A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban Kttv.) 232. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület – a Kormány ajánlásának figyelembe vételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét, azaz 15 napot.

A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13-15. §-ai további ajánlásokat tartalmaznak az igazgatási szünet elrendelésére.

A Kttv. 104. § (1) bekezdése szerint a szabadságot - az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével - az esedékességének évében kell kiadni. A Kttv. 104. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a kormánytisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

A Korm. rendelet szerint:

Az elmúlt év tapasztalata, gyakorlata alapján elmondható, hogy a dolgozók a karácsony és újév közötti időszakra tartalékolja szabadsága egy részét.

Az igazgatási szünet elrendelése a szabadságok kiadását jelentős mértékben megkönnyíti, valamint gazdaságossági, takarékossági szempontból is előnyös, így a Hivatal működésével járó költségek – ha kis mértékben is, de – csökkenhetnek.