1. § E rendelet célja Pér község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) A rendelet hatálya Pér Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait Pér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2004.(VII.22.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban HÉSZ), valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A védetté nyilvánított épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)¹ A telepítésre javasolt növényzet listáját a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5)²

(6)³

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

5. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános.

7. § (1)⁴ A helyi területi védelem a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban Tr.) 33. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2)⁵ A helyi egyedi védelem a Tr. 33. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

9. § (1) Pér település településképi szempontból meghatározó területei az 2 számú melléklet szerinti

10. § A kerítés anyaga nem lehet fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő.

11. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen

(3) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet nagyobb.

(4) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni.

12. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Tetőfelületen - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cégért, cégtáblát, cégfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezendő berendezés számában, az elhelyezési magasság, betűnagyság, színvilág tekintetében illeszkedjen az épület homlokzati kialakításához (homlokzat tagolás, nyílászárók kiosztása). Mérete nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, fényfelirat, futófény nem alkalmazható.

(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.

(5) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(6) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

13. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

14. § Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

15. § (1)⁶ A kerítés magasságát és áttörtségét a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Közterület felé gazdasági terület kivételével tömör kerítés nem építhető.

(2)⁷

16. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növények listáját a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) Saroktelek esetén a takaró növényzetet úgy kell telepíteni, hogy az ne zavarja a kilátást a járművel közlekedők számára.

17. § Közterületen faültetéshez, járda, gépkocsibehajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

18. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell elhelyezni.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 m-es körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozások alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható

19. § (1)⁸ Új lakó funkciójú építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.

(2) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető.

(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető

(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(5)⁹

(6) Garázs közterületről felől közvetlenül a történeti településrészen és a családiházas területen nem nyitható, kivéve,

(7) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

20. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(2) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(3)¹⁰

(4)¹¹ Teljes tömegében lapostetős fő funkciójú épület lakóterületen nem építhető. Az épület bruttó alapterülete legalább 60 %-át magastetősen kell kialakítani.

(5)¹² Lakóépületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 30 foknál nem lehet kisebb.

(6)¹³ Mobilház, rönkház, jurta, homlokzati felületképzés és magastető nélküli konténerház főfunkciójú épületként nem építhető.

(7)¹⁴ Az építési helyen belül, közterületről látható helyen elhelyezett fő funkciót kiegészítő (mellék)épületek, építmények anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől. Fém hullámlemez szerkezetű tároló épület építési helyen belül csak a főfunkciójú épület mögött, közterületről nem láthatóan helyezhető el.

(8)¹⁵ Több rendeltetési egységet tartalmazó épület részben vagy egészben történő felújítása, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület teljes homlokzatának harmonikus megjelenését nem eredményező, és a településképbe nem illeszkedő anyaghasználat alkalmazása.

21. § (1) Pér szabályozási terve szerinti kertgazdálkodási területen az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni.

(2) Kertgazdálkodási területen az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek. Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek. A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra.

(3) Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet. Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.

(4) Kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.

22. § Az üdülő területen elhelyezendő épületek kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj és a település építészeti hagyományainak.

23. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

24. § Helyi védelem alatt álló épületet bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

25. § (1) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

26. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését és az épület teljes körű dokumentálását követően kerülhet sor.

27. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

28. § Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

29. § Védett fát kivágni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. Kivágás esetén kivágott fafajú új fával pótolni kell.

30. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, hírközlési torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény víztornyon elhelyezhető.

31. § Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási, távközlési, kábel TV hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

32. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

37. § (1)¹⁸ A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(2)¹⁹ Javasolt településképi konzultáció kérése a tervezett építési tevékenység megkezdését, valamint a kötelező településképi véleményezési vagy bejelentési eljárást megelőzően.

(3) A szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció utcaképi fotómontázzsal vagy látványtervvel kiegészített vázlatterv szintű dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

38. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

38/A. §²⁰ (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024.(IX.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) 16-17. §-ban meghatározott esetekben, a 29. § szerinti összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési eljárási szakaszában, a 42. § szerinti fennmaradási engedélyezési eljárás esetén.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatáshoz a kérelmezőnek a Tr. 45. § (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt és a 3. melléklet szerinti kérelmet kell a polgármesterhez benyújtani. A dokumentáció tartalmára a Kr. 1. melléklete az irányadó. A dokumentáció része a településképi illeszkedést bemutató utcakép vagy fotómontázs vagy látványterv.

38/B. §²¹ (1) A polgármester a véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza és a Tr. 45. §-ban meghatározottak szerint a településképi véleményezési eljárásban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(2) A településképi véleményezési eljárás során a Tr. 44. § (3) bekezdésében foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

(3) A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.

(5) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(2)²⁶ A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez a Tr. 46. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció része a településképi illeszkedést bemutató utcakép vagy fotómontázs vagy látványterv.

(3)²⁷ Rendeltetésmód-változással kapcsolatos bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a rendezési tervben foglalt előírásoknak.

(4)²⁸ Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti esetben a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e ezen rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe.

(5)²⁹ A dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester az eljárást megszünteti.

(6)³⁰ Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Tr. szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(7)³¹ Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, fotómontázs vagy látványterv. továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(3) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

41. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényessége a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 1 év.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

42. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

43. §³² A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le,

44. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti. A jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

45. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

(2)³³ A polgármester 200.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértő magatartás súlyát, gyakoriságát.

46. § (1) A helyi védelem alatt álló építmény tulajdonosának, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok esetén a külső homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható.

(2) A védett épületre adható támogatás mértéke a homlokzat, tető, kerítés, kapu felújítási költségeinek maximum 20 %-a.

(3) A támogatás forrása a képviselő-testület által az éves költségvetésben erre a célra elkülönített összeg.

(4) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(5) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

47. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép életbe.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 7. § (3), (6) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 15. § (3) d) e) pontja, (5) bekezdése, 31. § (4) c) pontja, d) pontjában a Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet szövegrész, 32. § (3) pontja.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.