1. § E rendelet célja Pér község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) A rendelet hatálya Pér Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait Pér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2004.(VII.22.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban HÉSZ), valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A védetté nyilvánított épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A telepítésre javasolt növényzet listáját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) A műemlékek listáját a rendelet 2. függeléke tartalmazza

(6) A műemlék környezet listáját a rendelet 3. függeléke tartalmazza

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

5. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános.

7. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekere terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

9. § (1) Pér település településképi szempontból meghatározó területei az 2 számú melléklet szerinti

10. § A kerítés anyaga nem lehet fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő.

11. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen

(3) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet nagyobb.

(4) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni.

12. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Tetőfelületen - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cégért, cégtáblát, cégfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezendő berendezés számában, az elhelyezési magasság, betűnagyság, színvilág tekintetében illeszkedjen az épület homlokzati kialakításához (homlokzat tagolás, nyílászárók kiosztása). Mérete nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, fényfelirat, futófény nem alkalmazható.

(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.

(5) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(6) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

13. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

14. § Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

15. § (1) Kerítés egyéb övezeti előírás hiányában közterület határán 150-180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát és áttörtségét a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek legalább 70 %-ban áttörtnek kell lennie. A lábazat magassága max. 60 cm lehet.

(2) Tömör kerítés, kapu csak lakóterületen építhető, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

16. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növények listáját a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) Saroktelek esetén a takaró növényzetet úgy kell telepíteni, hogy az ne zavarja a kilátást a járművel közlekedők számára.

17. § Közterületen faültetéshez, járda, gépkocsibehajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

18. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell elhelyezni.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 m-es körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozások alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható

19. § (1) Új lakó funkciójú építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.

(2) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető.

(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető

(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

(6) Garázs közterületről felől közvetlenül a történeti településrészen és a családiházas területen nem nyitható, kivéve,

(7) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

20. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(2) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

21. § (1) Pér szabályozási terve szerinti kertgazdálkodási területen az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni.

(2) Kertgazdálkodási területen az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek. Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek. A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra.

(3) Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet. Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.

(4) Kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.

22. § Az üdülő területen elhelyezendő épületek kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj és a település építészeti hagyományainak.

23. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

24. § Helyi védelem alatt álló épületet bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

25. § (1) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

26. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését és az épület teljes körű dokumentálását követően kerülhet sor.

27. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

28. § Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

29. § Védett fát kivágni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. Kivágás esetén kivágott fafajú új fával pótolni kell.

30. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, hírközlési torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény víztornyon elhelyezhető.

31. § Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

32. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

33. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (1) – (2) bekezdésében, az Rr-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

34. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(2) Az utasvárók felületén reklámot közzétenni nem lehet.

(3) Reklámtartó berendezés, reklám funkcionális célú utcabútoron nem helyezhető el.

35. § (1) Hirdetési célú berendezés felületének 50 %-át közérdekű, közcélú információ céljára kell hasznosítani.

(2) Hirdetési célú berendezések egymástól mért távolsága legalább 200 méter legyen.

(3) A berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett változásokat a feliraton a változást követő 8 napon belül módosítani kell.

(4) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, megszűnése esetén teljes eltávolításáról.

36. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen csak:

(2) Mozgatható hirdetőberendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

37. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

(2) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező: a településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlanon történő, lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethatálya alá tartozó építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén; amennyiben az új lakóépület építésére irányul.

(3) A szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció utcaképi fotómontázzsal vagy látványtervvel kiegészített vázlatterv szintű dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

38. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, fotómontázs vagy látványterv. továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(3) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

41. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényessége a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 1 év.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

42. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

43. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

44. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti. A jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

45. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértő magatartás súlyát, gyakoriságát.

46. § (1) A helyi védelem alatt álló építmény tulajdonosának, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok esetén a külső homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható.

(2) A védett épületre adható támogatás mértéke a homlokzat, tető, kerítés, kapu felújítási költségeinek maximum 20 %-a.

(3) A támogatás forrása a képviselő-testület által az éves költségvetésben erre a célra elkülönített összeg.

(4) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(5) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

47. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép életbe.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 7. § (3), (6) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 15. § (3) d) e) pontja, (5) bekezdése, 31. § (4) c) pontja, d) pontjában a Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet szövegrész, 32. § (3) pontja.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.