1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyúl Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.; Működési területe: Nyúl község

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nyúl Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése: Nyúli Polgármesteri Hivatal; Székhelye: 9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) A község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat, a polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.

3. § A helyi önkormányzat kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Nyúli Hír-Vivő.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja évente 4 alkalommal jelenik meg, külön szabályozás sze rint.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak: a község lakói függetlenül attól, hogy ott állandó bejelentett lakosok, vagy nem.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

(5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként kell lefűzni és 5 évenként beköttetni, ezzel is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

5. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

6. § A Képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

7. § A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a jegyző olvassa elő.

8. § (1) A polgármester az alakuló ülést követő ülésen előterjesztést nyújt be:

(2) Az alpolgármesteri választás eredményét az ideiglenes Szavazatszámláló Bizottság Elnöke hirdeti ki.

(3) Az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

9. §¹ Nyúl Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 8. számú melléklet tartalmazza.

10. § Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mail-en bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.

11. § (1) A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait külön rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület tagjának a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, a bizottsági tagnak pedig a bizottsági ülésekről való távolmaradását a polgármesternek előzetesen be kell jelentenie.

(3) A polgármester havonta ellenőrzi a képviselők, illetve bizottsági tagok részvételét az üléseken.

(4) A tárgyhónapra vonatkozó tiszteletdíjat 12,5%-kal csökkenteni kell, amennyiben a képviselő, illetve a bizottság tagja a tárgyhónapban egy alkalommal igazolatlanul maradt távol a Képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről.

(5) A tárgyhónapra vonatkozó tiszteletdíjat 25%-kal kell csökkenteni, amennyiben a képviselő, illetve a bizottság tagja a tárgyhónapban több alkalommal is igazolatlanul távolmaradt a Képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről.

(6) Igazolt az ülésekről való távolmaradás:

12. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a Képviselő-testület számára.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos szabályokat külön rendelet szabályozza.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét az 5. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni: a bizottsági elnököktől; a képviselőktől; a jegyzőtől. A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni: a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségeitől); az önkormányzati intézmények vezetőitől; a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.

14. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – mint az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén a testület ülésének összehívására az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívására a Pénzügyi Bizottság Elnöke jogosult.

(2) A Képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kiküldött meghívóval hívja össze. Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 5 nappal korábban – írásban vagy elektronikus formában – ki kell küldeni. A testületi ülés meghívóját Nyúl község honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtti munkanapon. A kiküldés után aktuálissá váló napirendeket, illetve a sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell eljuttatni a polgármesternek. A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.

(3) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza: az ülés helyét és kezdési időpontját; a javasolt napirendeket; a javasolt napirendi pontok előterjesztőit; szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást; kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.

(4) A Képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:

(5) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint a jegyző, a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy a hivatal belső elektronikus rendszerén elektronikus formában mellékelni kell. Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mail-en, vagy más elektronikus adathordozón).

(6) Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni: a képviselő-testület tagjainak; a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak; a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek; a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek. Az elektronikus formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.

(7) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről. Zárt ülésen a Mötv. 46. §(3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.

(8) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - a Polgármesteri Hivatalban az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, a zárt ülés napirendi pontjainak kivételével.

(9) A Képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó keddi napján, 18⁰⁰ órai kezdettel tartja.

15. § (1) A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A képviselő-testület a szabadságolások miatt az alábbi időszakokban ülésszünetet rendel el:

(3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, a jegyzőt, a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

16. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – mint az ülés elnöke – vezeti. Akadályoztatása esetén a testület ülésének vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének vezetésére a Pénzügyi Bizottság Elnöke jogosult.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületi ülést 5 napon belül újra össze kell hívni.

(3) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontban írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.

17. § (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a választott bizottságok elnökei, bármelyik képviselő és a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12⁰⁰ óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.

(4) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a Képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(7) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.

18. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) Új napirendi pont felvételét – a 14. § (2) bekezdésben foglalt feltételekkel -, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(4) A Képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatát a zárt ülés bezárását követően, továbbá a következő képviselő-testületi ülésen, napirend előtt ismertetni kell.

19. § (1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.

20. § (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(2) Az előadói kiegészítés után a polgármester az előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni. Az előterjesztéssel kapcsolatban az ülésen megjelent állampolgárok maximum két percben hozzászólhatnak, illetve kérdést intézhetnek az előadóhoz. A megjelent állampolgár felszólalásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 4 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg a 2 percet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(6) A hozzászólások elhangzása után a polgármester a vitát lezárja.

(7) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Támogató szavazatokkal vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

23. § (1) A Képviselő köteles a Mötv.-ben meghatározott személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztó képviselő tiszteletdíjának 10%-át, mulasztó polgármester az illetménye 10%-ának megfelelő összeg fizetésére köteles.

24. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(4) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.

(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.

(6) A polgármester a Képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely

3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 15 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.

(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő-testületi nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a Képviselő-testület – a bizottság előterjesztése alapján – vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) A Képviselő-testület – az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján – a jelentést követő – rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után – vita nélkül szavaz.

25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál. A képviselőtestület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(2) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Nyúl község honlapján is megtekinthető.

26. § (1) A Képviselő-testület rendelkezéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület határozatait – külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése: Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20….. (………..)önkormányzati határozata A Képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése.

27. § A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.

28. § A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

29. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községi Önkormányzat hirdetőtábláin, a község honlapján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelenlevőket a község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról.

(5) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés keretében is megtartható.

30. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Községpolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából. Fontosabb szabályai: a községpolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a község honlapján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell; a fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit; a fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

(3) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

(4) Képviselői fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.

(5) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Polgármesteri Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak. A képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.

31. § (1)² A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi létszámmal: Pénzügyi Bizottság: 4 fő képviselő + 1 fő nem képviselő taggal; Településfejlesztési Bizottság: 4 fő képviselő + 2 fő nem képviselő taggal.

(2)³ Az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot. A képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos ügyekben a Pénzügyi Bizottság jár el. A bizottságok tagjainak névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag - önkormányzati képviselő - helyettesíti. A bizottságok feladat és hatáskörét az 4. számú melléklet tartalmazza.

32. § (1) A bizottságok tagjainak a számát a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(3) A képviselő – beleegyezésével – több bizottságba is megválasztható.

(4) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén.

33. § A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

34. § Nyúl Községi Önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 2. számú mellékletben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.

36. § (1) A Képviselő-testület által választott alpolgármester száma egy. A Képviselő-testület az alpolgármestert tagjai sorából választja.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester önállóan dönt a polgármester által meghatározott feladatai ellátása során.

37. § A jegyző átruházott hatáskörben dönt a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben.

38. § (1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Nyúli Polgármesteri Hivatal; Székhelye: 9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (HSZMSZ) tartalmazza.

39. § (1) A Mötv. 116. § (5) bekezdése alapján a képviselő-testület megbízatásának időszakára vonatkozó gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé. A gazdasági program és a fejlesztési terv elkészítésért a polgármester felelős.

(2) Az Önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

40. § (1) Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az vonatkozik, nem állapította meg, akkor felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedje és kiadásait fedezze a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepció figyelembe-vételével. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatályba lépésének napján megszűnik.

(2) Nyúl Község polgármestere a hivatalán keresztül köteles biztosítani az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási összegeket a vonatkozó hatályos jogszabályok és a költségvetési koncepció figyelembevételével.

(3) Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza az intézmények vezetőit, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott finanszírozási összeg, valamint az általuk beszedett saját bevétel erejéig – az előző évi kiadási szinten – folytathatják gazdálkodásukat az új költségvetési rendelet hatályba lépéséig.

(4) Az átmeneti gazdálkodásról a Képviselő-testület előtt be kell számolni és a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével az önkormányzat, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2)⁴ Az SZMSZ mellékletét képezi:

(3) Függelékek: