A 2011. január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a szerint:

17. §. (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabályban feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait

ab.) környezeti és egészségi következményeit,

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b.) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c.) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő–testületének a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét módosító rendelet-tervezetében (továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők:

E körben a Jat szerint „különösen” a következő kategóriákat kell vizsgálni.

aa.) A tervezet társadalmi hatásai: Rábapatona Község Önkormányzata esetében a közigazgatási területhez tartozó gazdasági szereplők, gazdasági társaságok vonatkozásában jelentősen csökken az adóteher, mivel a módosítás révén 22%-kal kevesebb iparűzési adót kell befizetniük, az önkormányzat fejlesztési lehetőségei értelemszerűen csökkennek.

ab.) A Tervezet gazdasági és költségvetési hatásai:

Az önkormányzat költségvetésében az adócsökkenés kb 6.400.00 Ft,- bevétel-kiesést jelentene éves szinten, (a 2018. november 16-ig befolyt 57.443.032. Ft iparűzési adó összeggel, mint bázis összeggel számolva) mely összeg csökkenését a következő tételek ellensúlyozhatják:

A 2017-2018-as év gazdasági növekedése miatt magasabb iparűzési adóalap képződése az adóalanyoknál, mely várhatóan tovább növekszik a következő években

Az alacsonyabb adókulcs és az elkezdett ipari park kialakítása vonzóbbá teheti a települést a letelepedni kívánó vállalkozások számára. Az adminisztrációt és az adó kivetését és nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végezné.

ad.) A jogszabály környezeti és egészségi következményei:

A Tervezetnek a környezetre és az egészségre gyakorolt hatása nem releváns.

ae.) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A Tervezetben foglaltaknak adminisztratív terheket befolyásoló hatása minimális, az adóügyi előadó munkaterhe az első év során tájékoztatásban, valamint az elektronikus nyomtatványok módosításában fog jelentkezni csak, tekintettel, arra, hogy minden adózó önbevallással köteles bevallani az adót. Az önbevallás esetén a továbbiakban kevesebb munkaterhet jelent. Az adócsökkentés megnövelheti a fizetési hajlandóságot.

A rendelet megalkotása nem kötelező rendeletalkotási tárgykör.

A tervezet elfogadása esetén a személyi feltételek fennállnak, a meglévő 1 fő adóügyi előadó el tudja látni az adómérték-változás kapcsán keletkező többlet-feladatokat. Tárgyi feltételek során új eszköz beszerzése nem szükséges, a nyilvántartások rendelkezésre állnak. A rendelet alkotása pénzügyi fedezetet nem igényel.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése felhatalmazása alapján és rendelkezései szerint „a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az adó mértékét maga választja meg a Htv. keretei között, az ott meghatározott törvényi keretek között, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a lakosság teherbíró képességét.

A Rendelet az Alaprendelet adómértékében hoz változást a Htv. szabályai szerint. A csökkentés mértékének meghatározása a helyi adózási sajátosságok és a lakosság teherbíró képességének figyelembe vételével történt, a csökkentés jelentős megtakarítást hoz a helyi vállalkozások életében.