I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, működési területe

​

1.§ (1) Az Önkormányzat megnevezése: Pér Község Önkormányzata.

(továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9099 Pér, Szent Imre út 1.

(3) Az Önkormányzat működési területére vonatkozó adatokat a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala, a jegyző, továbbá társulás látja el.

3. _{A képviselő-testület működése}

3.§ (1) Pér Község Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő, ebből 1 fő polgármester és 6 fő képviselő. A képviselőtestület tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

4.§ (1) A képviselőtestület éves jóváhagyott munkaterv alapján legalább 6 alkalommal ülésezik. Az ülései számát – munkatervétől eltérően – szükség szerint növelheti.

(2) A rendes ülések időpontja a tárgyhónap harmadik keddje.

(3) Az ülések helye a Petőfi Sándor Művelődési Ház helyisége. A Képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen, kihelyezett ülést is tarthat. 

(4) A képviselő-testület rendes ülése szünetel július és augusztus hónapban.

(5) A Képviselő-testület szükség szerint, határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan, döntést igénylő téma tárgyalása esetén rendkívüli ülést tart.

5.§ (1) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
3. a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe kell venni:

1. a törvényben meghatározott önkormányzati feladat- és hatáskörre vonatkozó rendelkezéseket,
2. a települési képviselők, a nem települési képviselő bizottsági tagok, a településen működő gazdasági szervezetek, társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények vezetői javaslatait.

(3) A munkaterv tervezetének összeállításáról és a képviselő-testület elé történő terjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A munkatervbe felvett napirendi pontokról azok előadóit az előterjesztések időbeni elkészítése céljából értesíteni kell.Az értesítés megküldése a jegyző feladata.

(5)A képviselő-testület munkatervét a tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg.

(6)A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek.

4. Előterjesztések

6.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések két fő részből állnak:

a.)  tárgyi ismertetés,

b.)  határozati javaslat, vagy rendelet tervezet.

(2) A tárgyi ismertetés tartalmazza:

a.)  az előterjesztés tárgyát,

b.)  arra való utalást, hogy a képviselő-testület korábban foglalkozott-e az adott tárgykörrel, mikor és milyen eredménnyel,

c.)  a tárggyal kapcsolatos értékelést, elemzést, és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntésnél jelentőséggel bírnak,

d.)  az indoklását annak, hogy miért maradt el a határozati javaslat.

(3)A határozati javaslat tartalmazza:

a.)  a feladatokat előremutatóan meghatározó javaslatot, indokolás nélkül szabatosan és egyértelműen,

b.)  eltérő tartalom esetén a külön-külön megfogalmazott határozati javaslatot,

c.)  a feladattól és az előterjesztés jellegétől függően alternatív határozati javaslatot,

d.)  a határozat végrehajtásáért felelős szerv vagy személy megjelölését,

e.)  a rendelkezés végrehajtásának határidejét,

5. Az ülés összehívása és vezetése

7.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, tartós akadályoztatás és egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testületi ülések meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal azt kézhez kapják.

(3) A munkatervben nem tervezett ülésre a polgármester egyéni megkereséssel is összehívhatja az érdekelteket.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

a.)  az ülés helyét és időpontját,

b.)  javasolt napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

c.)  mellékletként – amennyiben írásos előterjesztés készült – annak teljes szövegét.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. azon szervek vezetőit, illetve személyeket, akiket a tárgyalt napirend érint.

8. § (1) A képviselő-testület ülése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban:Mötv.) meghatározott kivételekkel – nyilvános.

(2) Zárt ülés tartásának szükségességére az előterjesztőnek kell a figyelmet felhívni. Ennek elmaradása esetén ez a jegyző kötelessége.

9. § (1) Az ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében a polgármester köteles tájékoztatni a lakosságot a képviselőtestület ülésének összehívásáról.

(2) Az ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a polgármester a lakosságot a település honlapján, illetve a hirdetőtábláin elhelyezett hirdetményekkel, legkésőbb a testületi ülés napját megelőző 5 nappal korábban tájékoztatja.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, tartós akadályoztatás és egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés vezetésével kapcsolatos feladatok:

2. az ülés határozatképességének megállapítása,
3. határozatképesség esetén az ülés megnyitása,
4. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző testületi ülés óta végzett munkáról, aktuális feladatokról, az előző ülésen elhangzott közérdekű javaslatok nyomán tett intézkedésekről,
5. javaslattétel az ülés napirendjére,
6. kiegészítés kérése egyéb napirendi pont tárgyalására a képviselők részéről:
   • amennyiben a napirendi pontok kiegészítését a képviselő ¼-e, illetve a képviselőtestület bizottsága javasolja, a javaslatot fel kell venni az ülés napirendi pontjai közé,
   • amennyiben a kezdeményezés egyéni, és az előzőekben leírt támogatást nem bírja, a polgármester a képviselőtestület munkatervének ismeretében dönt, hogy mikor terjeszthető a napirend a testület elé,
7. napirendi pontonként a tárgyalás megnyitása, irányítása, lezárása, a vita tartalmának összefoglalása, a képviselő-testület határozatképességének figyelemmel kísérése,
8. napirendi pontonként a határozati javaslat szavazásra bocsátása, a határozat kihirdetése,
9. a helyi képviselők interpellációs és kérdezési jogának biztosítása,
10. az ülés zavartalan rendjének biztosítása,
11. az ülés berekesztése.

(3) A képviselő-testület rendelkezhet – egyszerű szótöbbséggel – valamely napirend sürgősséggel történő tárgyalásáról.

(4) A sürgősségi indítványként kezelt napirendet a képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

6. A tanácskozás rendje

11.§ (1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha a munkatervtől eltér.

(2) Bejelenti, amennyiben valamelyik napirendi ponthoz a képviselő-testület valamely bizottsága az ülés előtt jelzett észrevételt kíván tenni. Beszámol továbbá azokról a javaslatokról, amelyeket nem vett fel a napirendi tervezetbe.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjéről a képviselőtestület határoz.

(4) Amennyiben írásos előterjesztés készül, annak előadója – tekintettel arra, hogy az ülésen az előterjesztést nem ismerő választópolgárok is jelen vannak – ismerteti az előterjesztés rövid tartalmát.

(5)Amennyiben nem készült írásos előterjesztés, az előadó szabatosan, közérthetően ismerteti az előterjesztést.

(6) Az előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a vita előtt kell válaszolni.

12.§ (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A képviselő-testület a vita során – vita nélkül egyszerű szótöbbséggel – megadhatja a szót olyan személyeknek is, akiknek az ülésen tanácskozási joguk nincsen.

(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet, javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

13.§ (1) A tanácskozás során a polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének zavartalanságát, amely feladata ellátása érdekében:

a.)  figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b.)  rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c.)  ismételt rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, kivéve a települési képviselőt,

d.)  lehetőséget biztosít a személyes megjegyzésre annak, aki a vita során ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést el kívánja hárítani, vagy a félreértést eloszlatni.

9. Bejelentés, interpelláció

19.§ (1) A napirendek tárgyalása után a tisztségviselők, a képviselők és az ülés résztvevői bejelentést tehetnek.

(2) Amennyiben a bejelentés intézkedést igényel, annak megtörténtéről a polgármester, a képviselő-testület következő ülésén ad tájékoztatást.

20.§ (1) A települési képviselő kérdést, interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.

(2) Interpelláció: magyarázat kérése valamilyen a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó témában.

(3) A kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(4) Az interpellációra legkésőbb öt munkanapon belül kell válaszolni, amely válasz elfogadásáról, a képviselő-testület dönt. A megkérdezett válaszát, a soron következő testületi ülésen ismertetni kell.

10. Önkormányzati rendeletalkotás, rendeletek közzététele

21.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

   
1. a polgármester,
   
2. a képviselő,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. az aljegyző,
   
6. a civil szervezet képviselője.

(2) A rendelet-tervezet elkészítése során a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét éríntő rendelkezések elkészítésénél – elveket, szempontokat, irányelveket állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitaforumon kell megvitatni.

(3) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztésekor a polgármester vagy a jegyző köteles tájékoztatni a képviselő-testület tagjait a képviselő-testület által felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet megalkotása,véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény, illetve a jogszabályszerkesztésról szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) A rendelet módosítását követően a jogszabály egységes szerkezetbe foglalását el kell végezni.

22.§ (1) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletekről és a lakosság széles körét érintő határozatokról, a lakosság tudomást szerezzen.

(2) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján is.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja, a hirdetőtáblára történő kifüggesztés dátuma.

(4) A jegyző köteles gondoskodni:

1. a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,
2. a rendeletek hatályosságáról,
3. a rendeletek nyilvántartásáról.

11. Önkormányzati határozat

23.§ (1) A képviselő-testület alakszerű határozattal hoz döntést.

(2) Az alakszerű önkormányzati  határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(3) Az önkormányzati határozat tartalmazza:

1. a határozatot hozó teljes megjelölését,
2. a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a
3. határozat meghozatalának idejét (év, zárójelben: hó, nap)
4. az ”önkormányzati” kifejezést,
5. a ”határozata” kifejezést,
6. a határozat szövegét,
7. a határozat végén, új sorban a végrehajtásért felelős megjelölését,
8. a határozat szövegének végén új sorban a végrehajtás határidejének megjelölését.

(4) A határozati javaslatok jelőlése:

”Pér Község Önkormányzata Képviselő-testületének

........../..........(év) (meghozatalának napja )önkormányzati határozata

25.§ (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát, annak mellékleteivel együtt a jegyző kezeli.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

1. a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót,
2. az előterjesztéseket,
3. rendelet, valamint a határozattervezetek egy-egy példányát,
4. az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,
5. sürgösségi indítványok szövegét és indokolását,
6. jelenléti ívet.

(3) A jegyző köteles gondoskodni a jegyzőkönyv elektronikus változatban történő archiválásáról is.

26.§ (1) A jegyzőkönyvet évenként be kell köttetni, és irattárba helyezni.

(2) A jegyzőkönyveket egész év során a jegyzői iroda szekrényében kell tárolni, hogy az állampolgárok rendelkezésére álljon, és abba – a zárt ülés kivételével – betekinthessenek.

27.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

13. Az önkormányzat döntéseinek végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése

28.§ (1) A tisztségviselők – akár a határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten – felelősek a feladatkörüket érintő döntések eredményes végrehajtásáért.

(2) A döntések végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szervezet közreműködését igénylő döntések végrehajtásának tervszerű ütemezéséről, megszervezi a végrehajtás ellenőrzésében a bizottságok közreműködését.

29.§ (1) Amennyiben az önkormányzat döntése olyan folyamatosan ellátandó feladat ellátására irányul, amelyben a végrehajtási határidő megjelölése is folyamatos, a polgármester a határozatban megjelölt időközökben számol be a végrehajtás ellátásáról.

(2) Azon esetekben, amikor az önkormányzat döntését a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a testületet a mulasztó felelősségre vonásáról is tájékoztatni kell.

(3) Ha a felelősségre vonás a képviselő-testület hatásköre, erre nézve javaslatot kell adni a beszámolóban.

(4) Amennyiben az önkormányzati döntés végrehajtásáért felelős a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a polgármestertől köteles kérni.

(5) A polgármester, illetve felhatalmazása alapján a jegyző a végrehajtást akadályozó körülmény elhárítására köteles.

14. Lakossági forumok rendje

30.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontja, a munkatervben nyer megállapítást, előkészítése, összehívása és vezetése a polgármester feladata.

(3) A közmeghallgatás célja, a lakosság véleményének megismerése, a közösségi jellegű problémák megismerése, így az eseményre a képviselő-testület külön előterjesztést nem készít.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztató jellegű gondolatébresztője után a választópolgárok hozzászólhatnak.

(5) A közmeghallgatáson a helyi képviselők jelen vannak, így az elhangzott közérdekű javaslatokról azonnal dönthetnek.

(6) Amennyiben az azonnali döntés lehetősége kizárt, a javaslatot – esetleges bizottsági előkészítés után – a soron következő ülésén napirendre tűzi a testület.

31.§ (1) A lakosság a társadalmi szervezetek tájékoztatása érdekében szükség szerint, előre meghirdetett időpontban falugyűlést kell tartani.

(2) A falugyűlést a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(3) A képviselő-testület köteles összehívni a falugyűlést, a testületi tagok több mint felének, valamint a választópolgárok több mint 10%-ának kezdeményezésére.

(5) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, elkészítése a jegyző feladata.

15. A Képviselő-testület feladat és hatásköre

32.§ (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatai és hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja a civil szervezetek, egyesületek működését.

33.§ (1) A Képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő – munkaterv szerinti – rendes testületi ülésen írásban beszámolnak.

(3) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

16. A polgármester

34.§ (1) A polgármester jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására az Mötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester az önkormányzat törvényes képviselője, aki a képviselői jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát.    

(4) A főállású polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Pénzügyi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

17. Az alpolgármester

35.§ (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ.

(2 ) Az alpolgármester tárasdalmi megbízatásban tölti be a tisztséget.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

18. A jegyző, aljegyző

36.§ (1) A jegyző kinevezésére és a hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőire az Mötv., illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alakalmazni.

(2) A jegyző:

1. rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásáról,
2. a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
3. szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységét,
4. évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról,
5. gondoskodik arról, hogy a Közös Önkormányzati Hivatalban az információ-áramlás megfelelő legyen.

(3) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

37.§ (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, valamint ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző és az aljegyző feladatainak részletezését a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmazza

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a székhely településen az Igazgatási előadó I, a közös hivatal kirendeltségén az Igazgatási előadó III. gondoskodik.

21. A Közös Önkormányzati Hivatal

42.§ (1) Pér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Mezőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt hoz létre Péri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A közös hivatal müködésének részletes szabályait a jegyző által elkészített és a polgármester által a képviselő-testület elé beterjesztett Péri Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely jelen rendelet 5. számú függelékét képezi.

IV. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

22. Az önkormányzat vagyona

43.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Mötv., valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselőtestület a vagyonról folyamatosan elszámol.

23. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása

44.§ (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(3) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, és helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

1. számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,
2. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítés alternatíváit,
3. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja meg a képviselőtestület.

(5) A költségvetés tervezetében először a törvények által előírt kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, ezután történhet az önként vállalt feladatok számbavétele.

(6) Pér Községi Önkormányzat által használt szakfeladatok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

24. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A pénzügyi bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére.

(3) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

46.§ (1) Jelen rendelet  2013 október 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pér Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pér Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011.(IV.20.) Önkormányzati rendelete.