a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények szabályozásával;

d) a településkép-védelmi szakmai konzultáció szabályozásával

e) a településképi véleményezési eljárás szabályozásával,

f) a településképi bejelentési eljárás szabályozásával,

g) a településképi kötelezés szabályzásával

a) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

b) Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

c) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

d) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

e) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

f) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

h) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

i) más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

j) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

k) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

l) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) a védelem rövid indokolását

b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, építéstörténeti dokumentumait

c) földhivatali térképmásolatot

d) a védett értékhez fűződő javasolt korlátozásokat

e) a helyreállítási javaslatot

f) a védett értékkel kapcsolatos javasolt intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok, szobor, műtárgy stb. tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) Nyúl Község Önkormányzatát.

a) A megszűntetésre

b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént.

c) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

d) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték védelem alá helyező döntés számát,

d) a védett érték eredetének azonosító adatait,

e) a védelem típusát,

f) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),

g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

h) a

a) a településszerkezet;

b) a telekstruktúra;

c) az utcavonal-vezetés;

d) az utcakép vagy utcakép részlet;

e) a település-és tájkarakter elemek

a) építmény egészére;

b) építmény részletére;

c) alkalmazott anyaghasználatra;

d) tömegformálásra;

e) homlokzati kialakításra;

f) táj- és kertépítészeti alkotásra;

g) egyedi tájértékre;

h) növényzetre;

i) szoborra, képzőművészeti alkotásra;

j) utcabútorra.

a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;

b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;

c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d) A védett érték teljes bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, ha a bontás az életveszély elhárítása miatt válik haladéktalanul szükségessé.

e) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek;

b) falusias karakterű meghatározó területek

a) a műemlékek területe és a műemléki környezet területe;

b) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;

c) a helyi jelentőségű védett érték területe;

d) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;

d) a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;

e) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;

b) az épületek összhangot mutató elhelyezését;

c) a minőségi anyaghasználatot;

d) a harmóniát tükröző színezést;

e) az előkertek rendezettségét;

f) a kerítések összhangját;

g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

a) a tájkarakter megőrzését;

b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;

c) az építmények tájba-illeszkedését;

d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;

e) a minőségi és természetes anyaghasználatot;

f) a visszafogott színezést;

g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;

h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.

a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:

c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:

b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

d) kerítéskialakítás tekintetében:

a) Pince felújításnál-átalakításánál bővítésnél csak természetes anyaghasználat lehetséges: kő, fa, natúr tégla, törekedni kell az egyszerű homlokzatképzésre.

b) A löszpincéket lehetőleg eredeti lösz-föld boltozattal kell megőrizni, de a statikailag szükséges helyeken és szakaszokon nyers és fugázott felületű fagyálló natúr téglaboltozattal erősíthetők illetve pótolhatók a beomló szakaszok. A löszfalba ásott pincék bejárati homlokzata felújítása esetén fagyálló, natúr tégla-homlokzati fallal, alakítható át, melynek felülete telefugás ,,sima” téglafelületes lehet, melyet különböző hidrofób anyagokkal színtelenül kezelhetnek. A pincéknél kőfelület és tele vakolatos homlokzati felület csak akkor készíthető ha annak kialakult környezetében már ilyen található. Ez esetben a homlokzata a környezetében kialakult állapothoz igazodó színű és jellegű felülettel készíthető.

c) A löszpincék bejárati nyílásait természetes fa anyagú nyílászárókkal kell zárni és egyben a pincék temperálásáról, szellőzéséről gondoskodni. Zsalus-zsaluleveles és tömör deszka- vagy palló nútos vagy hézagléces borítású tömör pinceajtók és nyílások javasoltak, természetes anyagú olajos natúr pácok és beeresztések felületi használatával. Kerülni kell az élénk és fedőmázas filmszerű nyílászáró festést.

a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;

b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek, stb.) területek;

c) közlekedési és közműterületek;

d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)

a) lakó (kertvárosias, falusias) területek;

b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek

e) zöldterületek,

f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek

g) vízgazdálkodási területek

h) természetközeli területek,

i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) fából készül eszközön,

c) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

d) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

e) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

f) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.

b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

a) a műemléki jelentőségű területen álló nem műemlék épületeken

b) helyi építészeti védelem alatt álló épületeken

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja illetve

c) nem javasolja.

a) műszaki leírást,

b) tető felülnézeti helyszínrajzot

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e) valamennyi homlokzatot,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

a) megfelel-e az e rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (község) építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat illetve hogy

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,

b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, valamint nyílászáróinak cseréje,

c) közterületen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,

d) közterülettel határos kerítés építése,

e) az e rendelet szempontjából jelentős egyéb, nem építési engedély köteles építési tevékenységek közül vendéglátóhely, kereskedelmi egység kitelepülése, vendéglátó terasz, kerthelyiség kialakítása esetén.

f) Építmények rendeltetésének megváltoztatása, ha:

a) az (1) bekezdés a), d) és f) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.

b) az (1) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a településen áthaladó országos közúthálózattal határos ingatlanok.

a) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám teljesíti az e rendeletben foglalt településképi követelményeket,

b) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

a) tudomásul vétel nélküli végzése esetén a polgármester a munkákat a tudomásul vétel beszerzéséig leállíthatja, és a szabálytalan munkát végzőt bejelentési eljárásra kötelezi;

b) hozzájárulástól eltérő munka esetén a polgármester a munkákat leállíthatja és ez új bejelentési eljárást von maga után;

a) településképi kötelezés

b) településképi bírság

a) településképi eljárás elmulasztása;

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása; vagy

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására

a) Felújítási kötelezést a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

b) Felújítási kötelezés kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.

a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);

b) a felújítási kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;

c) a felújítási kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;

d) a felújítás teljesítésének végső határidejét;

e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;

a) településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

a) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) döntés végre nem hajtása.

a) felső határa 1.000.000,- forint,

b) alsó határa 10.000,- forint,

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny értékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

a) A településképi bejelentési eljárásról szóló 11/2013. ( X. 30. ) önkormányzati rendelet

b) a településképi véleményezési eljárásról szóló 12/2013. ( X.30.) önkormányzati rendelet

c) Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 18/2017 (X. 31.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról