a) cselekményben megnyilvánuló, tevőleges magatartás esetén az elkövetéstől számított 30 napon belül,

b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás esetén a jogellenes állapot megszüntetésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül indítható meg.

a) természetes személy esetében kettőszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki

a) az elkövető személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyait, amennyiben azokat az eljárás alá vont személy az erre vonatkozó felhívás alapján igazolja,

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, veszélyességét, gyakoriságát, és a felróhatóság mértékét,

c) a közrend védelmének és a közterületek rendje biztosításának érdekét.

a) a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság eljárását;

b) a járművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és a használatba vevő neve, születési helye, ideje, lakcím, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye) bizonyítja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, vagy fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén az eljárási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

a) a közterületet hatósági engedély vagy területbérleti szerződés nélkül, vagy nem az engedélyezett időtartamra vagy a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy a közterülethasználati engedélyben, területbérleti szerződésben foglaltaktól eltérően használ,

b) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,

c) közterület használati engedélyhez vagy területbérleti szerződéshez kötött, de engedély nélküli közterület használat esetén a használatot az engedélyező hatóság felhívása ellenére nem szünteti meg és az eredeti állapotot saját költségén nem állítja helyre.

a) mobil elárusítófülkét, ideiglenes pavilont,

b) építési munkával kapcsolatos állványt, építőanyagot, építési törmeléket,

c) felvonulási épületet vagy közterületbe benyúló árusító automatát,

d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezéseket, tárgyakat helyez el,

e) sátorgarázst létesít.

a) alkalmi és mozgóárusításra,

b) alkalmi vásár céljára,

c) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

d) 72 órát maghaladó időtartamban tüzelőanyag tárolására,

e)¹

f) 12 órát meghaladó időtartamban teher, vagy áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vagy mezőgazdasági eszközök tárolása.

a) nem gondoskodik az ingatlan határvonalától vagy kerítésétől a közút szegélyéig terjedő területsáv, járdaszakasz, saroktelek esetén az ingatlan körüli közterülettel érintkező valamennyi járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, zöldfelület, terasz, árok és annak műtárgyai tisztántartásáról, hulladék- és gyommentesítéséről, az ingatlanáról a járdára, az ingatlan és a járda közötti területre, a járda és az út közötti területre, valamint az ingatlan határvonalán átnyúló növényzet eltávolításáról,

b) nem gondoskodik a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról,

c) nem gondoskodik a nyílt árkok, a kapubejárók átereszei, az összefolyók, csapadékgyűjtők folyamatos rendbentartásáról, a műtárgyak tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról,

d) a csapadékvíz-elvezető szikkasztó árkot betemeti.

a) havazást követően az ingatlant közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a jeget, havat nem távolítja, el a síkosságmentesítést nem végzi el, vagy

b) az összegyűjtött havat gyalogos közlekedési útvonalon, kereszteződésben, útburkolaton kapubejáró elé annak teljes szélességében, a tömegközlekedést szolgáló járművek megállóhelyén, közüzemi, - szolgáltatási, - felszerelési tárgyakon helyezi el.

a) a sírok gondozásával kapcsolatban keletkező hulladéknak a kihelyezett gyűjtőedényen kívül történő elhelyezése;

b) mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező kivételével - a temető területén gépkocsival, motorkerékpárral, kerékpárral történő közlekedés;

c) vakvezető eb kivételével - a temető területére eb vagy más állat bevitele.

d) az építési munka befejeztével a fennmaradó anyag, törmelék elszállításáról, valamint az okozott kár helyreállításáról 10 napon belül nem gondoskodik.

e) A temetőről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2019.(III.29.) önkormányzati rendeletben foglalt szabályok megsértése.

a) robbanómotoros fűnyírót,

b) motorfűrészt,

c) kerti traktort, rotációs kapát,

d) ipari-vagy barkácsgépet,

e) vadriasztásra alkalmas, lakott területre is hanghatást kibocsátó eszközt működtet.

a) közterület-használati engedély nélkül, vagy attól eltérő módon alkalmi vagy jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;

b) az üzletek nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;

c) vendéglátó helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

d) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel – az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével – és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.