Öttevény község Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27


                                                                                                           

 

Öttevény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2013( XII.31.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

 

Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 32. cikk (3) bekezdésében  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 37/A § (1) bekezdésében, 38. § (1) és (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében,63. § (9) bekezdésében, a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 57/2013.(X.04.) BM rendeletben foglalt felhatalmazások alapján a következő rendeletet alkotja.

 

Általános rendelkezések

1.§

 

E rendelet célja, hogy meghatározza Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testület által biztosított - a szociális igazgatásról és szociális ellátottságról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szoctv.) is szabályozott - pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, valamint igénybevétel módjáról.

 

 

Hatásköri és eljárási rendelkezések

2.§

 

 (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályozza – a polgármester, a jegyző, illetve a Képviselő – testület jár el.

 

(2) A képviselő – testület dönt: a Szoctv. 43/B. § (1) szerinti ápolási díjról ( 9 §),a szociális kölcsönről (11. §), az alapszolgáltatások térítési díjának megállapításáról 22-23. §. Szociális célú tűzifa kiutalása 15. §. a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében szabályozott méltányossági közgyógyellátásról (14.§).

 

(3) A polgármester dönt: a beiskolázási segélyről ( 12.§), a Szoctv. 48.§. az önkormányzati segélyről  ( 10.§), az alapszolgáltatások megállapításáról (16-19.§), a Szoctv. 62.§. valamint az alapszolgáltatások térítési díjának csökkentéséről, elengedéséről 22.§ (6-7). Feladatkörébe tartozik továbbá a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön folyósításáról szóló szerződés megkötése 11.§ (7) bekezdés.

 

(4) A jegyző dönt a Szoctv. 33-37/B §-ok az aktív korúak ellátásáról a (6. §),

 

3. §

 

(1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni.

(2) A szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a 2. § szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Szoctv. 9. és 17. §‑ában foglaltakra.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni. az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(4) Eltérő szabály hiányában az rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szoctv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A jövedelem számításakor a Szoctv. 10. §-a szerint előírtakat kell figyelembe venni.

(6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

(7) A rendeletben meghatározott ellátások bármelyikének kérelmezése esetén a kérelmezőnek az önkormányzat felé tartozása nem állhat fenn ellenkező esetben a kérelem elutasításra kerül.

(8) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szoctv. rendelkezései az irányadóak.

 

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

 

4. §

 

(1) Az Szoctv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

 

A szociális gondoskodás rendszere

5. §

 

Öttevény község Önkormányzatának képviselő - testülete a rászorultságtól függően igénybe vehető ellátásokat az alábbiak szerint határozza meg:

 

Pénzbeli ellátások

a)       ápolási díj,

b)      méltányossági közgyógy ellátás

c)       gyógyszerkiadások eseti, részleges támogatása,

d)      szociális kölcsön,

e)       beiskolázási segély,

f)       önkormányzati segély

 

Természetbeni ellátások

a)      köztemetés

b)     méltányossági közgyógyellátás

c)      szociális célú tűzifa

d)     önkormányzati segély

e)      aktív korúak ellátása

 

Alapszolgáltatások:

a.) étkeztetés,

b.) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítéshez való hozzájutás biztosítása

 

Aktív korúak ellátása

 (Szoctv. 33-37/C §-hoz)

Az együttműködés eljárási szabályai

6. §

 

(1) A Szoctv. 33.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Szolgáltató Központ

Címe: 9024 Győr, Bartók Béla út 2.

(2) A Szoctv.37. § (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, mely esetükben a Győrzámoly és Öttevény Községek Gyerekjóléti és Családsegítő szolgálata.

(3) Az együttműködés keretében

 a) az együttműködésre kijelölt szervnél 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

 b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

 c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

 d) az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjével folyamatosan kapcsolatot tartani és adatai változását 15 napon belül bejelenteni köteles.

(4) Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg.

 

Beilleszkedést segítő program típusa

7. §

 

Az önkormányzat által szervezett beilleszkedést segítő programok keretében az alábbi munkavégzésre kerülhet sor a települési környezet gondozásával és a környezetvédelemmel összefüggésben: középületek takarítása, adminisztratív feladatok ellátása, közterületek gondozása, tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtés, vízelvezető rendszerek karbantartása, víz-, csatorna-és úthálózat kiépítése, karbantartás.

 

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

8. §

 

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott személy számára felróható okból:

-          aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

-          aki a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti,

-          akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg,

-          akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította,

-          aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el,

-          akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából,

-          aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét.


Ápolási díj

(Szoctv. 43/B. §-hoz)

9. §

 

(1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

(2) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.

 

Önkormányzati segély

(Sztv. 45. §  bekezdéseihez)

10. §

 

(1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújthat, elsősorban akkor, ha

önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni

alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.


Ilyen többletkiadás különösen az alábbi esetekben merülhet fel:

a)                  betegség miatt

b)                 haláleset miatt,

c)                  elemi kár bekövetkezése miatt,

d)                 a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

e)                  a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

f)                   a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

g)                  a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó többletkiadások miatt,

h)                  akik a gyermek(ek) hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

i)                    tüzelőanyag beszerzés miatt,

j)                   közműdíj befizetés miatt

k)                 aki közgyógyellátásban nem részesül és egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy annak helyreállítása komoly megterhelést jelent, a gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök részleges támogatásához anyagi támogatást biztosít.


Önkormányzati segély nyújtásának feltételei


(2)   Önkormányzati segély különösen azon rászorulók részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(3) Az 1. bekezdés b) pontja esetében a kérelmet a temetés napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, Valamint egy nyilatkozatot, amelyben nyilatkozik arról, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá

b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet

(4) Az 1. bekezdés k) pontja esetében évente két alkalommal állapítható meg önkormányzati segély annak a kérelmezőnek vagy háztartásnak, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, de nem éri el annak háromszorosát és a rendszeresen szedendő havi gyógyszerköltsége meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

Az Önkormányzati segély mértéke:

 

(5) Az 1. bekezdés meghatározott esetben, valamint a külön nem szabályozott esetekben az önkormányzati segély összege - a segélyezett összes körülményének mérlegelése függvényében - esetenként minimum 5.000,- Ft, maximális összege pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-val lehet azonos.

 

(6) Az 1. bekezdés b) pontja esetében: a segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 170.000.- forint. Mértéke a meghatározott összeg 15 %-a. Amennyiben a temetés költségei a kérelmező családjának a létfenntartását súlyosan veszélyezteti az önkormányzati segély összege elérheti annak teljes összegét.

(7) Az 1. bekezdés k) pontja esetében összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, és évente két esetben adható.

(8)   Az önkormányzati segély iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalban. Az önkormányzati segély iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indítható.

 

(9)   Az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok:

 

a.)Kérelem nyomtatvány (kérhető a Polgármesteri Hivatalban, letölthető a honlapról elektronikusan)

b.)Érvényes személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmány és lakcímkártya

c.)Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló kártya,

d.)Jövedelmet igazoló iratok Szoc.tv. vonatkozó rendelkezései alapján.

e.)haláleset esetén a temetés költségeiről kiállított számla, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata,

f.)A családban lévő gyermek illetve fiatal felnőtt esetén az oktatási intézmény igazolását a nappali tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is be kell csatolni.

            (10) Amennyiben a jövedelem nyilatkozatok – a képviselő - testület megítélése szerint – nem valós adatot tartalmaznak, úgy környezettanulmány végzését rendeli el, annak elvégzése után hoz a kérelemben érdemi döntést,

            Elemi kár esetén a biztosító igazolását arról, hogy károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került, kifizetésre továbbá kárbecslés és javítás költségeinek előzetes kalkulációját, többletkiadás esetén a közüzem(ek) által kiállított igazolást a számla összegéről.

            Közműdíj befizetéshez kért önkormányzati segély esetében az érintett közüzemi számla.

            Amennyiben önkormányzati segély pénzbeli támogatásként kerül megállapításra, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható.


(11)Az önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.


(12)A nyugdíjminimum 100 %-át meghaladó összegben folyósított önkormányzati segély                      esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: Erzsébet-utalvány) formájában kell nyújtani.

 

 

(13)  Az önkormányzati segély kérelmekről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

 

 

Szociális kölcsön

11. §

 

(1) Amennyiben az 10.§ 2.1. bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, önkormányzat segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 100.000.- forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő 3.hónap 1-tol számított 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havonta visszafizetni.

(5) Nem részesíthető szociális kamatmentes kölcsönben, aki köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem vagy késedelmesen fizette vissza.

(6) A pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön iránti kérelem ügyében a képviselő-testület dönt.

(7) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön önkormányzati segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.

 

 

Beiskolázási segély

12. §

 

 (1) A polgármester beiskolázási segélyben részesíti azokat, a községben állandó lakóhellyel rendelkező gyermekes családokat, és gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 200%-át, kivéve, ha külön jogszabály rendelkezései alapján ingyenes tankönyvellátásra jogosultak.

 

(2) A beiskolázási segély összege a rendszeres egy főre jutó jövedelem arányaitól függően a következő képen alakul:

 

Családban egy főre jutó jövedelem, maximum a mindenkori öregségi nyugdíjminimumnak

Önkormányzat költségvetésében évente biztosított beiskolázási segély gyermekenként

100%

10.000,- Ft.

100-150%

8.000,- Ft.

150-175%-

6.000,- Ft

175-200%

4.000,- Ft.

 

(3) A beiskolázási segély évente egyszer – tanévkezdéskor, legkésőbb minden év szeptember 30-ig – állapítható meg, a családokat terhelő kiadások csökkentése céljából.

(4) Ha a beiskolázási segély célirányos felhasználása nem látszik biztosítottnak, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható.

(5) A beiskolázási segély az általános iskolai és középiskolai, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók részére állapítható meg kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény jelzésére.

 

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

(Szoctv. 48. §-ához)

13. §

 

Az önkormányzat polgármestere abban az különös méltánylást érdemlő esetben, ha az eltemetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a temetési költségek megtérítése alól.

 

Méltányossági közgyógyellátás

(Szoctv. 50. § (3) bekezdéséhez)

14. §

 

Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén annak 225 %-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes REP által elismert összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

 

Szociális tűzifa

15. §

 

Szociális tűzifa annak a háztartásnak adható, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át.

A szociális tűzifa iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalban.

A kérelmekről a képviselő-testület saját hatáskörben dönt.

A kérelemhez csatolni kell:

- az igénylő és családja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelem nyilatkozatot(kat),

- amennyiben a jövedelemről szóló igazolások, illetve a jövedelem nyilatkozatok – a képviselő - testület megítélése szerint – nem valós adatot tartalmaznak, úgy környezettanulmány végzését rendeli el, annak elvégzése után hoz a kérelemben érdemi döntést,

 

Alapszolgáltatások

 

Étkeztetés

(Szoctv. 62. §-hoz)

16. §

 

(1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

a) kora, egészségi állapota, fogyatékossági, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt átmenetileg vagy tartósan nem képes (ek) biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést

b) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem tudja teljesíteni. (3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) házhoz szállítással

c) jogosult általi elvitellel.

(4)A szociális étkeztetést az önkormányzat a napközi otthonos óvoda konyháján bérfőzés útján, illetve helyi vendéglátás keretén belül biztosítja.

(5) Az étkeztetés iránti kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(6) Étkezés biztosítása esetén az ebéd kihordása 50,- Ft/nap.

 

Házi segítségnyújtás

(Szoctv. 63. §-hoz)

17. §

 

(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa alkalmazott személy útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében az Szoc. tv-ben és a szakmai programban meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában.

(3) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység körét az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 25.§.(3) bekezdése tartalmazza.

(1)   Házi segítségnyújtás esetében a gondozás óradíja étkezés igénybevételével 100.- Ft/óra, étkezés igénybevétele nélkül 80,- Ft/óra.

(2)   A házi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

 

Családsegítéshez való hozzájutás biztosítása

(Szoctv. 64.§-hoz)

18.§

 

(1)               Az önkormányzat a családsegítést nem önálló intézmény keretében, hanem Győrzámoly és Öttevény Községek Gyerekjóléti és Családsegítő Szolgálata útján biztosítja az arra rászorulóknak.

(2)                A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(Szoctv. 65. §)

19. §

 

(1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében a képviselő – testület az Szoctv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában.

2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást  az azt igénybevevők és a HB Rendszerház Kft. ( Budapest Miskolci u.36) által  megkötött  szolgáltatási szerződés útján jön létre.

(3)A szolgáltatás igénybevétele térítésköteles. A térítési díjat a szolgáltató. határozza meg. Abban az esetben ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, abban az esetben az önkormányzat képviselő-testülete a költségekhez hozzájárul.

(4)A hozzájárulás mértéke a szolgáltatási díj mértékének 50-100 %-a lehet.

(5)A támogatás mértékéről és a jogosultság fennállásáról a polgármester dönt.

 

Alapszolgáltatások közös eljárási szabályai

20. §.

 

(1) Az alapszolgáltatások iránti kérelmet a polgármesteri hivatal jegyzőjéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetőleg az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem az Szoctv. 62.§ és 63. §-ok bekezdései szerinti étkeztetésre és házi segítségnyújtásra irányul.

 

(2) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és határozatban erről értesíti a kérelmezőt.

 

21. §

 

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 4 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

e) ha az ellátott írásban kéri

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

 

Térítési díj

22. §

 

(1)    Az alapszolgáltatásokért – az e rendeletben foglaltak szerint - térítési díjat kell fizetni, amelyet az ellátott jövedelmi viszonyai alapján az adott térítési díj figyelembevételével kell megállapítani. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a képviselő - testület állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

(2)      Az étkezésért fizetendő általános forgalmi adókkal növelt személyi térítési díjat az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések számának szorzata adja, amely nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.

(3)               Az étkezésért és a házhozszállításért fizetendő általános forgalmi adókkal növelt személyi térítési díjat az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések számának szorzata adja, amely nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

(4)               Házi segítségnyújtás esetén igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.

(5)               Házi segítségnyújtást és étkeztetést is igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

(6)               A térítési díj mérséklése iránti kérelmek ügyében a polgármester dönt.

(7)               A térítési díj elengedhető, illetve mérsékelhető, ha

a) a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt a térítési díj fizetésére nem képes. Ilyen többletkiadások lehetnek: betegség, elemi kár esetén, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzésekor stb.)

(8) Térítési díjakat a lakosság tájékoztatása érdekében a jegyző közzéteszi.

 

23. §

 

(1) Az alapszolgáltatás keretében biztosított szolgáltatás térítési díjának megállapításánál a kérelmező rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

 

(1)               A szociális étkeztetésért az igénybevevők a rendszeres havi jövedelmük alapján az intézményi térítési díj alábbi összegét kötelesek megtéríteni:

 

Jövedelem

Fizetendő térítési díj + kihordás (%)

a mindenkori nyugdíj minimum 150%-ig

-

a mindenkori nyugdíj minimum 170%-ig

10%

a mindenkori nyugdíj minimum 190%-ig

20%

a mindenkori nyugdíj minimum 200%-ig

30%

a mindenkori nyugdíj minimum 210%-ig

40%

a mindenkori nyugdíj minimum 220%-ig

50%

a mindenkori nyugdíj minimum 230%-ig

60%

a mindenkori nyugdíj minimum 240%-ig

70%

a mindenkori nyugdíj minimum 250%-ig

90%

(3) A házi segítségnyújtás keretében igénybevett szociális étkeztetési szolgáltatási díj, az igénybevevő rendszeres havi jövedelme alapján a (2) bekezdésben meghatározott térítési díj alapján határozandó meg.

 

24.§

 

(1) Az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott, illetve egyéb szociálpolitikai feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

            - helyi egészségügyi szolgáltatók képviseletében a háziorvos,

            - vöröskereszt helyi szervezetének 1 fő képviselője,

            - az iskola és az óvoda szülői munkaközösségének 1 fő képviselője,

b.                       helyben működő egyházak képviselői (1 fő katolikus, 1 fő evangélikus)

c.                       önkormányzat

 

Záró és hatályba léptető rendelkezések

25. §.

 

(1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályba lépésével egyidejűleg Öttevény Község Önkormányzat Képviselő –testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2013. (II.08.) számú rendelete hatályát veszti.

(2) A jegyző köteles továbbá gondoskodni arról is, hogy a szociális gondoskodás rendszerét valamint az egyes ellátások e rendeletben nem említett szabályait az állampolgárok megismerhessék.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szoctv.-ben foglaltak az irányadóak.

 

 

Németh Dóra

Jegyző

Király Péter

Polgármester

 

 

Kihirdetve: Öttevény, 2013.december 31.

                                                                                                                          Németh Dóra

                                                                                                                            Jegyző