Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020 (VIII.5..) önkormányzati rendelete
a Településkép Védelméről
Hatályos: 2020. 08. 05
Töltéstava Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020 (VIII.5..) önkormányzati rendelete
a Településkép Védelméről
2020.08.05.
I. Fejezet
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a talapzatot nem számítva a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.
Reklámtorony: Reklám elhelyezésére létrehozott toronyszerű építmény.
Közjóléti berendezés: A pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges- tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.
Cégfelirat: A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
Cégtábla: Jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, vagy egyéb egyedi ismertetőjegyét az épület, vagy ingatlan bejáratánál, közterületről jól látható módon feltüntető tábla.
Információs célú berendezés: A reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő információt hordozó, hirdetést vagy hirdetményt tartalmazó berendezés, így különösen az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.
CityLight formátumú eszköz: Olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
CityBoard formátumú eszköz: Olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
Tornyos tető: Sátorszerű tető, melynek magassága az oldalméretek többszöröse.
II. Fejezet
2. A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát,
településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló művi és természeti értékeket a rendelet
1. melléklete tartalmazza.
4. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését az érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt, a település önkormányzata és bármely természetes, vagy jogi személy egyaránt kezdeményezheti írásos formában, Töltéstava Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, az önkormányzatnak jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
5. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről Töltéstava Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
b) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
c) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
d) a helyreállítási javaslatot,
e) továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. § A védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
9. § (1) A meglévő épületeket meg kell őrizni és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.
(2) A bontást megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
10. § (1) A rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védelem alatt álló kertben természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt engedélyezési eljárás lefolytatását követően vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi.
(2) A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § Töltéstava település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Településközponti területek, egyéb zöldtelületek, zöldfelületek: Táplánypuszta településrészen a kastély és kertje a 025 hrsz.-on, a kápolna a 023/26 hrsz.-on, valamint a szociális otthonhoz kapcsolódó egyéb épületek és környezetük a 040/1 és 040/2 hrsz.-on; a községháza (hrsz. 89/1)és a posta (hrsz.: 87/2); az IKSZT (hrsz.: 222/1)és az orvosi rendelők (hrsz.:222/2); a József Attila utcában található vendéglátóipari egység a 229/1 hrsz.-on; a takarékszövetkezet (221 hrsz.); a kiskereskedelmi- és szolgáltató egységek a 241-es hrsz.-on; a templomok és környezetük (hrsz.: 263/1, 263/2,258); a temető területe (hrsz.: 242); az általános iskola és az óvoda (hrsz.: 338); az Iskola utcai közpark a 306/ hrsz.-on.; a sportpálya és játszótér területe a (hrsz.: 0165/3, 0165/5).
b) Átalakuló falu területek: a település központi belterületének lakóterületei.
c) Falusias lakóterületek: Táplánypuszta településrész lakóterületei.
d) Kiskertek: a Dió utcához, Alma utcához és Domb utcához kapcsolódó telkek és rajtuk álló épületek.
e) Szőlőhegyek: a sóstói-dűlőként ismert egykori zártkert a település délkeleti részén.
f) Ipari-, gazdasági- szolgáltató területek: belterületen a 271/2 hrsz.-on található egykori TSZ-telephely és a 306/5 hrsz.-on található telephely; külterületen az Iskola utca keleti végén található telephely, a söptérpusztai gazdasági területek, a Széchenyi István utca északnyugati oldalán található telephely és bányaterület, a 81-es számú főút melletti aszfaltkeverő telephely és a 81-es főút mellett található egyéb telephelyek, vendéglátó- és szálláshelyszolgáltató helyek.
g) Természeti területek, egyéb külterület: A Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területe; valamint a külterület erdőgazdálkodási területei, egyéb mezőgazdasági hasznosítású és kivett területei.
12. § A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.
14. § Közterületen álló közmű kapcsolószekrénye csak természetes anyagokkal (különösen kő, bontott tégla, kerámia cserép) takart módon építhető.
15. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.
(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
16. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt tilos ültetni.
17. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;
b) továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak, kerítések és kapuzatok kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való illeszkedést.
(2) Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.
Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.
Az utcai és a közterület felőli homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
10. Településközponti területek, egyéb zöldterületek, zöldfelületek területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Meglévő épület bővítése, átépítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
(1) Épület tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(3) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép, betoncserép, vagy palafedés alkalmazható.
(4) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.
Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
11. Átalakuló falu területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Lakóépületek és melléképítmények tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.
Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
12. Falusias lakóterület területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Meglévő többlakásos épület bővítése, átépítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.
Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Kerítés csak áttört formában létesíthető.
13. Kiskertes területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Épületek és melléképítmények tető hajlásszöge 60°-nál meredekebb nem lehet.
Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő és antracit színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Kerítés csak áttört formában létesíthető.
14. Szőlőhegy területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb,60°-nál meredekebb nem lehet.
Épület esetében tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.
(1) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
(2) Kerítés csak áttört formában létesíthető.
(3) Drótfonatos kerítést csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni.
15. Ipari-, gazdasági-, szolgáltató területek területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.
Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
16. Természeti területek, egyéb külterület területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.
Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.
17. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
(1) Az
1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.
(2) Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el:
a) napenergia gyűjtő panel
b) hőszivattyú
c) parabola antenna
d) turbókazán kéménye
e) klímaberendezés kültéri egysége
f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés
g) központi porszívó szellőzőnyílása
(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el.
(5) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.
(6) Csüngő, függő eresz nem alakítható ki.
18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
45. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:
a) Természeti területek, egyéb külterület, a 3. melléklet szerinti ökológiai folyosó terület kivételével.
Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(1) Új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(2) A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.
„Természeti területek, egyéb külterület” településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembevételével, egyedi funkcióval (úgy, mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
(1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
19. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
Töltéstava közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.
(2) „Településközponti területek, egyéb zöldtelületek, zöldfelületek”; „Átalakuló falu területek”; „Falusias területek” településképi szempontból meghatározó területek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.
(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.
(5) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.
(1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(3) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(1) Közterületen reklámhordozó berendezés kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasváróban, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.
(2) Utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(3) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
54. § Közterületein reklámhordozó kizárólag:
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,
e) egymástól horizontálisan, vertikálisan számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – helyezhető el.
55. § Töltéstava közigazgatási területén a közművelődési intézmények számának háromszorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az
(1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy, mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembevétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
Tilos 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, 3000K feletti hideg színű fénykibocsátó, vibráló forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.
Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.
V. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
(1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.
(1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.
A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.
A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
21. Településképi bejelentés eljárási szabályai
(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
f) az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
g) látványtervet vagy fotómontázst,
h) fotódokumentációt.
A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesít.
22. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet alapján az alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
d) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
f) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
g) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé;
b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet;
c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat;
d) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével jár.
23. Településképi kötelezési eljárás
69. § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:
a) az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
b) az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta.
c) a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.
24. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
70. § (1) Amennyiben a 68. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(5) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.
VI. Fejezet
71. § Ezen rendelet 2020. augusztus 5. napján lép hatályba.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
72. § Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével Töltéstava Község Önkormányzatának 8/2001.(IV.14.) sz. ÖKT. rendelete A helyi építési szabályzatról 11. § (2) bekezdése; 17. § (3) bekezdésének o) pontja; 23. § (5) bekezdésének e) pontjának 2. tagmondata, f) és g) pontjai, h) pont első tagmondata normaszövegének „áttört kifejezése” és második tagmondata, valamint Töltéstava Község Önkormányzatának 11/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről.
A TELEPÜLÉS HELYI EGYEDI védelemmel rendelkező ÖRÖKSÉGEINEK JEGYZÉKE
- táplánypusztai kastély (025 hrsz.)
- táplánypusztai kápolna (023/26 hrsz.)
- lakóépület, Táncsics M. u. (194 hrsz.)
- lakóépület, Kossuth Lajos u. (111 hrsz.)
- lakóépület, Széchenyi u. (342/1 hrsz.)
Helyi védelem alatt álló kertként kell kezelni a táplánypusztai volt kastély kertjét (025 hrsz.).
Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi kimutatása
országos védelem alatt álló természeti területek és objektumok kimutatása
Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó eleme:
Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
Tudományos név |
Magyar név |
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera losteum |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név |
Magyar név |
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
mexikói vízibojt |
Gymnocoronis spilanthoides |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
japán komló |
Humulus scandens |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
átellenes rucaöröm |
Salvinia molesta |
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet
2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további tiltott fajok:
Magyar név |
Tudományos név |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |
