Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól
Hatályos: 2007. 09. 26Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól
Pannonhalma Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/a § (2) bekezdésében biztosított jogkörében - figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997./XII.20./Korm.rend. 36. §. /5/ bekezdésében foglaltakra az állattartás helyi szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, a lakó környezetet ne veszélyeztesse.
2. § A rendelet hatálya Pannonhalma Város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
Az állattartás szabályai
3. § (1) Pannonhalma Város közigazgatási területén állatot a - közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. Pannonhalma Város belterületén gyepmesteri telepet létesíteni tilos.
(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok betartásával. Az állattartásra szolgáló és egyéb melléképületek csak a lakóházzal megegyező oldalhatárral helyezhetők el. Építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(3) Amennyiben az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, ha az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról Pannonhalma Város Önkormányzat a gyepmester útján gondoskodik.
(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni elhagyni.
5. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
Állatok tartása és elhelyezése
6. § Az állattartás szabályozása szempontjából a település rendezési terv övezeteinek megfelelően az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a) településközponti övezet
b) váralja rehabilitációs övezet
c) kisvárosias lakóövezet
d) kertvárosias lakóövezet
e) falusisas lakó övezet
f) farmgazdálkodási övezet
g) egyéb külterületi övezet
7. § A nevelési-oktatási és egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és turisztikai szálláshely területén és annak 50 m-es körzetén belül - függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 6. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – a 6. § a, b, c pontjainak kivételével a következő állatok tarthatók:
a) saját ellátásra nevelt maximum öt kis állat
b) egyéb kis állat galamb maximum 30
c) két eb, két macska
8. § (1) A település központi, a váralja rehabilitációs, valamint a kisvárosias lakó övezet területén, valamint a Kossuth utca végi új lakóterület és a Lukács völgyében tervezendő területen:
a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása
9. § Méh a település belterületén lakóépület udvarában húsz családig tartható.
10. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.
(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben öt kisállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani.
(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.
(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató-berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőségét.
(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
11. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
(2) A nagyszámú állattartásánál keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
12. § (1) Belterületen a trágya- és trágyalé tárolót résmentes fedéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és trágyatárolókban ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
(2) Híg trágyalét zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell átmenetileg tárolni.
(3) Külterületen a trágya tárolása az ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 m távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
(4) A trágya- és trágyalé gyűjtő kiürítéséről heti gyakorisággal kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
(5) A haszonállatok alom nélküli hígtrágyás tartása tilos.
Eljárási szabályok
13. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.
(2) Eb és macska tenyészetek működését - előzetes állategészségügyi hozzájárulás alapján – a polgármester engedélyezi.
14. § Ezen önkormányzati rendeletben meghatározott szabályokat, aki a rendelet 3. § (2) bekezdés, 4. § (1), (2), és (4) bekezdés, 5. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. § és 12. §- ában foglalt szabályokat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Záró rendelkezések
16. § (1) Ezen önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az állattartó az állattartást – ha ezen rendeletben megtiltott helyen vagy meg nem engedett módon folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül stratégiát készíteni és három éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.
17. § E rendelet alkalmazásában:
a) állattartás olyan tevékenység, amely az állat tartása, állati eredetű termék előállítására (hús, tej…) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésére irányul.
1. melléklet a 11/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez