Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (III. 12.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Hatályos: 2012. 02. 15- 2013. 04. 10

Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (III. 12.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

2012.02.15.

Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében és a 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a település lakóinak szociális ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya Töltéstava község közigazgatási területére, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásáról szóló 1993. évi III. törvény 3. §. –ában foglalt személyek körére terjed ki.

Eljárási szabályok

3. §

Az eljárás megindítása

(1) A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A jogszabály előírhatja a kérelem benyújtására a formanyomtatvány alkalmazását.
(2) A kérelemhez a – magasabb jogszabályokban, elsősorban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendeletben előírtakon kívül – mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat:
a) helyi lakásfenntartási támogatás igényléséhez a jövedelem és a lakás nagyságának igazolására szolgáló iratot
b) a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, a közgyógyellátás, az átmeneti segély a temetési segély és étkeztetés iránti kérelemhez a jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolást, és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni.
(3) Az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év.
(4) Ha az eljárásban résztvevő jövedelmi viszonyainak más szerve által történő igazolására nincs mód, vagy a jövedelme nem mérhető, a jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(5) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatásbizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(6) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt.
(7) Ezen rendeletben szabályozott szociális ellátási formák érdemi elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.
(8) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelme a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(9) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

Az ellátások megállapítása

4. §

.

(1) Az ellátások megállapításáról – e rendeletben foglalt kivételekkel – Képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe rendeli az 1. számú mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.
(3) A polgármester az 1. számú mellékletben felsorolt ellátások tárgyában átruházott hatáskörében hozott döntéséről határozatot hoz.
(4) A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
(5) A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásától esedékes.
(6) A Képviselő-testület határozata ellen - jogszabálysértésre való hivatkozással - felülvizsgálati kérelemmel a Győr – Moson – Sopron Megyei Bírósághoz lehet fordulni.
(7) A rendszeres ellátást az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározottak szerint felül kell
vizsgálni.

5. §

.

(1) A pénzbeli ellátások – határozat alapján történő kifizetetése a Polgármesteri Hivatalnak a feladata.
(2) A Polgármesteri Hivatal további feladatként:
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b) gondoskodik az ellátásokkal összegfüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok
végrehajtásáról

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése

6. § (1) A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az Szt. 17. §-a szerinti szabályoknak megfelelően köteles visszafizetni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetésére, kérelemre részletfizetési kedvezmény adható, amelynek időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartamának kétszerese, feltéve, hogy az egy évet nem haladja meg.

II. Fejezet

A szociális ellátás formái és feltételei

7. § (1) A Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függően igénybe vehető ellátások körét az alábbiakban állapítja meg:

A) I. Pénzbeli ellátások
a) ápolási díj,
b) átmeneti segély /és krízissegély
c) temetési segély,
d) lakásfenntartási támogatás.
II. A Képviselő-testület által megállapított egyéb pénzbeli ellátások
a) kamatmentes kölcsön
B) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások
a) szociális étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) támogató szolgáltatás
III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő ellátások

A) I. Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

8. § (1) A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozóan az Sztv. 37/A-37/H. §.-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles

a) a Töltéstava Község Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjével (Töltéstava, Petőfi u. 123. (a továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv,

b) Töltéstava Község Önkormányzatával

c) A Győr – Moson – Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltsége (Győr, Bartók Béla u. 2.).

(3) A nem foglalkoztatott személy köteles:

a.) megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a
rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül,
b.) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni,
c.) az Önkormányzat által felajánlott, számára az Szt.-ben meghatározott megfelelő munkalehetőséget elfogadni,
d.) a szociális helyzetéhez a mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
e.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
f.) az esetleges akadályoztatásról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az
akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni
g) a munkaügyi kirendeltség által szervezett, egyéni képességet fejlesztő álláskeresési
technikák elsajátítására irányuló oktatáson.
(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:
a) tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés
elmulasztásának következményeiről,
b) a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez
igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 60 napon belül
megállapodást köt.
c) a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,
d) jelzi az önkormányzatnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét,
e) jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi
(5) A beilleszkedési program típusai:
a) munkavállalási tréning,
b) munkakeresési tréning,
c) önsegítő csoport,
d) problémaelemző és megoldó technikák,
e) egyéni foglalkozás,
f) tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, stb.)
g) életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszélések,
h) a munkaügyi központ által szervezett egyéb programok

Az együttműködési kötelezettség megszegése

9. § (1) Az együttműködési kötelezettségét megszegi, aki

a) a beilleszkedést segítő programban vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy

b) beilleszkedést segítő egyéni vagy csoportos foglalkozásokon két alkalommal

igazolatlanul hiányzik, vagy
c) a munkavégzés, együttműködés keretében megjelenési kötelezettség nem teljesítése
esetén a távollétéről az igazolást 3 munkanapon belül nem mutatja be, vagy
d) az együttműködésre kijelölt szervvel vagy a munkaügyi kirendeltséggel nem veszi fel a
kapcsolatot, vagy
e) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy
f) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással
szüntette meg, vagy
g) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei felülvizsgálatának az előírt
határidőre nem tesz eleget, vagy
h) két éven belül ismételten megszegte az együttműködési kötelezettséget, vagy
i) a vállalt képzést önhibájából nem fejezi be.
(6) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 5 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét.

Ápolási díj

10. § (1) A Képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi

(2) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetében annak 150 %-át.

(3) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a

(4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(5) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát az Szt. alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(7) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen: a megfelelő - legalább napi egyszeri meleg étel - biztosításáról, gyógyszerhez való hozzájutásáról, egyéb, alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen: az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról, a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről,

d) az ápolt személy bántalmazása, megalázása

e) az ápolt személy javainak jogtalanul az ápoló javára fordítása

(8) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző szolgáltató ellenőrzi, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt, ismertetve a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát.

Átmeneti segély

11. § (1) Átmeneti segély nyújtható annak a személynek, aki:

a) önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség – ideértve a magas gyógyszerkiadást, illetve az egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díját – elemi kár, stb) miatt anyagi segítségre szorul,

(2) Az átmeneti segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén a 150%-át és a közös háztartásban, illetve családban élők vagy egyedül élő kérelmező vagyona nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.

(3) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem

rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal
b) tartós (3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetében
c) elemi kár, baleset esetén
d) egyedülálló ellátatlan személy részére
e) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezés esetén
(4) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.
a) az egyszeri alkalommal nyújtott átmeneti segély legalább 1.000 Ft, legfeljebb 30.000 Ft lehet,
b) a havi rendszerességgel nyújtott ellátás összege legalább 1.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft / hó lehet.
(5) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően krízissegélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezése miatt) rendkívüli élethelyzetbe került, és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. A rendkívüli helyzetbe került számára a (4) bekezdésben megjelölt összegnél magasabb összegű átmenti segély is megállapítható.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a segély megállapítására a polgármester jogosult.
(7) A krízissegély megállapítása esetén a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.
(8) Az átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelmező kérelme erre irányul,
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az ellátás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(9) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ideértve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.
(10) A kérelmező kérelmére vagy a közüzemi díj megfizetésének biztosítása céljából a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

11/A. § (1) A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a bérpótló juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: bérpótló juttatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.

(3) A bérpótló támogatásra jogosult személy udvarát, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,

b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t,

c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet /120 literes kuka/ kétszeres űrtartalmánál több – felhalmozott – háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,

d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé-,

e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, vagy utcára kiszaladását,

f) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva, és nem szétszórtan található,

g) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,

h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,

i) a művelésre alkalmas - nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.

(4) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a Jegyző - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja.

(5) A helyszíni ellenőrzés elvégzésére a jegyző jogosult.

Temetési segély

12. § (1) A Képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költség viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át , egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100.000,- Ft

(3) A temetési költség összege minimum 10.000 Ft a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, de annak összeg elérheti a (2) bekezdésben meghatározott összeget, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A temetési segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni

(5) A kérelemhez mellékelni kell a temetési számlát és a jövedelemnyilatkozatot.

Lakásfenntartási támogatás

13. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt

(2) Az Szt.38. §. (1) bekezdése szerinti a normatív lakásfenntartási támogatásra az Szt.38-39. §-aiban. foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30%-át meghaladja.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság megállapításában az Szt. 38. §. (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott Szt. által meghatározott költség összegével

(6) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2.500,- Ft /hónap.

(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a kérelmező köteles csatolni:

a) a kérelmező 63/2006. (III. 27.) korm, rend. 20. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát

a) a lakásnagyságát igazoló hivatalos iratot

b) a lakásfenntartás elszámolható költségeit igazoló számlákat (lakbér vagy albérleti díj, a

lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, csatornahasználati díj, szemétszállítási
díj, villanyáram díja, vízfogyasztás díja, gázfogyasztás díja, tüzelőanyag költségei)
c) közös háztartásban élők utolsó havi nettó jövedelméről szóló igazolást
(8) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem folyamatosan nyújtható be a Polgármesteri Hivatalban.
(9) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(10) A helyi lakásfenntartási támogatást, amennyiben a kérelmezőnek fennálló hiteltartozása van, a kölcsön törlesztéseként a pénzintézetnek kell átutalni
(11) Amennyiben a kérelmezőnek közüzemi díjhátraléka van, a megállapított támogatást kérelmétől függetlenül a hátralék rendezésére kell megállapítani.

II. A Képviselő-testület által megállapított egyéb pénzbeli ellátások

Kamatmentes kölcsön

14. § (1) A Képviselő-testület kérelemre kamatmentes kölcsön formájában nyújthat támogatást maximum 180.000 Ft összegben annak a személynek, aki önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, és rendkívüli helyzetét más módon nem tudja megoldani,

(2) A kamatmentes kölcsön annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 300%-át, és a közös háztartásban, családban élők vagy egyedül élő kérelmező vagyona nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.

(3) A kamatmentes kölcsön különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre

b) tartós (3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetében

c) elemi kár, baleset esetén

d) egyedülálló ellátatlan személy részére

e) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezés esetén

(4) A kamatmentes támogatást maximum 6 hónap alatt kell visszafizetni, a visszafizetésről megállapodást kel kötni.

(5) A kamatmentes kölcsön nyújtása előtt minden esetben vizsgálni kell a megtérülés realitását, a nyújtott összeg nem haladhatja meg a 6 hónap alatt megtérülő összeget.

(6) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön annak, akinek korábbi kamatmentes kölcsönből származó visszafizetési kötelezettsége van.

IV. Fejezet

B) Természetben nyújtott szociális ellátások

15. § (1) Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtható szociális ellátás állapítható meg az alábbi ellátási formákra:

a) átmeneti segély,

b) temetési segély (költségek részbeni átvállalása),

c) lakásfenntartási támogatás,

d) rendszeres szociális segély a (4) bekezdésében meghatározott mértékben és

feltételek fennállása esetén.

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a jogosult szociális körülményei, vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás vagy segély pénzben történő juttatása nem a kívánt célra kerülne felhasználásra.

(3) Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási formák nyújthatók.

- lakbér,
- közüzemi díjak,
- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének kifizetése,
- vásárlási utalvány adása,
- tüzelő segély.
(4) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása a következők szerint lehet:
a./ az ellátás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtására kedvezményezést tehet az érintett, valamint az eljárás megindul a védelembe vételről szerezett hivatalos tudomással,
b./ a természetbeni juttatást
- élelmiszer (beleértve az étkezési díj kifizetést, az élelmiszerfelvásárlásra
felhasználható utalványt),
- közüzemi díjak kifizetése
formájában lehet biztosítani.
c./ a védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.

Közgyógyellátás

16. § (1) Méltányossági alapon történő közgyógyellátási igazolványra jogosult, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj 150

%-át , egyedülélónél havi 200 %-át nem haladja meg és
b) havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj 25 %-át
(3) A kérelemhez mellékelni kell az e rendelet 3. számú melléklete szerint jövedelemnyilatkozatot és a gyógyszerköltség igazolását.
V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

Szociális alapszolgáltatások

17. § (1) A Képviselő-testület szociális alapszolgáltatásként:

a) az étkeztetést a Fiáth János Általános Művelődési Központ Napraforgó Óvoda

konyhája (Töltéstava, Iskola u. 1.) és
Töltéstava Község Polgármesteri Hivatal (Töltéstava, Petőfi Sándor u. 123.) útján
biztosítja
b) a házi segítségnyújtást a Győri Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett Avinczi Péter Szeretetszolgálat (Balatonlelle, május 1. u. 98-100.) útján biztosítja.
(2) A családsegítéshez való hozzáférést saját dolgozója alapján biztosítja.

18. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) Az étkeztetés igénylése iránti kérelmet a Töltéstava Község Polgármesteri Hivatalban (Töltéstava, Petőfi Sándor u. 123.) lehet előterjeszteni.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultság megállapításánál az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghatározásánál az Sztv. 38. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A családsegítést a Polgármesteri Hivatalban a központi jogszabályban meghatározott formanyomtatványon lehet előterjeszteni.

(5) Az intézményvezető és a (2) bekezdés esetében a polgármester külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

18/A. § (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a lakásfenntartási támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult személy udvarát, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,

b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t,

c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet /120 literes kuka/ kétszeres űrtartalmánál több – felhalmozott – háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,

d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé-,

e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, vagy utcára kiszaladását,

f) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva, és nem szétszórtan található,

g) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,

h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre, a művelésre alkalmas - nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.

19. §

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:
a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem
vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,
d) a személyi térítési díj megfizetését 2 hónapon keresztül figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d) szenvedélybetegségük

e) hajléktalanságuk miatt

(2) Szociális helyzete miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személy, akinek tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti különösen

a) aki mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni nem képes

d) ellátásáról hozzátartozója önhibáján kívül gondoskodni nem tud.

(3) Az Önkormányzat az étkeztetést ételelvitellel vagy az ételt házhozszállítással biztosítja.

(4) A szociálisan rászorultak ebéd házhozszállítás szállítására kedvezményesen jogosult az a személy, aki:

a) 80 éven felüli

b) ágyban fekvő beteg

c) önálló közlekedésre nem képes mozgáskorlátozott.

(5) A szociális helyzet és az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi igazolással kell igazolni.

(6) A meleg ebédet a Fiáth János Általános Művelődési Központ Napraforgó Óvoda (Töltéstava, Iskola u. 42.) biztosítja.

(7) Az étkezetés biztosítása azonnali hatállyal megszüntethető, ha az ellátásra jogosult a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

Házi segítségnyújtás

21. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A Képviselő-testület az Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást a Győri Többcélú Kistársági Társulás által szervezett az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat (Balatonlelle, Május 1. u. 98-100.) útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Győri Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett Avinczi Péter Szeretetszolgálat (Balatonlelle, május 1. u. 98-100.) képviselőjénél lehet igényelni.

(4) Az Szt. feltételeinek megléte mellett a házi segítségnyújtásban részesülő jogosult:

- az ebéd házhozszállítására,
- egyéni szükséglet szerinti gondozásra.
(5) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelemnyilatkozattal, valamint háziorvosi igazolással kell igazolni.
(6) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozói hálózat biztosítja.
(7) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszűntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza.
(8) A segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Családsegítés

22. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A Képviselő-testület az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítést a törvényi szabályok szerint saját dolgozója útján biztosítja.

(3) Az Szt-ben meghatározottakon túl a krízishelyzetbe került családoknak természetbeni segítséget nyújthat.

23. § (1) Az (5) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért díjat kell fizetni.

(2) A szociálisan rászorultak számára biztosított ebéd intézményi térítési díját és a házhozszállítás díját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás térítési díját a 3. számú mellékletben határozza meg.

(4) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c) a jogosult tartásra, gondozásra köteles és képes

személyi térítési díjat fizet.

(5) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés igénybe ételéért.

Helyi szociálpolitikai kerekasztal

24. § (1) A Képviselő-testület a település szociális feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a helyi szociálpolitikai kerekasztal összetételét az alábbiak szerint határozza meg: polgármester, háziorvos, a Töltéstavai Nyugdíjas Klub megbízott képviselője, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi delegált képviselője.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

25. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2010. január 1-től kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2008. (VII. 10.) Ök. rendelettel és a 10/2007.(VIII. 28.) Ök. rendelettel, módosított 1/2007.(II. 2.) Ök. rendelet.

1. melléklet

Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének

../2009.(…..) ÖK rendelete

az egyes szociális ellátásokról

a rendelet 4. §. (2) bekezdése

A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át:
a) Közcélú foglalkoztatás elrendelése
b) Temetési segély
c) Szociális étkeztetés
d) Temetési támogatás
e) Átmeneti segély, krízis helyzetekben
2. melléklet

Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének

../2009.(…..) ÖK rendelete

az egyes szociális ellátásokról

a rendelet 23. §. (2) bekezdése

A szociális étkeztetés térítési díja: 440 Ft. Az ár az áfát nem tartalmazza.
Az étel házhoz szállítás díja: 0 Ft.
Az árak az áfát nem tartalmazzák.
f) melléklet

Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének

../2009.(…..) ÖK rendelete

az egyes szociális ellátásokról

a rendelet 23. §. (3) bekezdése

A házi segítségnyújtás térítési díja: 0 Ft.
Az ár az áfát nem tartalmazza.