Pér Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5.§ (2) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed

      a) Pér Község Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával             működő költségvetési szervekre, ide értve az önkormányzat hivatalát is (továbbiakban: intézmények)

      b) az önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:

• ingatlan és ingó dolgokra;
• vagyoni értékű jogokra;
• gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre;
• pénzvagyonra valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

 (2) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

Az önkormányzati vagyon

2.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. 

Vagyonnyilvántartás

3.§ (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni. 

Az önkormányzati vagyonkezelők​

4. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői: az Önkormányzat Hivatala, az önkormányzat által alapított, illetve tulajdonában álló intézményei. (továbbiakban: vagyonkezelő szervek).

(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásra az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervek részére a Képviselő-testület határozatával történik. A határozat mellékletében fel kell sorolni a kezelésbe adott ingatlan vagyon legfőbb jellemzőit (helyrajzi szám, terület, az ingatlan rendeltetése, az ingatlanban található helyiségek, az ingatlan műszaki állapota, nyilvántartott értéke stb.) A kijelölt vagyonkezelő szerv vezetőjével a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodást kell kötni. Ezekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vezető munkaköri leírásának is tartalmaznia kell.

(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében (használatában) lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak a sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között gazdálkodik.

Vagyonkezelői jog^[1]

4/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, valamint üzleti vagyonra az önkormányzati közfeladata átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű, ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelési szerződéssel jön létre, melynek – a törvényi minimumon felüli – tartalmát a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 0,1%-a.

(3) Vagyonkezelői jog a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy

b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

4/B. § (1) A vagyonkezelői jogot – a (3) bekezdésben szabályozott esetet kivéve – nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, a vagyonkezelői jog ellenértékére tett ajánlatot.

(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 0,1%-a.

(3) Vagyonkezelői jog a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján létesíthető ingyenesen önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek javára.

(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

4/C. § (1) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a vagyonkezelő rendszeresen (legalább évente) teljes körű ellenőrzést köteles elvégezni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan elemi károk elleni biztosítást köteles kötni, amennyiben nincs olyan, az önkormányzat által kötött biztosítás, mely az átvett vagyonelemre is vonatkozik. A vagyonkezelő a vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan felmerülő károk megtérítése érdekében felelősségbiztosítást köteles kötni. A vagyonkezelő által kötött biztosításokban kedvezményezettként Pér Község Önkormányzatát kell megjelölni.

4/D. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adat-nyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(3) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanokat érintő változásokról a változást követő 30 napon belül köteles a tulajdonost tájékoztatni az alábbiak szerint:

a) telekalakításnál a jogerős hatósági határozat megküldésével

b) beruházás esetében a beruházás bruttó értékének közlésével és a használatbavételi engedély megküldésével.

(4) A vagyonkezelő a tárgyévet követően legkésőbb május 31. napjáig köteles a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Mezőörs Község Polgármesteréhez benyújtani.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre vonatkozó éves beszámolójában a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének a felhasználásáról beszámolni. A tulajdonos önkormányzat jogosult a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében, különösen a bevételek növelése, illetve a költségek, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében szükséges intézkedésre javaslatot tenni.

(6) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az önkormányzat polgármestere ellenőrzi.

(7) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(8) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és  okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b)az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(10) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(11) Az Önkormányzat polgármestere az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésében – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(12) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.”

Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása

5.§ (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 500 000 forint értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzeti vagyont csak 6 hónapnál nem régebbi, független értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján lehet átruházni.

(3) Ha rendelkezésre áll 3 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező 500 000 forint piaci értéket meg nem haladó nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá tulajdonjogát átruházni csak a pici érték meghatározását követően lehet a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.

(5) A versenyeztetési eljárást jelen rendelet 5. számú melléklete szerint kell kiírni és lefolytatni.

(6) Pályázatot kell kiírni a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél vagy feladat önkormányzat számára legkedvezőbb feltételekkel történő elérése, illetve teljesítése érdekében.

(7) Licitálást kell kiírni az előírt feltételek teljesítése mellett a legmagasabb ár elérése érdekében.

Felajánlott vagyon elfogadása

6.§ (1) Ha valamely vagyonról az 1.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

   - olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy               hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

   - olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a             hagyaték értékét.

Követelések kezelése

7.§ (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

      a) csőd egyezségi megállapodásban;

      b) bírói egyezség keretében;

      c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

      d) végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg;

      e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető;

      f) hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

 (2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését. 

Építési telkek

8. § (1) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek elidegenítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni.

(2) A beépítési kötelezettség időtartama az ingatlan birtokba adásától számított 4 év.

(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául az adásvételi szerződésben az önkormányzat javára fennálló visszavásárlási jogról, valamint kötbér kikötéséről kell rendelkezni.

(4) A visszavásárlási jogot a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

 (5) A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős használatbavételi engedéllyel igazolható.

(6) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget az önkormányzat élhet a visszavásárlási jogával.

(7) A visszavásárlási ár az eredeti vételárral azonos, azzal azonban, hogy a visszavásárlás időpontjában a már megkezdett beruházás következtében előállott értékváltozásokat figyelembe kell venni. Jelen rendelkezés nem alkalmazható a telekár növekedésre.

(8) Amennyiben a vevő az építkezést megkezdte, de azt határidőre nem fejezte be, egy alkalommal további 12 hónapra kérheti a beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítását, legkésőbb a határidő lejártának napjáig.

(9) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesítette és az Önkormányzat a visszavásárlási jogát nem érvényesítette vagy érvényesíthette, a vevő a beépítési kötelezettség lejártát követő naptól kezdődően a jogerős használatba vételi engedély megszerzésének napjáig kötbért köteles fizetni az Önkormányzat részére, melynek mértéke 100,-Ft/nap. A kötbér kikötéséről az adásvételi szerződésben rendelkezni kell.

Mezőgazdasági földterületek haszonbérlete

9. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletbe adhatóvá nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérletbe adása jogszabályokban foglalt feltételekkel határozott időre szólhat, mely legalább 1 és legfeljebb 5 év, a képviselő-testület döntésének függvényében.

(3) A haszonbérletbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét, - amely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell hirdetni.

A közbeszerzési értékhatár alatti beruházások lebonyolítási rendjének

szabályozása

10. § (1) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:

1. építési beruházás esetén nettó 500.000,-Ft becsült értéket,
2. árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 300.000,-Ft becsült értéket meghaladó beszerzésekre vonatkozóan.

(2) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt.

(3) Az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívás közzétételével indul. Az ajánlattételi felhívást a polgármester írja alá és teszi közzé. Az ajánlattételi felhívást Pér hivatalos honlapján kell közzétenni, azt közvetlenül meg lehet küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is.

(4) Az ajánlattételi felhívást úgy kell megjelentetni, hogy az ajánlatok beadására legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.

(5) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, az ajánlattételi felhívást a közzétételen kívül közvetlenül meg kell küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is, ebben az esetben az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt és határozza meg az ajánlattételre felhívandók körét.

(6) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.

(7) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a hatáskörrel rendelkező képviselő-testület, polgármester hozza meg.

(8) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 6. számú mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2011. (III.23.) számú önkormányzati rendelet.