Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2001 (IV.14..) önkormányzati rendelete

Töltéstava Község Önkormányzatának 8/2001. (IV.14.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2020. 01. 07- 2020. 08. 04

Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2001 (IV.14..) önkormányzati rendelete

TÖLTÉSTAVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2020.01.07.

8/2001.(IV.14.) sz. ÖKT. rendelete

A helyi építési szabályzatról

Töltéstava község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A Rendelet mellékletei

a) SZ-J1/5 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I., című Rp.I.173-7 munkaszámú

b) SZ-J1/1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, Rp.I.173-11 munkaszámú

c) SZ-J1/2, SZ-J1/4 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, Rp.I.173-6 munkaszámú

d) SZ-J1/3 jelű Szabályozási és övezeti terv I. című, Rp.I.173-14 munkaszámú terv

e) SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, Rp.I.173-7 munkaszámú terv.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Töltéstava község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alát tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

3. § (1) A község közigazgatási területén a beépített illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

4. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik.

a) Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

Falusias lakóterület Lf

Gazdasági terület

Egyéb ipari gazdasági terület Gip_E

Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gip_Z

Különleges terület

Temető T

Sportterület SP

Szociális otthon SZO

b) Beépítésre nem szánt terület

Erdőterület E

Közlekedési és közműterület

Közútterület KÖu

Közműterület Köm

Mezőgazdasági terület M

Zöldterület Z

Egyéb területek

Vízgazdálkodási terület V

Szabályozási elemek

5. § (1) Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala

- a belterületi határvonal /meglévő és tervezett/

- a szabályozási vonal

- a területfelhasználási egységek határvonala

- az építési övezetek határvonala

- az építési hely határvonala

- az építési vonal

(2) A területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.

(3) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.

(4) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához – kivéve a (2) bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv módosítása szükséges.

(5) Irányadó szabályozási elem

- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(6) Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között – figyelemmel a 6. §(1) bekezdése – megváltoztathatók.

A telekalakítás szabályai

6. § (1) A telekmegosztások iránya egyezzen meg a SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.

(2) Az új kialakítású lakóterületi telektömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.

(3) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult, vagy az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

(4) Az SZ-J1 terven a + jellel jelölt övezetekben építési telket alakítani, a terület felett áthaladó 20 kV-os légvezetéket a terven jelölt helyre való áthelyezése után lehet.

(5) Az Sz-J1 terven övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

Építési engedély kötelezettség

6A.§

(1) Építési engedély köteles az előírt jogszabályon túl a töltéstavai főcsatornával (197/32, 354, 055/1 hrsz.) szomszédos telkek, a csatornával érintkező oldalán a kerítés építés.

Látványvédelem

8. § (1) Az SZ-J2 a Pannonhalmi Apátság látványának védelme miatt frekventált terület jellel megjelölt területeken,

- a településképi követelményeket a külön jogszabály szerinti elvi építési engedélyezési eljárás keretén belül kell tisztázni,

- épülő magasépítési építmények településképi okokból jelentősek, azért azok építészeti-műszaki terveit a külön jogszabályok szerint a területi tervtanácson be kell mutatni.

A telek beépítésének általános szabályai

9. § (1) Az összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül a beépített telken – amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb beépíthető telek paramétereinek megfelel – a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét – a telekalakítás végrehajtásáig – a meglévő telek határától kell számítani.

(2) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait és a telek beépíthető területét az új közterület határt figyelembe véve kell számítani.

(3) Beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

10. § (1) Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.

(2) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 tervek tartalmazzák.

(3) Amennyiben az SZ-J1 tervek egyes tömbökben nem tartalmaznak építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(4) Ahol az SZ-J1 tervek meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik – irányadó telekhatárral – a megosztásig telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.

(6) A fő funkciót hordozó épületek és egyéb épületek – az állattartó épületek kivételével – közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva, vagy egymást átfedő homlokzataik között – állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolságot tartva építhetők.

(7) Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a fő funkciót hordozó épület homlokzatának – akárcsak részben is – illeszkednie kell.

(8) A fő funkciót hordozó épület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.

(9) Utcai kerítés az SZ-J terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.

(10) Ha az építési övezetre előírt előkerti méret kisebb 5,0 m-nél, a saroktelken 5,0 – 5,0 m előkertet kell biztosítani.

(10a) Saroktelek beépítése esetén az övezetre meghatározott előkertet a gyalogúttal, illetve kerékpárúttal határos oldalon nem kell elhagyni, minden más közút felől az előkert méretét tartani kell.

Értékvédelem

11. § (1) Régészeti értékek

a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

- 0121 hrsz.

- 0171/21 hrsz.

- 0171/24 hrsz.

bA nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, a talajfelszín 30 cm-nél mélyebben megbontó földmunka végzése, beépítés esetén a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Helyi védelem

a) Helyileg védett érték:

- lakóépület, Táncsics M. u. (194 hrsz.)

- táplánypusztai kastély (025 hrsz.)

- táplánypusztai kápolna (023/26 hrsz.)

- lakóépület, Kossuth Lajos u. (111 hrsz.)

- lakóépület, Széchenyi u. (342/1 hrsz.)

b) A helyi védelem alatt álló kertként kell kezelni a táplánypusztai volt kastély kertjét (025 hrsz.). A kastélykertre kertrekonstrukciós tervet kell készíteni. Annak elkészültéig a kertben fás szárú növényeket kivágni csak élet- és balesetveszély esetén kertépítészeti szakvélemény alapján lehet.

c) A helyi védelem alatt álló épületeken, építési, bontási, felújítási tevékenység a védelem módjáról szóló külön ÖK. Rendelet szerint folytatható.

(3) A 0160/3 hrsz-on szereplő ingatlan ÉNy-i részén régészeti emlékek előkerülése várható. Ezen a területen az építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

Táj és természetvédelem

12. § (1) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

(2) A Vezseny-ér mentén vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.

Környezetvédelem

13. § (1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória.

(2) Vízvédelmi szennyeződés érzékenységi besorolás:

a) felszín alatti vizek: érzékeny terület

b) felszíni vizek: VI. területi vízminőségi kategória

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

- fák, bokrok 100 pollen/m³

- fűfélék 30 pollen/m³

(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.

(6) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Zöldfelületek

14. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terveken megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelülteken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5) A Petőfi S. u. – Erzsébet u.- Kossuth L u. között szakaszát a település központjához méltó közterületként kell rendezni.

Védőtávolságok, védőterületek

15. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000 m széles területsáv.

A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(2) Az M1 autópálya tengelyétől mért 137,0 – 137,0 m széles területsávban, illetve a 81.számú tengelyétől mért 38,7 m – 38,7 m széles területsávban zaj ellen védendő létesítmény csak a szükséges zajvédelmi beruházásokkal együtt (pl.: zajvédő fal, zajgátló nyílászárók stb.) helyezhető el.

(3) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 400 kV-os vezeték: 28,0 – 28,0 m

- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

a) nagynyomású gázszállító vezetéknél: 46,0 – 46,0 m (védőcsőben 10,0 – 10,0 m),

- az Ajka-Győr nagynyomású gázszállító vezetéknél: 28,0 – 28,0 m,

- a termékvezetéknél: 5,0 – 5,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

b) nagyközépnyomású gázvezetéknél: 9,0 – 9,0 m.

c) a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete az alábbi telkeknél az elő vagy oldalkert területére is ráesik maximum 2,0 méterre:

Széchenyi u.

- 220/3 hrsz. (oldalkert)

- 294 hrsz. (előkert)

Iskola u.

- 338 hrsz. (előkert)

Táncsics M. u.

- 12 hrsz. (előkert)

- 16 hrsz. (előkert)

- 170/1 hrsz. (előkert)

- 170/ hrsz. (előkert)

- 183/2-12 hrsz. (előkert)

- 181 hrsz. (oldalkert)

- 196 hrsz. (oldalkert)

Virág u.

- 355 hrsz. (előkert)

- 356 hrsz. (előkert)

- 357 hrsz. (előkert)

- 358 hrsz. (előkert)

- 359 hrsz. (előkert)

- 360 hrsz. (előkert)

- 361 hrsz. (előkert)

A biztonsági védőövezetbe eső telkeket érintő építési engedélyezési eljárásban a területileg illetékes Bányaműszaki Felügyeletet érintett hatóságként kell kezelni.

(6) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:

- Vezseny-ér: 6,0 m

- Pándzsa-ér: 6,0 m

- Töltéstavai főcsatorna: 3,0 m

- Felsőtáplányi csatorna: 3,0 m

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(7) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró (pl. vendéglátóhely) építmény nem építhető.

(8) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(9) Az M1 autópálya védőtávolsága a tengelytől számított 100,0 – 100,0 m. A 81. sz. főút védőtávolsága a tengelytől számított 50,0 – 50,0 m. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

16. § (1) Lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

• falusias lakóterület Lf

(2) A falusias lakóterület övezetei

• lakóövezet

• intézményi övezet

(3) A Képviselő-testület a József Attila, a Petőfi Sándor, a Dózsa György és a Templom utcák által lehatárolt lakótömbben a Dózsa György utca 4. számú és a Templom utca között út szabályozási vonalát megszünteti, egyúttal a Dózsa György utca 4. – 243. hrsz-ú ingatlant a KÖu (közlekedési terület) övezetből az Lf (lakóterület) övezetbe sorolja át.

A falusias lakóterület építési előírásai

17. § (1) Telekméretek

a) a., A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó az SZ-J1/1 terv övezeti előírásában szereplőelőírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

b) Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 14,0 m lehet. A beépíthető legkisebb telek területe 500 m.

c) A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1/1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

d) Az 1. sz. függelékben megjelölt területeken pince épület nem építhető.

(2) Az övezeti jelek értelmezése

sajátos használat szerinti területfelhasználás	övezeti besorolás	Beépítési mód	Megengedett legnagyobb beépítettség %	Legkisebb kötelező zöldfelület %		Kizárólagos funkciót
		Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Főépület (melléképület)	Kialakítható Legkisebb – legnagyobb telekszélesség (m)	Legkisebb – legnagyobb telekmélység (m)	Kialakítható legkisebb – legnagyobb telekterület (m²)

Lf L lakóterületi lakóövezet

Lf INT lakóterületi intézményi övezet

O oldalhatáron álló beépítési mód

Sz szabadon álló beépítési mód

IKR ikerházas beépítési mód

K kialakult, vagy az SZ-J terv szerint kialakítandó

értelem szerint

(3) Lakóövezet Lf L

a., A lakóövezetben telkenként elhelyezhető

Fő funkciót hordozó épületként

aa., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület

ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény

ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület

Egyéb épületként

ad., lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló,

ae., állattartó épület

af., kisipari műhely

b., A telken a melléképületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

c., Az ac. Pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.

A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.

d., Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa, ab, ac pontban felsorolt épületek építhetők.

Állattartó épület az utcai telekhatárhoz 15,0 m-nél közelebb nem állhat.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonaltól mérten 5,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

e., Az ad, ae, af pontban felsorolt épületeket a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalvonalra kell építeni, kivéve a gépkocsi tárolót, amely az f., pontban foglaltak szerint építhető.

f., Ha a személygépkocsi tárolót az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalától mérten 10,0 m-en belül építik, akkor a fő funkciót hordozó épületbe, vagy annak homlokvonalára, homlokzatát formailag összekapcsolva kell tervezni, illetve azzal együtt kell engedélyeztetni.

Az építési hely előkerti határvonalától 10,0 m-en túl épülő gépkocsi tároló az építési helyen belül tetszőlegesen helyezhető el a 10. § (6) bekezdésére is figyelemmel. Egy darab, legfeljebb két személygépjármű elhelyezésére szolgáló személygépkocsi tároló épület a hátsó és az oldalsó telekhatárra egyszerre illeszkedve tűzfallal építhető.

g., Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken a fő funkciót hordozó épületnek az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolsában kell állnia.

A 18,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken az építési helyen belül az épületek – a h., pontra is figyelemmel – tetszőlegesen elhelyezhetők.

h., Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészen belül építmény – figyelemmel az a, d, e, f, g és i pontokra is – bárhol elhelyezhető.

i., Az oldalhatáron álló építési hely- beépítetlen tömbben – K-Ny-i- telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha az SZ-J1/1 terv másként nem jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

j., A szomszédos telkeken álló „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó

- az aa, ab, ac, pontban felsorolt épületek egymást átfedő homlokzatainak távolsága nem lehet kisebb, mint

-- nagyrészt beépítetlen tömbben 4,0 m; kivéve az i., pontban foglalt eseteket, ahol 1,0 m

-- beépítetlen tömbben 6,0 m

- az aa, ab, ac, és az ad, ae, af pontban felsorolt épületek egymást átfedő homlokzatainak távolsága – a védőtávolságokra is figyelemmel – 1,0 m.

k., Az építési hely határai, ha az SZ-J1/1 terv nem jelöli:

beépített tömbben beépítetlen tömbben, vagy legalább három

____________________egymás melletti beépítetlen teleknél_____

előkert kialakult 5,0 m

oldalkert 4,0 m oldalhatáron álló beépítésnél 6,0 m

szabadon álló beépítésnél 3,0 m

hátsókert 6,0 m (4,0 m^*) 6,0 m (4,0 m^*)

^*amennyiben a telekmélység 20,0 méternél kisebb.

Az építési hely meghatározásánál figyelemmel kell lenni az f. pontban foglaltakra is.

l., Saroktelken a fő funkciót hordozó és egyéb épületet közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva, vagy a 10. §(6) bekezdése szerint kell megépíteni.

m., Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárral kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.

o., Az aa, ab, ac pontban felsorolt épületek tetőhajlásszöge 45^°-30^°között lehet (manzárd tető megengedett).

(3/a) Az Lf^*jellel jelölt övezetekben a telekalakítás feltétele SZ-J1 terven jelölt vízelvezető árok kialakítása. Az övezetben jelölt árok helye vízrendezési terv alapján elmozdítható, pontosítható.

(4) Intézményi övezet Lf INT

a) Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.

b) Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 1 db lakás kialakítható.

c) A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 30 m² területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

(5) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

- közműves villamos energia vezetékkel

- közműves ivóvíz vezetékkel

- a közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval

- a csatornahálózat üzembe helyezése után közműves szennyvízvezetékkel

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(6) A lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások

a) levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória

b) zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel 40 dB/A

c) kötelező szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után)

d) a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat

üzembe helyezése után)

Gazdasági terület

18. § (1) A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gip_z

c) egyéb ipari gazdasági terület Gip_E

Kereskedelmi, szolgáltató terület

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen az úti forgalmat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.

(2) A Gksz jelű övezetben a gazdasági épületben egy lakás építhető.

a., Övezeti előírások:

		Gksz₁	Gksz₂	Gksz₃	Gksz₄	Gksz₅	Gksz₆	Gksz₇
Beépítési mód		szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség:		50 %
Kialakítandó legkisebb zöldfelület:		30 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság:		6,0 m
Kialakítható legkisebb telekszélesség:		kialakult	40 m	20 m	30 m	-	-	kialakult
Kialakítható legkisebb telekmélység:		kialakult	100 m	60 m	100 m	-	-	kialakult
Kialakítható legkisebb telekterület:		kialakult	4000 m²	1200 m²	3000 m²	1000 m²	1000 m²	Kialakult
Építési hely határai	előkert	SZ-J1 terv szerint						10,0 m
	oldalkert							5,0 m
	hátsókert							6,0 m

Övezeti besorolás	Gksz₈	Gksz₉	Gksz₁₀
Beépítési mód:	szabadonálló szabadonálló szabadonálló 50 % 50 % 50 % 25 % 25 % 25 %
Megengedett legnagyobb beépítettség:
Kialakítandó legkisebb zöldfelület:
Megengedett legnagyobb építménymagasság	13,0 m	13,0 m	13,0 m
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	50 m 50 m 9000m²	- - 5000 m²	50 m 250 m 12500 m²
Építési hely határai: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	SZ-J1 terv szerint	SZ-J3 terv szerint	SZ-J3 terv szerint

	Gksz9	Gksz10
Egyéb	Az SZ-J3 terven jelölt helyen és szélességben háromszintű növényzetet kell telepíteni. (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2)	Az SZ-J3 terven jelölt helyen és szélességben háromszintű növényzetet kell telepíteni. (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2)
	A gazdasági területeken áthaladó vízelvezető árkok funkcióját biztosítani kell. A vízelvezető árok meder karbantartrtásának lehetőségét biztosítani kell. A káros csapadékvíz kezelését, illetve elvezetését a szomszédos ingatlanok károkozása nékül biztosítani kell.	A gazdasági területeken áthaladó vízelvezető árkok funkcióját biztosítani kell. A vízelvezető árok meder karbantartrtásának lehetőségét biztosítani kell. A káros csapadékvíz kezelését, illetve elvezetését a szomszédos ingatlanok károkozása nékül biztosítani kell.

övezeti besorolás	Gksz11
beépítési mód	szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség:	50%
kialakítandó legkisebb zöldfelület:	30%
megengedett legnagyobb építménymagasság:	7,5 m
kialakítható legkisebb telek: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	- - 2000 m²
Építési hely határai: előkert: oldalkert: hátsókert:	K 3,5 5,0

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételig el kell látni

- közműves villamos energia vezetékkel

- közüzemi ivóvíz vezetékkel

- a csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztárolóval, az üzembe helyezés után közüzemi szennyvízvezetékkel

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó környezetvédelmi előírások

a) levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória

b) zajvédelmi besorolás:

Gksz terület: iparterület

c) kötelező hulladékelszállítás

d) kötelező szennyvízcsatorna rákötés

- csak a községi közüzemi hálózat üzembe helyezése után

e) a zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után)

(5) Közlekedési feltárás

A Gksz jellel jelölt területek közúti feltárása a 81. sz. főút felől nem oldható meg.

Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

20. § (1) A területbe (jele Gip_z) a söptérpusztai és a 81. sz. főút melletti állattartó telep tartozik.

(2) A területen az állattartó kapacitás bővítését nem eredményezően állattartó épületek és az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolótó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.

(3) A telephely telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró- védő fásítást kell létrehozni, a meglévő fásítást fel kell újítani, ki kell pótolni.

(4) Övezeti előírások:

- beépítési mód: szabadonálló

- megengedett legnagyobb beépítettség 30%

- kialakítandó legkisebb zöldfelület 40%

- megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m

- kialakítható legkisebb telekterület: kialakul.

- az építési hely határai: előkert: 15,0 m

oldalkert: 15,0 m

hátsókert: 15,0 m

(5) A terület közművesítési előírásai:

- közüzemi villamos energia ellátás

- legalább saját kútról táplált ivóvízvezeték

- zárt kommunális szennyvíztároló

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok.

(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

- levegőtisztaság- védelmi besorolás: védett I. kategória

- zajvédelmi besorolás: iparterület

- kötelező hulladék elszállítás

- elhullott állatok kötelező elszállítása.

Egyéb ipari terület

21. § (1) A területen (jele: Gip_E) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.

(2) Az ipari területen környezetüket nem terhelő termelő, raktározási, a közúti szállításhoz kapcsolódó árukezelési, járműellátási tevékenység folytatható.

(3) A gazdasági területen a teljes terület működését szolgáló, őrzését végző személyzet számára egy lakás önálló épületben építhető.

(4) Az SZ-J terven jelölt helyen és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni az egyes telkek beépítésével egyidőben.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasságot technológiai építmények (pl. kémények, szellőzők stb.) legfeljebb 5,0 m-rel meghaladhatják.

(6) Övezeti előírások:

Övezeti besorolás	Gip_EL₁	Gip_EL₂	Gip_E3
Beépítési mód:	szabadonálló 30 % 50 %	ikres 30 % 50 %	szabadonálló 50 % 25 %
Megengedett legnagyobb beépítettség:
Kialakítandó legnagyobb építménymagasság:
Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	4,5 m	6,0
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	kialakult kialakult kialakult	kialakult kialakult kialakult	kialakult kialakult kialakult
Építési hely határai: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	kialakult kialakult kialakult	kialakult kialakult kialakult	SZ-J1 terv szerint

Övezeti besorolás	Gip_E4	Gip_E5	Gip_E5
Beépítési mód	szabadonálló 50 % 30 %	szabadonálló 50 % 30 %	szabadonálló 50 % 30 %
Megengedett legnagyobb beépítettség
Kialakítandó legkisebb zöldfelület:
Megengedett legnagyobb építménymagasság	9,0 m	6,0 m	12,0 m
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	- - 3000 m²	kialakult kialakult kialakult	- - 3000 m²
Építési hely határai: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	6,0 m 4,0 m 6,0 m	6,0 m 4,0 m 6,0 m	6,0 m 4,0 m 6,0 m

(7) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel

- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel

- a községi közüzemi szennyvízcsatorna üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, az üzembe helyezés után közüzemi szennyvízvezetékkel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(8) Az ipari terület környezetvédelmi előírásai:

- levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória

- zajvédelmi besorolás: iparterület

- kötelező hulladékelszállítás

- a községi csatornahálózat megépülte után kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.

(9) Az ipari terület telkeinek mezőgazdasági területekkel érintkező határán az épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40 %-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.

Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m² –ként egy lombos fát kell elültetni.

Az iparterület 81. sz. út felőli határán a telkek zöldfelületét díszkertként kell kialakítani.

(10) Közlekedési feltárás

- a fejlesztési területek közúti feltárása az SZ-J2 tervlapon K^CSP jellel jelölt közúti csomópontokból induló kiszolgáló utakról adható meg.

Táplánypusztai ipari területre vonatkozó építési előírások

az SZ-J1/2 terven megjelölt területre

22. § (1) A terület a 81. sz. főúttól északra a Táplánypusztai Mentálhigiénés Otthonhoz bevezető 023/4 hrsz-ú úttól keletre található.

(2) Területelőkészítés, tereprendezés:

a) A szabályozott területen az SZ-J terven jelölt szinteknek megfelelően kell a rendezett terepszintet kialakítani.

b) Az egyes telkek (telektömbök) kialakítása során biztosítani kell a telekalakításba be nem vont területek felszíni vízének – legalább a jelenlegi állapotnak megfelelő szintű – elvezetését.

c) A felszíni csapadékvizek elvezetésének biztosítása érdekében a szabályozott területen belül az SZ-J terven jelölt, illetve a szabályozott területen kívüli meglevő árkokat jó karba kell helyezni.

(3) Környezetvédelem:

a) A szabályozott terület levegőtisztaság védelmi besorolása: védett I. kategória.

b) Zajvédelmi besorolás: iparterület.

c) Vízvédelem: a területen kötelező a közüzemi szennyvízelvezetés.

d) Hulladékelbánás: a területen kötelező a községi hulladékelszállítás igénybevétele.

e) A csatornahálózatba csak a 4/1984.(II.7.) OVH sz. rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű víz vezethető.

f) A felszíni csapadékvíz-elvezető árkokba vezethető víz minőségére vonatkozóan a VI. vízminőségvédelmi területi kategóriára előírt határértékek érvényesek.

(4) Övezeti előírások:

övezeti besorolás	^GipE
Beépítési mód	szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség:	50 %
Kialakítandó legkisebb zöldfelület:	25 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság:	9,0 m
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	- - 4000 m²
Építési hely határai: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	15,0 m 15,0 m 15,0 m
Az utak kialakítására vonatkozó előírások	A közterületi utakon kívül az iparterület feltárására kiszolgáló útként magán-utakat lehet kialakítani. Az iparterületi kiszolgáló utak csak az iparterületi gyűjtőutakhoz csatlakozhatnak. Az iparterületi gyűjtőúthoz a 81. sz. főút tengelyétől számított 120 m távolságon belül még kapuhajtó sem nyitható. Az iparterületi gyűjtőúton a kialakítható csomópontok távolsága 150 m-nél kevesebb nem lehet. Az iparterületi kiszolgáló utakat zsákutcás kialakítás esetén nehéz tehergépjárművek megfordulására alkalmas fordulóval kell kialakítani. Az iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek: - legalább 7,0 m széles útburkolat - kétoldali 1,5 – 1,5 m széles padka - a csapadékvíz elvezetésére kétoldali árok vagy zárt csatorna - közvilágítás - kétoldali 1,5 – 1,5 m széles járda - legalább egyoldali fasor.
Az utak kialakítására vonatkozó előírások	Biztonsági okokból a telekalakítás és az út kialakítása során az iparterület mellett haladó 023/4 hrsz. út 0+500 kmsz térségébe bontható kerítés szakaszt kell kialakítani, melyhez az iparterület feltáró útjától min. 8,0 m széles utat kell vezetni.

Különleges terület

23. § (1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:

a) temető

b) sportpálya

c) szociális otthon

d) kereskedelmi, szolgáltató övezet.

(2) A temető területén a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m.

A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, megengedett legnagyobb beépítettség 2 %.

(3) A sportpálya területén a labdajáték tér (terek), a sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, a sportpálya látogatóit kiszolgáló szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.

Övezeti előírások

- beépítési mód: szabadonálló

- megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %

- kialakítandó legkisebb zöldfelület: 70 %

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

- kialakítható legkisebb telekterület: SZ-J1 terv szerint

- az építési hely határai: SZ-J1 terv szerint

(4) A szociális otthon területén a szociális létesítmény fő és kiegészítő építményei építhető.

Övezeti előírások

- beépítési mód: szabadonálló

- megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %

- kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

- kialakítható legkisebb telekterület: SZ-J1 terv szerint

- az építési hely határai: SZ-J1 terv szerint

(5)

a) Az övezet területén az úti forgalmat kiszolgáló, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, valamint szabadidős, szórakozási építmények építhetők.

b) Nem helyezhető el a területen önálló egészségügyi, szociális, nevelési, oktatási létesítmény, temető, hulladékkezelő és – lerakó.

c) Az övezetben a gazdasági épületben legfeljebb három lakás építhető.

		K₂ SZ	40/40	K₂SZ	40/40
		12,0	40/60/5000	12,0	40/60/5000
Az építési hely	elhelyezkedése tömbönként	szabadonálló		szabadonálló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldterület /%/	40 % 40 %		40 % 40 %
Épület	Legnagyobb építmény magasság /m/	12,0 m, kémény, technológiai építmény, reklámhordozó esetén: 13 m		12 m, kémény, technológiai építmény, reklámhordozó esetén: 13,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m²/	40,0 m 60,0 m 5000 m²		40,0 m 60,0 m 5000 m²
Építési hely határai:	előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/	közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 6,0 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m		közterülettel határos telekhatárok esetén: 5,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 6,0 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m

Közműellátás		Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
Környezetvédelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás
Közlekedés	Útterületen kötelezően elhelyezendő útépítési elemek	- legalább 7,0 m széles aszfalt rendszerű útburkolat - kétoldali csapadékvízelvezető árok - kétoldali, legalább 1,50 m széles járda - legalább egyoldali fasor
Egyéb		A kiskertek és a terület között kötelező 10,0 m széles védőfásítás telepítése. A 81. sz. főút és a terület között az SZ-J1 terven jelölt helyen kötelező egy 6,0 m széles övárok megépítése. Ennek megépítése előfeltétele a felszín megbontásával járó munkálatok engedélyezésének, megkezdésének.

e) Épületelhelyezéshez, tereprendezéshez kapcsolódó bevágás, feltöltés (részűképzés vagy támfal) egy tagozatban kialakítható nagysága nem haladhatja meg a 2,0 m-t. Támfal, rézsű felületeket kertészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.

f) Az övezetben létesítendő épületek alaprajzi és tömegformálásánál a jellemző topográfiai adottságokhoz kell igazodni. Durva terepfelszín átalakításokat kerülni kell.

g) Nagyobb alapterületű beépítési igény esetén is az épületek tömegének tagolásával biztosítani kell a megfelelő, harmonikus környezetbe illesztését.

h) Az építési telkek határán legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés létesíthető. Ahol biztonsági vagy vagyonvédelmi érdekek nem indokolják ott lehetőleg növénykerítés létesítendő.

i) Az építési telkek be nem épített és le nem burkolt területén zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületek növényzetének tervezésekor 100 m² –ként legalább 1 lombos fát kell tervezni. A zöldfelületek faállományának legfeljebb 10 %-a lehet fenyő.

(6) A temető, sportpálya, szociális otthon közműellátási előírásai:

- közüzemi villamos energia ellátás,

- a temető, sportpálya és a szociális otthon községi közüzemi ivóvízvezetékekkel való ellátása,

- zárt szennyvíztározó, a községi csatornahálózat után a sportpályát és a szociális otthont csatornavezetékkel el kell látni,

- a csatornahálózat üzembe helyezése után a zárt szennyvíztározókat fel kell számolni,

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok.

(7) A különleges területek környezetvédelmi előírásai:

- levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória

- zajvédelmi besorolás:

temető, sportpálya, szociális otthon: intézményterület laza beépítéssel

- kötelező hulladékszállítás

- sportpálya: a csatornahálózat üzembe helyezése után kötelező rákötés, a zárt szennyvíztároló megszüntetése.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Zöldterület

24. § (1) A zöldterületbe a közparkok nem tartoznak.

(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.

(3) Közpark, jele: Z^KP

A közparkban épület nem építhető, játszószerek és pihenőszerek helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

25. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 terven M jellel jelölt terület.

a) Általános termelési övezet: Má

Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet 29. §-a szerint a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptároló szín, mezőgazdasági termény tárolására szolgáló épület, állattartó épület), továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, kiskereskedelmi értékesítéséhez, vendéglátásához, azokkal összefüggő turisztikai célokhoz szükséges épületek építhetők.

Állattartó épület elhelyezésénél a rendelet 15. § (1) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni.

A gazdasági épületek megengedett legnagyobb építmény magassága 7,5 m. A földrészlet közvetlenül lakóterülethez csatlakozik, akkor legalább 20,0 m – egyébként a földrészlet határaitól legalább 10,0 m távolságra kell építeni.

Az épületek és a megközelítő utak számára a művelés alól kivett terület határán takarófásítást (legalább fasort) kell létesíteni.

Amennyiben a gazdálkodás szükségessé és indokolttá teszi az ottlakást, (pl.: állattenyésztés, nagy kiterjedésű termőterület) egy darab, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület építhető. A lakóépület a telek legfeljebb 1,5 %-át foglalhatja el, építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

b) Kertgazdálkodás övezete: Mk

A kertterületen a 720 m² –t eltérő, vagy azt meghaladó területű földrészleten a területre jellemző növény (szőlő, gyümölcs) termesztésével kapcsolatos, az érintett telek műveléséhez szükséges mértékű géptároló és a rajta termett termék számára terméktároló építhető.

A beépítettség mértéke legfeljebb 3 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m. Az épületeket a telek határaitól legalább 3,0 m távolságra kell elhelyezni.

Az alakítható legkisebb telek szélessége 10,0 m, területe 720 m².

c) Farmgazdálkodás övezet/tanya terület/ Mt

Az övezetben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épületek mellett, ha a gazdálkodás indokolttá teszi, egy darab legfeljebb két lakást tartalmazó épület építhető. Az alakítható legkisebb telek mérete 5000 m², a különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, a beépítettség 3 % lehet.

Az övezetben elhelyezhető gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az épületeket a földrészlet határaitól legalább 5,0 m távolságra kell építeni.

d) Általános termelési övezet: Má1

Az övezetben az egybefüggő 1 ha területű, vagy azt meghaladó területnagyságú földrészleten a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges, a művelési ágnak megfelelő gazdasági épületek (géptároló szín, a saját területen megtermelt termény tárolására szolgáló épület, állattartó épület) építhetők.

Állattartó épület elhelyezésénél a rendelet 15. § (1) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni.

A gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 9,0 m. A földrészlet megengedett legnagyobb beépíthetősége 5%. Az építési hely határait az SZ-J2 terv tartalmazza. Ahol az SZ-J terv nem jelöl építési hely határvonalat, ott az épületeket, amennyiben a földrészlet közvetlenül lakóterülethez csatlakozik, akkor legalább 20,0 m -, egyébként a földrészlet határaitól legalább 10,0 m távolságra kell építeni.

Az épületek és a megközelítő utak számára művelés alól kivett terület határán takarófásítást (legalább fasor) kell létesíteni.

Amennyiben a gazdálkodás szükségessé és indokolttá teszi az ottlakást, (pl.: állattenyésztés, nagy kiterjedésű termőterület) egy darab, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület építhető. A lakóépület a telek legfeljebb 1,5%-át foglalhatja el, építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

1. § E rendelet hatályba lépésével a Rendelet SZ-J2 jelű, Rp.I.173-7 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című terven az e rendelet 1. számú mellékletét képező SZ-J2/M jelű, Rp.I.173-12 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv II/M című terven módosítással érintett terület határa jellel körülhatárolt területre vonatkozó szabályozás átvezetésre kerül, egyúttal e melléklet munkaszáma Rp.I.173-12-re változik.

Erdőterület

26. § (1) Erdőterület az 1500 m²-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J1 és az SZ-J2 terven E jellel jelölt terület.

(2) Övezetek

a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: E^G

Az övezetben épület nem építhető.

b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: E^VE

Az övezetben épület nem építhető, közművezeték szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

Egyéb terület

27. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapon V jellel feltüntetett vízfolyások medre és partja: Pándzsa-ér, Vezseny-ér, a Töltéstavai főcsatorna, valamint a Felsőtáplányi csatorna.

Közlekedési terület

28. § (1) A közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon KÖu jellel feltüntetett közútterületek.

(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és Sz-J2 jelű tervek tartalmazzák.

a) Az SZ-J1 tervlapon KÖu jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak:

- gyűjtőút KÖu^GY

- kiszolgálóút KÖu

- gyalogos, kerékpáros út KÖu^GYA

b) A közlekedési területek szabályozási szélessége

- „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó

- Számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.

c) Közlekedési területeken az útkategóriának megfelelő a közlekedést kiszolgáló közlekedési építményeken túl, azok helyének előírás szerinti biztosítása mellett, kiskereskedelmi célú épületek (pl. újságos pavilon, virágbolt, fagylaltozó stb.) építhetők.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,0 m, egy épület megengedett legnagyobb alapterülete pedig 8,0 m² lehet.

d) Az SZ-J2 tervlapon KÖu jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákhoz tartoznak:

- autópálya KÖu^AP

- országos főút KÖu^F

- országos főút kerékpárúttal KÖu^F+Kp

- mellékút KÖu^M

- településközi mellékút KÖu^TE

- mezőgazdasági célú mellékút út KÖu^MG

- közúti csomópont KÖu^CSP

(3) Az SZ-J2 tervlapon KÖu^CSPjellel jelölt helyeken közúti csomópont alakítható.

(4) A közlekedési területek keresztmetszeti elhelyezésénél legalább az alábbi, vagy azzal egyenértékű útépítési elemeket kell elhelyezni.

- 30 m szabályozási szélességű főúton

legalább 7,0 m útburkolatot, kétoldali 2,0 – 2,0 m padkát kétoldali csapadékvíz elvezetését biztosító árkot

- 30 m szabályozási szélességű főút kerékpárúttal legalább 7,0 m útburkolatot 2,0 útpadkát kétoldali csapadékvíz elvezető árkot, egyoldali 2,7 m széles gyalogos és kerékpáros utat és legalább egyoldali fasort, közvilágítást

- 22 m szabályozási szélességű gyűjtőút esetén

legalább 7,0 m útburkolatot, kétoldali legalább 1,75 – 1,75 m széles járdát, kétoldali legalább nyíltárkos vízelvezetés, kétoldali fasort, közvilágítást

- 20 m-es szabályozási szélességű lakóutca esetén

legalább 6,0 m útburkolatot, kétoldali legalább 1,75 – 1,75 m széles járdát, kétoldali legalább nyíltárkos vízelvezetés, kétoldali fasort, közvilágítást

- 16 m-es szabályozási szélességű lakóút esetén

legalább 6,0 m útburkolatot, kétoldali legalább 1,5 – 1,5 m széles járdát, kétoldali legalább nyíltárkos vízelvezetést, legalább egyoldali fasort és közvilágítást

- 12 m szabályozási szélességű lakóút esetén

legalább 5,0 m széles útburkolatot, egyoldali 2,0 m széles járdát, egyoldali csapadékvíz elvezető árkot, legalább egyoldali fasort és közvilágítást

- 3 m széles gyalogos úton legalább 1,75 m széles járdaburkolatot, közvilágítást és a legalább egyoldali csapadékvíz elvezető folyókát

- 20 m szabályozási szélességű lakóút közműterülettel legalább 6,0 m útburkolatot, legalább egyoldali és legalább 2,5 m széles csapadékvíz elvezető árok, közvilágítás és legalább egyoldali 2,0 m széles járda.

(5) Helyi parkolás

Az SZ-J1 terven jelölt Lf ^INT iskola; óvoda; művelődési ház, polgármesteri hivatal, temető területek parkolási igénye közterületen kielégíthető.

Közműterület

29. § (1) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.

(2) A felszíni csapadékvizek befogadói a Töltéstavai Főcsatorna, Felsőtáplányi csatorna és a Vezseny-ér, valamint a Pándzsa-ér.

(3) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

föld alatt: ivóvíz vezeték

szennyvíz vezeték

gázvezeték

távbeszélő földkábel

föld felett: villamos energia vezeték

telefon vezeték

kábel TV vezeték

nyílt csapadékvíz elvezető árok

II. Fejezet

Egyéb

30. §

Az építési előírások érvényessége

(1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a

- 4/1991.(XII.12.) sz. Ök.,

- 4/1996.(III.13.) sz. ÖK.,

- 11/1997.(VII.11.) sz. ÖK.,

- 8/1998.(VI.29.) sz. Ök.,

- 8/2000.(VIII.05.) sz. KT.

rendeletek hatályukat vesztik.