Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2016.(II. 12.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Öttevény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, nyilvánosság

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Öttevény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9153 Öttevény, Fő u. 100.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(5) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Öttevényi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről: a község címeréről és zászlójáról, azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza

3. § Az önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntéseiken, irataikon a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. Az önkormányzat szervei által használt bélyegzők leírását, lenyomatát és használatának rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat honlapja a www.otteveny.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát. A honlap tartalmazza különösen:

a)  képviselő–testületi ülések jegyzőkönyvét

b) hatályos rendeleteket,

c)  költségvetést és az azzal kapcsolatos beszámolókat,

d) közigazgatási eljárások hirdetményeit,

e) közérdekű híreket, valamint

f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény mellékletében felsorolt adatokat,

g) a településre jellemző egyéb adattartalmat.

2. Az önkormányzat feladatellátása

5. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Mötv. 12.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Pénzügyi Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja:

a) bölcsődei ellátás az Öttevényi Mackó-Kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde intézmény fenntartásával

b) közművelődési és sport feladatok ellátása, sportszervezetek, az ifjúsági- és szabadidősport támogatása.

6. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruház át.

(2) A képviselő-testület a jelen rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit az ott meghatározottak szerint a polgármesterre és a jegyzőre ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a bizottságok, a polgármester és a jegyző a soron következő rendes ülésen írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 4. számú mellékletet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

3. Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

7.§ (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) A rendelet 6. számú mellékletében meghatározott társadalmi szervezetek vezetőit a képviselő-testület nyilvános ülésén az őket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illeti meg

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. Gazdasági program, munkaterv

8. § (1) Az önkormányzat gazdasági programja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program előkészítéséért és képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester felelős.

(3) A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséről és a feladatok teljesítéséről a polgármester az önkormányzati ciklus végén beszámol a képviselő-testületnek.

9. § (1) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi ülése elé jóváhagyásra.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

     a) az ülések időpontját,

     b) az ülések fő napirendi pontjait,

     c) az egyes napirendi pontok címét, előterjesztőjét,

     e) a napirendi pontot véleményező, állásfoglalást adó bizottság(ok) megnevezését.

(3) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.

2. A képviselő-testület összehívása

10. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43.§-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

12. § (1) A képviselő-testület az üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart a munkatervében meghatározott időpontban, szerdai napon 16.00 órai kezdettel. A polgármester indokolt esetben a munkatervben rögzített időponttól eltérhet. A képviselő-testület július és augusztus hónapban a munkatervében ülést nem tervez.

(2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatalban, a közmeghallgatást a Multifunkcionális Szolgáltató Házban (Öttevény, Petőfi u. 24.) tartja, szükség szerint kihelyezett ülést tarthat.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (2 képviselő) vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, megjelölve abban a rendkívüli ülés összehívásának indokát, javasolt napirendjét.

(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezés kézhezvételétől számított 5 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(5) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha azt szükségesnek tartja, illetőleg sürgősen dönteni kell a testület hatáskörébe tartozó ügyben.

13. § (1) A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják. Ettől a polgármester csak indokolt esetben térhet el, az eltérés okát a képviselő-testület ülésén indokolnia kell. A meghívó és az előterjesztések a meghívottak részére elektronikus úton is megküldhetők.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester a rendkívüli ülést telefonon útján is összehívhatja. Ez esetben az írásos meghívó küldése mellőzhető, elégséges a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgy közlése.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:

    a) az ülés napját, kezdési időpontját és helyét;

    b) a javasolt napirendet;

    c) a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;

    d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást

    e) zárt ülés tartása esetén az erre való utalást.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésére

1. állandó jelleggel, szavazati és tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a települési képviselőket,
2. állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a jegyzőt,
3. tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásakor érintetteket, az érintettek körének meghatározásáról a polgármester dönt.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a polgármester bárkit meghívhat, akinek jelenlétét indokoltnak tartja.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot legkésőbb az ülést megelőző 5. napig a város honlapján való elhelyezésével tájékoztatni kell. A választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban a nyilvános ülés előterjesztéseibe betekinthetnek, illetve megtekinthetik azokat az önkormányzat honlapján.  

(7) Ha a képviselő-testület rendes ülését határozatképtelenség miatt nem lehet elkezdeni, a polgármester fél óra várakozás után közli a jelenlévőkkel, hogy az elmaradt ülést 5 napon belüli időpontra azonos napirenddel ismét összehívja.

14. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

3. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bármely választópolgár részt vehet, továbbá 18 éven aluliak is részt vehetnek szülői vagy nevelői felügyelet mellett.

   (2) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésének a)-b) pontjai  esetében a zárt ülést az ülésvezető vita és szavazás nélkül rendeli el.

   (3) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontja esetében a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. Több zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület egy szavazással dönt. Bármelyik képviselő javaslatára a zárt ülés tartásáról külön szavazással kell dönteni.

   (4) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben lévő és a zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza. A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személy ne tekinthessen be.

   (5) A zárt ülés előterjesztéseibe csak az ülésen résztvevők tekinthetnek be. 

   (6) A zárt ülésen hozott döntést a személyes adatok és az üzleti titkok sérelme nélkül a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző hozhatja nyilvánosságra.   

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve az alpolgármester vezeti (ülésvezető).

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. a résztvevők köszöntése után megállapítja a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét. Ha a képviselő-testület legalább 4 tagja jelen van, az ülést megnyitja
2. felkéri a jegyzőt a megelőző zárt ülésen hozott – a képviselő-testület ülésén még nyilvánosságra nem hozott – határozatok ismertetésére;
3. napirend előtt írásban és szóban beszámol a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatásköreinek gyakorlásáról;
4. tájékoztatást ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

   (3) A lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóval és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, ezt követően a testület határozatot hoz a beszámoló elfogadásáról. Ha a testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, vagy annak részét nem fogadja el, akkor arra a következő ülésen vissza kell térni.

   (4) A képviselőket legfeljebb 5 percben megilleti a napirend előtti felszólalás joga, amellyel sürgős intézkedést igénylő, vagy fontos közérdekű információt közlő esetben élhetnek. A napirend előtti felszólalási igényét a képviselő az ülés kezdetéig közölheti a polgármesterrel. Napirend előtti felszólalásra reagálni csak személyes érintettség esetén lehetséges.

17. § (1) Az esetleges napirend előtti felszólalások után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjének a megállapítására.

   (2) A rendes ülés napirendje meghatározásának szabályai:

1. az ülés napirendjének alapjául a kiküldött meghívón szereplő javaslat szolgál, amelynek módosítására a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző tehet javaslatot, a javaslatot indokolni kell;
2. az ülés meghívójának kiküldése után újabb napirendi pont felvételére – ha nem a polgármester az előterjesztő – a polgármester abban az esetben köteles javaslatot tenni, ha az a) pontban szereplő javaslattevő azt legkésőbb a testületi ülés napján 10 óráig a polgármesternek jelzi és legalább a meghozandó döntés (határozati javaslat) tervezetét írásban átadja. Ebben az esetben az előterjesztést (döntéstervezetet) haladéktalanul át kell adni a jegyzőnek, és legkésőbb az ülés elején ki kell osztani;
3. szóbeli előterjesztés alapján rendkívül indokolt esetben kerülhet sor új napirendi pont felvételére.

(3) Több napirendi pont felvételéről a képviselő-testület egy szavazással dönt. Bármelyik képviselő javaslatára a napirendi pont felvételéről külön szavazással kell dönteni.

(4) A rendkívüli ülés napirendje meghatározásának eltérő szabályai:

1. a napirend előtti beszámolók, tájékoztatók mellőzhetők;
2. az ülés napirendjére az írásban kiküldött meghívón feltüntetett napirendi javaslaton kívül más téma csak rendkívül indokolt esetben vehető fel a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint.

4. Az előterjesztések

18. § (1) A képviselő-testületi döntések alapjául az előterjesztések szolgálnak. Előterjesztésnek minősül minden olyan írásban benyújtott vagy szóbeli javaslat, beszámoló, amelyben a képviselő-testület döntését: rendelet alkotását, határozat hozatalát, állásfoglalás, nyilatkozat tételét kezdeményezik.

(2) A képviselő-testülettel információkat közlő, de döntését nem kezdeményező írásos vagy szóbeli tájékoztatók nem minősülnek előterjesztésnek.

(3) Előterjesztésre jogosult:

     a) a polgármester és az alpolgármester;

     b) a témakör szerint illetékes bizottság;

     c) bármelyik képviselő;

     d) a jegyző;

     e) önkormányzati intézmény vezetője;

     g) jogszabály által arra kötelezett, vagy a testület által felkért személy.

(4) Az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(5) Rendkívül sürgős esetben szóbeli előterjesztés is lehetséges, de a határozati javaslatot az előterjesztőnek írásba kell foglalnia.

19. § (1) Az írásos előterjesztés két fő részből áll: az előterjesztő részből és a határozati javaslatból.

a) Az előterjesztő résznek általában tartalmaznia kell:

1. az előterjesztő szerv vagy személy pontos megnevezését (fejrész),
2. a napirendi pont számát,
3. a tárgyalandó téma pontos meghatározását (cím),
4. a tárgyalandó téma bevezetését, annak jelzését, hogy szerepelt-e már a testület ülésén és ha igen, a testület milyen döntés(eke)t hozott
5. a tárgyalandó téma értékelő bemutatását, jogszabályi hátterét,
6. a jegyző esetleges törvényességi észrevételét a meghozandó döntés(ek)re vonatkozóan.

b) A határozati javaslatnak:

1. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,
2. rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát
3. (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
4. meg kell jelölnie a végrehajtásért felelőst (felelősöket),
5. meg kell jelölnie a végrehajtási határidőt.

c) Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölés alkalmazandó.

d) Az előterjesztés végén fel kell tüntetni az előterjesztés keltét, az előterjesztő bélyegzőjét és aláírását, ez utóbbi hiányában – felhatalmazása alapján - a nevét s.k. jelzéssel.

(2) Az előterjesztés terjedelme lehetőleg a 10 nyomtatott A/4 oldalt nem haladhatja meg, melléklet és információs táblázat, kimutatás azonban a szükséges mértékben, korlátozás nélkül csatolható. A terjedelmi korlát nem vonatkozik az önkormányzat különböző programjainak, koncepcióinak, valamint rendeleteinek a tervezeteire. A szóbeli előterjesztés időtartama maximum 10 perc.

(3) Ha az előterjesztés szerződés, megállapodás tárgyában hozandó döntést kezdeményez, akkor a képviselőknek az előterjesztéshez csatolni kell a szerződés, megállapodás tervezetét, ennek hiányában a határozatnak tartalmaznia kell a kötendő szerződés, megállapodás lényeges tartalmi elemeit és feltételeit.

(4) Az előterjesztés tartalmi és alaki színvonaláért az előterjesztő felelős. A meghozandó döntés tervezetét törvényességi szempontból észrevételezésre a jegyzőnek be kell mutatni.

(5) A szóbeli előterjesztés meghatározott időtartamának túllépését a képviselő-testület esetenként egyszerű többséggel engedélyezheti.

5. A tanácskozás rendje

20. § (1) A képviselő-testület az általa megállapított és elfogadott sorrendben tárgyalja meg a napirendet, egyes tartalmában összefüggő napirendi pontok előterjesztését összevontan is tárgyalhatja. A polgármester az elfogadott sorrenden sürgősségi, célszerűségi okból változtathat.

 (2) A polgármester a napirendi pont tárgyalása során:

     a) Felkéri és megadja a szót az előterjesztőnek, aki írásbeli előterjesztés esetén azt legfeljebb 5 percben kiegészítheti;

     b) A jelentkezések sorrendjében megadja a szót a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy az előterjesztőhöz kérdéseket intézzenek legfeljebb 3 perc időtartamban, még a hozzászólásokat megelőzően;

     c) Felkéri az előterjesztőt a kérdések megválaszolására, szót adhat az előterjesztés készítőjének is, ha ezt az előterjesztő igényli;

     d) Megnyitja és vezeti a vitát, először a témában érintett bizottság (ok) elnökének vagy megbízottjának, ezt követően a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal résztvevőknek adja meg a szót hozzászólásra. A napirendhez kapcsolódóan szót adhat az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szerv, szervezet képviselőjének, választópolgárnak, kora miatt választójoggal még nem rendelkező állampolgárnak;

     e) A hozzászólás maximális időtartama először 5 perc, az ismételt hozzászólás – amelynek az előterjesztett határozati javaslathoz kell kapcsolódnia – időtartama maximum 2 perc lehet, ez alól a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és az előterjesztő kivétel. Az 5 és a 2 perces hozzászólási időtartam a képviselő kérésére összevonható. Hosszú vagy bonyolult javaslat megtétele esetén a javaslattevőtől a polgármester kérheti, hogy azt írásban fogalmazza meg, amelynek időtartamára a polgármester szünetet rendelhet el;

     f) Felszólítja azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, hogy térjen arra vissza. A felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót;

     g) Ha a vitában az adott személy a személyét vagy hozzátartozóját érintő megjegyzésre (személyes megtámadtatás) kíván reagálni, 2 perces felszólalásra tarthat igényt, ezt a polgármester köteles figyelembe venni. Ebben az esetekben viszontválasznak vagy további vitának helye nincs;

     h) Az előterjesztő a vita során, annak hatására az előterjesztett határozati javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt indokolás nélkül vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát lényegesen megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként értékeli és a szavazás előtt arról az érintett bizottság és a jegyző véleményét kérheti;

     i) Ügyrendi kérdésben a képviselőnek soron kívül, legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalási lehetőséget kell adni, az ügyrendi hozzászólásnak ügyrendben feltett kérdésnek kell lennie, vagy ügyrendi javaslatot kell tartalmaznia;

     k) A polgármester az ülés során bármikor jogosult tárgyalási szünet elrendelésére, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy be is rekesztheti;

    l) A polgármester lezárja a vitát és összefoglalja az elhangzott javaslatokat. A vita lezárása után további hozzászólásra lehetőség nincs. Ha nem a polgármester az előterjesztő, akkor a vitában elhangzottakra, különösen a határozati javaslatot is érintő módosító indítványokra az előterjesztőnek rövid reagálásra lehetősége van;

   n) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a vitában elhangzott, a határozati javaslatot is érintő indítványokra törvényességi észrevételt kíván tenni;

  o) A napirendi pont előterjesztője, illetve bármelyik képviselő javasolhatja a szavazás megkezdéséig a téma napirendről történő levételét, vagy a döntés elnapolását. Elnapolás esetén a testület meghatározza a napirendi pont tárgyalásának újabb időpontját;

  p) A szavazás megkezdése előtt a polgármester az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslatára rövid szünetet rendelhet el.

6. A tanácskozás rendjének fenntartása

21. §  (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során

     a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólótól megvonhatja a szót;

     b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

     c) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén – a képviselő kivételével – a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) Az ülésteremben a képviselő-testület ülése alatt mobiltelefont használni nem szabad.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

7. A döntéshozatal

22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott vagy írásban benyújtott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az elfogadott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt dönt a határozati javaslat elfogadásáról.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ában meghatározottakon túl a következő ügyek eldöntéséhez:

      a)   a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához;

b) a településszerkezeti terv elfogadásához;

c) a polgármester, az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségátalányának, jutalmának megállapításához,

d) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz;

e) gazdasági társaságba való belépéshez, kilépéshez, alapításhoz, megszüntetéshez;

f) hitel felvételéhez.

(4) A minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító és kiegészítő indítványok elfogadásához is minősített többség szükséges.

(5)  A polgármester – bármelyik képviselő kezdeményezésére – a képviselő-testület egyetértésével egyszer megismételtetheti a szavazást érdemi döntés meghozatala végett.

23. § (1) A képviselő-testület szavazása kézfelemeléssel történik. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet. Szavazás közben felszólalni és a szavazatot indokolni tilos.

(2) A nyílt szavazás egyik formája a név szerinti szavazás. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő. Név szerinti szavazást rendelhet el a testület minősített többséggel, bármelyik képviselő kezdeményezésére.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevő képviselők a nevük elhangzása után "igen", "nem", vagy "tartózkodom" szóval szavaznak. A polgármester és az alpolgármesterek utolsóként szavaznak.

(4)  A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó, a jegyző által külön hitelesített névsort minden esetben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) Titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás tartását kezdeményezheti:

     a) a képviselő-testület legalább 2 tagja;

     b) a polgármester;

     c) az alpolgármester.

(3) A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság tagjai készítik elő és bonyolítják le. Ha a bizottság tagjai a képviselő-testület ülésén határozatképes számban nincsenek jelen, akkor a képviselő-testület a jelenlévő képviselők közül választással a bizottságot határozatképes létszámra kiegészíti. Ha a bizottság elnöke sincs jelen, akkor a bizottság képviselő tagjai közül választással jelöli ki a képviselő-testület a bizottsági elnöki teendőket ellátó képviselőt.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával és urna igénybevételével történik. A képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt a szavazólap tartalmáról.

(6) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet ismertet a képviselő-testülettel és amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, amelyet határozatba kell foglalni. A határozatot a polgármester ismerteti.

25. § (1) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – az erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának egy hónap időtartamra történő 50%-os csökkentéséről.

8. A képviselő-testület döntései

26. § A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

27. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A rendeletalkotást a polgármesternél kezdeményezhetik:

a) az önkormányzati képviselők;

b) az önkormányzati bizottságok;

c) az alpolgármester, a jegyző

d) az önkormányzati intézmények vezetői;

e) a közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői;

f) a helyi társadalmi szervezetek vezető testületei

g) az önkormányzati társulás tagjai;

h) mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak;

i) a lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző felel.

(5) A rendelettervezetet a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint érintett bizottság elnöke vagy a jegyző terjeszthet elő indoklással együtt.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

28. §  (1) A rendeletet a jegyző a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel - hirdeti ki. A kihirdetés dátuma a kifüggesztés napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

(2) A kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

a) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak

b) a tárgy szerint érintett önkormányzati intézmények vezetőjének,

c) a tárgy szerint érintett közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezet vezetőjének.

(3) A rendeletet az önkormányzat honlapján is el kell helyezni.

(4) A rendeletek jelentős, vagy többszöri módosítása esetén a jegyző gondoskodik az egységes szerkezetbe foglalásról és annak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján való közzétételéről.

9. A határozatok

29. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az ülés hónapjának római számmal és napjának arab számmal való megjelölésével kell ellátni a következőképpen:

Teljes megjelölés

Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…/évszám. (…….) határozata

………………………………………………………..ról/ről

Rövid megjelölés

…/évszám. (……..) öttevényi kt. h.

Az e rendelet hatálybalépése előtt hozott határozatokra való hivatkozás esetén is a jelen bekezdés szerinti megjelölést kell használni.

(3) A normatív határozat közzétételére az SzMSz 28.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(4) A képviselő-testület határozatairól a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonattal – a jegyzőkönyv aláírása után 2 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel – a szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozat nélkül – hozott döntései:

a) ügyrendi kérdések eldöntése;

b) rendelet megalkotása;

c) módosító, kiegészítő javaslatok elfogadása.

10. Kérdés

30. § (1) A kérdés olyan önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyet a képviselők a testületi ülésen szóban tesznek fel a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A testületi ülésen elhangzó kérdésekre, valamint az azokra történő válaszadásokra a napirendi témák megtárgyalása után kerül sor. Az egyes kérdések és az azokra adott válaszok időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

11. A jegyzőkönyv

31. § (1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel, és amelyet a naptári év végét követően be kell köttetni.

(2) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt elektronikus formában meg kell küldeni Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A jegyzőkönyv – az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatásos, nyilvános vagy zárt);

b) az ülésvezető nevét, tisztségét,

c) a határozatképesség kinyilvánítását, ennek számszerű adatát;

d) az ülés megnyitásának tényét;

e) a napirend előtti feladatokat;

f) a napirend előtti felszólalás lehetőségével élő képviselők nevét, felszólalásuk lényegét;

g) az előterjesztett módosító indítványokat;

h) a szavazás módját

i) a kérdéseket és az azokra adott válaszokat;

j) az ülésen történt fontosabb eseményeket (bejelentéseket);

k) az ülésvezető rendfenntartással összefüggő intézkedéseit;

l) az ülés berekesztésének idejét;

m) az aláírásokat és a bélyegzőket.

(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó esetleges észrevételét.  A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását szintén mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz,

(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az ülések jegyzőkönyveit hivatali munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg. A jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján is el kell helyezni.

32.  § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető.

12. Közmeghallgatás

33. § (1) A közmeghallgatáson résztvevők a kérdéseket közvetlenül a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és a települési képviselőknek tehetik fel, illetve javaslataikat hozzájuk intézhetik a testület által esetenként meghatározott időtartamban.

(2) Az évente egyszeri kötelezően tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a község honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(3) Ha a közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai határozatképes számban nem jelennek meg, a rendezvény lakossági fórumként tartható meg, közmeghallgatásnak nem minősíthető.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

13. Lakossági fórumok

34. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb települési döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórumra a települési képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni.

(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a fórum helyét, idejét, a fórumon elhangzott tájékoztatás összefoglalását, valamint az elhangzott kérdéseket, válaszokat és hozzászólásokat. A fórumról készült jegyzőkönyvet a polgármester írja alá. A lakossági fórumon a megjelentek állásfoglalása kérhető, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

III. Fejezet

A települési képviselő

1. A képviselő jogai és kötelezettségei

35. § A képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

36. § A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

37. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát. A munkavégzés miatti távollét csak ügyelet, készenlét, kiküldetés eseteiben fogadható el.

(3) A havi tiszteletdíj 25%-át 6 hónapra meg kell vonni a képviselőtől (bizottsági tagtól), ha a képviselő (bizottsági tag) egymást követő három alkalommal a képviselő-testület vagy a bizottság rendes ülésén igazolatlanul nem jelenik meg. A tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület dönt.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

1. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

38. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörrel kapcsolatos feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre, az alábbi taglétszámmal:

a) Ügyrendi Bizottság, 5 tag,

b) Pénzügyi Bizottság, 3 tag.

(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzésével automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottsági tagságért tiszteletdíj nem jár.

(3) Az állandó bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. Az állandó bizottságok elnevezésére, létszámára, személyi összetételére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(4) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottságnak, vagy ideiglenes bizottságnak elnöke nem lehet. A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.

(5) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges. A visszahívást a képviselő-testületnél kezdeményezheti írásban a polgármester, a képviselők egynegyede (2 fő), a bizottság elnöke vagy tagjainak több mint a fele.

 (6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.   

39. § A bizottság általános feladatai keretében:

 a)   dönt a hatáskörébe utalt ügyekben

 b) a képviselő- testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;

c) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában,

d) feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve azok végrehajtásában.

2. A bizottságok működése

40. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet képviselő-testület működésére vonatkozó szabályai a bizottságok működése során is alkalmazandók azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnökhelyettesét,  képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettese helyettesíti.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a képviselők és a jegyző.

(4) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

V. Fejezet

A tisztségviselők, polgármester hivatal

1. A polgármester

41. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alább ügyekben hozhat döntést:

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott azon ügyek, amelyekben a döntés nem tartozik a polgármester átruházott határkörébe.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, a képviselő-testület határkörébe tartozó alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet:

1. vis maior esemény elhárításához szükséges, a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási határértéket meghaladó értékű kötelezettségvállalás
2. önrész nélküli pályázat benyújtása.

42. § A polgármester a polgármesteri hivatalban az általa meghatározottak szerint legalább hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

2. Az alpolgármester

43. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

44. § Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a polgármestertől kapott megbízásokat és azokról beszámol. Az alpolgármester polgármestert helyettesítő, valamint a polgármester munkáját segítő feladatait, továbbá a feladatok elvégzéséhez szükséges időkeretét és beosztását a polgármester saját hatáskörében állapítja meg.

3. A jegyző

45. § A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) előkészíti a képviselő-testületi és a bizottsági ülések elé kerülő előterjesztéseket;

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat, a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

d) gondoskodik – a Polgármesteri Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról

e) szervezi a polgármesteri hivatal munkáját.

46. § A jegyző írásban jelzi, ha a képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat jogszabálysértő. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A jogszabálysértést a jegyző a képviselő-testület ülésén is – a döntés meghozatalát megelőzően – bármikor jelezheti.

47. § A jegyző a polgármesteri hivatalban legalább hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

48. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén– legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott gazdálkodási ügyintéző látja el.

(2) A jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott gazdálkodási ügyintéző látja el.

4. A polgármesteri hivatal

49. § A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e tartalmazza a hivatal feladatait és munkamegosztás részletes szabályait.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

1. Az önkormányzat költségvetése, zárszámadása

50. § (1) Az éves költségvetés készítését megelőzően költségvetési koncepciót kell készíteni. A képviselő-testület által elfogadott koncepció a következő évi költségvetés összeállításának alapja.

(2) Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.

(3) Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet a Pénzügyi Bizottság véleményezi.

(4) Az egyeztetett és véleményezett költségvetési rendelettervezetet nyújtja be a polgármester a képviselő-testületnek.

(5) A költségvetési rendelet módosítás tervezetének előkészítése során figyelembe kell vennie a költségvetési szervek javaslatait, be kell építeni az időközben hozott testületi döntések költségvetési vonzatait.

(6) A zárszámadási rendelet-tervezetben javaslatot kell tenni a pénzmaradvány felosztására, mely előirányzatokat a soron következő költségvetési rendelet módosításnál kell az éves költségvetésbe beépíteni.

2. Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

51. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A gazdálkodással kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint gazdasági szervezetének ügyrendje határozza meg.

52. § A polgármester évente egy alkalommal köteles tájékoztatást adni az önkormányzat vagyonának állapotáról, e kötelezettségének a zárszámadáshoz – külön jogszabályban meghatározott formában összeállított – vagyonkimutatás csatolásával tesz eleget.

3. Ellenőrzés

53. § (1) A Pénzügyi Bizottság e rendelet mellékletében foglalt feladatkörében látja el a külön jogszabályban részére megállapított és a képviselő-testület által rábízott ellenőrzési feladatokat.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a MEGOLDÁS 2006 Kft.-vel megkötött külön megállapodás alapján gondoskodik.  

 (3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék által készített jelentést a képviselő-testület tagjainak meg kell küldeni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

54. § (1) E rendelet 2016. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelet.

Öttevény, 2016. február 10.

                        Dr. Bider Zsolt                                                         Dr. Döbrössy Adrienn

                        polgármester                                                                        jegyző

KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Öttevény, 2016.február 12.

                                                                                                          Dr. Döbrössy Adrienn

                                                                                                                      jegyző

1. számú melléklet az 5/2016.(II. 12.) rendelethez

Az önkormányzat által használatban lévő pecsétek leírása, lenyomata és használatának rendje

1. Használatban lévő pecsétek:

1. Önkormányzat pecsétje
2. Polgármester hivatalos kör alakú pecsétje
3. Jegyző hivatalos kör alakú pecsétje
4. Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú pecsétje

2. Bélyegzők leírása, lenyomata, használata:

1. Az Önkormányzat pecsétje:

Leírás:

Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirat:

Öttevény Község Önkormányzata

Lenyomat:

Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

- az önkormányzat bakszámláit vezető pénzintézetnél.

2. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétje:

Leírás:

Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirat:

Öttevény Község Polgármestere

Lenyomat:

Az polgármester pecsétjét kell használni:

- hatáskörébe utalt, döntést igénylő ügyek alakszerű határozatain.

3. A Jegyző hivatalos kör alakú pecsétje:

Leírás:

Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirat:

Öttevény Község Jegyzője

Lenyomat:

A Jegyző pecsétjét kell használni:

• hatáskörébe utalt, döntést igénylő ügyek határozatain
• az általa kibocsátott egyéb hivatalos ügyiratokon

4. A Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú pecsétje:

Leírás:

Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirat:

Öttevényi Polgármesteri Hivatal

Lenyomat:

Az Polgármesteri Hivatal pecsétjét kell használni:

• hivatal által kibocsátott hivatalos ügyiratokon

2. számú melléklet az 5/2016.(II. 12.) rendelethez

A képviselő testület állandó bizottságainak elnevezése és összetétele, feladat és hatásköre

I. A bizottságok összetétele

1. Ügyrendi Bizottság 5 tag

3 fő képviselő tag

2 fő nem képviselő tag

2. Pénzügyi Bizottság 3 tag

2 fő képviselő tag

1 fő nem képviselő tag          

II. Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre

Általános feladatok:

1. Dönt a Képviselő-testület által állandó, vagy eseti jelleggel hatáskörébe utalt kérdésekben.
2. Véleményezi a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket.
3. Véleményezi a feladatkörével kapcsolatos előterjesztéseket, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.
4. Ellenőrzi azon képviselő-testületi döntések végrehajtását, amelyek végrehajtásáért felelős.

Ügyrendi feladatok:

1. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a polgármester, és az alpolgármester illetményére és költségtérítésére, a polgármester jutalmazására.
2. Az önkormányzati képviselő – képviselői munkájával kapcsolatos – összeférhetetlenségére vonatkozó bejelentést, valamint minden egyéb erre irányuló bejelentést, a bizottság kivizsgál, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé a döntés meghozatalához.
3. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait.
4. Gondoskodik évenként a kötelezettek vagyonnyilatkozat tételéről.
5. Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítése.

Egyéb feladatok:

1. Véleményezi oktatási-, nevelési intézmény alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket.
2. Véleményezi az oktatási-, nevelési intézmény vezetőjének megbízására, visszavonására vonatkozó előterjesztéseket, meghallgatja az intézményvezetői állásra pályázókat
3. A Képviselő-testület által egészségügyi álláshelyre kiírt pályázatra a jelentkezőket előzetesen meghallgatja, véleményezi a pályázatokat.
4. Véleményezi a településen folyó kulturális tevékenységgel (kiállítások, hangversenyek, előadások), a közművelődés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos javaslatokat.
5. Véleményezi az önkormányzat éves rendezvénytervét
6. Véleményezi a településen folyó testnevelés, diáksport, szabadidősport, verseny és élsport feltételeinek megteremtésével kapcsolatos javaslatokat
7. Kapcsolatot tart az Önkormányzat fenntartásában lévő művelődési és sport intézmények vezetőivel.
8. Kapcsolatot tart az Önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőivel.

II. Pénzügyi Bizottság feladat és hatásköre

Általános feladatok:

1. Dönt a Képviselő-testület által állandó, vagy eseti jelleggel hatáskörébe utalt kérdésekben.
2. Véleményezi a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket
3. Véleményezi a feladatkörével kapcsolatos előterjesztéseket, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.
4. Ellenőrzi azon képviselő-testületi döntések végrehajtását, amelyek végrehajtásáért felelős.

Pénzügyi és településfejlesztési feladatok:

1. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.
2. Véleményezi a településfejlesztési koncepciókat, programokat, terveket
3. Véleményezi a költségvetést érintő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.
4. Ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását a Képviselő-testület Hivatalánál, intézményeinél.
5. Véleményezi az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működési, átszervezési koncepciókat, tervezeteket.
6. Véleményezi a helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására, módosítására, hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelet-tervezeteket.
7. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát.
8. Ellenőrzi a Pénzkezelési Szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését”

3. számú melléklet az 5/2016.(II. 12.) rendelethez

Képviselő-testület polgármesterre és jegyzőre átruházott hatásköreiről

I. A Képviselő-testület az alábbi hatásköreinek a gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

1.  A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2015.(II. 23.) rendeletben szabályozott alábbi támogatásokkal kapcsolatos hatásköreit:

1. ápolási támogatás
2. gyógyszertámogatás
3. temetési segély
4. rendkívüli települési támogatás
5. beiskolázási támogatás
6. helyi lakásfenntartási támogatás
7. köztemetés, a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2015.(II. 23.) rendelet 26.§-ban szabályozott megtérítési kötelezettség alóli mentesítés kivételével
8. alapszolgáltatások (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás)
9. a szociális törvény 17§ (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés;
10. személyi térítési díj mérséklése, elengedése

2. A szociális célú tűzifa támogatás megállapítását

3. A közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos alábbi hatásköreit:

Az 1988. évi I. törvény 3.§ (2) bekezdésében. 12.§ (5) bekezdésében, 14.§ (1) bekezdésének a) pontjában, 34.§ (4) bekezdésében, 35.§-ában, 36.§ (1) és (3) bekezdésében, 37.§ (2)-(3) bekezdésében, 39.§-ban, 41.§ (1) bekezdésében, 42.§ (3) bekezdésében, 42/A.§ (1) bekezdésében, 43.§ (1) bekezdésében foglalt közútkezelői hatáskörök, az e melléklet II.1. pontjában foglalt hatáskörök kivételével.

II. A Képviselő-testület az alábbi hatásköreinek a gyakorlását a jegyzőre ruházza át:

1. A közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos alábbi hatásköreit:

Az 1988. évi I. törvény 42/A.§ (1) bekezdésében a) és b) pontjában foglalt közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos hatásköreinek gyakorlásából az alábbi hatáskörök gyakorlását:

1. külterületen a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához szükséges közútkezelői hozzájárulás
2. belterületen a közút területének határától számított 2 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához szükséges közútkezelői hozzájárulás.”

4. számú melléklet az 5/2016.(II.12.) rendelethez

Az önkormányzat részvételével működő társulások

1. Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

9021 Győr, Városház tér 1.

2. Szociális és Gyermekjóléti Feladatokat Ellátó Társulás

9144 Kóny, Rákóczi utca 30.

5. számú melléklet az 5/2016.(II. 12.) rendelethez

Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolásáról

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

042180 Állat-egészségügy

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081045 Szabadidősport - (rekreációs sport) - tevékenység és támogatása

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

083030 Egyéb kiadói tevékenység

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

6. számú melléklet az 5/2016.(II. 12.) rendelethez

A rendelet 7.§ (2) bekezdése szerinti önszerveződő közösségek

1. Kék Csillag Ifjúsági és Szabadidő Klub      

9153 Öttevény, Petőfi u. 23.               

2. Öttevényi Torna Club

9153 Öttevény, Szabadság utca

3. Öttevényi Nyugdíjas és Polgári Egyesület

9153 Öttevény, Fő u. 86.

4. Öttevényi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

9153 Öttevény, Templom u_. 7.

5. Öttevényi Polgárőr Egyesület

9153 Öttevény, Fő u. 100.

6. Öttevényi Kézilabda Sport Egyesület

9153 Öttevény, Fő u 100.

7. Őszidők Nyugdíjas Egyesület

9153 Öttevény, fő u. 86.

8. Öttevényi Kavalkád Szabadidő és Sportegyesület

9153 Öttevény, Fő u.163.

9. Öttevényi Faluszépítő és Kulturális Egyesület

9153 Öttevény, Fő u. 86.