Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A.§. (1) bekezdésének e.) pontja felhatalmazása, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 18.§. (1) bekezdése alapján, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:

BEVEZETŐ RÉSZ

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

1. §

Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

2. Az önkormányzat címere: Háromszögű pajzs kék és zöld mezőre vágva, a zöld mezejébe hajló arany sátorral. A kék mezőben jobb felé fordult ezüst kardot lendítő zöld ruhás levágott kar utal a település múltjában élő besenyő vonatkozásokra és a törökkel szembeni vitézkedés emlékére. A kék szín jelképezi a községnek a Rába folyóhoz való kötődését, amely a falu nevében is szerepel. A pajzs zöld mezejében jobb oldalt arany színű ekevas, bal oldalt ugyanilyen színű csoroszlya, az arany sátorban cölöphelyen lebegő zöld búzakalász a mezőgazdaság múlt és jelenbéli atributumai tükrözik a település jellegét. A címer alatt félkör-ívben a község elnevezése: „RÁBAPATONA” szerepel.

3. Az önkormányzat zászlaja: Fehér, téglalap alakú, arany szegéllyel. Méretarányai: 1,5: l. A bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig kék – zöld – arany színű sáv, a címer három alapszíne, átlósan szeli át. A zászló közepén a község címere álló helyzetben, a háromszínű sávon helyezkedik el, függetlenül a zászló vízszintes vagy függőleges helyzetétől.

4. Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

2. §

1. Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a település címere, amelyet a Rábapatona Község Önkormányzata felirat kör alakban vesz körül.
   

2. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken, 
   

2. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint

3. olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.

3. A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• Rábapatona Község Önkormányzatának Polgármestere
  
• Rábapatona Község Önkormányzatának Jegyzője
  

3. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének használata rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. §

1. Az önkormányzat hivatalos lapja: Rábapatona Község Önkormányzatának Tájékoztatója.
   

2. Felelős kiadója a jegyző. A jegyzőt munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.

3. Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévenként.  

4. Az önkormányzat hivatalos lapjára a

   1. a képviselő testület,
      

b.) a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint a

c.)  község minden családja térítésmentesen jogosult.

5. Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

   1. a képviselő-testület rendeleteit
      

   2. a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

   3. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

   4. a fontosabb társadalmi eseményeket;

6. Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és két évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Két példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.
   

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

6. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
   

Rábapatona Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye: 9142 Rábapatona, Kossuth utca l8.
   

3. Az önkormányzat illetékessége: Rábapatona Község közigazgatási területére terjed ki.

4. Az önkormányzat jogi személy.

5. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

6. A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
   

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

7. §

Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

8. §

Rábapatona Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

9. §

(1) A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, a Mötv. 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.

2.  A helyi önkormányzat a gazdasági vállalkozásban történő részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet Pénzügyi Bizottsága közreműködésével.
   

10. § 

11. §

1. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik
   1. a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
      
   2. a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
   3. a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
   4. a környező kistérségi társulásokkal,
      
   5. a környező települési önkormányzatokkal.

2. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.

3. A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
   

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA

​Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.

(2)

(3) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.

13. §

1. Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
   

2. Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
   

14. §

Az önkormányzat képviselő testületének önként vállalt feladatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

15. §

(1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Mötv. 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.

(2) A Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.

(3)-(5)

16. §

1. Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
   

2. Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

3. A polgármester vagy a Képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a Képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
   

17. §

1. Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
   

2. A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
   

18. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

19. §

A települési képviselőket az Ötv.-ben, a Mötv.-ben, a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. tv-ben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.

20. §

A települési képviselő a öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

21. §

A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.

A képviselő jogállása

22. §

1. A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Mötv. 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
2. A képviselő a Mötv. 32-34. . §-ában foglaltakon túl köteles:
   
   1. Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik;
   2. A Képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.
   3. mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.
   4. Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;
   5. A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;
   6. Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget;
   7. A Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

23. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
   

A képviselő-testületi ülés összehívása

24. §

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart.
   

2. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.

3. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

4. Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.
   

25. §

1. A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.

2.  Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
   

3. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

   1. a képviselőket;
      

   2. a polgármesteri szakértőt;

   3. a bizottságok nem képviselő tagjait;

   4. a jegyzőt;

   5. az illetékes országgyűlési képviselőt;
      

   6. a civil szervezetek képviselőit,

   7. az önkormányzati intézmények vezetőt;

   8. a nemzeti és etnikai kisebbség nem képviselő-testületi tag helyi szószólóját;

   9. a polgármesteri hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
      

   10. a helyi pártok képviselőit,

   11. az egyházak képviselőit,

   12. akit a polgármester megjelöl.

4. A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
   

5. Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a polgármesteri szakértőt
   
2. a bizottságok nem képviselő tagjait;
3. a jegyzőt;
4. az illetékes országgyűlési képviselőt;
5. a civil szervezetek képviselőit; (A civil szervezetek felsorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza)
6. akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
7. az önkormányzati intézmények vezetőit,
8. a részvételi szándékát jelző helyi pártok képviselőit.
   

26. §

1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

2. Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 26. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, email, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

3. A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.

4. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:

1. a polgármester,

2. a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,

3. a Képviselő-testület bármely bizottsága,

4. a kormányhivatal vezetője, a Mötv. 44. §-a szerinti indítványára,

5. 
   

5. A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

6. A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.

27. §

A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.

A Képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések

28. §

1. Az alakuló ülést a választás napjától számított 15 napon belül a polgármester hívja össze.

2. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
   

3. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.

4. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Mötv. 1. sz mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.

(5) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Mötv. 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.

6. A Képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.    
   

Ciklusprogram és munkaterv

29. §

1. Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

2. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé való terjesztéséről a polgármester gondoskodik az alakuló ülését követő hat hónapon belül.

4. A ciklusprogramot a képviselő-testület határozattal fogadja el

30. §

1. A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, éves időtartamra jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
   

2. a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

3. a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

4. a napirendi pont anyagát véleményező bizottságok megjelölését.

3. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
   

4. A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:

1. a települési képviselők,
   

2. az alpolgármester;

3. a jegyző;

4. a polgármesteri szakértő

5. a Képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői;

6. a település önszerveződő közösségei;

7. az önkormányzat intézményeinek vezetői;

8. a többcélú kistérség elnöke.

5. A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
   

6. A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
   

1. az önkormányzati képviselőknek;
   
2. a polgármesteri szakértőnek;
3. a bizottságok nem képviselő tagjainak;
4. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
5. az önkormányzat intézményvezetőinek.
   

31. §

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és meg kell küldeni a Községi Könyvtárnak.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

32. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
   

(2) A képviselő-testület

1. zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
   
2. zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
   

(3) Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.

4. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
   

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

33. §

1. A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

2. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.

3. Az ülésvezető feladatai:
   1. Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
   2. Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
   3. 
      
   4. Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
   5. Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
   6. Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
   7. Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
   8. A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
   9. Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
   10. A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
   11. Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
   12. Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
   13. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel.

Napirend előtti témák és a napirend

34. §

1. A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.

2. Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.

3. A napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:

   1. a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
      

   2. beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,

   3. ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.

4. A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
   

35. §

1. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

2. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
   

3. A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot. (pótnapirend) Pótnapirendnek a tárgysorozatba való  felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 36. § (4)-(5)-(6) bekezdésében előírt feltételeknek.
   

Az előterjesztés

36. §

1. Előterjesztésnek minősül:

   1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a Képviselő-testület döntését igényli;
      

   2. a Képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,

   3. elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.

2. Előterjesztés benyújtására jogosult:

1. a polgármester;
   

2. az alpolgármester,

3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke

4. a képviselő-testület tagja;

5. a jegyző.
   

6. aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel

3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
   

4. Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
   

5. Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
   

6. Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

1. Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab)  a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac)  az előkészítésben résztvevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

2. Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A sürgősségi indítvány

37. §

1. A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
   

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

   1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
      

   2. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
      

      • a polgármester,

      • az alpolgármester,

      • a témakör szerint illetékes bizottság elnöke

      • a képviselő-testület tagja,

      • a jegyző.

   3. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

   4. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

3. Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.
   

A tanácskozás rendje

38. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

2. Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
      

   2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;

   3. ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.

   4. kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként  akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.

3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

4. A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a Képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
   

5. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
   

6. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
   

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

39.§

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.  Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

40. §

1. Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
   

2. Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
   

41. §

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

2. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
   

3. A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.

4. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
   

42. §

1. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.

2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 4 képviselő- jelen van az ülésen.

3. Amennyiben a Képviselő-testület az ülés megkezdésének időpontjában –a szabályszerűen kiküldött meghívó ellenére- nem határozatképes, a polgármester a kitűzött időponthoz képest 30 percre felfüggeszti az ülést. Amennyiben 30 percen belül határozatképessé válik a testület a kitűzött napirendek szerint megtartja rendes ülését. Ellenkező esetben 8 napon belül újabb ülés összehívása iránt intézkedhet a polgármester, illetve amennyiben a soron következő ülés 15 napon belül esedékes, úgy a határozatképtelen testületi ülés napirendjeit azon az ülésen tűzheti napirendre.  

4. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

5. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 5 fő - képviselő-testületi tag „igen” szavazata – szükséges:
   1. a Mötv.-ben minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
   2. képviselő-testületi tag kizárásához,
   3. a ciklusprogram elfogadásához,
   4. az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához.
   5. hitel felvétel esetében.

43. §

1. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

2. Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.
   

3. Név szerinti szavazást kell tartani:
   

a) a Mötv. rendelkezése alapján,

2. hitel felvétele esetében,
   

3. a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.  
   

4. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

5. A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
   

44. §

1. A Képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában hozzátartozónak minősül: egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, testvér, házastárs, élettárs.

2. A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

3. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

4. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.

45. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.
   

2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

   • a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
     

   • a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

a szavazás során felmerült körülményeket

46. §

1. A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
   

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.

2. A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
   

3. A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

4. A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
   

Kérdés és interpelláció

47. §

1. A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
   

2. A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
   

48. §

1. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
   

2. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

3. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.
   

49. §

1. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően

1. a polgármesterhez,
   
2. az alpolgármesterhez,
   
3. a bizottságok elnökeihez valamint
4. a jegyzőhöz

önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.

2. Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.
   

3. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
   

4. A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
   

5. A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a Képviselő-testület.
   

50. §

A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

51. §

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

52. §

1. Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
   1. a képviselő-testület tagja;
      
   2. az önkormányzat bizottságai;
   3. a polgármester, az alpolgármester;
   4. a jegyző;
   5. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői
   6. a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke.

2. A Képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.

3. Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.
   

4. A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
   

1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
   

2. a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.

3. A tervezetet megvitatás céljából a rendelet tárgya szerinti bizottság elé kell terjeszteni, Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

4. A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

5. A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

6. a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

5. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá

6. A Képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
   

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

53. §

1. Az önkormányzat rendeleteit annak jóváhagyása után a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

2. A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.

3. A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.

4. A  jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.

5. Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni. 

A jegyzőkönyv

54. §

1. A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

   1. az ülés helyét és időpontját,

   2. az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,

   3. az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,

   4. az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,

   5. a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,

   6. a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,

   7. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

   8. az ülés bezárásának időpontját,

   9. a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását

   10. a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.
       

 1.a.   A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.

2. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

3. A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

4. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

1. a jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példáyban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - olyan módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

2. a jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást köveető sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.

3. a jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.

4. egy példányát a település honlapján megjeleníti,

5. a jegyzőkönyvről egy másolati példányt a Községi Könyvtárnak kell megküldeni.

6. a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző,

7. a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba - azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett. 

6. A választópolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

VI. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

55. §

1. A képviselő-testület a Mötv.-ben foglalt eseteken túlmenően kötelezően nem ír ki helyi népszavazást.

2. A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Közmeghallgatás

56. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

   1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

2. a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

3. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.

57. §

1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

2. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
   

3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.
   

A polgári gyűlés

58. §

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgári gyűlést hívhat össze.
   

2. A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, illetőleg az önkormányzat honlapján közölt hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább l0 nappal a rendezvény kitűzött időpontja előtt.

3. A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait.

4. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.  
   

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

59. §

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
   

3. A polgármester illetményére az alakuló ülésen, majd annak emelésére, valamint a jutalmazására az Ügyrendi Bizottság -a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság egyetértésével- tesz javaslatot.
   

60. §

1. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

   1. segíti a képviselő-testület és a bizottságok tagjainak a munkáját;

   2. szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

   3. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.

2. A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettséggel;
2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
3. véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
4. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
5. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
6. irányítja és intézi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak ügyeit;
7. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát;
8. együttműködik a társadalmi szervezettekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel;
9. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

3. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását;

2. segíti a bizottságok tevékenyégét.

4. A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;

4. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a  polgármesteri hivatal keretében nem köztisztviselőként alkalmazott munkavállalók tekintetében.

5.

6. A polgármester a polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.

61. §

1. A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

2. A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek illetve akadályoztatásnak.

3. A polgármester tartós távollétének illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes.

4. A polgármester (3) bekezdésben meghatározott tartós távolléte esetén a polgármestert –helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti.

Az alpolgármester

62. §

1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül – egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 

63. §

1. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:

   1. a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

   2. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

   3. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

   4. a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

2. Az alpolgármester minden páros hónap (február, április, június, augusztus, október, december) első szerdáján, 17,00 -18,00 óráig, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában fogadóórát tart. Az állampolgárok ezen időpontban közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdésekkel

A jegyző

64. §

A polgármester nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

65. §

1. A jegyző a Mötv-ben meghatározott feladatain túlmenően:

   1. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;

   2. szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;

   3. ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

   4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

   5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

   6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

   7. gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;

   8. egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit

   9. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

   10. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.

3. A jegyző a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.

4. A jegyzőt - tartós akadályoztatása esetén – a polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa helyettesíti. E munkatárs az igazgatási főelőadó-anyakönyvvezető beosztásban dolgozó hivatali tisztviselő.
   

A polgármesteri szakértő

66. §

1. A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - községpolitikai vagy más szakértelem igénybevétele céljából -polgármesteri szakértő alkalmazható.

2. A polgármesteri szakértőt a polgármester bízza meg, megbízási szerződés alapján, ingyenes szakértői tevékenységgel, díjazás nélkül.

3. A polgármesteri szakértő tanácsadói feladatokat láthat el, a polgármester közvetlen irányítása mellett. A polgármesteri szakértő a polgármester irataiba betekinthet, meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

4. A polgármesteri szakértő tevékenysége felett a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol. A polgármesteri szakértő tevékenysége nem érintheti az alpolgármester feladat és hatásköreinek gyakorlását.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

67. §

1. A képviselő-testület az általa létrehozott Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát külön határozatban hagyja jóvá. [SZMSZ 4. sz. függeléke]

2. A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Rábapatonai Polgármesteri Hivatal.

3. A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

.

68. §

1. A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.

2. A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett  előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

3. A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:

1. általános igazgatás;
2. gyámügy, szociális ügyek, ipar, kereskedelem;
3. gazdálkodás;
4. pénzügy;
5. adóügy;
6. közlekedési, egyéb műszaki és kommunális ügyek.

4. A polgármesteri hivatal munkarendje:

• hétfői munkanapon:                       7.30 – 15.30 óráig,

• keddi munkanapon:                       7.30 – 15.30 óráig,

• szerdai munkanapon:                    7.30 – 18.00 óráig,

• csütörtöki munkanapon:                7.30 – 15.30 óráig,

• pénteki  munkanapon:                   7.30 – 13.00 óráig.

5. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfői munkanapon:                       8.00 – 15.00 óráig

keddi munkanapon:                       8.00 – 15.00 óráig,

szerdai munkanapon:                    8.00 – 18.00 óráig,

csütörtöki munkanapon:                 8.00.- 15.00 óráig

pénteki munkanapon:                     8.00 – 12.00 óráig

6. Az egyes munkanapoknak jogszabály rendelkezésén alapuló áthelyezése esetén az eredeti munkanapra szóló munka, illetve ügyfélfogadási rend az érvényes.

69. §

A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

70. §

1. A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

2. A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll

71. §

1. A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: PH. SZMSZ.) előírásai szerint működik, amely a hivatal feladatait, működési rendjét, továbbá az alkalmazásában álló munkavállalók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. A PH. SZMSZ. jelen rendelet 5. számú függelékét képezi.

2. A PH. SZMSZ. naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik

72. §

A képviselő testület aljegyzőt nem nevez ki.

IX. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

73. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

2. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

   1. Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság, létszáma:      7 fő;

   2. Szociálpolitikai Bizottság, létszáma:                              5 fő;

   3. Ügyrendi Bizottság, létszáma:                                       5 fő.

3. Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

4. A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nem csak lemondás esetén.

5. A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ. 3. számú függeléke tartalmazza.

6. A bizottságok által ellátandó feladatok és hatáskörök részletes felsorolását az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

74. §

1. A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

2. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

3. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik

75. §

1. A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
   

2. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

3. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható
   

A bizottságok működése

76. §

1. A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

2. A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendet készíthet– a Mötv. és az SZMSZ keretei között – amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.
   

3. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez

4. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
   

77. §

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
   

2. A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

3. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

4. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.

5. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az SZMSZ. 25. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

6. A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
   

78. §

1. A bizottság üléseiről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke , egy tagja és a jegyző írja alá.

2. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

3. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

4. A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

5. A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

X. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

79. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál

80. §

1. A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

2. A társulás célja és rendeltetése:

   1. tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

   2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

   3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

3. A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.

4. A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:

1. a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozásai;

2. testületi ülések együttes tartása;

3. közös bizottságok szervezése;

d. képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

81. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
      
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
   3. azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni

2. Az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében részt vesz különböző gazdasági vállalkozásokban.

3. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
   

Az önkormányzat költségvetése

82. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

1. Az első fordulóban történik –lehetőség szerint közmeghallgatást követően- a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
   

   • a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
     

   • a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltárása,

   • az igények és célkitűzések egyeztetése a lehetőségekkel,

   • a feladatvállalás sorrendjének meghatározása ,
     

   • a döntések várható hatásainak előzetes felmérése.

2. A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé. Tartalmára és szerkezetére és az előterjesztés módjára a Mötv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban: Áht.), annak végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) rendelkezései az irányadók
   

3. A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik.
   

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

83. §

1. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.
   

2. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
   1. a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
      
   2. a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
      
   3. az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;
      

84. §

1. Az önkormányzat által létesített és fenntartott részben önállóan gazdálkodó intézmények az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételeikkel szabadon rendelkeznek, azokat - alapfeladataik sérelme nélkül – kizárólag dologi kiadásaikra használhatják fel. 
   

2. A polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztáraikban kezelt készpénz ellátmányból a Pénzkezelési Szabályzat szerint teljesítik.

3. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
   

85. §

1. Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

2. Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.

3. Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

86. §

1. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a Mötv. által meghatározott kereteken túlmenően a Pénzügyi Bizottság, illetőleg – amennyiben ezt jogszabály előírja - a képviselő testület által megbízott külső szakértő látja el. Az ellenőrzési feladat társulás keletében is elvégezhető.

2. A polgármesteri hivatal és a saját intézmények belső pénzügyi ellenőrzése a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok előírásai szerint történi

Felterjesztési jog

87. §

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon, 2011. április 1-jén lép hatályba.
   
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

   • a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007.(I.25.) önkormányzati rendelete, és az azt módosító

   • 20/2007.(IX.13.) ÖK. rendelet,

   • 17/2008.(XI.26.) ÖK.  rendelet,

   • 11/2009.(X.15.) ÖK. Rendelet, valamint a

   • 10/2010.(X.11.) ÖK. Rendelet.

3. Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 53. § (1) bekezdésében meghatározott módon a jegyző gondoskodik.