Pér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2005. 07. 12

Pér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2005.07.12.

Pér Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Pér község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

2. § A rendeletet

- az SZ-J1/1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (a továbbiakban: SZ-J1 terv) című, Rp.I.-199-2 munkaszámú 1. melléklet,
- az SZ-J1/2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (a továbbiakban: SZ-J1 terv) című, Rp.I.-199-2 munkaszámú 2. melléklet,
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.-199-2 munkaszámú 3. melléklet,
tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4. § (1) Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a módosított belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- építési övezetek határvonala
- a területfelhasználási egységek határvonala
- az építési hely határvonala
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(3) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdítható.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 2 lehet. Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

(4) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

(5) Telekméretek

a) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakótömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában, vagy a b) pontban szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

b) Kialakítható telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi tömbben 15,0 m, a megváltozott területfelhasználású területen 18,0 m lehet.

c) A lakóterületen és a vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m2 területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

A telek beépítésének általános szabályai

6. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.

Környezetvédelem

8. § (1) Vízvédelmi besorolás:

a) felszín alatti vizek: „B” felszíni szennyezésre érzékeny terület

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

- fák, bokrok: 100 pollen/m3
- fűfélék: 30 pollen/m3
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

9. § (1) A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

(3) A repülőtér területén a védett ürgék élőhelyének védelmét biztosítani kell.

Értékvédelem

10. § (1) Műemlékek védelme

Műemlék: római katolikus templom
(2) Helyi értékek védelme
a) Pér község területén helyi védelem alatt áll a kápolna és a stációk és telkük.
b) A helyi védelem alatt álló építményeket lebontani a védettség megszüntetése után lehet. A helyi védettség alatt álló telken lévő fásnövényzet kivágása, új fás növényzet telepítés kertépítészeti terv alapján történhet.
c) A külön jogszabályban meghatározottakon túl építési engedély köteles a helyi védettségű építmények és telek külső megjelenését megváltoztató mindennemű építési, felújítási munka.
(3) Régészeti értékek védelme az SZ-J terven régészeti lelőhelyként megjelölt területen a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

Zöldfelületek

11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

12. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m. A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
- középnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Vezseny ér, Pázmándi ér: 6,0 – 6,0 m
- többi csatorna: 3,0 – 3,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) A 81. sz. közút tengelyétől mért 27,0 m távolságon belül új épület építése esetén az új épületen, vagy meglévő épület új lakással való bővítése esetén az új lakáson a közúti zajforrás felé a legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem nyitható.
(8) A mikrohullámú összeköttetés védőövezete a tengelyétől mért 50,0-50,0 m széles területsáv. A védőövezetben az SZ-J2 terven feltüntetett határokkal 15,0 m-es, illetve 30,0 m-es magassági korlátozás érvényes.
(9) A repülési síkok felületi vetületén lévő telkeken építmény a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület
- falusias Lf
- kertvárosias Lke
Vegyes terület
- településközpont Vt
Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- ipari Gip
- jelentős mértékű zavaró hatású ipari Gipz
Különleges terület
- temető Kt
- sportterület Ksp
Üdülőterület
- hétvégi házas Üh
b) Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési terület KÖ
Közműterület Köm
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület Má
Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

14. §




területfelhasználási elem

beépítési mód
(oldalhatáron álló, szabadonálló)

megengedett legnagyobb beépítettség %

legkisebb kötelező
zöldfelület %


megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

kialakítható legkisebb
építési
telekszélesség
(m)

kialakítható legkisebb
építési
telekmélység
(m)

kialakítható legkisebb
építési
telekterület
(m2)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15. § (1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf
- kertvárosias lakóterület Lke
(2) Telekméretek
a) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3) Beépítés
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
b) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is, kivéve a 81. sz. főút melletti telkeket, ahol az épületek legfeljebb 20 m előkert elhagyásával építhetők.
c) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
d) Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
e) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(4) Az építési hely határai

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben,

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m, amennyiben a telekmélység
14,0 m-nél kisebb)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m, amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb)

6,0 m (4,0 m, amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb)
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közműves szennyvíz vezetékkel.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A, éjjel 40 dB/A

A falusias lakóterület építési előírásai

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

- fő funkciót hordozó épületként
a) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület legfeljebb 6,0 m távolságban egymástól,
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási, egészségügyi, szociális és kézműipari létesítmény,
c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d) gépjármű és egyéb tároló
e) állattartó épület
f) kisipari műhely
(2) A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető – kivéve a 81. sz. út melletti telkeket, ahol ez a távolság 33,0 m – az OTÉK 31. § (4) bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.
(4) Övezeti előírások

Lf

Lf O 30/50
4,5 18/50/900

Lf O 30/50
4,5 18/-/900

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés szabályai szerint

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

50%

50%


Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

az illeszkedés szabályai szerint, de legfeljebb 4,5 m

4,5 m

4,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/

14,0 m

18,0 m

18,0 m

mélység /m/

-

50,0 m

-

telekméret /m2/

600,0 m2

900 m2

900 m2

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5. § /2/ b., pontját és a 7. § /3/ bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.

Lf Vf

Lf2 O 30/50
4,5 18/50/900

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

4,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/

18,0 m

mélység /m/

50,0 m

telekméret /m2/

900 m2

Egyéb

Az övezetben háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje) növénytelepítést kell létrehozni

Az övezetben épülő építmények ÉK-i homlokzatán 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem nyitható.

Lf O 30/50
4,5 K/40/800

Lf3 O 30/50
4,5 K/K/K

Lf4 O 30/50
4,5 K/K/K

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

50%

50%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

4,5 m

4,5 m

4,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/

Kialakult

Kialakult

Kialakult

mélység /m/

40,0 m

Kialakult

Kialakult

telekméret /m2/

800 m2

Kialakult

Kialakult

Egyéb

A telkeket a Dávid köz burkolati szintjére fel kell tölteni

A telkeket a Szent Imre út burkolati szintjére fel kell tölteni.
A telkeket érintő szennyvízvezetéket fel kell tárni.
Építmények elhelyezésénél a vezeték védőterületére figyelemmel kell lenni.

Kertvárosias lakóterület

17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a) egy kétlakásos lakóépület

b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként

d) gépjármű és egyéb tároló.

(2) Övezeti előírások

Lke O 30/50
4,5 -/-/800

Lke O 30/50
4,5 18/-/900

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

50%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

4,5 m

4,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/

-

18,0 m

mélység /m/

-

-

telekméret /m2/

800 m2

900 m2

Egyéb

Lke O 30/50
4,5 18/50/900

Lke O 30/50
4,5 18/SZT/900

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

50%

50%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

4,5 m

4,5 m


Telekalakítás

szélesség /m/

18,0 m

18,0 m

mélység /m/

50,0 m

SZ-J1 terv szerint

telekméret /m2/

900 m2

900 m2

Egyéb

Az Lke jelű övezetben a kerítésépítésnél a telket érintő távbeszélőkábelt fel kell tárni.

Vegyes terület

18. § (1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
(2) Telekméretek
a) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
(3) Beépítés
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
b) Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közműves szennyvíz vezetékkel.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: vegyes terület, üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A, éjjel 45 dB/A

Településközpont vegyes terület

19. § (1) A településközpont vegyes területen

- fő funkciót hordozó épületként
a) több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b) a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
(2) Az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(3) Egyéb, az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 m
(4,5 m, amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb)

3,0 m

hátsókert

6,0 m
(4,0 m, amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb)

6,0 m
(4,0 m, amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb)
(5) Övezeti előírások

Vt

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

kialakult, vagy szabadonálló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

60%

legkisebb zöldfelület /%/

30%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

6,0 m


Telekalakítás

szélesség /m/
mélység /m
telekméret /m2/



800 m2

Gazdasági terület

20. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- ipari terület Gip
- jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz

Kereskedelmi, szolgáltató terület

21. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és nem zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.

(2) Övezeti előírások

Gksz SZ 50/30
7,5 -/-/2500

GU


Az építési hely

elhelyezkedése
határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/

szabadonálló

kialakult, vagy 8,0 m
kialakult, vagy 4,0 m
kialakult, vagy 8,0 m

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

50%

legkisebb zöldfelület %

30%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

7,5 m


legkisebb
kialakítható
telekméretek

szélesség /m/

-

mélység /m/

-

telekméret /m2/

2500 m2

Egyéb

üzemi zaj megengedett határértéke:
nappal:
éjjel:


50 dB/A
40 dB/A

Az övezet a kereskedelmi, szolgáltató terület kiszolgáló útjai elhelyezésére szolgál.
Az utak számára a SZ-J1 terven jelölt szabályozási szélességet kell biztosítani, útként nyilvántartott, önálló helyrajzi számú telket kell alakítani.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvíz vezetékkel.
(4) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékszállítás,
- kötelező közüzemi szennyvízelvezetés.
(5) Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

Ipari terület

22. § (1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.

(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

(3) Övezeti előírások

GipE SZ 50/30
9,0 50/100/5000

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

szabadonálló

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/

50%

legkisebb zöldfelület /%/

30%

Épület

legnagyobb építmény-magasság /m/

9,0 m


Telekalakítás

szélesség /m/

50,0 m

mélység /m/

100,0 m

telekméret /m2/

5000 m2

Építési hely határai:

előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/

Közterülettel határos telekhatárok mentén:15 m
Az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 15,0 m
Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m
(4) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterület nem vezethető.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékszállítás.

Jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület

23. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen állattartó épületek, az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.

(4) Övezeti előírások:

Gipz SZ 30/50
9,0 10000

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség:

30%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:

50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság:

9,0 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység/m/
telekméret /m2/

-
-
10000 m2

Építési hely határai:


Közterülettel határos telekhatárok mentén:15 m
Az azonos területfelhasználású telkek között: 6,0 m
Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m

igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető
(5) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energiavezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladék elszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.

Különleges terület

24. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

- temető Kt
- sportterület Ksp
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
(4) A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel.

Üdülőterület

25. § (1) Az üdülőterület besorolása: hétvégi házas üdülőterület Üh

(2) Az üdülőterületen telkenként egy darab üdülőépület építhető.

(3) Övezeti előírások

a) Üh övezet

Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 15%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m
Alakítható telek megengedett legkisebb területe: 240 m2
Az építési hely határa: a telekhatároktól mért 3,0-3,0 m azzal, hogy a vízparti üdülő-telkeknek legfeljebb 25%-át kitevő vízfelület fölé az épület legfeljebb 1,5 m mélységig nyúlhat.
Környezetvédelem:
zajvédelmi besorolás: üdülőterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 45 dB/A, éjjel: 35 dB/A
Közműellátás:
közüzemi villamosenergia vezeték
közüzemi ivóvízvezeték
a csatornahálózat elkészültéig egy közös zárt szennyvíztározó, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározót fel kell számolni.
b) Üu övezet
Az övezet az üdülőterület kiszolgáló útjai elhelyezésére szolgál. Az utak számára az SZ-J1 terven jelölt szabályozási szélességet kell biztosítani, útként nyilvántartott, önálló helyrajzi számú telket kell alakítani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési terület

26. § (1) A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

- közúti terület KÖu
- légi közlekedési terület KÖl
(2) Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek.
(3) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(4) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos főút KÖu F
- országos mellékút KÖu M
b) Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖ Te
- mezőgazdasági út KÖu Mg
- gyűjtőút Köu Gy
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖu GYA
(5) A közutak területén az 1. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(6) Pér közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a) Külterületi utak
aa) Pér - Mindszentpuszta települési mellékút: K.VIII.A.60.
ab) Pér - Töltéstava települési mellékút: K.VIII.A.60.
ac) Mindszentpuszta - Pázmádfalu települési mellékút K.VIII.A.60.
ad) Pér - Táplánypuszta települési mellékút: K.VIII.A.60.
ae) Pér - Bőny települési mellékút: K.VIII.A.60.
af) Pér - II.sz. állattartó telephely települési mellékút: K.VIII.A.60.
ag) Pér-Dörögpuszta-Mindszentpuszta mellékút: K.VIII.A.60.
b) Belterületi utak
ba) Gyűjtőutak: B. V. c. A.50
bb) Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak: B. VI. d. A,B. 40
bc) Gyalogutak: B. X.
(7) A szabályozási tervlapon KÖl jellel ellátott közlekedési terület a közforgalmú repülőtéri műtárgyak és kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Megengedett legnagyobb építménymagasság 9,0 m.
A maximált építménymagasságot meghaladóan a légi irányításhoz szükséges magasságú építmény a légügyi kívánalmaknak megfelelő mértékben túlnyúlhat.
Építési hely határa: a telekhatároktól mérten 10,0 m.

Közműterület

27. § Közműterületek Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

Zöldterület

28. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a) közpark Zkp

(2) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, játszószerek, pihenő berendezések, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

29. § (1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület. Az erdőterületen épület nem építhető.

Vízgazdálkodási terület

30. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület. A vízfelületek mentén 20,0 m széles gyepesített sávot kell kialakítani és fenntartani.

Mezőgazdasági terület

31. § (1) Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint

- gazdálkodási terület Má G
- farmgazdasági terület Má F
- kertgazdálkodási terület Má K
(2) Mezőgazdasági gazdálkodási terület Má G
a) Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők. Lakóház nem építhető.
b) Az Má G övezetben lévő gyepként nyilvántartott területeken állattartó karám és fedett nyitott szénatároló építmények építhetők.
(3) A farmgazdasági területen az OTÉK 29. § szerinti létesítmények építhetők az ott rögzített előírások szerint azzal, hogy lakóház az udvarként nyilvántartott 3000 m2-t elérő nagyságú telkeken is építhetők.
(4) Kertgazdálkodási terület Má K
a) A kertgazdasági területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 80 m2-nyi alapterülettel pihenő-, és a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető. Lakóház nem építhető.
b) Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.
c) Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni. Az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek. Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek. A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra. Az épülethez kapcsolódva, vagy alatta pince, pinceszint építhető. A pince területe az épület területének mértékét nem haladhatja meg. Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet. Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.
d) Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Utcai kerítést a telekhatártól legalább 5,0 m-re kell építeni.
e) A területen 1200 m2-ként kisebb telek nem alakítható.

Közműellátás

32. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek: térszín alatt: ivóvíz vezeték, szennyvíz vezeték, gázvezeték, villamos energia vezeték, az elektronikus hírközlés vezetékei, kábel TV vezeték, nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

(2)

a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a 7/1995.(VI.22.), a 8/1996.(IV.29.), a 3/1997.(IV.17.), a 4/1998.(VI.15.), a 10/1999.(X.28.), a 12/2002.(XI.22.), a 8/2003.(V.15.) rendelet hatályát veszti.