1. § E rendelet célja Öttevény község épített és természeti környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településképvédelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A rendelet hatálya Öttevény község közigazgatási területére terjed ki.

3. § A rendeletben meghatározott településképi követelményeket Öttevény község Önkormányzat (továbbiakba: Önkormányzat) Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2008 (IX.18) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: HÉSZ) meghatározott rendelkezésekkel együtt, a Településképi Arculati Kézikönyvben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A helyi értékvédelem célja a település településképe és történelme, kultúrája szempontjából meghatározó építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti örökség, településképi karakter védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. § A helyi értékvédelem egyedi, vagy területi védelem lehet.

7. § Helyi területi védelem (továbbiakban: területi védelem) kiterjedhet:

8. § Helyi egyedi védelem (továbbiakban: egyedi védelem) kiterjedhet:

9. § A védelem kiterjedését az értékvizsgálatban rögzítettek alapján kell meghatározni

10. § (1) A helyi értékvédelemmel összefüggő tevékenység irányítása, a védelem alá helyezendő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(2) A helyi értékvédelem körébe felmerült, jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt az (1) bekezdésben nem érintett kérdésekben a polgármester jár el, Öttevény község főépítészének (továbbiakban: helyi főépítész) közreműködésével.

(3) A polgármester által ellátandó feladatok végrehajtása során az érdemi javaslatok megfogalmazásakor törekedni kell a helyi civil szervezetek álláspontjának megismerésére.

(4) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szakmai előkészítése, helyi főépítész feladata.

11. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy öttevényi székhelyű, telephelyű jogi személy írásban kezdeményezheti.

(2) A helyi értékvédelem alá helyezést célzó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

12. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegéhez igazodó szakterületről származó szakértői véleményt.

(2) A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(3) A védelem alá helyezésnek nem feltétele a tulajdonos, illetve a rendelkezési jog gyakorlójának egyetértése.

(4) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost, illetve az ingatlannal, ingóval rendelkezni jogosultat tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

13. § A helyi védelem alá helyezett épületeket "helyi építészeti emlék" feliratú táblával kell ellátni.

14. § (1) A helyi értékvédelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás kötelező tartalmi elemei:

15. § (1) A védett értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Azon tevékenység vagy mulasztás, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy azt károsítja, a védelem szempontjából előnytelen módon megváltoztatja, közérdeket sért.

16. § (1) Öttevény településen a településképi szempontból meghatározó területek a rendelet 2. számú melléklet szerinti:

17. § (1) Új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása során illeszkedési vizsgálatot kell lefolytatnia, amely ki kell terjedjen az érintett ingatlannal annak mindkét utcafronti oldalán határos legkevesebb 5-5 ingatlanra, továbbá az utca szemközti vonalán legkevesebb 10 egymással határos ingatlanra.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen:

18. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében illeszkednie kell.

(3) Az építményeken az adott környezethez illeszkedő homlokzat színezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni.

(4) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél az illeszkedés vizsgálata kötelező.

(5) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonalmagassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter között alakítandó ki, míg a már kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell igazodjon.

(6) A fő rendeltetés szerinti épület homlokzata a hagyományos építészeti karakter megőrzése érdekében, egyéb illeszkedési előírás hiányában jellemzően vakolt kivitelű kell legyen, amely - nem teljes felületen - tégla, kő, és fa homlokzati részekkel tagolható. Ettől eltérni csak a gazdasági, ipari területeken megengedett.

(7) A település területén, a beépítésre szánt területeken belül - a gazdasági területeket kivéve - a tetőfedés színeként a piros, barna, és szürke szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(8) Az épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez alkalmazása.

19. § (1) Zártsorú beépítés esetén a tető kialakításánál törekedni kell arra hogy a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően azonos legyen a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével.

(2) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként, utcafronton legfeljebb egy, maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető.

20. § Lakó, és településközpont övezetekben:

21. § Égéstermék utcai homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.

22. § Síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve, magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjával megegyező dőlésszögben, lapostetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásba építészetileg illeszkedve helyezhető el.

23. § (1) Kerítés építésénél 17. § ban foglaltak szerint eljárva a vizsgálandó ingatlanok kerítés- és kapu kialakítási módjára tekintettel kell az alkalmazandó kiviteli formát meghatározni.

(2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

24. § (1) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap, fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek, helyi termék árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(3) A temető védőterületén belül épület nem létesíthető.

(4) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.

25. § Az alábbi előírások betartása kötelező:

26. § A Földváry kastély (11 hrsz.) és a malom (705/1, 705/5 hrsz.) területére tervezett új épület elhelyezésére és beépítés meghatározására tervpályázatot kell kiírni.

27. § (1) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen az építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Utcai kerítés nem lehet nagytáblás műanyagbetétes kialakítású.

(3) Lakóépületek esetében általánosan 30-45 fokos magastető megengedett, kivételesen lapostetős épület is elhelyezhető, amennyiben a telekstruktúra, a kilátás biztosítása indokolja és a tervező szakmai konzultáció keretében alátámasztja annak indokoltságát.

(4) Melléképület utcáról nem nyílhat.

(5) Garázs közvetlenül a közterület felől nem nyitható, kivéve, ha az a kialakult állapot miatt műszakilag más módon nem biztosítható.

28. § (1) Kerítés egyéb illeszkedési előírás hiányában 2 méternél magasabban nem építhető.

(2) Reklámhordozó legmagasabb pontja a csatlakozó terepszinttől mérve 6 méternél magasabb nem lehet.

(3) A kerítések átláthatósága 50 %-nál kisebb nem lehet.

29. § (1) A közterületi zöldfelületeket Öttevény község szabályozási tervén megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell. A szabályozási terven megjelölt különleges horgásztó övezetek területein a pihenés, sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

(3) Erdő övezetben kötelező a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa) és a cserépfedés az építményeken.

(4) Mezőgazdasági övezetben az építmények a táj építési hagyományának megfelelően, 35-45 fok közötti tetőhajlású magastetős tömegképzéssel készülhetnek.

30. § (1) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani.

(2) Nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók kell legyenek. Elhelyezésük az eredeti tengelytávolsággal megegyezően történhet. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.

(3) Tagozatokat az eredeti homlokzati struktúra szerint kell helyre állítani, illetve megtartani. Alkalmazni, csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet.

(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen.

(5) Új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani.

(6) Tetőtérbeépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.

(7) Az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak.

(8) Az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani.

31. § Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

32. § (1) Bővítés esetén a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Helyi védettségű építészeti érték jelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

33. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdetőfelületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(2) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

34. § A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákon kell elhelyezni.

35. § Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 méteres körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozások alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. Ez vonatkozik a telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek tájékoztató, iránymutató és figyelemfelhívó, megállító tábláira, berendezéseire is.

36. § A település területén óriásplakát nem helyezhető el.

37. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen:

(2) Mozgatható hirdetőberendezés kialakításánál - szín és anyaghasználat - a település és utcaképi illeszkedés szabályit alkalmazni kell.

38. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 százalékát.

(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

40. § (1) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(2) Új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(3) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén, az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Településképi szempontból szélkerék elhelyezhetőségét minden esetben szükséges megvizsgálni. A településképi megfelelést tervezőnek szakmai konzultáció keretében igazolni kell.

41. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(3) Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(4) A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

42. § A településkép védelme érdekében a helyi főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

43. § (1) A főépítészi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező:

44. § Településképi szakmai konzultáció bármely településképet érintő ügyben kérhető.

45. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

46. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(2) A bejelentéshez két példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó

(3) A polgármester a bejelentésről a helyi főépítész szakmai véleménye alapján hozza meg a döntését.

(4) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének ideje egy év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(5) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

47. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

48. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén a kötelezett egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

(2) A bírság kiszabására a polgármester jogosult, 50.000 Forinttól 1.000.000 Forintig terjedő összegben.

(3) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértő magatartás súlyát, a veszélyeztetett értéknek a helyi értékvédelemben betöltött jelentőségét.

50. § (1) E rendelet 2018. január 22. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öttevény község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008 (IX.18) számú rendeletének településképre vonatkozó rendelkezései.