Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelete
a felnôtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2008. 07. 11- 2010. 03. 10Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelete
a felnôtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól
Töltéstava Község Önkormányzatának Képviselô-testülete (továbbiakban: képviselô-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, a 37/A.§ (1) bekezdésében, (3) bekezdés c) d) pontjában, 37/D.§ (5) bekezdésében, a 38.§ (1), (9) bekezdéseiben, 43/B.§ (1) bekezdésében, a 45.§-ában, 46.§ (1) bekezdésében, a 47.§ (2) bekezdésében, az 50.§ (2) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, a 92.§ (1), (2), valamint a 115.§ (1),(3) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet területi hatálya kiterjed Töltéstava község közigazgatási területére. A rendelet személyi hatályát a Sztv. 3.§ (1)-(3), 6.§ és 7.§-ai határozzák meg.
Rendszeres szociális segély
Együttműködésre kijelölt szerv
2. § A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködésre köteles a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltségével (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv)
Beilleszkedést segítő programok típusai
3. § (1) A családsegítô szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elôsegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.
(2) A munkaügyi központ által az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a szervezett programok tartalmát, követelményrendszerét a munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltége határozza meg.
Együttműködési eljárás szabályai, együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, következményei
4. § (1) Az Sztv. 37/A.§ (1) bekezdésében meghatározott kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.
(2) A rendszeres szociális segély jogosultja az együttműködés keretében nyilvántartásba veteti magát az együttműködésre kijelölt szervnél és a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik.
(3) A beilleszkedést segítő program az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra terjed ki.
(4) Amennyiben a segélyt megállapító határozat a 4.§ szerinti együttműködési kötelezettséget ír elő, az ellátásban részesülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél személyesen megjelenni nyilvántartásba vétel céljából, és köteles azzal megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a következőket:
a) a programról szóló értesítés módját;
b) a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és határidejét;
c) a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv részére a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot meg kell küldeni.
(6) Az együttműködésre kijelölt szerv a programban való részvételről, illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja az eljáró hatóságot.
(7) Az eljáró hatóság határidő tűzésével felszólítja a segélyezettet kötelezettsége teljesítésére.
(8) Amennyiben a segély jogosultja a felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a segély összegét 2 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(9) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, és ezért az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a 4. § szerinti együttmûködési kötelezettséget nem vállalja vagy együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti, s annak elmulasztását felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem menti ki.
Az együttmûködési kötelezettség megszegése
5. § (1) Együttmûködési kötelezettség megszegésének minõsül, ha az érintett személy:
a) e rendelet 11.§ (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
b) a kirendeltség által felajánlott megfelelõ munkalehetõséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
c) az együttmûködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétõl, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,
d) a segélyezett az együttmûködésre kijelölt kirendeltséggel az elsõ jelentkezésként megjelölt idõpontig nem veszi fel a kapcsolatot,
e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmezõ az együttmûködési kötelezettségnek nem tesz eleget,
f) a segélyben részesülõ a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követõ hónap elsõ munkanapján nem mutatja be.
Az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegése
6. § Együttmûködési kötelezettség súlyos megszegésének minõsül, ha az érintett személy:
a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelõ munkalehetõséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott idõpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,
b) a munkaviszonya a személyében rejlõ ok miatt, önhibájából szûnik meg,
c.) a képzést önhibából nem fejezi be.
Az együttmûködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei
7. § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(2) Az együttmûködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történõ ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.
8. § (1) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában akor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él.
(2) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély formája: élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, vagy a rendszeres szociális segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is.
Lakásfenntartási támogatás
9. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 38.§ (1) bekezdés a-b pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38-39. §-ra figyelemmel állapítja meg.
(2) A képviselő-testület az Sztv. 38.§ (1) bekezdés a-b pontjában meghatározottakon túl lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét nem bővíti.
(3) A lakásfenntartási költségeket a támogatást igénylő nevére kiállított tárgyhavi, vagy tárgyhót megelőző számlával, átutalási postautalvánnyal, a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt pénzintézeti igazolással, a lakbér, albérleti díj havi összegét bérleti szerződéssel kell alátámasztani.
(4) A támogatást az önkormányzat kiegészítő ellátásként nyújtja.
(5) A támogatás legfeljebb 1 évre adható meg, kivéve a fûtési költségek támogatását, amikor a támogatás legfeljebb 6 hónapra, 1 fûtési idôszakra állapítható meg. Fûtési idôszak alatt az október 15 – április 15. közötti idôszakot kell érteni.
(6) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul
b) a kérelmezô életvitele alapján feltételezhetô, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megôrzése érdekében történik.
(7) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történô átutalása, lakáscélú törlesztô részlet pénzintézet részére történô megfizetése, tüzelôanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.
(8) A pénzbeni támogatás mértéke havi 2500,-Ft.
Ápolási díj
10. § (1) Az Sztv. 43/B.§ (1) bekezdés szerinti méltányosségi ápolási díj állapítható meg a hozzátartozónak, ha 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) A méltányossági ápolási díj mértéke a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
(3) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, egyedülálló esetében 150%-a.
(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató ellenőrzi, és a kötelezettség megszegése esetén haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíti – a Polgármesteri Hivatal útján – a hatáskört gyakorló szervet. Az értesítésben részletezni kell a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát.
(5) Az ápolási kötelezettség megszegésének minősül az ápoló részéről:
a) az ápolt személyes (higiéniai, étkezési, ápolási) szükségleteinek hosszabb időn át önhibából eredő elhanyagolása;
b) az ápolt személy bántalmazása, megalázása,
c) az ápolt javainak jogosulatlanul az ápoló javára fordítása.
Átmeneti segély
11. § (1) Átmeneti segély állapítható meg annak a
a) személynek, akinek családjában az egy fôre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, valamint
b) egyedül élő személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(2) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.
a) egyszeri alkalommal - melynek összege legalább 1.000,- forint, de legfeljebb 30.000,- forint lehet, valamint
b) átemeneti segély adható maximum 4 alkalommal, egyszeri maximális összeg: 20.000,- forint, és egymást követő hónapokban nem adható.
(3) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul vagy
b) az ellátásban részesülô életvitele alapján feltételezhetô, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelôen történik.
(4) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelôvásárlási utalvány, tüzelôanyag vagy a segély meghatározott célra történô átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően átmeneti segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (természeti csapás, katasztrófa, baleset miatt) rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. Ebben az esetben a segély megállapítására a polgármester jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások elôzetes beszerzésétôl is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhetô, hogy a kérelmezô a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerôsíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.
Temetési támogatás
12. § (1) Temetési támogatásra való jogosultságnál a képviselő-testület családi jövedelem vizsgálatát nem határozza meg, a családi jövedelemtől függetlenül állapítja meg a temetési támogatás összegét.
(2) A temetési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000,- forint. A temetési támogatés mértéke: 40.000 forint.
(3) A temetési támogatás iránti kérelem a temetés napjától számított 30 napon belül terjeszthető elő a Polgármesteri Hivatalnál.
III. Természetben nyújtott ellátások
Méltányossági közgyógyellátás
13. § (1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján a jegyző az alábbiakban meghatározott feltételek fennállása esetén méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg, ha
a) a kérelmező a családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át és
b) az igazolt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
14. § (1) Jelen rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a képviselő-testület és a polgármester, valamint a jegyző jár .
(2) A képviselő-testület dönt: lakásfenntartási támogatásról (9. §), Sztv. 43/B.§ (1) bekezdés szerinti ápolási díjról (10.§ (1), (2), (3) bekezdés), átmeneti segélyről (11.§ (1), (2), (3), (4) bekezdés)
(3) A polgármester dönt: átmeneti segélyről a 11.§ (5) bekezdés esetében, a temetési támogatásról (12.§);
(4) A jegyző dönt: Sztv. 50.§ (3) bekezdése alapján méltányosságból megállapított közgyógyellátásról ( 13.§)
15. § (1) A ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet elôterjeszteni.
(2) A kérelemhez a pénzbeli és természetbeni a szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott jövedelemnyilatkozatként a Korm. rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában felsorolt adatokat, jövedelemigazolásként pedig a felsorolt jövedelemtípusoknak megfelelő iratot, vagy annak másolatát kell csatolni, továbbá nyilatkozni kell az azokban foglalt adatok valódiságáról.
(3) A Sztv. 43/B.§ (1) bekezdésében [R. 7.§ (1) bekezdése] foglalt ápolási díj iránti kérelem esetében a kérelemmel együtt be kell nyújtani a háziorvos igazolását a 18. életévet betöltött, tartósan beteg személy állapotáról, illetve az (1) bekezdésben a lakásfenntartási támogatás benyújtásához előírt jövedelemigazolást és jövedelemnyilatkozatot.
(4) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél a megelôzô 3 hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelôzô 12 hónap átlagát kell figyelembe venni.
(5) Mellôzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetrôl szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megelôzô 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhetô, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintô változás. Errôl a kérelmezô írásban köteles nyilatkozni.
(6) A benyújtott kérelem valóságtartalma minden esetben környezettanulmány készítésével vizsgálható.
V. szociális szolgáltatások
Étkeztetés
16. § (1) A szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászorultnak tekintendő az Sztv. 62.§ (1) bekezdésében meghatározottak köre. A szociális rászorultság feltételeit a képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg:
17. § A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat a Sztv. 63.§ (1) bekezdésében megjelölt személyekről gondoskodik igényjogosultság esetén társadalmi gondozó alkalmazásával.
Családsegítés
18. § A családsegítéssel összefüggô feladatokat az önkormányzat igényjogosultság esetén társadalmi gondozó alkalmazásásával látja el.
Helyi Szociálpolitikai kerekasztal
19. § (1) A képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A képviselő-testület a szervezetek képviselőit az alábbiak szerint határozza meg:
VI. Térítési díj
20. § (1) Az Sztv. 115.§ (1) bekezdés szerinti intézményi térítési díjat (a díj csökkentésének mértékével együtt) az önkormányzat külön rendelete határozza meg.
VII. Záró rendelkezések
21. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2004.(II.10.) rendelete, valamint az azt módosító 11/2004.(VII.01.), 19/2004.(XII.01.), 11/2005.(IX.16.) rendeletek.