Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, a jogszabályban foglalt véleményező hatóságok megkeresésével és véleményének figyelembe vételével a településkép védelméről szóló 15/2017. (XII.14.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1. §

A településkép védelméről szóló 15/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Alaprendelet) 14. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„14.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:

1. A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem változtatható.

2. Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

3. A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (2-4 méteres) előkerttel.

4. Az előkert az utcában jellemző méretű legyen. Az utcában jellemző méret a szomszédos 3-3 épület előkertjének átlaga. Az átlagtól eltérni +/- 1,0 méterrel lehet.

5. Épületet elhelyezni csak úgy lehet, hogy a kialakuló előkert max. 5 méter legyen.

6. A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.

7. A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.

8. A területen csak - a településképet meghatározó, jellemző – épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.

9. A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

10. Kerítés csak telekhatáron építhető.

11. Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.

12. Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

13. Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

14. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

15.  Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a   4. sz. melléklete tartalmazza.

16. A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

17. A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

18. A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

19. Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

20. Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.

21. Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők.

22. A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

23. Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió illetve a vízpartok közelében fűz.

24. Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.”

2. §

Az Alaprendelet 15. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„15.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes – történeti településrész területére:

1. Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.

2. Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

3. Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Alacsony hajlásszögű tetőidom esetében a tető héjazatként megengedett a fémlemezfedés is.

4. Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

5. A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.

6. Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

7. Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.

8. Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.

9. A homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

10. Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

11. Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

12. A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.

13. A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

14. A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.

15. Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

16. Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.”

3. §

Az Alaprendelet 17. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.”

Záró rendelkezések

4. §

(1)    Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)    E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(3) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.