Pér Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Pér község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

2.§^[1]

A rendelet

-az SZ-J1/1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) című, (továbbiakban SZ-J1 terv), Rp.I.199-10,

-az SZ-J1/2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Mindszentpuszta) című, (továbbiakban SZ-J1 terv), Rp.I.195-2,

-az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című, (továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.199-10,

munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

3.§

(1)  A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2        tervek tartalmazzák.

(2)  Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4.§

(1)  Kötelező szabályozási elem

-a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala

-a belterület határvonala

-a módosított belterület határvonala

-a szabályozási vonal

-építési övezetek határvonala

-a területfelhasználási egységek határvonala

-az építési hely határvonala

(2)  A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /3/ bekezdésben foglaltakat – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály^[2] szerinti előírásokat.

(3)  Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az
SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdítható.

(4)  Irányadó szabályozási elem

-az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5)  Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

4/A. §

Korlátozások

(1)^[3] Az átmeneti akadály-korlátozási felület 172 mBf magasságú szintvonala által meghatározott – az SZ-J terven jelölt – 4000 m sugarú körön belül építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, reklámhordozó, világítástechnika stb. – nem nyúlhat a 172 mBf magassági szint fölé.”

(2)^[4] Építési tilalommal érintett ingatlanok: 0199/1, 3, 5; 0201/6, 9, 11-13; 0208/1-3.

A telekalakítás általános szabályai

5.§

(1)  Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2)  A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a.)   Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b.)   A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 2 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3)  Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

(4)  A külön^[5] rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

(5)  Telekméretek

a.)   A beépült, vagy kialakult telekosztású lakótömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában, vagy a b., pontban szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

b.)   Kialakítható telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi tömbben 15,0 m, a megváltozott terület-felhasználású területen 18,0 m lehet.

c.)   A lakóterületen és a vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

A telek beépítésének általános szabályai

6.§

(1)  A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2)  Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7.§

(1)  Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2)  Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3)  A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége^[6] és utcai homlokzatmagassága^[7]* a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(4)  Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(5)  Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(6)^[8] A kialakult, valamint legalább 50%-ban beépült lakótömbben a közterület felöli telekhatáron épülő kerítésnek magasságában, áttörtségében illeszkednie kell a szomszédos telkeken lévő kerítésekhez, illetve a kialakult utcaképhez.

Az újonnan beépülő, valamint legfeljebb 50%-ban beépült lakótömbben a közterület felöli telekhatáron lábazat nélküli, vagy legfeljebb 60 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,00 m közötti magasságú min. 50, max. 70%-ban áttört kerítés létesíthető.

Környezetvédelem

8.§

(1)  Vízvédelmi besorolás:

a.) felszín alatti vizek:   „B” felszíni szennyezésre érzékeny terület^[9]

(2)  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(3)  A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

-fák, bokrok    100 pollen/m³

-fűfélék             30 pollen/m³

(4)  A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(5)  A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

9.§

(1)  A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(2)  Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

(3)  A repülőtér területén a védett ürgék élőhelyének védelmét biztosítani kell.

(4)^[10] A védett területek listáját a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

       A védett területen épület nem építhető.

       A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabályok^[11],[12] tartalmazzák.

Értékvédelem

10.§

(1)  Műemlékek védelme

Műemlék: római katolikus templom

(2)^[13]Helyi védett értékek

a)    A helyi védett értékek jegyzékét a HÉSZ 5. számú függeléke tartalmazza.

b)    A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

     ba)    épület, építmény teljes tömegére

     bb)    épület, építmény részértékeire

     bc)    területre („helyi védett érték telkére”)

     bd)    táji és természeti értékre („helyi természeti értékre”).

c)    Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak.

d)    A helyi védett épületet jelenlegi állapotában meg kell őrizni. Ezen épület esetében homlokzatának, a tömeg- és tetőformájának, az utcai nyílászáró arányának és kiosztásának megváltoztatása, illetve az épület bármely részének elbontása csak a korábbi állapot visszaállítása érdekében történhet.

e)    Helyi védett érték külön jelzett védett telkén telekalakítást végezni nem szabad.

f)    A helyi védett természeti értékek közül a fák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki. Kivágás esetén pótlásukról gondoskodni kell. Pótlás csak a kivágott fafaj alkalmazásával lehet.

(3)^[14]   Régészeti értékek

a)    Régészeti lelőhely területe által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

b)    Az SZ-J terven régészeti lelőhely jellel megjelölt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

c)    Az SZ-J terven régészeti érdekű terület jellel megjelölt területeken beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést.

d)    Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály^[15] szerint kell eljárni.

Zöldfelületek

11.§

(1)  A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2)  A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3)  A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4)  Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

12.§

(1)  A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli

- 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2)^[16] Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:

a)    20 kV-os vezeték:                           5,0 - 5,0 m,

b)    400 kV-os vezeték:                         28,0 - 28,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[17] jogszabályok tartalmazzák.

(3)^[18] Szénhidrogén szállítóvezeték védőtávolsága a cső palástjától mérten:

a)    nagynyomású gázvezeték:                30,0 - 30,0 m,

b)    nagy-középnyomású gázvezeték:        9,0 - 9,0 m,

c)    nagy-középnyomású gázvezeték:        5,0 - 5,0 m (tervezett),

d)    középnyomású gázvezeték:                 5,0 - 5,0 m,

e)    termékvezeték:                                    5,0 - 5,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[19] jogszabályok tartalmazzák.”

(4)  A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5)  A vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:

-   Vezseny ér, Pázmándi ér:      6,0 – 6,0 m

-   többi csatorna:                       3,0 – 3,0 m

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos^[20] jogszabályok tartalmazzák.

(6)  Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(7)  A 81. sz. közút tengelyétől mért 27,0 m távolságon belül új épület építése esetén az új épületen, vagy meglévő épület új lakással való bővítése esetén az új lakáson a közúti zajforrás felé a legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem nyitható.

(8)  A mikrohullámú összeköttetés védőövezete a tengelyétől mért 50,0-50,0 m széles területsáv. A védőövezetben az SZ-J2 terven feltüntetett határokkal 15,0 m-es, illetve 30,0 m-es magassági korlátozás érvényes.

(9)  A repülési síkok felületi vetületén lévő telkeken építmény a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13.§

(1)  A település igazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a.) Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

• falusias                                                     Lf
• kertvárosias                                              Lke

Vegyes terület

• településközpont                                       Vt

Gazdasági terület

• kereskedelmi, szolgáltató                          Gksz
• ipari                                                         Gip
• jelentős mértékű zavaró hatású ipari          Gipz

Különleges terület^[21]

• temető                                                     Kt
• sportterület                                               Ksp
• hulladékgyűjtő udvar                                 KHu
• sportlőtér                                                 KL

Üdülőterület

• hétvégi házas                                          Üh

b.) Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési terület                                      KÖ

Közműterület                                              Köm

Zöldterület                                                  Z

Erdőterület                                                  E

Mezőgazdasági terület                                 Má

Vízgazdálkodási terület                                V

Az övezeti jel értelmezése

14.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15.§

(1)  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

-falusias lakóterület               Lf

-

kertvárosias lakóterület     Lke

(2)  Telekméretek

a.) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(3)  Beépítés

a.)   Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

b.)   Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is, kivéve a 81. sz. főút melletti telkeket, ahol az épületek legfeljebb 20 m előkert elhagyásával építhetők.

c.)   Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

d.)   Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.

e.)   Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

(4)  Az építési hely határai

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb

(5)  Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

(6)  A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közműves villamos energia vezetékkel,

-közműves ivóvíz vezetékkel,

-közműves szennyvíz vezetékkel.

(7)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.) zajvédelem:    üzemi zaj megengedett értéke:        nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A

A falusias lakóterület építési előírásai

16.§

(1)  A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

-fő funkciót hordozó épületként

a.)   egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület legfeljebb 6,0 m távolságban egymástól,

b.)   önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási, egészségügyi, szociális és kézműipari létesítmény,

c.)   a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.

-a fő funkciót kiegészítő épületként

d.) gépjármű és egyéb tároló

e.) állattartó épület

f.) kisipari műhely

(2)  A telkeken a d.), e.), f) pontokban felsorolt épületek csak az a.), b.), c.) pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.

(3)  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a.), b.), c.) pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető – kivéve a 81. sz. út melletti telkeket, ahol ez a távolság 33,0 m – az OTÉK 31.§ /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.

(4)  Övezeti előírások

Kertvárosias lakóterület

17.§

(1)  A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a.)   egy kétlakásos lakóépület

b.    önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.)   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként

d.)   gépjármű és egyéb tároló.

(2)  Övezeti előírások

Vegyes terület

18.§

(1)  A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

-településközpont vegyes terület      Vt

(2)  Telekméretek

a.) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.

(3)  Beépítés

a.)   Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni

b.)   Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.

(4)  A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közműves villamos energia vezetékkel,

-közműves ivóvíz vezetékkel,

-közműves szennyvíz vezetékkel,

(5)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.) zajvédelem:   vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke:         nappal             55 dB/A

éjjel           45 dB/A

Településközpont vegyes terület

19.§

(1)  A településközpont vegyes területen

-fő funkciót hordozó épületként

a.) több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.

-fő funkciót kiegészítő épületként

b.) a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.

(2)  Az (1) bekezdés a.) pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

(3)  Egyéb, az (1) bekezdés a.) pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.

(4)  Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb

(5)^[26] Övezeti előírások

Gazdasági terület

20.§

(1)  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

-kereskedelmi, szolgáltató terület    Gksz

-ipari terület                                      Gip

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület        Gipz

Kereskedelmi, szolgáltató terület

21.§

(1)^[29]A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és nem zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.

(2)  Övezeti előírások

(3)  A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közüzemi villamos energia vezetékkel,

-közüzemi ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvíz vezetékkel.

(4)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-kötelező hulladékszállítás,

-kötelező közüzemi szennyvízelvezetés.

(5)  Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni.

Ipari terület

22.§

(1)  Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.

(2)  Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni.

(3)  Övezeti előírások

(4)  Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel,

- közüzemi ivóvízvezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterület nem vezethető.

(5)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladékszállítás.

22/A. §^[33]

Ipari-logisztikai terület

(1) Övezeti előírások:

Jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület

23.§

(1)  A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2)  A területen állattartó épületek, az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3)  A terület telkeinek eltérő terület-felhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.

(4)  Övezeti előírások:

(5)  Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:

-közüzemi villamos energiavezetékkel,

-legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,

-legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,

-csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(6)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,

-kötelező hulladék elszállítás,

-elhullott állatok kötelező elszállítása.

Különleges terület

24.§

(1)^[34]A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

-temető           Kt

-sportterület   Ksp

-hulladékgyűjtő udvar           KHu

-sportlőtér      KL

(2)  A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                   3%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                        80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:        6,0 m

Alakítható telek:                                                   szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                              minden telekhatártól 10,0 m.

(3)^[35]A KSp jelű építési övezet (sportterületen) területén a községi sportpályák, egyéb sportpályák, a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények, pihenést, testedzést szolgáló építmények, a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú, valamint a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                   10%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                         70%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:         6,0 m

                                                                            lelátóépítmény esetén megengedett a 9,0m

Alakítható telek:                                                    Szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                               a telekhatároktól 10,0 m

A KSp/P jelű övezet a KSp jelű építési övezet parkolási ellátását szolgálja.

(4)^[36]A K^Hu jelű építési övezet (hulladékgyűjtő udvar) területén gazdasági célú építmények helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                   20%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                        50%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:        4,5 m

Alakítható telek:                                                   Szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                              a telekhatároktól 10,0 m

Az övezetben megvalósuló építmények a helyi védett 656 hrsz-ú Kálvária, valamint 653/1 hrsz-ú népi lakóház látványát, feltárulását a 266/2 hrsz-ú útról (Szt. László utca) nézve nem zavarhatják.

(5)^[37]  A K^L jelű építési övezet (sportlőtér) területén kizárólag a működéshez szükséges építmények elhelyezhetők el.

Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                   10%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                        70%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:        4,5 m

Alakítható telek:                                                   Szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                              a telekhatároktól 10,0 m

(6)^[38] A különleges terület telkeit el kell látni:

              -közműves villamos-energia vezetékkel,

              -közműves ivóvízvezetékkel,

              -közműves szennyvízvezetékkel

Üdülőterület

25.§

(1)  Az üdülőterület besorolása: hétvégi házas üdülőterület      Üh

(2)  Az üdülőterületen telkenként egy darab üdülőépület építhető.

(3)  Övezeti előírások

a.)            Üh   övezet

Beépítési mód:                                                               szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                             15%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                                     60%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:                   3,0 m

Alakítható telek megengedett legkisebb területe:                240 m²

Az építési hely határa:                                            a telekhatároktól mért 3,0-3,0 m azzal, hogy a vízparti üdülő-telkeknek legfeljebb 25%-át kitevő vízfelület fölé az épület legfeljebb 1,5 m mélységig nyúlhat.

Környezetvédelem:      zajvédelmi besorolás:                          üdülőterület

                                      üzemi zaj megengedett értéke:            nappal:  45 dB/A

éjjel:      35 dB/A

Közműellátás:     közüzemi villamos-energia vezeték

közüzemi ivóvízvezeték

a csatornahálózat elkészültéig egy közös zárt szennyvíztározó, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározót fel kell számolni.

b.)  Üu  övezet

Az övezet az üdülőterület kiszolgáló útjai elhelyezésére szolgál. Az utak számára az SZ-J1 terven jelölt szabályozási szélességet kell biztosítani, útként nyilvántartott, önálló helyrajzi számú telket kell alakítani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési terület

26.§

(1)  A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

 - közúti terület KÖu

- légi közlekedési terület KÖl

(2)  Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek.

(3)  A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(4)  A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a.)            Országos közúthálózatba tartozó utak

- országos főút                                               KÖu  F

- országos mellékút                                       KÖu  M

b.)            Helyi utak

-települési mellékút (településközi út)   KÖ Te

- mezőgazdasági út                            KÖ Mg

-gyűjtőút                                                  Köu

-kiszolgálóút                                            KÖu

-gyalogút                                                 KÖu GYA

(5)  A közutak területén az 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(6)  Pér közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk

a.) Külterületi utak

aa.) Pér - Mindszentpuszta települési mellékút:                  K.VIII.A.60.

ab.) Pér - Töltéstava települési mellékút:                            K.VIII.A.60.

ac.) Mindszentpuszta - Pázmádfalu települési mellékút     K.VIII.A.60.

ad.) Pér - Táplánypuszta települési mellékút:                     K.VIII.A.60.

ae.) Pér - Bőny települési mellékút:                                     K.VIII.A.60.

af.) Pér - II.sz. állattartó telephely települési mellékút:      K.VIII.A.60.

ag.) Pér-Dörögpuszta-Mindszentpuszta mellékút:              K.VIII.A.60.

b.) Belterületi utak

ba.) Gyűjtőutak

- B. V. c. A.50

bb.) Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak

- B. VI. d. A,B. 40

bc.) Gyalogutak

- B. X.

(7) A szabályozási tervlapon KÖl  jellel ellátott közlekedési terület a közforgalmú repülőtéri műtárgyak és kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

Megengedett legnagyobb beépítettség:               5%

Megengedett legnagyobb építménymagasság     9,0 m.

A maximált építménymagasságot meghaladóan a légi irányításhoz szükséges magasságú építmény a légügyi kívánalmaknak megfelelő mértékben túlnyúlhat.

Építési hely határa:                                              a telekhatároktól mérten 10,0 m.

(8)^[39]   A 81. sz. II. rendű főút 67+900,57 és a 72+266,49 kmsz-ű csomópontjai között kialakuló gyűjtőúton az SZ-J1/1M terven jelölt helyen és hosszúságban zajvédő falat kell létesíteni a gyűjtőút építésével egyidőben.

Közműterület

27.§^[40]

(1) Közműterületek Köm  jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 terven jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

(2) A Köm* jellel jelzett közműterületen az építmények, közműtárgyak a rendezett terepszínt fölé csak 1,0 m-re emelkedhetnek ki.

A területen csak alacsonynövésű cserjefajok ültethetők, melyek magassága max. 3,0 m lehet.

Zöldterület

28.§^[41]

(1)  A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a.) Vezseny-ér menti közpark           Z^Kpv

b.) egyéb közpark                              Z^Kp

(2)  A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

(3)  A Z^Kpv jelű övezet területén játszókertet, sportkertet és pihenőkertet lehet létesíteni. Az övezet területén a terület fenntartásához szükséges építmény, pihenést, testedzést, kikapcsolódást szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, színpad), valamint játszószerek, sportszerek, pihenő berendezések, szobrok, köztéri tárgyak, műalkotások, emlékművek helyezhetők el.

Megengedett legnagyobb beépítettség:                        1%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                70%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:             3,0 m

                                                                            lelátóépítmény esetén megengedett a 6,0m

(4)  A Z^Kp jelű övezetek területén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, játszószerek, pihenő berendezések, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

29.§

(1)  Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület. Az erdőterületen épület nem építhető.

Vízgazdálkodási terület

30.§

(1)  Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven  V   jellel jelölt terület.

A vízfelületek mentén 20,0 m széles gyepesített sávot kell kialakítani és fenntartani.

Mezőgazdasági terület

31.§

(1)  Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint

-gazdálkodási terület                          Má   G

-farmgazdasági terület          Má   F

-kertgazdálkodási terület       Má  K

(2)  Mezőgazdasági gazdálkodási terület     Má  G

a.)   Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők. Lakóház nem építhető.

b.)   Az  Má  G  övezetben lévő gyepként nyilvántartott területeken állattartó karám és fedett nyitott szénatároló építmények építhetők.

(3)  A farmgazdasági területen az OTÉK 29.§ szerinti létesítmények építhetők az ott rögzített előírások szerint azzal, hogy lakóház az udvarként nyilvántartott 3000 m²-t elérő nagyságú telkeken is építhetők.

(4)  Kertgazdálkodási terület   Má  K

a.)   A kertgazdasági területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 80 m²-nyi alapterülettel pihenő-, és a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető. Lakóház nem építhető.

b.)   Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.

c.)   Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni.

Az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek.

Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek.

A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra.

Az épülethez kapcsolódva, vagy alatta pince, pinceszint építhető. A pince területe az épület területének mértékét nem haladhatja meg.

Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet.

Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.

d.)   Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Utcai kerítést a telekhatártól legalább 5,0 m-re kell építeni.

e.)   A területen 1200 m²-ként kisebb telek nem alakítható.

Közműellátás

32.§

(1)  A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt:        ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,

gázvezeték,

            villamos energia vezeték,

az elektronikus hírközlés vezetékei,

kábel TV vezeték,

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

(2)  a.)   A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46.§-49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b.)            A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3)  Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

33.§

/1/   Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a 7/1995.(VI.22.), a 8/1996.(IV.29.), a 3/1997.(IV.17.), a 4/1998.(VI.15.), a 10/1999.(X.28.), a 12/2002.(XI.22.), a 8/2003.(V.15.) rendelet hatályát veszti.