5 nappal korábban – írásban vagy elektronikus formában – ki kell küldeni. A testületi ülés meghívóját Nyúl község honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtti munkanapon.

A kiküldés után aktuálissá váló napirendeket, illetve a sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell eljuttatni a polgármesternek.

A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.

(3) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:

• az ülés helyét és kezdési időpontját;
• a javasolt napirendeket;
• a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;
• szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
• kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.

(4) A Képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni

     a.) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a jegyzőt,
• a napirendi pontok előadóit;
• az országgyűlési képviselőt;
• akiket a polgármester indokoltnak tart,

    b.) az ülésre állandó jelleggel a meghívó megküldésével meg kell hívni:

• az önkormányzati intézmények vezetőit,
• akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

    c.) akinek  részvétele a napirend tárgyalásához szükséges, illetve Nyúl községben működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik.

(5) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint a jegyző, a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy a hivatal belső elektronikus rendszerén elektronikus formában mellékelni kell.

Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mail-en, vagy más elektronikus adathordozón)

(6)  Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni:

• a képviselő-testület tagjainak;
• a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak;
• a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;
• a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek;

Az elektronikus formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.

(7) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.

Zárt ülésen a Mötv. 46. §(3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.

(8) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - a Polgármesteri Hivatalban az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, a zárt ülés napirendi pontjainak kivételével

(9) A Képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó keddi napján, 18⁰⁰ órai kezdettel tartja.

15. §

(1) A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A képviselő-testület a szabadságolások miatt az alábbi időszakokban ülésszünetet rendel el:

1. tárgyév június 1. napjától - július 31. napjáig,

2. tárgyév december 1. napjától - december 31. napjáig.

(3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, a jegyzőt, a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

Az ülés vezetése

16. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – mint az ülés elnöke – vezeti. Akadályoztatása esetén a testület ülésének vezetésére az alpolgármester jogosult.  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének vezetésére a Pénzügyi Bizottság Elnöke jogosult.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületi ülést 5 napon belül újra össze kell hívni.

(3) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontban írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.

17.  §

(1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a választott bizottságok elnökei, bármelyik képviselő és a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12⁰⁰ óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.

(4) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a Képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(7) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.

18. §

(1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) Új napirendi pont felvételét – a 14.§ (2) bekezdésben foglalt feltételekkel -, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(4) A Képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatát a zárt ülés bezárását követően, továbbá a következő képviselő-testületi ülésen, napirend előtt ismertetni kell.

19. §

(1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:

a)  Gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról.

b)  Figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása.

c)  Rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.

Az előterjesztések megtárgyalása

20. §

(1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(2) Az előadói kiegészítés után a polgármester az előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.

Az előterjesztéssel kapcsolatban az ülésen megjelent állampolgárok maximum két percben hozzászólhatnak, illetve kérdést intézhetnek az előadóhoz. A megjelent állampolgár felszólalásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 4 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg a 2 percet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(6) A hozzászólások elhangzása után a polgármester a vitát lezárja.

(7) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A szavazás

21. §

(1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Támogató szavazatokkal vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5)

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint

   a)   a polgármester indítványára

b)   a település jogi státuszát érintő ügyeknél.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. §

Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

a) fegyelmi eljárás során hozott határozat

b) 10 millió forintot meghaladó hitelfelvétel

c) 15 millió Ft feletti bekerülési költségű beruházások esetén;

d) az önkormányzat tulajdonában álló 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén

e) kitüntetés adományozása

f) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése

g) helyi népszavazás

23. §

(1) A Képviselő köteles a Mötv.-ben meghatározott személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztó képviselő tiszteletdíjának 10%-át, mulasztó polgármester az illetménye 10%-ának megfelelő összeg fizetésére köteles.

Kérdés, interpelláció

24. §

(1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(4) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.

(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.

(6) A polgármester a Képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely
3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 15 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.

(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

Ha a képviselő-testületi nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a Képviselő-testület – a bizottság előterjesztése alapján – vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) A Képviselő-testület – az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján – a jelentést követő – rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után – vita nélkül szavaz.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

25. §

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál. A képviselőtestület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(2) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Nyúl község honlapján is megtekinthető.

26. §

(1) A Képviselő-testület rendelkezéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület határozatait – külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

A határozat jelölése:

Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

... ..../20….. (………..)önkormányzati  határozata

A Képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása,

 a végrehajtás ellenőrzése

27. §

 A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.

V. fejezet

Az önkormányzati rendelet-alkotás

28. §

(1)  A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) a rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők
• az önkormányzati bizottságok elnökei
• a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
• a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői
• lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel
• önkormányzati intézmények vezetői
• közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői
• mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

b) a rendelet-tervezet elkészítése

• a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg;
• a tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértői is;
• szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot;
• a Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

c) a tervezet véleményezése

• Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.

Az önkormányzati rendelet-tervezeteket a tárgy szerinti önkormányzati bizottságok tárgyalják.

A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a község honlapján véleményezés céljából megjelentethet.

d) a tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

• a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti;
• a tervezet megtárgyalása – a testület döntése szerint – lehet egyfordulós és kétfordulós;

e) az önkormányzati rendelet kihirdetése

• Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni 15 napig tartó kifüggesztéssel. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés első napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

• A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.

• A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

• Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

• Az önkormányzati rendeletek jelentős vagy többszöri módosítása esetén a jegyző gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.

7. A rendelet jelölése: 

Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

                                    ……../20…….. ( ………..) önkormányzati rendelete

VI. fejezet

Közmeghallgatás

29. §

(1)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községi Önkormányzat hirdetőtábláin, a község honlapján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(2)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3)  A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(4)  A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelenlevőket a község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról.

(5) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés keretében is megtartható.

VII. fejezet

Lakossági fórumok

30. §

(1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Községpolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.

Fontosabb szabályai:

• A községpolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a község honlapján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell.
• A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit.
• A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

(3) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

(4) Képviselői fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.

(5) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Polgármesteri Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak. A képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.

VIII. fejezet

A képviselő-testület szervei

A Bizottságok

31. §

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi létszámmal:

Pénzügyi Bizottság:                                      4 fő képviselő + 2 fő nem képviselő taggal

Településfejlesztési Bizottság:                        4 fő képviselő + 2 fő  nem képviselő taggal

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot. A képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos ügyekben a Pénzügyi Bizottság jár el. A bizottságok tagjainak névsorán a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag - önkormányzati képviselő - helyettesíti.

A bizottságok feladat és hatáskörét az 4. számú melléklet tartalmazza.

32. §

(1) A bizottságok tagjainak a számát a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(3)  A képviselő – beleegyezésével – több bizottságba is megválasztható.

(4) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén.

34. §

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

34/A.§

Nyúl Községi Önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

1.Győri Többcélú Kistérségi Társulás.

Feladatellátás: Belső ellenőrzési feladatok ellátása.

2.Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás.

Feladatellátás: - házi segítségnyújtás

                        - szociális étkezés

                        - családgondozás

3. Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

         Feladatellátás: Kommunális hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás

Az önkormányzat tisztségviselői

35. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 2. számú mellékletben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.

36. §

(1) A Képviselő-testület által választott alpolgármester száma egy. A Képviselő-testület az alpolgármestert tagjai sorából választja.  

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester önállóan dönt a polgármester által meghatározott feladatai ellátása során

37. §

A jegyző átruházott hatáskörben dönt a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben.

IX. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

38. §

(1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Nyúli Polgármesteri Hivatal
                                             székhelye:   9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (HSZMSZ) tartalmazza.

(3) A jegyző tartós távolléte esetén a helyettesítési feladatokat az igazgatási főmunkatárs látja el.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

39. §

(1) A Mötv. 116.§ (5) bekezdése alapján a képviselő-testület megbízatásának időszakára vonatkozó gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé. A gazdasági program és a fejlesztési terv elkészítésért a polgármester felelős.

 
(2) Az Önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

40. §

(1) Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az vonatkozik, nem állapította meg, akkor felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedje és kiadásait fedezze a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepció figyelembe-vételével.

A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatályba lépésének napján megszűnik.

(2) Nyúl Község polgármestere a hivatalán keresztül köteles biztosítani az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási összegeket a vonatkozó hatályos jogszabályok és a költségvetési koncepció figyelembevételével.

(3) Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza az intézmények vezetőit, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott finanszírozási összeg, valamint az általuk beszedett saját bevétel erejéig – az előző évi kiadási szinten – folytathatják gazdálkodásukat az új költségvetési rendelet hatályba lépéséig.

(4) Az átmeneti gazdálkodásról a Képviselő-testület előtt be kell számolni és a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

42. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével az önkormányzat, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.  

(2) Az SZMSZ mellékletét képezi:

           1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke

           2. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
           3. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

           4. A bizottságok feladat és hatáskörei
           5. Vagyonnyilatkozat tételére köteles személyek köre

           6.1. Alaptevékenységhez kapcsolódó kormányzati funkicók

           6.2. Nem alaptevékenységhez kapcsolódó kormányzati funkicók

(3) Függelékek:

1. Képviselők névsora
   
2. Bizottsági tagok névsora
3. Nyúli Polgármesteri Hivatal vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteik köre
4. Nyúl Község Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre