Pannonhalma város képviselő testületének 7/2005 (IV.19..) önkormányzati rendelete

Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Hatályos: 2015. 01. 28- 2020. 12. 31

Pannonhalma város képviselő testületének 7/2005 (IV.19..) önkormányzati rendelete

Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének

2015.01.28.

7/2005. (IV.19.) rendelete

a helyi építési szabályzatról

Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1949. évi XX. Tv. 44/A § (2) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. Tv. 7. §. (3) bekezdés c/ pontjában biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályzatot állapítja meg.

Az Rp.I-129-3 munkaszámú tervdokumentáció SzJ-1 és SzJ-2 jelű szabályozási tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv)

- az SZ-J2 jelű, Külterületi övezeti helyszínrajz című, Rp.I.129-3 munkaszámú

- az SZT-1 rajzszámú (2002.03. dátumú, 02014 munkaszámú) Szabályozási terv című (továbbiakban: SZT-1 terv)

- az SZ-J3 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz III. című (Rosivall Tervező Iroda)

tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Pannonhalma város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem

- beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala

- a belterület határvonala

- módosult belterületi határvonal

- a szabályozási vonal

- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala

- az építési övezetek határvonala

- az építési hely határa

- az építési vonal.

(2)A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.

(3)Ahol az SZ-J1 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

(4)Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5)Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6)Amely övezetekben az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat kizárólagos funkciót jelöl, attól eltérő funkciójú épület csak az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása után építhető.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a., Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b., A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.

(3)A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(4)Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.

(5)Kialakult telekosztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 30,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 400 m².

(6)A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.

(7)Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

(8)A külön jogszabály szerinti telekalakítási terv készítésének kötelezettségével érintett, átlag 10 %-os természetes terepesést elérő vagy meghaladó felszínű területeken a telekalakítási terv részeként

- a kiszolgáló út, a járdák, a kocsibehajtók szintjeit meghatározó útépítési tanulmánytervet kell készíteni

- az előkerti építési hely határvonalán kialakítandó terepszint meghatározására tereprendezési tervet kell készíteni.

A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Sarokteleknél a keresztutca felőli előkert mérete 3,0 m.

(5) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

(6) Az SZ-J1 terven jelölt csúszásveszélyes, potenciálisan csúszásveszélyes területen az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a külön jogszabály¹ szerinti előírásokat.

a., Az SZ-J1 terven jelölt csúszásveszélyes területeken csak talajmechanikai szakvélemény eredményeire alapozottan szabad út- és rézsűbevágásokat, csatornázást és jelentősebb elgátolást okozó alapozást végezni. Felszíni vizek szikkasztása nem megengedhető.

b., Az SZ-J1 terven jelölt potenciális csúszásveszélyes területeken a bevágást jelentő vonalas létesítmények fokozottan gondos kivitelezése lényeges.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4)A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és a vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélesség a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

Funkcionális indokoltságból vagy városképi érdekből ettől eltérést az önkormányzati tervtanács engedélyezhet.

(5)Az épületek tető hajlásszöge 30-45 között lehet.

(6)Az új kialakítású lakóterületi telektömbökben épülő fő funkciót hordozó épületek tetőformáját leginkább meghatározó tetőgerinc csak utcára merőleges lehet, ha az oldalkert mérete nem éri el a 6,0 m-t és/vagy az épület homlokzatszélessége 10,0 m, vagy annál kevesebb. Amennyiben a homlokzatszélesség a 7,20 m-t meghaladja, az utcai oromfalat kontyolni kell. Épülettagozás, udvari (oldalkerti) keresztszárny tetőgerinc-vonala párhuzamos lehet az utcai telekhatárral.

Az épületek külső falszínezése csak pasztell árnyalatú lehet.

Új kialakítású az a telektömb, amelyben nyolcnál több építési telek alakítható ki.

(7)Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(8)Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /6/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(9)Kerítésépítés

a., Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. Ettől a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.

b., Lakó-, és vegyes területen

ba., Előkert nélküli zártsorúsodó beépítésnél az épület utcai homlokzati falának folytatásában a telek teljes szélességében legfeljebb 2,5 m magas, tömör, falazott, vakolt kerítés is építhető.

bb., Előkertes beépítésnél az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas és legfeljebb 75%-ban tömör lehet. Ettől eltérni különösen indokolt vagyonvédelmi szempontokra figyelemmel önkormányzati tervtanácsi támogatással lehet. Ez esetben a kerítés tömör, magassága legfeljebb 2,5 m lehet.

c., A különleges és a gazdasági terület telkeinek telekhatárán legfeljebb 2,5 m magas, tömör kerítés is építhető.

(10)A telekalakítási terven meghatározott előkerti építési hely határvonalán kialakítandó terepszinthez képest, amennyiben az építési hely határvonala egyben építési vonal is, az építési vonalra illeszkedő épület/épületrész földszinti padlóvonalának szintje 0,45 cm-t térhet el.

Védőtávolságok, védőterület

7. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli

- 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2)Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(3)Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 - 9,0 m

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

A nagyközépnyomású gázvezeték földtakarása nem csökkenthető. A gázvezeték felett szilárd burkolatot csak telkenként egy kapubejáróhoz legfeljebb 3,0 m szélességében lehet építeni.

(4)A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5)A vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m területsáv.

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(6)Az oktatási, szociális, egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

Értékvédelem

8. § (1) Az SZ-J3 terven jelölt terület helyi területi védelem alatt áll, amelyre a következő szabályok vonatkoznak.

1.A településben önkormányzati helyi területi védelem alatt áll a szabályozási tervben lehatárolt teljes terület, valamint a terület szélén haladó utakat határoló térfalak közül azok, amelyek védett közterülettel határosak.

2.Az 1. pontban foglalt területen védelem alatt áll és megőrzendő:

a)a közterületek, utak és közök, valamint támfalak és rézsűk rendszere,

b)a kialakult telekszerkezet jellege,

c)a terület beépítési és építészeti jellege, valamint

d)a terület külső és belső látványértéke.

3.A 2.a) pontban foglalt közterületek, utak és közök rendszerének, valamint azok kialakítási jellegének védelme érdekében a területen

a)a szabályozási tervben jelölt közterület-módosításokon túl sem új közút, sem új magánút – gyalogosköz kivételével – nem alakítható ki,

b)a zöldterületek kialakítására, a 28. § (4) bekezdésben,

c)a közlekedési területek kialakítására a 25. § (3)-(4) bekezdésben,

d)a közműellátásra vonatkozóan a 30. § (7) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

4.A 2.b) pontban foglalt kialakult telekszerkezet jellegének védelme érdekében a területen

a)Telekalakítás csak a szabályozási terven és HÉSZ-ben rögzített esetben és módon lehetséges.

b)A telekalakításra vonatkozó előírások a 85/2000.(XI.8.) FVM rendelettel állnak összhangban, így ennek megfelelően az abban foglaltak változása a HÉSZ módosítását, illetve az FVM rendeletben foglalt eredeti előírások alkalmazási kötelezettségének megerősítését igénylik.

5.A 2.c) pontban beépítési és építészeti jelleg védelme érdekében a területen az alábbi általános illetve tömbönként, esetleg utcaszakaszonként eltérő előírásokat kell megtartani:

a)Beépítési jelleg védelme

aa)A területen a Piac tér kivételével meg kell őrizni a kialakult és jellemző oldalhatáron álló beépítési módot és az ehhez kapcsolódó építészeti és tömegformálás jellemzőit.

ab)Az aa) pontban foglaltak értelmében megőrzendő

- a jellemzően hosszanti épületelrendezés,

- a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltsága,

- az oldalhatáron álló jellegre utaló zártabb, illetve az oldalkertre néző jellemzően nyitottabb homlokzat eltérő megformálási jellege,

- az épület homlokvonalának hagyományos irányultsága,

- a szabályozási tervben jelölt utcaszakaszokon a tetőgerincek kialakult és egységes iránya.

b)Tömegformálás általános jellemzői

ba)A területen az épületek csak magastetős, jellemzően szimmetrikus vagy közel szimmetrikus nyeregtetővel alakíthatók ki. Félnyeregtető csak támfalnak támaszkodó hátsó telekhatárra elhelyezett épület, épületszárny esetében lehetséges. A területen oromfalas, kontyolt kialakítás illetve csonkakonty alkalmazása is megengedett.

bb)A területen új épület elhelyezése esetén is meg kell tartani a hagyományosan alacsony földszinti padlóvonal és a jellemzően térdfal nélküli tetőtéralakításból adódó tömegarányokat.

bc)A területen meg kell őrizni a tetőidomok alakítására jellemző nyugodt, kiegyensúlyozott tömegformálást, amelytől a tetőtér beépítése esetén sem lehet eltérni.

db)Tetőtér-beépítés esetén tetőtéri nyílásokat csak az övezeti előírásoknak megfelelően lehet elhelyezni és kialakítani.

c)Építészeti részletképzés előírásai

ca)A területen az épületeket csak vakolt felülettel, kivételesen – a környezethez illetve a területen fellelhető építészeti hagyományokhoz illeszkedve – fa borítású részletek alkalmazásával lehet kialakítani.

cb)A volt piactér kivételével, ahol a díszített, hangsúlyos vakolatarchitektúra is megengedett, a területen jellemző módon kissé díszített vagy díszítetlen vakolatarchitektúrát kell alkalmazni.

cc)A területen új épületeken is betartandók a hagyományos fal-nyílás arányok, álló téglány alakú, faanyagú nyílászárókkal.

cd)Az épületek tetőhéjazatának anyaga cserép, kivételesen anyagában színezett sík-pala, falusias kialakítású épület esetén nádfedés is lehet.

d)Az épített környezet általános védelmére vonatkozó előírások

da)Az egyes épületek homlokzatán, az előkertben vagy kerítésen hirdetőfelület, berendezés, reklámtábla, cégtábla – mérettől függetlenül – csak építési engedély alapján helyezhető el, az épület általános jellegével, az épület homlokzati és fal-nyílás felületi rendszerével összhangban. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg az adott nyílásnélküli homlokzatfelület 10%-át, s csak az épületben folytatott tevékenység hirdetésére, illetve a terület vagy épület múltjára vonatkozó tájékoztatásra szolgálhat.

db)Parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna sem az utcáról, sem a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.

dc)A területen építési engedélyköteles az épület színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek létesítése.

dd)Építési engedélyköteles minden kirakatszekrény, nyitható ernyőszerkezet, mérettől függetlenül. Kirakatszekrény, portál csak a homlokzat egységes nyílásrendjébe illeszkedve alakítható ki. Előtető az épületeken nem létesíthető.

de)Közterületen pavilon csak a piactéren, és csak jóváhagyott közterület-rendezési tervben foglaltak szerint helyezhető el.

df)A területen utcával határos vagy utcáról látható támfal csak természetes anyagból (kő, tégla) vagy ilyen burkolattal fedve készülhet. Ettől eltérő kialakítás esetében a támfalat növényzettel kell takarni.

dg)A területen a rézsűkialakításra vonatkozóan a df) alpontban foglaltakat kell megtartani, azzal az eltéréssel, hogy a rézsűket, amennyiben nem burkoltak, rézsűmegkötésre alkalmas (terjedőtövű) talajtakaró cserjékkel kell beültetni.

dh)A területen csak természetes anyagból készült, egyszerű formákat alkalmazó áttört kerítés alkalmazható. A kerítés tömör lábazata legfeljebb 40 cm magas lehet, támfalépítés igényének kivételével, amely esetben a megengedett legnagyobb magasságot, az állékonysághoz szükséges méret határozza meg.

6.A 2.d) pontban foglalt kilátás és rálátás védelme értelmében:

a)Védett az apátságnak, illetve a Sokoró hegyalja dombságnak a terület közterületeiről feltáruló látványa. E látvány védelmének érdekében tilos a közterületen bármely hirdető- vagy közlekedési táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek a védett látványt kedvezőtlenül befolyásoló elhelyezése.

b)Védett a Váralja területnek a település főbb megérkezési irányaiból, illetve az apátság mellvédjeiről feltáruló látványa, az épített és természetes környezet harmonikus egysége. E látvány és harmonikus egység érdekében, a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan a 20. § (5) bekezdésben és a 23. § (6) – VA – bekezdés 14. pontban foglalt övezeti előírásokat kell megtartani.

7.A területen bármely engedélyköteles építési tevékenység során az engedélyező hatóság köteles az építtető figyelmét felhívni a mindenkor hatályos, a régészeti értékek védelmét szolgáló törvényben foglalt állampolgári kötelezettségekre, valamint az engedély kiadását köteles bejelenteni a Megyei Múzeumok Igazgatóságánál.

(2)A helyi védelemre javasolt épületeket az SZ-J1 és SZ-J3 terv tartalmazza. Az SZ-J1 terven jelölt helyi védelem alatt álló építmények:

- Millenniumi emlékmű (1140 hrsz)

- Római katolikus templom (136 hrsz.)

- Volt zsinagóga (259 hrsz.)

- Volt Tsz. irodák (1041/2 hrsz.)

- Mária-szobor (238 hrsz.)

- Kőkereszt (846/2 hrsz.)

- Kőkereszt (1247 hrsz.)

- Kőkereszt (935 hrsz.)

- Kőkereszt (1270 hrsz.)

- Lakóház (257 hrsz.)

- Lakóház (1265 hrsz.)

- Lakóház (1227/1 hrsz.)

- Lakóház (1235 hrsz.)

- Lakóház (1220 hrsz.)

- Lakóház (1225 hrsz.)

- Melléképület (1216 hrsz.)

- Lakóház (1213 hrsz.)

- Lakóház (1211 hrsz.)

- Lakóház (1160/1 hrsz.)

- Melléképület (1281 hrsz.)

- Lakóház (1287 hrsz.)

- Lakóház (1321 hrsz.)

- Pajta (1331/2 hrsz.)

- Nyárikonyha (1331/3 hrsz.)

A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:

a., Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

b., Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.

c., Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3)A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

- a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,

- nem közterületi építmény építése.

(4)Az SZ-J3 jelű tervlapon rögzített helyi egyedi védettségű ingatlanok esetében az alábbi előírásokat kell megtartani:

1.A területen helyi egyedi védelem alatt állnak az alábbi ingatlanok:

Cím	Helyrajzi szám	Jelölés a szabályozási terven
Váralja u 3.	134	I.
Váralja u 4.	133
Váralja u 5.	131
Váralja u 6.	130
Váralja u 8.	123
Váralja u 20.	70
Váralja u 24.	115
Váralja u 29.	42
Váralja u 35.	35
Váralja u 42.	62
Váralja u 71.	99
Váralja u 76.	6
Váralja u 77.	90
Váralja u 84.	75
Váralja u 2.	135	II.
Váralja u 10.	121
Váralja u 11.	108
Váralja u 21.	71
Váralja u 22.	72
Váralja u 25.	114
Váralja u 43.	63

2.Az egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanok, azok beépítési módja és az ingatlanon elhelyezett épületek, a Váralja településrész általános és jellemző, esetenként egyedi jellegét tükröző történelmi, építészettörténeti, illetve esztétikai értéket képviselnek, ezért védendők. A védett épület csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokon túl is megalapozott esetben, testületi döntés alapján bontható el. Ezen épületek bontásának kérelmezésénél a hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Felújítás, átalakítás csak az épület eredeti szerkezeteinek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű megtartásával, és eredeti formavilágának megfelelően végezhető. A védett épületek bővítése az adott ingatlanra vonatkozó általános előírások megtartásával lehetséges.

3.Az 1. pontban felsorolt, I. jellel jelölt ingatlanok esetében védett az épületek szerkezeti kialakítása, tömege, külső megjelenése, építészeti részletképzése. Ezen ingatlanok esetében az épületek homlokzatának megváltoztatása illetve az épület bármely részének elbontása csak az igazoltan korábbi állapot helyreállítása érdekében lehetséges.

4.Az 1. pontban felsorolt, II. jellel jelölt ingatlanok esetében védelem alatt áll az épületek tömegformálása, helyreállítandó az épületek eredeti illetve a 8. § (1) 5. pontban foglaltaknak megfelelő építészeti jellege.

5.A területen történeti értéket képviselnek, és részben még hordozzák a terület eredeti beépítési jellegét, az alább felsorolt ingatlanok:

Cím	Helyrajzi szám
Váralja u 17.	110
Váralja u 18.	109
Váralja u 28.	43
Váralja u 30.	41
Váralja u 37.	34
Váralja u 46.	132
Váralja u 50.	126
Váralja u 51.	144
Váralja u 55.	159
Váralja u 56.	168
Váralja u 57.	166
Váralja u 59.	162
Váralja u 64.	155
Váralja u 65.	154
Váralja u 66.	153
Váralja u 82.	77

6.Az 5. pontban felsorolt ingatlanok esetében az épületeket bontás, illetve átalakítás előtt fel kell mérni, s fényképen meg kell örökíteni. Az épületek telken való elhelyezkedését legalább M = 1:500-as helyszínrajzon kell rögzíteni. A felméréseket és fotódokumentációt a Polgármesteri Hivatal irattárában meg kell őrizni.

(5)Az SZ-J1 terven városépítészeti szempontból kiemelt jelentőségű területként jelölt területen épülő, átépülő, külsejében felújításra kerülő, funkciója, épülettömege, megjelenése következtében a városképre jelentős hatást gyakorló építmények, az intézményi, vagy intézményt is tartalmazó épületek, a négynél több lakást tartalmazó lakóházak terveit az önkormányzati tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani.

A felsorolt esetekben a telkek beépítésének városépítészeti követelményeit a külön jogszabály szerinti elvi engedélyezési eljárásban kell tisztázni.

(6)Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

Amennyiben az SZ-J terven jelölt régészeti lelőhelyet érintő fejlesztési területeken a régészeti lelőhelyek feltárása során olyan értékek kerülnek elő, amelyek a tervezett fejlesztést ellehetetlenítik, a feltárást végző szerv megkeresésére a szabályozási tervet felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat idejére az érintett területre változtatási tilalmat kell elrendelni addig, amíg új szabályozási terv keretében nem tisztázódnak az értékek megvédése érdekében szükséges előírások, intézkedések.

(7)A műemlékek felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.

(8)Műemléki környezet: külön jogszabály által kijelölt terület, határvonalát az SZ-J1 terv tartalmazza.

A műemléki környezetben az épületek tetőfedő anyaga csak természetes anyagú, az anyagnak és a hagyományoknak megfelelő színű lehet. A magastetővel épülő építmények tetőhajlásszöge 35-42º között lehet.

Az épületek külső falán semmilyen vezeték nem vezethető.

(9)A világörökségbe tartozó terület határvonalát az SZ-J terv tartalmazza. A terület kezelésére vonatkozó szabályok a kezelési tervben rögzítettek.

(10)A város teljes területe látványvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű terület.

Fő kilátási pontok:

- az apátsági Főmonostor területe

- a kilátó

- a Kosaras dombi pihenő

- a 82. számú út menti pihenő a pannonhalmi bekötőútnál

Védendő tájképi érték:

- az Apátság látványa a várdombbal

- a Ravazd – Csanaki vonulat dombsora

- a Pándzsa patak völgye

- a pázmándi dombsor

A fő kilátási pontokból tekintve a védendő tájképi értékek területére vonatkoztatva építmények elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell.

- Az Apátság épületegyüttesének látványát zavaró épült nem építhető.

- A Ravazd-csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni.

- A Pándzsa völgyében az SZ-J1 terven jelölteken és jelen rendeletben foglaltakon kívül épület nem építhető. A területen a termőhelyi adottságokra jellemző gazdálkodást kell folytatni: nádasok, nedves rétek, kaszálók.

A látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési folyamatban fotódokumentáció és látványvédelmi vizsgálat készítését írhatja elő.

(11)A védendő utcakép jellel jelölt utcaszakaszon az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében a telek utcai homlokvonalától számított 50 m-en belül a meglévő telekszélességet az eredetihez képest, az övezeti előírásokra is figyelemmel, legfeljebb 10%-nyi mértékben lehet megváltoztatni. Új épület építésénél, meglévő épület átalakításánál igazodni kell a kialakult jellegzetes beépítési módhoz, a meglévő tömegarányokhoz, tetőformákhoz és tetőfedő anyagokhoz, a meglévő épületek anyaghasználatához, színezéséhez, a nyílászárók kialakult rendjéhez.

(12)A megőrzendő települési karakter jellel megjelölt területen az épületek utcai telekhatárhoz legközelebbi homlokzatának szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg. Ettől a telek belseje felé 5,0 m-en túl épület keresztszárny építhető.

A terület telkein az övezeti előírásokra is figyelemmel a telek beépítettségébe beszámító építmények földszinti összes területe legfeljebb 300 m² lehet.

Környezetvédelem

9. § (1) Pannonhalma város légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.

(2) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

- fák, bokrok 100 pollen/m³

- fűfélék 30 pollen/m³

(4)A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(5)A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

A regionális hulladéklerakó telep rekultivácója: gyepesítés.

(6)A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

10. § (1) Természeti területek a vízfolyásokat, patakokat kísérő természetközeli vegetációjú területek.

A természeti területen épület nem építhető.

A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(2)Az ökológiai (zöld) folyosó területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(3)Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

(4)A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbe tartozó területeket a 19/1992.(XI.6.) KTM rendelet tartalmazza.

(5)Az átlag 10%-os természetes terepesést elérő vagy meghaladó felszínű területeken a felszíni víz általi talajelhordás megakadályozása érdekében az előkertet és az oldalkertet az eróziót megakadályozó növényzettel kell beültetni.

Zöldfelületek

11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2)A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3)A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4)Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5)Az egyes területfelhasználási egységek részeként jelölt, önálló területű zöldfelületeket funkciójuknak megfelelően és az SZ-J1 terven jelölt területi kiterjedéssel kell kialakítani és fenntartani.

Vf = védőfásítás, épület nem építhető, háromszintes, zárt növénysáv telepítendő

Kp = közpark, játszószerek, kerti melléképítmények helyezhetők el.

Építési tilalom

12. § Az SZ-J terven feltételek teljesítéséhez kötött építési tilalom területének határa jellel körülhatárolt területen a tilalom a hulladéklerakó felszámolása után megszűnik.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a., Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

kisvárosias lakóterület Lk

kertvárosias lakóterület Lke

falusias lakóterület Lf

Vegyes terület

központi vegyes terület Vk

településközpont vegyes terület Vt

Gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

ipari terület Gip

Különleges terület K

temető

sportpálya

apátsági terület

hulladékudvar

termálfürdő, strand

Váralja Kü

Üdülőterület

üdülőházas Üü

b., Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési és közműterület

útterület KÖu, K

kötöttpályás közlekedési terület (vasút) KÖk

közműterület Köm

Zöldterület Z

Erdőterület E

Mezőgazdasági terület M

Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

14. §

	beépítési mód (oldalhatáron álló,	megengedett legnagyobb	legkisebb kötelező zöldfelület ( %)
területfelhasználási	szabadonálló)	beépítettség (%)	legkisebb kötelező zöldfelület ( %)
elem		kialakítható	kialakítható	kialakítható
	megengedett legnagyobb építménymagasság (m)	legkisebb építési telekszélesség (m)	legkisebb építési telekmélység (m)	legkisebb építési telekterület (m²)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

LAKÓTERÜLET

A kisvárosias lakóterület építési előírásai

15. § (1) A kisvárosias lakóterületen – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – telkenként elhelyezhető

a., lakóépület,

b., a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egészségügyi, szociális, igazgatási épület,

c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2)Övezeti előírások

			Lk SZ 50/30 7,5 -/-/ 1500
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló 5,0 m 4,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%
Telekalakítás		legkisebb telekszélesség /m/ legnagyobb telekszélesség /m/	- -
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 1500 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	7,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

A falusias lakóterület építési előírásai

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

- fő funkciót hordozó épületként

a., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület

c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény

- a fő funkciót kiegészítő épületként

d., gépjármű és egyéb tároló

e., pince

f., állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra

g., kisipari műhely

(2)A telkeken a d, e, f, g. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(3)Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.

(4)Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(5)Övezeti előírások

			Lf SZ 20/65 3,5 -/-/3000	Lf O 30/50 3,5 18/K/1000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló, a 18m-nél keskenyebb kialakult telek esetén oldalhatáron álló is lehet kialakult, vagy 5,0 m oldalhatáron álló beépítésnél: 6,0 m szabadonálló beépítésnél: 4,5 m 6,0 m	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, ha ez 6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	20% A beépítés mértékének számításakor az 1500m²-5000 m² közötti telekterület 50%-a számítható be, az 5000 m² feletti telekterület nem számítható be 65%	30% A beépítés mértékének számításakor az 1500m²-5000 m² közötti telekterület 50%-a számítható be, az 5000 m² feletti telekterület nem számítható be 50%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-	18,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 3000 m²	kialakult 1000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	3,5 m	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 3,5 m

Közműellátás		Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval
Környezetvéde-lem	zajvédelem szennyvízelbánás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés
Egyéb		Az övezet a 8. § (11) bekezdés szerinti megőrzendő települési karakterű területbe tartozik

			Lf O 30/50 3,5 18/40/800	Lf O 30/50 3,5 18/50/900	Lf O 30/50 3,5 18/51/1000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	oldalhatáron álló 5,0 m 6,0 m 6,0 m	oldalhatáron álló 5,0 m 6.0 m 6,0 m	oldalhatáron álló 5,0 m 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%	30% 50%	30% 50%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	18,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére	18,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére	18,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	40,0 m 800 m²	50,0 m 900 m²	50,0 m 1000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 3,5 m	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 3,5 m	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 3,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés
Egyéb			Az övezet a 8. § (11) bekezdés szerinti megőrzendő települési karakterű területbe tartozik

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

- fő funkciót hordozó épületként

a., egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab, egymástól legfeljebb 6,0 m távolságban álló egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik

b., önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület

c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

- a fő funkciót kiegészítő épületként

d., gépjármű és egyéb tároló épület, pince

e., ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.

(2)A telkeken a d; e. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c., pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.

(3)Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.

(4)Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a b., c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b., c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(5)A b., c., pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.

(6)Övezeti előírások

			Lke O 30/50 4,5 -/-/ 600	Lke O 30/50 4,5 -/-/ 800	Lke O 30/50 4,5 18/-/800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, ha ez 6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, ha ez 6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, vagy beépítetlen tömbben 5,0 m, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, ha ez 6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%	30% 50%	30% 50%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-	-	18,0 m
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 600 m²	- 800 m²	- 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építmény-magasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. §( /4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval
Környezetvédelem		zajvédelem szennyvíz-elbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	Lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

			Lke SZ 20/60 4,5 30/K/2100	Lke SZ 20/60 3,5 30/60/2100	Lke O 30/50 4,5 18/40/800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló 5,0 m 6,0 m 6,0 m	szabadonálló, szórt 5,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m	oldalhatáron álló 8,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%	30% 50%	30% 50%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	kialakult	18,0 m	18,0 m
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	kialakult 2100 m²	60,0 m 2100 m²	40,0 m 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	3,5 m	4,5 m
Egyéb			telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető	telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető A telkeken az épületek építésével egyidőben legalább 80 m²-ként egy lombos fát és 5 cserjét el kell ültetni	telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető A telkeken az épületek építésével egyidőben legalább 100 m²-ként egy lombos fát el kell ültetni
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatornával
Környezetvédelem		zajvédelem szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Lke O 30/50 3,5 18/40/800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	oldalhatáron álló 8,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	18,0 m
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	40,0 m 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építmény-magasság	3,5 m
Egyéb			telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető A telkeken az épületek építésével egyidőben legalább 100 m²-ként egy lombos fát el kell ültetni
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz-vezetékkel - a közüzemi szennyvíz-csatornával
Környezetvédelem		zajvédelem szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

VEGYES TERÜLET

Központi vegyes terület építési előírásai

18. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magukba foglaló épületek is építhetők.

(2) A központi vegyes terület telkein elhelyezhető

a., a tágabb térség ellátását szolgáló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, illetve ezekkel egy épületben elhelyezve legfeljebb négy lakás

b., nem zavaró hatású gazdasági építmények.

(3)Övezeti előírások

			Vk SZ 60/20 kereskedelem 7,5 -/-/5000 szolgáltatás	VK SZ 60/20 7,5 -/-/2000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló 10,0 m 10,0 m 10,0 m	szabadonálló 10,0 m 6,0 m 10,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	60% 20%	60% 20%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 5000 m²	- 2000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	7,5 m	7,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szennyvízcsatornával

Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés
Egyéb			Az SZ-J1 terven jelölt út teljes kiépítése nélkül csak egy telek alakítható ki és építhető be a területen. Ebben az esetben a megépülő utcaszakaszon végfordulót kell építeni.

(4)A tartalék központi vegyes területen a területre vonatkozó szabályozási terv hatályba lépéséig épület nem építhető.

A településközpont vegyes terület építési előírásai

19. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magukba foglaló épületek is építhetők.

(2) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető

a., telkenként összesen legfeljebb hat lakást tartalmazó lakóépületek

b., helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények

c., nem zavaró hatású gazdasági építmények.

(3)Övezeti előírások

			Vt SZ 30/40 szoc.lét. 9,5 K/K/K	Vt SZ 20/50 szoc.lét. 4,5 SZT idegenforg. lét
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló 20,0 m 4,5 m 6,0 m	szabadonálló 8,0 m 4,5 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30 % 40 %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	kialakult	SZ-J1 terv szerint
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	kialakult kialakult	SZ-J1 terv szerint SZ-J1 terv szerint
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	9,5 m	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés
Egyéb			az övezetben csak szociális létesítmény számára építhető épület	az övezetben csak szociális vagy idegenforgalmi létesítmény számára építhető épület

			Vt SZ 50/30 6,0 -/ - / 2000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 2000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /4/ bekezdésére, de legfeljebb 6,0 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt SZ 50/30 6,0 -/ - / 800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 6,0 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt Z 50/30 6,0 -/ - / 3000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	zártsorú kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 3000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 6,0 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt SZ 20/50 4,5 -/ - / 3000
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	szabadonálló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 3000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt Z 50/30 6,5 -/ - / 800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	zártsorú SZ-J1 terv szerint SZJ1 terv szerint SZ-J1 terv szerint
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	6,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt Z 50/30 7,5 -/ - / 800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	zártsorú kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 7,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

			Vt Z 50/30 6,0 -/ - / 800
Az építési hely		elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert	zártsorú kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	-
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekmélység /m/ legkisebb telekterület /m²/	- 800 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 6,0 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem szennyvízelbánás	vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra való kötelező rákötés

		TV Z 40/40 6,0 K/-/600	TV Z 80/0 6,0 K/K/K
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		ua.	ua.
Az építési hely	elhelyezkedése	zártsorú	zártsorú
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	40%	80%
	legkisebb zöldfelület	40%	0%
Épület	legnagyobb építménymagasság	6,0 m	6,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult	kialakult
(minimális	mélység /m/	-	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	600	kialakult

(4)A területen a TV Z-40/40 jellel jelölt esetben a kialakult telkek a szabályozási

6,0-K/-/600 tervben jelölt esetben a legfeljebb két részre megoszthatók. A telek feloszthatóságát jelző telekhatár irányadó. A megosztás során létrehozható legkisebb telek-területméret 600 m².

(5)Építési engedélyköteles a kertépítészeti tevékenység a TV Z-40/40 jelű övezetben, új

6,0-K/-/600

épület építése vagy a meglévő épület átépítése, bővítése, illetve használati mód változás esetén. Az övezetben az egyes telkeken az összes ültetendő fás szárú növényzet közül a fenyők aránya legfeljebb 20% lehet, a fennmaradó 80%-nyi fás szárú növény lombhullató, illetve örökzöld fa vagy cserje lehet.

Gazdasági terület

20. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

- ipari terület Gip

Kereskedelmi, szolgáltató terület

21. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális, oktatási és az úti kiszolgáló létesítmények övezetében szálláshely szolgáltató épület építhető.

(2) Övezeti előírások

Gksz SZ 50/30 úti
7,5 -/-/ 1500 kiszolg.lét Gksz SZ 50/30
7,5 -/-/ 5000
Az építési hely elhelyezkedése tömbönként szabadonálló
szabadonálló

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
50%
50%
legkisebb zöldfelület /%/
30%
30%

Épület legnagyobb építmény-magasság /m/

7,5 m

7,5 m
szélesség /m/ - -
Telekalakítás mélység /m/ - -
telekméret /m²/ 1500 m² 5000 m²
Építési hely határai: közterülettel határos telekhatárok mentén:10,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m
Közműellátás A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
Környezetvédelem A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás
Egyéb A terület telkein az SZ-J1 terven jelölt takaró védő fásítást kell létesíteni.

			Gksz SZ 50/30 7,5 -/-/ 10000	Gksz SZ 50/30 4,5 -/-/2000
Az építési hely	elhelyezkedése tömbönként	szabadonálló		szabadonálló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	50%		50%
	legkisebb zöldfelület /%/	30%		30%
Épület	legnagyobb építmény-magasság /m/	7,5 m		4,5 m
	szélesség /m/	-		-
Telekalakítás	mélység /m/	-		-
	telekméret /m²/	10000 m²		2000 m²
Építési hely határai:		közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 5,0 m hátsókert: 6,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m		közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 5,0 m hátsókert: 6,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m
Közműellátás		A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.		A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
Környezetvédelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás

Az ipari terület építési előírásai

22. § (1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.

(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni.

(3) Övezeti előírások

Gip SZ 50/30
7,5 -/-/5000 Gip SZ 50/30
7,5 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése tömbönként szabadonálló szabadonálló

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
50%
50%
legkisebb zöldfelület /%/
30%
30%

Épület legnagyobb építmény-magasság /m/

7,5 m

7,5 m
szélesség /m/ - kialakult
Telekalakítás mélység /m/ - kialakult
telekméret /m²/ 5000 m² kialakult
Építési hely határai: közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
15,0 m közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
15,0 m
Közműellátás Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Környezetvédelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás.	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás.
Egyéb		A terület telkein az SZ-J1 terven jelölt takaró védő fásítást kell létesíteni

Különleges terület

23. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

- temető K T

- sportterület K Sp

- hulladékudvar K Hulladékudvar

- apátsági terület K AP

- szabadidő központ és strand K Tf

- Váralja Kü-VA

(2)A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.

(3)A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 60%

Megengedett legnagyobb burkolt felület: 15%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m (porta épület: 3,5 m)

Alakítható telek: 5000 m²

Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 10,0 m, de legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának távolsága, kivéve a porta épületet, amely legfeljebb 50 m²-nyi mértékig a telekhatártól 3,0 m-re építhető.

(4)a., A szabadidő központ és strand területén a városlakókat és az idegenforgalmat szolgáló különleges, jelentős zöldfelületet igénylő létesítmények építhetők.

b., A szabadidőközpont és strand területen elhelyezhető

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- sportépítmény

- fürdőépítmény

- szórakoztató építménye

c., Övezeti előírások

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 20%

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 60%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

Alakítható telek: 5000 m²

Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m

(5)a., Az apátsági terület felosztása:

- AP₁ a központi terület, ami a Főapátságot, a középiskola és a szociális otthon területét tartalmazza.

- AP₂ az apátsághoz tartozó gazdasági telep területe

- AP₃ az apátság gyümölcsöskertjének területe

- AP₄ az arborétum területe

- AP₅ az apátsághoz tartozó középiskola tanárai szolgálati lakásainak területe

- AP₆ az apátsági fogadóépületek területe.

b., A gazdasági telep területén az apátság működését kiegészítő funkciójú épületek építhetők.

c., A gyümölcsöskert területét fenn kell tartani, azon épületet elhelyezni nem szabad.

d., Az arborétum területén épület nem építhető.

e., A szolgálati lakások területén a beépítés sűrűsége nem növelhető.

f., Az apátsági fogadóépületek területén

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek

- közlekedési létesítmények és a területet kiszolgáló parkoló

- fogadótér helyezhető el.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %

(6)A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m

A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.

(7)A Váralja különleges terület célja a területnek a településszerkezetben elfoglalt egyedi helyzete és településtörténeti hagyományainak megfelelő lakó és egyéb kiegészítő – városközponti, idegenforgalmi – funkciók céljára történő együttes felhasználása és ennek megfelelő kialakítása.

A Váralja különleges területen, a 12. pontban foglalt eltérő előírások hiányában telkenként csak egy épület helyezhető el.

1.A Váralja különleges terület az elhelyezhető kiegészítő funkciók és a terület szerkezeti adottságai alapján az alábbi övezetekre tagozódik.

a)VA-I – városközponti funkciókat is hordozó Váralja különleges terület

b)VA-II – lakófunkciót hordozó Váralja különleges terület

c)VA-III – idegenforgalmi funkciókat is hordozó Váralja különleges terület

2.A VA-I övezet elsősorban a településközponti és lakófunkciók együttes elhelyezésére szolgáló terület.

a)A VA-I övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- kereskedelmi és vendéglátó létesítmények,

- a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató épület.

b)A VA-I övezetben az OTÉK 30. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró:

- egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek,

- kézműipari építmények,

- szolgáltató épület.

c)Az övezetben az a)-b) pontban felsorolt funkciók elhelyezésére szolgáló építményeken túl egyéb építmények nem helyezhetők el.

3.Övezeti előírások VA-I:

		Kü-VA-I O 50/25 4,0 K/K/K	Kü-VA-I O 35/45 4,0 K/K/K
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-I 50	VA-I 30
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	50%	30%
	legkisebb zöldfelület	25%	45%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m	4,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult	kialakult
(minimális	mélység /m/	kialakult	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	kialakult	kialakult

		Kü-VA-I O 50 4,0 -/K/300
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-I ₃₀₀ 50
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	50%
	legkisebb zöldfelület	25%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	-
(minimális	mélység /m/	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	300

4.A VA-II övezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

a)A VA-II övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület.

b)A VA-II övezetben az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró:

- a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató épület,

- kereskedelmi és vendéglátó létesítmények,

- hagyományos kézműves mesterségek, művészeti tevékenység építményei.

c)Az övezetben az a)-b) pontban felsorolt funkciók elhelyezésére szolgáló építményeken túl egyéb építmények nem helyezhetők el.

5.Övezeti előírások VA-II:

		Kü-VA-II O 50/30 4,0 K/K/K	Kü-VA-II O 40/40 4,0 K/K/K
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-II 50	VA-II 40
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	50%	40%
	legkisebb zöldfelület	30%	40%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m	4,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult	kialakult
(minimális	mélység /m/	kialakult	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	kialakult	kialakult

		Kü-VA-II O 35/45 4,0 K/K/K
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-II 35
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	35%
	legkisebb zöldfelület	45%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult
(minimális	mélység /m/	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	kialakult

6.A VA-III övezet elsősorban lakó, valamint szálláshely-szolgáltató épületek együttes elhelyezésére szolgál.

a)A VA-III övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- szálláshely-szolgáltató épület.

b)A VA-III övezetben az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró:

- hagyományos kézműves mesterségek, művészeti tevékenység építményei, mely építmények csak lakófunkcióval együttesen helyezhetők el.

c)Az övezetben az a)-b) pontban felsorolt funkciók elhelyezésére szolgáló építményeken túl egyéb építmények nem helyezhetők el.

7.Övezeti előírások VA-III:

		Kü-VA-III O 35/50 4,0 K/K/K	Kü-VA-III O 25/60 4,0 K/K/K
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-III 35	VA-III 25
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	35%	25%
	legkisebb zöldfelület	50%	60%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m	4,0 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult	kialakult
(minimális	mélység /m/	kialakult	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	kialakult	kialakult

		Kü-VA-III O 15/70 4,0 K/K/K	Kü-VA-III SZ 15/70 4,5 2000
A szabályozási tervlapon használt egyszerűsített jelölés		VA-III 15	VA-III ₂₀₀₀ SZ-15-4,5
Az építési hely	elhelyezkedése	oldalhatáron álló	szabadonálló
Beépíthetőség	legnagyobb beépítettség /%/	15%	15%
	legkisebb zöldfelület	70%	70%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,0 m	4,5 m
Telekalakítás	szélesség /m/	kialakult
(minimális	mélység /m/	kialakult
méretek)	telekméret /m²/	kialakult	2000

8.A Kü-VA különleges területen a szabályozási terven jelölt szabályozási vonalakat az alábbiak szerint kell pontosítani:

a)A kialakult közterületek tényleges méreteit, részletes geodéziai felmérés után, a valóságos és tényleges használat szerint kell rögzíteni. Ilyen értelemben a szabályozási tervben jelölt, a kialakult állapotot rögzítő szabályozási vonalakat irányadónak kell tekinteni.

b)A szabályozási tervben jelölt, tényleges használatuk szerint is új közterületeket lehatároló szabályozási vonalakat, a szabályozási tervben rögzített módon és méretezés szerint kell kialakítani. Az új szabályozási vonal a szabályozási terven jelölt közterületi funkció kielégítésének egyidejű biztosításával, a domborzat által igényelt módon kis mértékben módosítható.

9.A Kü-VA különleges területen a telekalakításra vonatkozóan az alábbi előírásokat kell megtartani:

a)Telekhatár-rendezés

Telekhatár-rendezés minden esetben végrehajtható, avval a feltétellel, hogy a telekhatár-rendezés a kialakultnál harmonikusabb utca-, illetve tájképet eredményező beépítést tesz lehetővé. Az építési hatóság fenti feltétel elbírálásához, a telekhatár-rendezés engedélyezési eljárása során kérheti a telekhatár-rendezéshez tartozó épület-elhelyezés ábrázolását, illetve a telekhatár-rendezést követő építési engedélyezési eljárás során az új építési vonalat kötelezően előírhatja.

b)Telekegyesítés

ba)A VA-I-II. övezetben telekegyesítés csak a szabályozási tervben jelölt esetben lehetséges.

bb)A VA-III. övezetben telekegyesítés legfeljebb két telek egyesítésével jöhet létre. A szabályozási tervlapon külön jelölt telek-összevonási lehetőség ezen felül érvényesíthető. Az egyesített telkek összes telek-területmérete

- a legfeljebb 25%-os beépíthetőség esetében a 900 m²-t,

- a legfeljebb 15%-os beépíthetőség esetén az 1500 m²-t nem haladhatja meg.

bc)Jelenleg tömbbelsőben elhelyezkedő és csak beépítésre alkalmatlan utcai telekhatárral rendelkező telek esetében a telekegyesítés – a telken meglévő épület egyidejű elbontásával – bármelyik szomszédos telekkel megengedett.

c)Telekfelosztás

A területen telekfelosztás csak a szabályozási tervben jelölt esetben lehetséges, az alábbiak szerint:

ca)A területen a szabályozási tervben Kü-VA-I 0-50 illetve

4,0-K/K/300

Kü-VA-III SZ – 15 jellel jelölt esetben a kialakult telek két részre 4,5 – 2000

megosztható. A telek feloszthatóságát jelző telekhatár irányadó. A megosztás során létrehozható legkisebb telek-területméret az övezeti jelben rögzített módon 300 m², illetve 2000 m².

d)Telekcsoport-újraosztás

Telekcsoport-újraosztás a Kü-VA területen csak a szabályozási tervben jelölt telekcsoport esetében lehetséges. Az újraosztás során kialakítható legkisebb telek-területméret 350 m², illetve a legnagyobb telek-területméret 600 m² lehet.

10.A Kü-VA különleges területen az építmények elhelyezésére vonatkozóan az alábbi előírásokat kell megtartani:

a)Építési hely meghatározása

aa)A területen az előkert mélysége, eltérő jelölés hiányában 0 m. A szabályozási tervben jelölt esetben az előkert mélysége, az ott megkülönböztetett módon 3,0 vagy 5,0 m.

ab)A területen az oldalkert szélessége a VA-I. és VA-II. övezetben 4,0 m, a III-as övezetben 6,0 m. Az I. és II. övezetben legfeljebb 5,4 m széles épület elhelyezési lehetőségének biztosítása érdekében az oldalkert 3,0 m-ig csökkenthető.

Kialakult beépítés (épület-felújítás) esetén az épület eredeti jellegének megfelelő homlokzati nyílásrend helyreállítása (megtartása) a kialakult oldalkert szélességétől függetlenül lehetséges.

Az építési helynek a telek oldalhatárával megegyező határát a környezethez igazodó módon kell meghatározni.

ac)A területen, egyéb előírás illetve jelölés hiányában a hátsókert mélysége az I-es és II-es övezetben 4,0 m, a III-as övezetben 6,0 m.

A hátsókert mérete 0 méter abban az esetben, ha

- azt a szabályozási terv külön jelöli, vagy

- a két telek közötti hátsó telekhatár természetes vagy épített támfal tövében húzódik, vagy

- a környező telkek beépítési rendjéből következően az adott telekhatár a szomszédos teleknek nem beépítési határként szolgáló oldalhatára.

ad)A szabályozási tervben irányadó módon rögzített telekhatár-rendezéshez rendelt átmenetileg nem beépíthető telekrész lehatárolása kötelező eleme a szabályozásnak. A jelölt terület a környezetbe harmonikusan illeszkedő módon be nem építhető telek kiegészítésére szolgál. (Közérdek) A telekhatár-rendezés végrehajtása után, a terület a kibővített telek beépíthető részévé válik. A jelölt – bővítést igénylő telken – épületbővítés illetve új épület építése csak a telekhatár-rendezés végrehajtása után lehetséges. A telekhatár-rendezést illetve az új telekhatár kijelölését a 9.a) pontban foglalt általános feltételek szerint kell végrehajtani.

ae)Az aa)-ad) pontban rögzített elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen kívül, bármely építmény csak kivételesen, a 12. pontban leírt esetben és módon lehetséges.

b)Építési vonal meghatározása

ba)A szabályozási tervben jelölt utcaszakaszokon az épületet a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha

- a környezethez való harmonikus illeszkedés igénye az előkert létesítését igazolja, vagy

- az adott telken kialakult beépítés, a homlokvonalon való elhelyezésnél kedvezőbb épületkialakítási lehetőséget eredményez.

A környezethez való harmonikus illeszkedés feltételét ez utóbbi esetben is be kell tartani.

bb)A szabályozási tervben jelölt esetben az épületet kötelező módon a telek oldalhatárán kell elhelyezni, s az épületnek a jelölt homlokzatát (függetlenül a közterületi kapcsolattól) jellemzően az oldalhatáron való elhelyezésre utaló zárt jelleggel kell kialakítani.

11.A területen az épületek tömegformálására és nagyságára az alábbi előírások vonatkoznak:

a)A szabályozási tervben eltérő módon jelölt utcaszakaszokon az épületek vagy csak az utcával párhuzamos, vagy csak az utcára merőleges hossztengellyel és azzal megegyező irányú tetőgerinccel helyezhetők el. Ez utóbbi esetben az épület az utcára közel merőleges, a telek oldalhatárával párhuzamos vagy ettől eltérő módon kialakult esetben a telek oldalhatárával közel párhuzamos tengellyel is elhelyezhető.

aa)Az utcával párhuzamos gerincű épületkialakítás kötelezettsége esetén, az udvar felé hátranyúló épületszárny kialakítása megengedett.

ab)Az utcára merőleges gerincű épületkialakítás kötelezettsége esetén, a telek utcai homlokvonalán, illetve attól mért 15 m-en belül keresztszárny kialakítása, kialakult eset kivételével nem lehetséges.

ac)Az épület tengelyének fentiekben rögzített meghatározása hiányában, az épület fő tengelyének az iránya a telken szabadon megválasztható avval a feltétellel, hogy az épület legalább az egyik telekhatár irányával 15-nál kisebb szöget zárjon be. Ebben az esetben az épület fő tengelyére merőlegesen vagy közel merőlegesen keresztszárny kialakítható.

b)A területen az épületek megengedett legnagyobb szélessége 7,2 m, a tető hajlásszöge 36 és 42 fok közötti lehet. Kivételt jelent az utcával kötelezően párhuzamos gerincű kialakítás, ahol az épületek megengedett legnagyobb szélessége 8,4 m, a tető hajlásszöge 30 és 40 fok közötti lehet.

c)Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki, mindkét esetben az adott tetőfelület vetületi területének maximum 20%-át meg nem haladó mértékig. Közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.

d)A területen, függetlenül az övezetben megengedett beépítettség mértékétől, az egyéb előírások megtartásának feltételével, bármely teleknek legalább 72 m²-es része beépíthető.

e)A területen bármely teleknek legfeljebb 250 m²-es része építhető be.

12.A területen telkenként egynél több épület az alábbi előírások megtartásával helyezhető el:

a)A VA-I. és VA-II. övezetben a hagyományosan beépített, illetve a szabályozási tervben jelölt oldalkertben, az utca homlokvonalán illetve a jelölt előkert megtartásával épület az oldalkertben is elhelyezhető. Az azonos telken így elhelyezett, utcára néző épületek közötti megengedett legkisebb távolság 4,0 m. Az oldalkertben elhelyezett épület megengedett legnagyobb mélysége 5,0 m.

b)Amennyiben a 11. a)ab) pontban foglalt keresztszárny kialakítását a telek méretei nem teszik lehetővé, az utcai homlokvonaltól mért 10 m-es távolságon túl, az oldalkertben 1 darab személygépkocsi-tároló elhelyezhető.

c)Az oldalkertben elhelyezett épület csak a fő tömeggel építészeti összhangban, s a területre a 8. § (1) bekezdésben foglalt egyéb előírások megtartásával alakítható ki.

d)A 11.a) pontban foglalt keresztszárny a fő épülettömeghez megszakítással is csatlakoztatható, de az így kialakítható, most már két vagy több épületnek mind tömegképzésében, anyaghasználatában, építészeti részletképzésben szerves egységet kell alkotnia.

e)A VA-III. övezetben, a d) alpontban foglaltakon túl, személygépkocsi-tároló elhelyezése külön építményként az alábbiak szerint is lehetséges:

ea)Az előkertben legfeljebb egy, a terepadottságokat kihasználó, földbe süllyesztett, földdel borított személygépkocsi-tároló építmény elhelyezhető. Az így kialakított tárolón csak egy kapu alakítható ki.

eb)A meghatározott építési helyen belül, egyéb épülettől legalább 6,0 m távolságra 1 db, legfeljebb kettő személygépkocsi tárolására alkalmas épület a 8. § (1) bekezdésben foglalt egyéb előírások megtartásával szabadon elhelyezhető.

13.Elvi építési engedély kérelmének kötelezettsége

a)A területen bármely új építmény elhelyezése, meglévő építmény bővítése, átalakítása, illetve minden egyéb építési engedély köteles tevékenység esetében, elvi építési engedélyezési eljárás keretében szükséges:

aa)a kialakult értékes környezetbe való illeszkedés HÉSZ-ben rögzített feltételeinek pontosítása, illetve

ab)ezen követelmények teljesülésének igazolása.

b)A környezetbe illesztés területrészenként eltérő szempontrendszere szerint, az építésügyi hatóság az engedélyezési tervdokumentáció tartalmára, illetve az építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozóan a 45/1997.(XII.29.) KTM rendeletben (továbbiakban: a vonatkozó rendeletben) foglaltakkal összhangban további kikötéseket tehet.

c)A területen, a kötelező módon utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges épület-elhelyezés esetén, az illeszkedés elsődleges szempontja az épületek által meghatározott térfal harmonikus rendjének, az épületek tömegformálásának, beépítési ritmusának megőrzése.

d)A c) pontban foglalt esetben az építési hatóság a vonatkozó rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl előírhatja:

- M=1:500 méretarányú helyszínrajzon a természetes terep 2 dm-enkénti rétegvonalas ábrázolását, mind az érintett telekre, mind az érintett és szomszédos telkek homlokvonalával érintkező közterületre vonatkozóan,

- az érintett épületek metszetének ábrázolását, a természetes terep feltüntetésével,

- a szomszédos, illetve az adott utcaszakaszon összefüggő látvány részeként megjelenő további épületek magassági adatainak felmérését és utcaképen való rögzítését, valamint

- kikötéseket tehet az adott épület padlóvonalára, párkány- és gerincmagasságára, illetve a tető hajlásszögére, anyaghasználatára vonatkozóan.

e)Telkenként egynél több épület elhelyezése esetén, az illeszkedés elsődleges szempontja

ea)az egy telken belül elhelyezett épületek tömegrendbeli és építészeti összhangjának, illetve

eb)az elő- vagy oldalkertben elhelyezett épületeknek a szomszédos telkeken elhelyezkedő épületek megjelenésével és használati rendjével való összhangjának megteremtése.

f)Az e) pontban foglalt esetben az építési hatóság a d) pontban foglaltakon túlmenően előírhatja

- a tervezett és meglévő épületek telekhatártól és szomszédos épületektől való távolságának, és magassági adatainak rögzítését,

- a közös oldalhatáron, a szomszédos telken álló meglévő épületeknek és homlokzati nyílásainak felmérését és ábrázolását, valamint

- kikötéseket tehet a másodikként elhelyezett épület tetőgerincének irányára, a térszint alatti személygépkocsi-tároló kialakításához kapcsolódó tereprendezés módjára.

g)A terület hangsúlyos és értékes külső, illetve belső látványát jelentősen befolyásoló épület-elhelyezés (elsősorban a 195 m-es magasságú szintvonal feletti, illetve a várköpeny alatt oromszerűen kiemelkedő területrészek) esetében elsődleges szempont az épülettel beépített és növényzettel fedett területek egyensúlyának megtartása, illetve a látványbeli épületsűrűsödések elkerülése.

h)A g) pontban foglalt esetben az építésügyi hatóság a vonatkozó rendelet 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl előírhatja

- a tágabb környezet ábrázolását is magába foglaló fotómontázs, egyéb ábrázolási mód alkalmazásával a tervezett épület környezetbe illeszkedésének bemutatását, illetve

- kikötéseket tehet az épületnek a telken való elhelyezésére, az épület irányultságának megválasztására, illetve a növényzettelepítés módjára.

i)A helyi védelem alatt álló épületek esetében a bővítés, esetleges átalakítás során elsődleges szempont a védett épület értékeinek megőrzése, kiemelése, a régi és új épületrészek maradéktalan harmóniájának megteremtése.

j)Az i) pontban foglalt esetben az építési hatóság a vonatkozó rendelet 4. § (1) és (3) bekezdésben foglaltakon túl előírhatja

- az adott telek és közvetlenül kapcsolódó közterület 2 dm-enkénti rétegvonalas ábrázolását, valamint

- kikötéseket tehet az adott épület padlóvonalára, párkány- és gerincmagasságára, illetve a tető hajlásszögére, a párkány és nyílások kialakítására, anyaghasználatára vonatkozóan.

k)A c), e), g) és i) pontokban nem rögzített egyéb esetekben az illeszkedés elsődleges szempontja a szomszédos épületekkel legkedvezőbb építészeti és használati harmónia megteremtése.

l)A k) pontban foglalt esetben az építési hatóság előírhatja

- a vonatkozó rendelet 4. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az adott telek, illetve a szomszédos telek, valamint csatlakozó utcaszakasz 2 dm szintkülönbséget megjelenítő terepábrázolását,

- az adott és szomszédos telken elhelyezkedő épületek magassági adatainak és homlokzati nyílásainak ábrázolását, valamint

- kikötéseket tehet az építési vonal és az épület elhelyezésének (irányultságának) módjára, a padlóvonal, párkány és gerincmagasságra vonatkozóan.

m)Az építési hatóság az elvi építési eljárás lefolytatása során jogosult külső szakértő bevonására, valamint az eljárást megelőző tervezői egyeztetések során felmerült bármely vitás kérdés tisztázására a c)-l) pontokban rögzített tartalmi követelmények kibővítésére, illetve az engedély megadásának feltételeként az illeszkedés szempontjainak teljesülése érdekében a c)-l) pontokban rögzített kikötések körének bővítésére.

14.Az egyes övezetek kertépítészeti kialakításának szabályai:

a)Építési engedélyköteles a kertépítészeti tevékenység a VA-I. és a VA-III. jelű övezetekben új épület építése vagy a meglévő épület átépítése, bővítése, illetve használati mód változás esetén.

b)Engedélyköteles a faültetés és a közterületi határra való sövényültetés a VA-I. és VA-II. övezetben a d) alpontban foglalt feltételek betartásának igazolására.

c)A VA-I., VA-II., VA-III. jelű övezetek burkolt és zöldfelülettel fedett területeinek kialakításánál az apátság mellvédjéről való feltárulás (belátás, rálátás) esztétikai követelményeinek is eleget kell tenni.

d)A VA-I. és VA-II. jelű övezetekben a növénytelepítésnél biztosítani kell, hogy a vízszintes jellegű utcavezetésű utcákról az alacsonyabban fekvő területek felé az átlátás szabad maradjon. Ennek eleget téve sövényültetéssel és egyéb kertészeti eszközökkel a saját kert intimitása biztosítható.

e)A VA-III. jelű övezetben a telken kialakítandó zöldterületre vetített 300 m²-enként, de telkenként legalább 1 db közepes vagy nagy koronájú lombos fát kell ültetni.

f)A területen az egyes telkeken az összes ültetendő fás szárú növényzet közül a fenyők aránya legfeljebb 20% lehet, a fennmaradó 80%-nyi fás szárú növény lombhullató, illetve örökzöld fa vagy cserje lehet.

g)A VA-III jelű övezetben az egyes telkeken ültetendő fák és cserjék legalább 50%-a a tájra jellemző őshonos növényzet közül kerüljön ki (Bakony-Vértesi illetve Kisalföldi flórajárás).

(8)A különleges terület telkeit el kell látni:

- közműves villamosenergia vezetékkel,

- közműves ivóvízvezetékkel,

- közműves szennyvízvezetékkel

- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

Üdülőterület

24. § /1/ Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a., üdülőházas terület Üü

(2)Övezeti előírások

			ÜÜ_KG -O/30/0,6 4,5/1500-18/40	ÜÜ_KV -SZ/30/1,0 6,0/2000-20/40	ÜÜ_KE -SZ/20/0,4 4,5/9000-30/50
Az építési hely		elhelyezkedése	oldalhatáron álló	szabadonálló	szabadonálló
		oldalkert	megengedett legnagyobb építménymagasság
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület % szintterület sűrűség	30% 40% 0,6	30% 40% 1,0	20% 50% 0,5
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	18 m	40 m	50 m
		legkisebb telekterület /m²/	1500 m²	2000 m²	9000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	6,0 m	4,5 m
Közműel-látás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szenny-vízcsatornával
Környezet-védelem		szennyvízelbánás zajvédelem	a csatornahálózatra való kötelező rákötés üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A
			Az SZ-T1 terven jelölt helyen az épületek használatba vételének feltételeként őshonos növényzettel takartan zajvédő töltést és max. 1,2 m magas zajvédő falat kell létesíteni
Egyéb		kizárólagos használat	nem zavaró hatású kereskedelmi gazdasági létesítmények	kereskedelmi vendéglátó létesítmények	kemping
		épület	tetőhajlásszög:35-42, természetes anyagú, natúr vagy vörös színű agyag cserépfedés
		kerítés	élősövény, a belső telekhatárokon legfeljebb 45 cm magas lábazat
		zöldfelület	Az SZT-1 tervlapon jelölt helyeken háromszintes védőfásítást kell létrehozni. A fásítás megléte az épületek használatba vételének feltétele.
						alacsonyra növő fák ültethetők
		építésjogi követelmény	A telek beépítésével kapcsolatos követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

			ÜÜ_AP -O/30/0,6 4,5/750-15/40	ÜÜ_AP -SZ/30/0,6 3,5/2500-30/40	ÜÜ_Z -SZ/2/- 3,5/10000-75
Az építési hely		elhelyezkedése	oldalhatáron álló	szabadonálló	szabadonálló
		oldalkert	megengedett legnagyobb építménymagasság
Beépíthetőség	megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület % szintterület sűrűség	30% 40% 0,6	30% 40% 0,6	2% 75%
Telekalakítás	alakítható	legkisebb telekszélesség /m/	15 m	30 m	-
		legkisebb telekterület /m²/	750 m²	2500 m²	10000 m²
Épület		megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	3,5 m	3,5 m
Közműel-látás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - a közüzemi szenny-vízcsatornával
Környezet-védelem		szennyvízelbánás zajvédelem	a csatornahálózatra való kötelező rákötés üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A
			Az SZ-T1 terven jelölt helyen az épületek használatba vételének feltételeként őshonos növényzettel takartan zajvédő töltést és max. 1,2 m magas zajvédő falat kell létesíteni
Egyéb		kizárólagos használat	apartmanházak	apartmanházak	közpark
		épület	tetőhajlásszög:35-42, természetes anyagú, natúr vagy vörös színű agyag cserépfedés
		kerítés	élősövény, a belső telekhatárokon legfeljebb 45 cm magas lábazat
		zöldfelület	Az SZT-1 tervlapon jelölt helyeken háromszintes védőfásítást kell létrehozni. A fásítás megléte az épületek használatba vételének feltétele.
		építésjogi követelmény	A telek beépítésével kapcsolatos követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési és közműterület

25. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

- közútterület KÖu

- vasúti terület KÖk

- közműterület Köm

(2)A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a., Országos közúthálózatba tartozó utak

- főút KÖu F

- mellékút KÖu M

b., Helyi utak

- gyűjtőút KÖu GY

- kiszolgálóút KÖu

- gyalogút KÖu GYA

- autóbusz pályaudvar KÖu autóbusz pályaudvar

(3)Az SZ-J3 tervlapon K1-4 jellel jelölt közlekedési területekre az alábbi előírásokat kell megtartani:

1.Az SZ-J3 tervlapon jelölt helyi területi védelem alatt álló területet, kibővítve a 150 és 0105 hrsz-ú közterületekkel, a KRESZ szerinti lakó-pihenő övezetként kell kijelölni.

2.A K1, K2 jelű és a TV és Kü-VA-I övezettel szegélyezett közterületeken bármilyen építési tevékenységet végezni, bármit elhelyezni csak testület által jóváhagyott közterület-rendezési terv alapján lehet. Egyéb közterületen burkolatot kialakítani, növényzetet telepíteni csak legalább egy utcaszakaszra kiterjedő, egységes szemléletben, egyidejűleg készített, közlekedési, kertépítészeti és közmű tervek alapján lehet.

3.A K1 jelű közlekedési területet (Piactér) köztérként kell kialakítani. A területen a tér esztétikai képét nem zavaró, és szükség esetén (rendezvények, piac idejére) gyalogos felületként is igénybe vehető parkolók is elhelyezhetők, valamint zöldfelület is kialakítható.

4.A K2 jelű közlekedési területet faltól falig burkoló térként kell kiépíteni. A közlekedést nem zavaró ponton térplasztika, növényzet, utcabútorozás elhelyezhető.

5.A K1-4 közlekedési területeken a jármű és a gyalogos közlekedésre igénybe vehető felületeket fizikailag nem kell egymástól elkülöníteni. A közös jármű-gyalogos felületen a gyalogos forgalomnak van elsőbbsége.

6.Közterület burkolataként nem alkalmazható homogén aszfalt ill. beton burkolat.

7.A járműközlekedés számára minimálisan 3 méter széles teherbíró burkolatot kell kialakítani.

8.A telekbehajtók maximum 12% emelkedéssel ill. lejtéssel közvetlenül kapcsolódhatnak a közforgalmú burkolathoz.

9.A K3, K4 közlekedési területeken a közforgalmat, ill. a telkekre történő behajtást szolgáló felületen kívüli közterületet zöldfelületként kell kialakítani.

10.Közterületi parkoló alakítható ki a K1 és K3 jelű közlekedési területeken.

(4)Az SZ-J3 tervlapon jelölt helyi területi védelem alatt álló területen, a járművek elhelyezésére vonatkozóan az alábbi előírásokat kell megtartani:

1.A területen meglévő vagy építéssel, funkcióváltással elhelyezendő lakások parkolását telken belül kell megoldani, kivéve, ha a meglévő beépítés következtében az adott telken belül ez fizikailag lehetetlen, de ebben az esetben telkenként csak egy lakás alakítható ki.

2.A területen meglévő vagy építéssel, funkcióváltással elhelyezendő szálláshely szolgáltató létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

3.A területen meglévő vagy építéssel, funkcióváltással elhelyezendő kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás létesítményeinek parkolási, rakodási igényénél az OTÉK szerint számított igény 50%-át kell figyelembe venni. A parkolást, rakodást telken belül kell megoldani, ez alól felmentés akkor adható,

- ha a fenti módon számított igény nem több 3 db parkolónál,

- valamint az adott telken belüli elhelyezés a meglévő beépítés következtében fizikailag lehetetlen,

- és a parkolás 300 méteren belül közterületi parkolóban megoldható a város összesített parkolási mérlegét figyelembe véve.

(5)A közutak területén a 2. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani, kivéve a /3/ bekezdésben szabályozottakat.

(6)Pannonhalma közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a., Belterületi utak

aa., Gyűjtőutak - B. V. C. A. 50

ab., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. AB. 40

ac., Gyalogutak -B. X.

(7)Keresztmetszeti elrendezések

a., Helyi gyűjtőút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:

- legalább 7,0 m-es útburkolat

- kétoldali, legalább 2,0-2,0 m széles járda

- legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor) kialakítása

- az útkorona és a járda között legalább 2,0-2,5 m sáv.

b., Kiszolgáló utak - kivéve a /3/ bekezdésben szabályozottakat - esetén az út szabályozási szélességén belül elhelyezendő:

- legalább 6,0 m széles útburkolat

- kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 2,0 m széles járda

- legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)

- kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv

(8)A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.

(9)A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m.

(10)Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

Mezőgazdasági terület

26. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása

- általános mezőgazdasági terület Má

- farmgazdasági terület M F

- kertgazdálkodási terület M K

- korlátozott hasznosítású terület M Kf

(2)Általános mezőgazdasági terület

a., A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen a 10 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 3000 m² földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők.

b., A területen a külön jogszabály² szerint birtokközpont kialakítható.

(3)Farmgazdasági terület

a., M F1

Az övezetben az 10000 m²-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével, de legfeljebb 300 m² összes beépített területtel, a turizmus, idegenforgalomhoz kapcsolódó állattartó tanyák, gazdasági épületek és lakóház építhető.

b., M F2

Az övezetben a 6000 m²-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével, de legfeljebb 300 m² összes beépített területtel, a turizmus, idegenforgalomhoz kapcsolódó állattartó tanyák, gazdasági épületek és lakóház építhető.

c., M F3

Az övezetben a 3000 m²-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével, de legfeljebb 300 m² összes beépített területtel, a turizmus, idegenforgalomhoz kapcsolódó állattartó tanyák, gazdasági épületek és lakóház építhető.

(4)Kertgazdasági terület

A területen épület nem építhető. Terepszint alatti építmény – pince – a telekterület 3%-ának mértékéig, a telekhatároktól 3,0 m-en belül építhető.

(5)A korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen épület nem építhető.

(6)A mezőgazdasági területen kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 5,0 m-re kell építeni.

(7)A mezőgazdasági területen 30,0 m-nél keskenyebb telek nem alakítható.

Erdőterület

27. § (1) Az erdőterületek besorolása

a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg

Az övezetben épület nem építhető.

b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev

Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

Zöldterület

28. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.

(3) A Z KP1 jelű övezetben a /2/ bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület építhető.

Az épületekre vonatkozó előírások:

- építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m

- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

(4)Az SZ-J3 tervlapon jelölt helyi területi védelem alatt álló területen, a zöldterületekre vonatkozóan az alábbi előírásokat kell megtartani:

1.A közterületek zöldfelületeit magas díszértékű növényzetként kell kialakítani.

2.A Piactér keleti oldalán lévő hársfákat helyi védelemben kell részesíteni, azokat kertészeti szakvélemény alapján, csak élet és balesetveszély esetén lehet kivágni.

3.A Piactér északnyugati oldalán új fasort kell telepíteni.

4.A 141, 142, 143 hrsz-ú telkeken lévő zöldterületben az elsődleges díszkerti funkció mellett pihenőhelyeket is ki kell alakítani. A zöldterület megközelítését a Váralja felől (140 hrsz) kell biztosítani.

Vízgazdálkodási terület

29. § (1) Vízgazdálkodási területbe tartoznak:

- halastavak, horgásztavak

- a Pándzsa vízfolyás

Közműellátás

30. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt: ivóvíz vezeték

szennyvíz vezeték

gázvezeték

távbeszélő földkábel

villamos energia vezeték

telefon vezeték

kábel TV vezeték

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok

(2)a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3)Településesztétikai szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(4)Az SZ-J1 terven árokrendszer megnevezésű jellel jelölt árkok csak teljes vízgyűjtőterületek felülvizsgálatával szüntethetők meg.

(5)Településesztétikai szempontból beépített és beépítésre szánt területen új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(6)Kábel TV hálózatot létesíteni csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

(7)A helyi területi védelem alatt álló területen a következő közművekre vonatkozó előírásokat kell megtartani:

1.A közterületeken, közlekedési területeken a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:

a)ivóvíz vezeték

b)szennyvíz vezeték

c)kisnyomású földgáz vezeték

d)távbeszélő földkábel

e)kábel TV vezeték

f)kisfeszültségű villamos földkábel.

2.A területen légvezetékes megoldás alkalmazása nem lehetséges, a meglévő légvezetékeket fokozatosan meg kell szüntetni.

3.A csapadékvíz elvezetését zárt csapadékvíz csatornával vagy csészeszelvényűre kialakított útburkolattal kell megoldani.

4.Kisnyomású gázvezetéket az épületek utcai homlokzatán nem szabad vezetni.

5.A közterületi szennyvízcsatornák megépítése után az épületek szennyvizeit csak a közüzemi csatornára lehet vezetni. Az addigi közműpótló műtárgyakat (szennyvízszikkasztókat), kiürítés után, az ingatlan tulajdonosa egyidejűleg köteles felszámolni.

6.A Váralján lévő közterületeket IV. közvilágítási osztályba kell sorolni, és ennek az osztálynak megfelelő megvilágítási szintet kell biztosítani.

7.A közvilágítási lámpaoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy egyetlen utcában sem tegyék lehetetlenné a személygépkocsi közlekedését.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 15/1999. (X. 27.), a 6/2002. (V. 23.), a 7/2002. (VI. 27.), a 12/2003. (XII. 17.), a 13/2003. (XII. 17.), a 13/2004. (V. 26.) rendelet hatályát veszti.

A testületi ülés napja: 2005. április 18.

Pánczél Benedek Majer Józsefné

Polgármester Jegyző

Kihirdetve: 2005. április 19.

Pannonhalma, 2005. április 19. Majer Józsefné

Jegyző

1. sz. függelék

Műemlékek:

Bencés főapátság épülete (műemlék, 3556) 1 hrsz.

Bencés főapátság temploma (műemlék, 3555) 1 hrsz.

Majorsági épületegyüttes (műemlék, 9962) 1121/3, 1123, 1124/1,

1119/1, 1013, 1038, 1040/1 hrsz.

Majorsági épület (műemlék, 9961) 1122/2, 3 hrsz.

Apátsági magtár (műemlék, 9963) 1040/2 hrsz.

Szent Vince zárda (műemlék, 3560) 1034/3 hrsz.

Boldogasszony-kápolna (műemlék, 3558) 1131 hrsz.

Kálvária (műemlék, 3559) 1131 hrsz.

Főapátság parkja, kerti ház (műemlék, 3557) 1158/1 hrsz.

(természetvédelmi terület)

Lakóház (műemlék, 9337) 80 hrsz

2. sz. függelék

Út mintakeresztszelvények

M 1 : 100

45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 5.§ /13/

253/1997.(XII. 20.) Korm. r