1. § A rendelet hatálya kiterjed a Pannonhalma Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) A rendelet szabályai szerint lakást bérbe adni a Pannonhalma Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

(2) Az (1) bekezdés a-c) pontja alá tartozó, lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkező személynek csak abban az esetben lehet lakást bérbe adni, amennyiben:

3. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat

(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, okát (ilyen lehet: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása ) köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

4. § (4) Szociális bérlakás olyan személynek adható bérbe:

5. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás során az elismerhető lakásigény felső határai a következők:

6. § A pályázatok elbírálásáról az önkormányzat Szociális Bizottsága dönt a pályázati idő lejártától számított 30 napon belül.

(2) A pályázat nyertesével a bérleti szerződést a polgármester köti meg.

(3) Szociális bérlakást csak határozott időre ( maximum 5 évre ) lehet bérbe adni. A bérleti idő lejártát megelőzően a feltételeket ismételten vizsgálni kell. Ha a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll, ismételten 5 évre bérbe adható. Ha a feltételek már nem állnak fenn, úgy az új bérleti szerződést a nem szociális bérlakásra vonatkozó szabályok szerint kell megkötni.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a tárgyévet megelőző év november 30-ig állapítja meg a lakbérek mértékét.

(5) A szociális alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza

7. § (1) Piaci alapon történő bérbeadásra kijelölt lakás bérbevételére jogosult a bérlő, ha az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bérleti jogviszony fennállása alatt a piaci lakbér megfizetésére képes.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemmel nem rendelkező bérlő a piaci alapon bérbe adható lakás bérbe vételére abban az esetben is jogosult, ha a jegyző előtt tanúk jelenlétében a bérleti díj megfizetéséért kezességet vállaló személy írásban nyilatkozik erről.

8. § (1) Piaci alapú bérlakást csak határozott időre legfeljebb 10 évre lehet bérbe adni.

(2) A piaci alapon bérbe adott lakás bérlője nem kérheti a lakás szociális helyzet alapján bérbe adott lakássá történő minősítését.

(3) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony ideje alatt tartós (6 hónapot elérő idejű) és jelentős mértékű jövedelemváltozás miatt szociális helyzet alapján történő bérbeadásra válik jogosulttá igényt nyújthat be kisebb alapterületű, alacsonyabb komfortfokozatú vagy egyéb adottságai alapján alacsonyabb lakbérű lakásra.

(4) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértéke a szociális alapon bérbe adott lakások lakbérének 200 %-a

9. § Hatályon kívül helyezte a 10/2023. (VIII. 29.) számú rendelet.

10. § (1) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadékot kell kikötni, melynek tárgya kizárólag pénz lehet.

(2) Az óvadék arra szolgál, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, bérleti díjhátralék, közüzemi díjhátralék, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó abból kielégítést nyerjen.

(3) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni és a fel nem használt összeget a volt bérlőnek kamatmentesen vissza kell adni.

(4) Az óvadék mértéke az önkormányzati bérlakás bérleti díja 3 havi összegének megfelelő biztosíték.

11. § (1) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak kivételesen, és csak abban az esetben lehet hasznosítani, ha:

12. § (1) Annak a bérlőnek, aki az önkormányzati bérlakására lakbér és közüzemi díjhátralékot halmozott fel a felmondás helyett, alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű vagy egyéb okból alacsonyabb lakbérű, költségű bérlakás ajánlható fel, ha a bérbeadó által felajánlott adósságrendezési eljárásban együttműködik.

(2) A bérleti szerződés megkötésének, illetve meghosszabbításának feltétele a hátraléknak az erről írásban kötött megállapodás szerinti megfizetése.

13. § (1) A lakásigénylési névjegyzéken nem szereplő, szociális helyzet alapján bérbeadásra jogosult számára lakás soron kívül abban az esetben adható bérbe, ha a lakhatása a korábbi lakásában az életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti, illetve természeti csapás vagy egyéb katasztrófa-helyzet miatt szűnt meg.

(2) Különösen indokolt a bérbeadás, ha más módon (szociális- vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezéssel) a lakhatás átmenetileg sem oldható meg és a fennálló, igazolt körülmények alapján

15. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer, vagy a szerződésben meghatározottak szerint több alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő pedig arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást és az ellenőrzést tűrni köteles. ( Ltv. 12. § (4) bekezdés). Erről a bérleti szerződésben rendelkezni kell.

(2) Soron kívül kell ellenőrzést végezni, ha a bérbeadó tudomására jutott körülmények alapján a lakás állagmegóvása, illetve a bérlő vagy a lakók magatartása ezt indokolja.

(3) Legalább 6 havi rendszerességgel kell a lakást ellenőrizni, ha a (2) bekezdésben foglaltak ismételten előfordulnak.

16. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a törvényben meghatározottakon túl csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt.

(2) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja

17. § Az önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a társbérlet létesítéséhez nem járul hozzá.

18. § Az önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a bérlő által történő további albérletbe adáshoz nem járul hozzá.

(1) Bérlakásra bérlőtársi szerződés megkötéséhez a tulajdonosi jog gyakorlója - a lakástörvényben meghatározott eseteken túl - akkor járul hozzá, ha:

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja tekintetében a bérlőtársként történő elismerés során az együttlakás tényétől függetlenül csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást megtagadja, ha a bérlőnek a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van.

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő megállapodása alapján a lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel is megszüntethető, ha a bérlő másik bérlakásban történő elhelyezésére nincs lehetőség.

(2) A pénzbeli térítés mértéke nem haladhatja meg a leadásra kerülő bérlakás forgalmi értékének 50%-át.

(3) A megállapodás csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után köthető. A megállapodásban rögzített összegből levonandó a lakbér és a közüzemi díjhátralékok összege, amely a hátralék rendezésére fordítandó.

(4) A teljes térítési összeg kifizetésére csak a bérlakásnak a bérlő által történő leadása után kerülhet sor.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlővel kötött megállapodás alapján a térítési összeg legfeljebb 50%-át a megállapodás megkötését követően a bérlő részére kifizetheti abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlakást hatvan napon belül a megállapodásban rögzített módon a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül leadási kötelezettségének nem tesz eleget, a kifizetett pénzbeli térítés összegét egyösszegben, haladéktalanul, a határidő lejártát követő napon érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben visszafizeti.

(7) A bérlő a bérlakást tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, továbbá a bérbeadó által előírt feladatok elvégzését követően bocsátja a bérbeadó rendelkezésére. A karbantartási munkálatoktól a tulajdonosi jog gyakorlója eltekinthet.

(8) Ha a bérlő a megállapodásban rögzített határidőig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó birtokába, a mindenkori lakásbérleti díj háromszoros összegének megfelelő díjat fizet.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha a bérlő és a bérbeadó a szerződés meghosszabbításáról nem dönt.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítja és a lakást kiürített és tiszta állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, de a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munka elvégzése nem tartozik a kötelezettségei közé.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlakásból határidőre nem szállítja el, bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárba vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során az elszállított hagyatéki tárgyakról leltárt vesz fel, és azt az ügyiratkezelés szabályai szerint megőrzi. Bérbeadó haladéktalanul értesíti az örököst, hogy az elszállított hagyatéki tárgyakat hol és milyen időpontig veheti át.

(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig őrzi meg. Ha az örökös a határidőben a hagyatékot nem szállítja el, költségére a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott örököst illeti meg.

(4) Amíg a bérlakás nem kerül leadásra a bérlakással kapcsolatos valamennyi költség és a lakásra megállapított bérleti díj összegének megfelelő lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználót terheli.

(5) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a bérlakást 90 napon belül nem adja le a bérbeadónak, a 90. napot követő naptól, kétszeres összegű havi lakáshasználati díjat kell fizetnie.

21. § (1) A bérlakás igénylése iránti kérelem formanyomtatványán, a bérlakáshoz juttatás névjegyzékén a kérelmezők személyes adatait, valamint a bérleti szerződésben és a bérbeadó nyilvántartásaiban szereplő, bérlői személyes adatokat az adatkezelő csak a kérelem feldolgozásához a névjegyzék elkészítéséhez, jóváhagyásához, illetve a bérleti szerződéshez és a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben használhatja fel.

(2) Személyes adatainak kezeléséhez a kérelmezőknek és a bérlőknek írásban felhatalmazást kell adni az adatkezelőnek.

22. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbadása az Ltv. 36-44. §-ai alapján pályázat útján történik.

(2) A pályázatot a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül a jegyző közreműködésével a polgármester írja ki.

(3) Az (1-2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az önkormányzati intézmények helyiségeinek alkalmi jellegű ( 1 napot meg nem haladó ) bérbe adására. Az önkormányzati intézmények helyiségeire vonatkozó helyiségbér mértékének megállapítását e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A helyiség bérletére gazdasági tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó

23. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetőleg berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

24. § A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához és a bérelt helyiség cseréjéhez nem járul hozzá.

25. § (1) A bérlakásokat és helyiségeket

(2) A tulajdonos köteles a bérlakások forgalmi értékének megállapítása érdekében helyszíni vizsgálatot tartani - amelynek során a jogosultat tájékoztatni kell a vételár alapjául szolgáló forgalmi értéknél figyelembe vett körülményekről -, annak tényéről jegyzőkönyvet felvenni, amit a bérlővel és jogosulttal is alá kell íratni.

(3) A tulajdonos a forgalmi érték megállapításához köteles bejegyzett ingatlanforgalmi szakértő közreműködését igénybe venni.

(4) A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott köteles legkésőbb az eladási ajánlat megküldésekor részletes tájékoztatást adni a vevőnek az épület műszaki állapotáról, illetve az értékesítés lényeges körülményeiről.

(5) Ha az eladó lakáshoz telek is tartozik, annak nagysága nem haladhatja meg az OTÉK-ban meghatározott, továbbá a városrendezési terv szerint érvényes övezeti besorolásnak megfelelő minimális teleknagyságot. A teleknagyság meghatározása során a Pannonhalma Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Műszaki Csoport Vezetőjének nyilatkozata szükséges.

(6) Ha az értékesítendő ingatlan megosztása lehetséges, az önkormányzati tulajdonban visszamaradó beépítetlen telekrészt le kell választani, és önálló ingatlanként kell kezelni.

(7) Pannonhalma Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Műszaki Csoport Vezetőjének nyilatkozatától függően az önkormányzat jogosult akként határozni, hogy a szükséges teleknagyságot meghaladó terület adásvétel tárgyát képezhesse a vásárolni szándékozó jogosult javára. Ez esetben a minimális telekhányadot meghaladó a telekrész vételára a teljes forgalmi érték.

(8) Az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerült tényleges költségeket - a szerződéskötés költségének kivételével - a tulajdonos viseli, azonban amennyiben a bérlő, illetve a jogosult a forgalmi értéket, illetve ennek alapján a vételárat vitatja, az e körben felmerülő költségek a vitató felet terhelik.

26. § (1) A bérlőnek törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlása esetén a szabályszerű felajánlás kézhezvételét követően, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog alapításáig lehetősége nyílik közokiratban megjelölni azon egyenes ági hozzátartozóját, akinek javára le kíván mondani az elővásárlási jog gyakorlásáról. Ebben az esetben a lakást a közokiratban megjelölt egyenes ági hozzátartozó javára kell elidegeníteni.

(2) Törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlása esetén ha a bérlő a szabályszerű felajánlás kézhezvételét követően, de a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését megelőzően elhalálozott, az elővásárlási jog jogosultja a bérleti jogviszony folytatója, ennek hiányában a bérlő által közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban megjelölt, öröklési jog szerinti egyenes ági hozzátartozó. Ha a bérlő nyilatkozata alapján az elővásárlási jog jogosultja gyermeke, vagy unokája, és nyilatkozatában nem kifogásolja ennek házastársa javára történő közös elidegenítést, a házastárs is vevőtárs lesz.

27. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások elidegenítése esetén az Ltv. 49. §. (1) bekezdése (a-d) pontjában felsorolt személyeket, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(2) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételétől számított 180 nap. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

28. § A bérlakások vételára a forgalmi érték megállapítása során figyelembe vett, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, a beszámítással el nem ismert, és igazolt értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték - figyelemmel a Lt. 52. § (1) bekezdésben foglaltakra - 70 %-a.

29. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy - kérelme alapján – 15 évig terjedő részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) A vételár egyösszegű megfizetése esetén a bérlő az adásvételi szerződéskötést követő 15 napon belül köteles a teljes vételárat megfizetni.

(3) A vételár hátralék kiegyenlítése alól felmentés még méltányossági alapon sem adható

(4) A szerződés rendelkezése szerint a vételár-hátralék erejéig a lakásingatlanra - az ingatlan-nyilvántartásba - elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

30. § 1) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át kell egy összegben kifizetni. A további - fennmaradó – vételár hátralékot a vevő 15 év alatt fizeti meg.

31. § (1) A külön jogszabályban foglaltak szerint alapított szerződéses elővásárlási jog gyakorlására a jogot alapító szerződést követő kettő, indokolt esetben három éven belül van lehetőség.

(2) A tulajdonos a társasház-alapítás és értékbecslés teljesítését követően a tulajdonosi jogok gyakorlója elé (képviselő testület) terjeszti döntéshozatalra az előkészített lakásokra vonatkozó - vételárat is tartalmazó – elidegenítési javaslatát.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlójának döntését követő 30 napon belül a tulajdonos nevében eljáró polgármester e rendeletben foglaltaknak megfelelő ajánlatot köteles tenni a jogosult(ak) felé.

(4) A jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban köteles nyilatkozni, kíván-e élni elővásárlási jogával és a részletfizetés lehetőségével.

32. § A bérlakások vételára a forgalmi érték megállapítása során figyelembe vett, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, a beszámítással el nem ismert, és igazolt értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték

33. § (1) A vételár egy összegben vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki.

(2) Ha a jogosult a teljes vételár egyösszegű megfizetéséhez banki hitelt kíván igénybe venni az adásvételi szerződés aláírására javasolt időpontot megelőző 10. napig köteles bejelenteni, hogy melyik pénzintézethez fordul a hitellel kapcsolatban. Ebben az esetben a tulajdonos, vagy az értékesítéssel megbízott ennek megfelelően ( a választott pénzintézet által elvárt módon ) állítja össze az adásvételi szerződést. Ha a jogosult elmulasztja határidőre bejelenteni a választott pénzintézet megnevezését, köteles az ebből adódó többletköltségek viselésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a jogosult köteles a hitelintézetnél a hitelbírálat ügyében eljárni, és a teljes vételárat a hitelintézet által közölt hitelfolyósítás időpontjában, de legkésőbb 90 napon belül megfizetni.

34. § (1) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 50 %-át kell egy összegben kifizetni. A további - fennmaradó – vételár hátralékot a vevő 10 év alatt fizetheti meg, havi egyenlő törlesztő részletekben.

(2) Részletvétel esetén a szerződés megkötésétől kezdődően a vételár hátralékot a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat terheli.

35/A. § (1) Mindazon tulajdonosok, akik részletfizetés esetén a vételár hátralékot a részletfizetés időtartamának lejárta előtt egy összegben kiegyenlítik, a vételár-hátralékból 10 % engedményt kapnak.

(2) A (1) bekezdésben foglalt kedvezmény az adásvételi szerződés megkötését követő ötödik év elteltével alkalmazhatóak, ezen időpont előtt a vételárhátralékra kedvezmény nem biztosítható.

35/B. § (1) Az önkormányzat az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati tulajdonú lakásokat döntése szerint elidegenítheti, az abban határozatlan és határozott idejű bérleti jogviszonnyal lakó bérlők számára.

(2) A bérlakások vételára a forgalmi érték megállapítása során figyelembe vett, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, a beszámítással el nem ismert és igazolt értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a függetlenül attól, a vásárlásra történt felajánlást megelőzően a bérleti jogviszony határozott vagy határozatlan időre szólt.

36. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a bérlő kérelmére illetve a vagyonkezelő kezdeményezésére a Képviselő-testület elidegenítésre kijelölheti.

(2) A határozatlan időre bérbe adott helyiség bérlőjét, bérlőtársát a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.

(3) A helyiség vételára a mindenkori helyi forgalmi érték az elővásárlási joggal érintettek esetén, egyéb esetben a vételárról a képviselő-testület dönt.

(4) A jogosult a vételárat egy összegben, a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni.

(5) Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződéskötés időpontjában adó, vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

(6) Hatósági, illetve bírósági eljárás alatt álló bérlemények elidegenítésére csak a hatósági, bírósági eljárás jogerős befejezése, illetve a bérleményre fennálló tartozások rendezése után kerülhet sor.

(7) A nem lakás célú helyiségek eladásával járó költségek a vevőt terhelik.

(8) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 90 nap.

37. § (1) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán helyezi el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből levonja

38. § (1) E rendelet 2010.március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről valamint elidegenítésükről szóló 1/2004. ( I.29.) rendelet, valamint az ezt módosító 18/2004.(VI.30.), 10/2006.(IV.4.), 23/2006.(XII.1.), 3/2008.(I.30.) és 23/2008.(XI.4.) rendelet.

39. § A vételi jog alapján elidegenített, illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően értékesítésre kijelölt lakások és helyiségek esetében e rendelet szabályai abban az esetben alkalmazhatók, amennyiben a jogosult számára kedvezőbbek. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor hatályos rendelkezések alapján kell a kérelmeket és beadványokat elbírálni.

40. § (1) E rendelet értelmezése szempontjából a Ltv. 91/A. §-a az irányadó.

(2) Az egyenlő tőketörlesztő részlet megállapítása:

41. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.