1. § (1) A rendelet területi hatálya Tényő község település közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti területen tartózkodó személyekre és szervezetekre, az ingatlan tulajdonosára, birtokosára valamint használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos), a települési önkormányzatra és a hulladékbegyűjtést ellátó közszolgáltatóra terjed ki.

(3) A rendelet tárgyi hatálya a település közigazgatási területén keletkező, illetve ott bármilyen okból elhelyezett, a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerinti települési szilárd hulladékra, c) pontja szerinti inert hulladékra, d) pontja szerinti biológiailag lebomló hulladékra (továbbiakban együtt: települési szilárd hulladék) terjed ki.

(4) A rendelet hatálya a közszolgáltatással kapcsolatosan nem terjed ki a település köztisztaságával összefüggő feladatokra.

(5) A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

(6) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani.

2. § (1) Tényő Község Önkormányzata a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékok kezelését helyi közszolgáltatás útján biztosítja.

(2) Tényő Község Önkormányzata a kötelező közszolgáltatás ellátásával a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozóval kötött közszolgáltatási szerződés útján a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosítja fel.

3. § (1) A közszolgáltató köteles a begyűjtéshez szükséges gyűjtőedényt a fogyasztó részére biztosítani.

(2) A közszolgáltató köteles a település közigazgatási területének a közszolgáltató által biztosított hulladékszállítási technológiában használt gépjárművek által igénybe vehető közúthálózattal rendelkező részén a fogyasztó által kihelyezett, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített edényekben lévő települési szilárd hulladékot az előre közölt járatnapon begyűjteni, elszállítani.

(3) A közszolgáltató köteles a begyűjtött hulladékok további kezeléséről gondoskodni.

(4) A közszolgáltató a tevékenysége ellátásához szükséges személyes adatokat (fogyasztó neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) csak a közszolgáltatási jogviszony fennállása alatt, azt követően pedig a közszolgáltatási jogviszonyból eredő jogok érvényesítése, vagy kötelezettségek teljesítése érdekében kezelheti, kizárólag a mindenkor érvényes adatvédelmi szabályok betartásával.

4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles részt venni a hulladékok mennyiségi csökkentését és elkülönített gyűjtését célzó kezdeményezésekben.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatási jogviszony létrehozásában és fenntartásában a közszolgáltatóval együttműködni, és az önkormányzat által meghatározott mindenkori közszolgáltatási díjat a közszolgáltatónak megfizetni.

(3) A települési szilárd hulladékot a fogyasztó köteles olyan körülmények között gyűjteni, amely megakadályozza a szóródást, illetve a rovarok és rágcsálók elszaporodását.

(4) A fogyasztó köteles az ürítésre szánt, hulladék begyűjtésére szolgáló edényt a járatnapon a közterületen a járat útvonala mellett – a közút forgalmát nem akadályozó módon - úgy elhelyezni, hogy azt a közszolgáltató a begyűjtő járattal kiüríthesse.

(5) A fogyasztó köteles a gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során biztosítani, hogy a hulladék a szállítójármű szerkezete által kiüríthető tömörségű legyen, továbbá az edénybe veszélyes anyag, illetve az edényt károsító vagy emberi egészségre káros hulladék, valamint inert hulladék ne kerülhessen.

5. § (1) A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, háromlakásos vagy annál kevesebb lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére lakásonként térítésmentesen, kölcsönszerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített, két gyűjtőedényt biztosít: egy 120 literes, barna fedelű edényt a komposztálható hulladékok és egy 120 literes, szürke fedelű edényt a maradék hulladék elhelyezésére.

(2) A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, négylakásos vagy annál több lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére a hulladékok vegyesen történő gyűjtéséhez térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített 120 literes, 240 literes vagy 1100 literes szabványos gyűjtőedényt biztosít.

(3) Több lakásos ingatlan esetén a gyűjtőedények méretét úgy kell meghatározni, hogy lakásonként legalább a heti 60- 120 liter térfogat használata biztosítva legyen.

(4) Az (1) - (3) bekezdésben megjelölt edényeken felül a közszolgáltató egyedi igény esetén ugyancsak térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján további edényt biztosít a fogyasztó részére.

(5) A közszolgáltató köteles a vegyes hulladékok hetente egyszeri alkalommal, a komposztálható hulladékok heti egyszeri alkalommal, a maradék hulladékok kéthetente történő elszállítási lehetőségét, továbbá a barna tetejű és vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edények mosását évente négy alkalommal biztosítani.

(6) A fogyasztó köteles gondoskodni arról, hogy a barna tetejű edénybe maradék hulladék, a szürke tetejű edénybe biohulladék ne kerüljön.

(7) A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.)KvVM rendelet szerinti házi komposztálás esetén az ingatlanon belüli komposztálás helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az lakóépülettől legalább 5 méterre helyezkedjen el.

(8) A komposztálási tevékenységet az illetékes jegyzőnek be kell jelenteni, feltüntetve az azt végző személy nevét, lakcímét, a komposztálással érintett ingatlan helyrajzi számát, illetve a (7) bekezdésben felsorolt objektumoktól való távolságát, továbbá csatolni kell a szomszédok beleegyező nyilatkozatát.

(9) A közszolgáltató a jegyző értesítése alapján a házi komposztálást végző fogyasztótól a barna tetejű hulladékgyűjtő edényt – a fogyasztó igénye esetén – a haszonkölcsön szerződés módosítása mellett elszállítja.

(10) A közszolgáltató a jegyző által igazoltan lakatlanná vált ingatlanhoz biztosított hulladékgyűjtő edényt veszi vissza. Az igazolásra szolgáló formanyomtatványt a közszolgáltató bocsátja a jegyző rendelkezésére.

6. § (1) A közszolgáltató a fogyasztó részére a település közterületén lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget igénybevételét térítésmentesen biztosítja.

(2) A hulladékgyűjtő szigeten elkülönítve helyezhetők el a műanyag, papír, üveg és fém - elsősorban csomagolási - hulladékok az egyes edényeken elhelyezett feliratnak megfelelően.

(3) A közszolgáltató a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetéseinek részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet (R.) 5-7. §-a szerint működtetett hulladékgyűjtő szigeten lévő edényeket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti.

(4) A hulladékgyűjtő szigeteken vállalkozási tevékenységből származó hulladékot elhelyezni tilos.

(5) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő sziget területén az edényeken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el.

7. § (1) A közszolgáltató a tényői, a R. 8-17. §-a szerint üzemeltetett hulladékudvarban – nyitvatartási időben – egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését biztosítja, azon fogyasztó számára, aki a vele kapcsolatos közszolgáltatási jogviszony fennállását a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott azonosító dokumentummal igazolja.

(2) A hulladékudvarban az inert hulladék havonta 1 m ³ , de évente legfeljebb 3 m ³ mennyiségben helyezhető el.

(3) Mennyiségi korlátozás nélkül helyezhető el a hulladékudvarban a lomtalanítási hulladék, a műanyag, a papír, az üveg, a fém hulladék, a textil hulladék és a fás szárú kerti nyesedék.

(4) A veszélyes hulladékok közül alkalmanként összesen 50 kg mennyiségben, de évente legfeljebb összesen 150 kg mennyiségben helyezhetők el az elemek, akkumulátorok, elektronikai hulladékok, festékes és vegyszeres göngyölegek.

(5) Használt étolaj- és zsír hulladék a hulladékudvarban alkalmanként 5 liter , de évente legfeljebb összesen 60 liter mennyiségben helyezhető el.

(6) A veszélyes hulladéknak minősülő fáradtolaj hulladék alkalmanként 4 liter , de évente legfeljebb 8 liter mennyiségben adható át a hulladékudvarban.

(7) Inert hulladéknak tekintendő az ingatlanokon keletkező – hibaelhárításból vagy javításból származó – építési, bontási tevékenység során keletkező, veszélyes hulladékot nem tartalmazó, elsősorban beton, tégla cserép, kerámia hulladék.

(8) Nem számít lomtalanítási hulladéknak a teljes háztartás, illetve ingatlan felszámolásánál és kiürítésénél keletkező hulladék.

(9) A hulladékudvarban vállalkozási tevékenységből származó hulladékot befogadni tilos.

8. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó a szolgáltatásért közszolgáltatási díjat fizet.

(2) A közszolgáltatási díjat az önkormányzat legalább egy éves időszakra állapítja meg.

(3) A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(5) A rendelkezésre állási díj

9. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás díját számlázási időszakonként utólag számlázza a fogyasztók részére. A közszolgáltatás díját havi rendszerességgel kell megfizetni. A közszolgáltató a számlázási gyakoriságtól a díj nagyságától függően a ritkább számlázás irányába eltérhet. A rendelkezésre állási díjat annak a fogyasztónak kell egész hónapra megfizetni, akit a változással érintett hónap első napján fogyasztónak kell tekinteni.

(2) A fogyasztó személyében bekövetkezett változást a régi és az új fogyasztó a változás bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltató által rendszeresített módon és formában bejelenteni. Ekkor a közszolgáltató a fogyasztó változását, a változás napjának megfelelően rögzíti nyilvántartásaiban. Amennyiben a fogyasztó változás bejelentés ideje a tényleges változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a közszolgáltató a bejelentés napját tekinti a változás napjának. A fogyasztói változás bejelentésének elmulasztása esetén a közszolgáltatás díjainak megfizetése a régi fogyasztót terheli.

(3) A társasházi, lakásszövetkezeti kiszámlázási arányszámok változását a közös képviselő az ürítési díjak kiszámlázása előtt 30 nappal jelentheti be.

(4) Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a közszolgáltató vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan-nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát.

(5) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek

(6) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére

(7) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.

(8) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.

(9) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(10) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak

14. §⁷ (1) Amennyiben az ingatlan tulajdonos a kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező a 11-13. § -ban meghatározott kötelezettségeinek figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget, az Önkormányzat az érintett költségére a 11-13. § -ban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatos mentesítést elvégezteti.

(2) Az Önkormányzat általi (1) bekezdésben meghatározott mentesítés egyszeri díja 5000,-Ft.

17. § (1) E rendelet 2011. kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályos közszolgáltatási szerződés időtartama alatt, 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról, és a közterületek tisztántartásáról szóló, a 5/2005. (VI. 30.) rendelettel, a 12/2007. (VII. 01.) rendelettel, a 7/2008. (VII. 01.) rendelettel, a 10/2009. (IX. 01.) rendelettel, a 10/2010. (XII. 27.) rendelettel módosított 8/2004(V.17) rendelet.