Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a 82. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.

 I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. §

1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: 
a.)  PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban:       önkormányzat). Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10.
b.) Az önkormányzat alapítása a helyi önkormányzatokról szóló 1990.LXV. törvény alapján történt
2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: 
PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (továbbiakban: képviselő-testület) Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10. 
A képviselő-testület névsorát az 1.sz. Függelék tartalmazza
3) A képviselő-testület az önkormányzat legfőbb testületi szerve. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
4) A képviselő-testület, önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a feladat és hatáskörébe utalt közügyeket, gondoskodik a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
5) A polgármester, illetve a képviselő-testület gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
A település ünnepei: március 15., augusztus 20., október 23.
6) A képviselő-testület hivatala: PANNONHALMI POLGÁRMESTERI HIVATAL Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10. 
A hivatal főbb adatait, a hivatal Ügyrendjét az 5. számú függelék  tartalmazza.

2. §

1) Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. E jelképek  külön használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
1) A képviselő-testület a település címerét és zászlaját és használatának rendjét, kitüntetések alapítását, adományozását külön rendeletben szabályozza.
2) Az önkormányzat, a képviselő-testület, polgármester, a polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: kör alakú pecsét, középen a Magyarország  szentkoronás címere, a köríven a következő felirat: 
a.) Pannonhalma Város Önkormányzata 
      b.) Pannonhalma Város Képviselő-testülete 
      c.) Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal 
      d.) Pannonhalma Város Polgármestere
3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: 
a.) adásvételi szerződéseken, 
b.) az önkormányzat által adományozott okleveleken, 
c.)az önkormányzat nemzetközi kapcsolatát tükröző és rögzítő dokumentumokon.
4) A képviselő-testület pecsétjét kell használni: a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv hitelesítésére.

A képviselő-testület nemzetközi kapcsolatai 
 3. §

1.)   A képviselő-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn. A képviselő-testület nemzetközi, valamint testvérvárosi kapcsolatait a 2. sz. függelék tartalmazza.

2.)  Az önkormányzat Képviselő-testülete Pannonhalma Város Díszpolgára és városi kitüntető díjakat adományoz. Az adományozásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Önkormányzati jogok
4. §

1) A képviselő-testület helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a térség önkormányzataival és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében cél a térségi, megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
2) Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Szövetségének a közös önkormányzati érdekek együttes érvényesítése érdekében.
3) Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. A településen működő önszerveződő közösségek vezetői a képviselő-testület ülésének időpontjáról értesítést kapnak, azon tevékenységi körükben tanácskozási joggal vesznek részt.

III. FEJEZET

Az önkormányzat feladata és hatásköre
5. §

1) A feladatok önkéntes vállalása, vagy annak megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni.
Az önkormányzat kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenysége a következő: 
      011130     Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános hivatali tevékenysége.
 Az önkormányzat alaptevékenységét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) határozza meg.  
2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, valamint a bizottságok elnökei a soron következő testületi ülésen beszámolnak.
5) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon túlmenően további feltételeket írhat elő. 
6) A képviselő-testület az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése során kikéri az illetékes bizottság véleményét.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. §

1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. (A polgármester + 6 fő települési képviselő.) 
2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés, valamint. közmeghallgatás.

Alakuló ülés

6/A. §

 
a) a Választási Bizottság Elnöke a választást követő 3 napon belül beszámol  a választás eredményéről.
b) a megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá,
c) a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ. 
d) a képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester tiszteletdíját, valamint a képviselők tiszteletdíját az alakuló ülésen állapítja meg,
e) a polgármester javaslatára, a képviselő-testület saját tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ   
f) a képviselő-testület -saját tagjai sorából - megválasztja az ügyrendi bizottságot.

Rendes testületi ülés

 6/B. §

 
A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta tart ülést. Az ülések összehívására keddi napon 18 órakor kerül sor. A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni – a már elfogadott napirendi pontokkal – kivételes esetben, a testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható a testületi ülés. A képviselő-testület rendes üléseit a polgármesteri hivatal tárgyaló illetve házasságkötő termében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható. 

Rendkívüli ülés 

6/C. §

Összehívását -kellő indokolással- a polgármester kezdeményezheti, ha azt a feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi.
Az ügy fontosságára való tekintettel - a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével. A polgármester rendkívüli ülés összehívására irányadó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. Rendkívüli ülést a polgármester l-2 napon belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján. A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli okot adó napirendi pontot tárgyalhatja meg a testület.

Közmeghallgatás

6/D. §

 
A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart, melynek helye a művelődési ház.

A képviselő-testület összehívása

6/E. §

1) A meghívó kiküldése és a tárgyalási anyagának összeállítása a jegyző feladata. A polgármester akadályoztatása, illetve távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a legidősebb képviselő hívja össze. A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülést megelőzően, legalább a negyedik napon a képviselők és a meghívottak kézhez kapják.
A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:
a.)  az ülés helyét és kezdési időpontját,
b.)  a javasolt napirendeket, és a napirendek előterjesztőjének megnevezését,
c.)  a javasolt napirendek előterjesztőjét,
d.)  szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást,
e.)  kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást. 
f.) A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét a polgármester mellőzte és a mellőzés indokáról rövid tájékoztatást, kell adni, amelynek tartalmaznia kell mindazon tényeket, amelyek ezt alátámasztják. A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is. 
g.) Igény esetén a meghívó és az írásos előterjesztés – a zárt ülések anyagainak kivételével elektronikus formátumban is meg küldhető.
h.) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is  összehívható.
2) A képviselő- testület rendkívüli ülését a polgármester köteles összehívni:
a.) a képviselő-testület egynegyedének (2 fő),
b.) a képviselő-testület bizottságának írásban benyújtott indítványára,
Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, megjelölve abban a       rendkívüli ülés összehívásának indokát, a javasolt napirendet. A meghívó ilyen esetekben az ülés előtt legkésőbb 24 órával is kiküldhető, illetve a összehívás telefonon is alkalmazható.
A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.
3) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja továbbá a megyei kormányhivatal vezetője,
4) Tanácskozási joggal állandó jelleggel meg kell hívni 
a.)  a jegyzőt; az aljegyzőt (a teljes anyag megküldésével);
b.)  a napirendi pont készítőjét;
c.)  a napirendi pont tárgya szerint illetékes szervezet képviselőjét;
d.)  a polgármesteri hivatal irodavezetőit, illetve belső egységeinek felelőseit;
e.)  a nemzetiségi önkormányzat elnökét;
f.)   könyvvizsgálót; véleményezési körébe tartozó témákban
Alkalmanként meg kell hívni: 
Önálló bizottsági előterjesztés esetén, továbbá bizottsági beszámoltatáskor 
a.) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait, / az őket érintő előterjesztések megküldésével/
b.) a városban működő lakossági önszerveződő közösségek, érdekvédelmi és érdek képviseleti szervek képviselőit az őket érintő napirendi ponthoz, az őket érintő előterjesztések megküldésével./
c.) a napirendi pontok előadóit és mindazokat, akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges, akiket a munkaterv, ill. a polgármester, továbbá a napirend előadója megjelöl.
d.)  hirdetőcsatornának üzemeltetőjét TV felvétel készítése céljából.
e.)  A képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, s a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban, 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a képviselő-testület működését a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával nem zavarhatja.
f.)  A képviselő-testület üléséről értesítést kapnak:
g.) az intézmények vezetői,
h.) a helyi társadalmi, civil szervezetek vezetői,
5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának polgármesteri hivatal hirdetőtábláján -az ülés előtt legalább 4 nappal-, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján, illetve a kábeltelevízió útján tájékoztatni kell.
6)  A közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt,  nyilvánosságra  kell hozni.
7)  Soron kívüli testületi ülés: a képviselő-testület döntése szerint munkatervében nem szereplő, soron kívüli testületi ülést tarthat, amennyiben több olyan - a  rendes testületi ülésig nem odázható - döntést igénylő kérdés, vagy speciális és rendszeres téma indokolja. A soron  kívüli testületi ülésről, amennyiben a megelőző rendes testületi ülésen előre  látható szükségessége a képviselő-testület hoz döntést, egyéb esetekben a polgármester  hívja  össze.  A  soron  kívüli  testületi ülésre megfelelően vonatkoznak  a  rendes  testületi  ülés  összehívására  vonatkozó egyéb szabályok.

A képviselő-testület programja és munkaterve
7. §

1) A polgármester a testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot készít a polgármesteri hivatal közreműködésével. A program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait. A program elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen „szavazata szükséges.
2) A programot a polgármester - a bizottságok véleményének kikérésével, legkésőbb az alakuló ülést követő féléven belül terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.
3) A programban meghatározott célkitűzések eléréséről és a feladatok teljesítéséről a polgármester a választási ciklus közepén és végén beszámol a képviselő-testületnek.

8. §

1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv tervezetének elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A munkaterv összeállításánál gondoskodni kell arról, hogy a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.
2) A polgármester a munkaterv készítéséhez javaslatot kér:
a.) a település képviselőitől,
b.) a bizottsági elnököktől,
c.) a tanácskozási joggal meghívottaktól,
d.) a képviselő-testület által irányított intézmények vezetőitől, 
e.)a képviselő-testülettel megállapodás alapján együttműködő szervektől, szervezetektől,
f.) a képviselő-testülettel társulási szerződést kötött szervek vezetőitől, 
g.) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől, 
h.) mindazon intézményektől és társadalmi szervezetektől, amelyektől azt a polgármester szükségesnek tartja, 
i.) a helyi társadalmi, civil szervek, pártok vezetőitől,
j.) a helyi rendőrőrs vezetőjét 
3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a.) a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása,
b.) testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
 c.) napirendek címe, előadói - ide értve az előterjesztő bizottságot is,
d.) a napirendi pontok előkészítésében részt vevőket,
e.) a napirendi pontokkal kapcsolatos előzetes állásfoglalásra kötelezettek,
f.) közmeghallgatást igénylő napirendek,
g.)azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, melyek csak különböző lakossági
h.)  fórumok véleményének meghallgatása után terjeszthetők elő,
 i.)  az adott napirendhez meghívandók felsorolása,
 j.) az előterjesztés módjának meghatározása,
k.) az előterjesztés előkészítésének határideje,
l.) egyéb teendők rögzítése.
A munkatervet minden év január 31.-ig fogadja el a képviselő-testület.

A képviselő-testület ülése
9. §

1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van. A javaslatok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 
2) Ha a képviselő-testület ülését határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor azt a polgármester 15 napon belüli időpontban újólag köteles összehívni. A képviselő-testület ülésének összehívására megváltozott napirendekkel is sor kerülhet.
3) A képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik, tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól. Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a képviselők véleménynyilvánítását követően a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.

Az ülésvezetés szabályai
10. §

1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége  és tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. 
2) A polgármester munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.
3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ-ben foglaltak szerint hívták össze,
b) megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat, az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
c) jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről,
d) ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat,
e) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Egyebek címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.
f) javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását, ezt képviselő is megteheti, 
g) a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja,
h) napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
j) biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát, melyet minden esetben a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyal a testület, 
k) berekeszti az ülést.

A tanácskozás rendjének fenntartása
 11. §

1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
     Ennek során:
a.) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b.) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,
c.) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi ülésén méltatlan magatartást tanúsít,
d.) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő - jelenlévőket.
2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.

Az előterjesztés
12. §

1) A képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.
2) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor.
3) Az előterjesztés főbb elemei:
a.) a tárgyalandó témakör rövid, tartalmas, összefogott, összefüggéseit kiemelő bemutatása,
b.) a testületi szerv korábbi döntésének, állásfoglalásának, az ügy egyéb előzményeinek ismertetése,
c.) főbb döntési változat esetén az egyes döntések mellet és ellen szóló érvek kifejtése, a döntés várható hatásának bemutatása,
d.) az előadó által megjelölt célok, a feladat meghatározáshoz szükséges elvek, a megvalósítás módszereinek, eszközeinek megjelölése,
e.)a megfogalmazott lehetséges alternatív javaslatok, valamint a határozattervezet a végrehajtásért felelősek megnevezése, a határidők megjelölése.

A sürgősségi indítvány
13. §

1) Sürgősségi indítvány: minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb az ülést megelőző 4. naptól az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását.
A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítványt nyújthat be: a jegyző, az alpolgármester, a választott bizottságok elnökei, a képviselők egynegyede és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
b) sürgősségi indítvány elfogadásáról - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel sürgősségi tárgykörönként dönt a képviselő-testület. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg.
c) polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására,
d) ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirendi javaslatok, elfogadásakor dönti el, hogy felveszi-e az ülés napirendjére és hányadik napirendként kerül tárgyalásra. 

A vita
 14. §

1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve írásos napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama max. 10 perc. Az ülést levezető először a bizottság elnökét kéri fel, hogy a tájékoztatást adjon az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról, arra nézve, hogy az ügy tekintetében az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételeit mondja el. A bizottság elnöke abban az esetben ad tájékoztatást a bizottsági állásfoglalásról, ha az az előterjesztés határozati javaslatához, illetve rendelet-tervezetéhez módosító javaslatot tartalmaz. A napirendi pont tárgyalása a kérdések feltevésével kezdődik.
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak két alkalommal, 2 percben kérdést intézhetnek, amelyre az előadó a vita előtt max. 6 percben választ ad.
2) A kérdések után következnek a hozzászólások. A vita során felszólalásokra jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha a képviselő-testület erről másként nem dönt, egy képviselő egy előterjesztéshez háromszor szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama 3 perc, a másodiké 1 perc, a harmadiké 1 perc. Az első hozzászólás alkalmával a képviselő bejelentheti, hogy a hozzászólások időtartamát egyben kívánja felhasználni, melyről a képviselő-testület külön nem szavaz. Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
5) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
6) Az előterjesztő a javaslatot, ill. a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. A napirend előadójának joga van a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.
7) A válasz elhangzása után személyes megjegyzésre van lehetősége kettő percben annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés után további viszontválasznak helye nincs. 
8) A polgármester összefoglalja a vita lényegét, melynek során tömören, összegezve, térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre.
9) A módosítást előterjesztő javaslatát határozathozatalra alkalmas módon köteles megfogalmazni. A polgármester az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat – amely a módosítást előterjesztő pontos normaszövegét tartalmazza – egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. A módosításokat, kiegészítéseket – a képviselők által nem vitatott, befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében szavazásra kell bocsátani. Elfogadásához az előterjesztésben megjelölt minősítést kell alapul venni.
10) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
11) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. 
12) A képviselő-testület az összefoglaló után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

A szavazás
15. §

1) A képviselők igenlő vagy ellenszavazatok útján vesznek részt a szavazásban. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza, egyszerű többségű döntéshozatalnál a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. 
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

2) Ha a javaslat elfogadására azért nem került sor, mert az igen szavazatok száma megegyezett a nemleges szavazatok számával az így hozott elutasító döntést követően a polgármester szünetet rendel el, majd folytatják az ülést. A szavazatok ismételt azonos száma következtében hozott elutasító döntést követően a képviselő-testület újratárgyalás után a következő ülésen ismét megtárgyalja a kérdést. Ez esetben a szavazatok ismételt azonos száma következtében hozott elutasító döntést követően a szavazást azonnal megismételhető. 

3) Az Mötv. 50.§ -ában meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:

a.) önkormányzat által kiírt pályázat elbírálása;
b.) a képviselő-testület éves munkatervének meghatározása;
c.) a polgármester, az alpolgármester és a jegyző elleni fegyelmi eljárás elrendelése, anyagi  felelősségének megállapítása;
d.) a képviselő-testület megbízatása időtartamára szóló programjának elfogadása;
e.) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; 
f.)  az önkormányzat pályázatokon való indulása,
g:) közbeszerzés kiírása és eredményének megállapítása.

4) A képviselő-testület nyilvános ülésen is szavazhat titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldöntendő ügyek körét nem bővítheti a képviselő-testület. 
Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke. Titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság látja el. 
E feladat ellátása során a bizottság:
a.) ismerteti a szavazás módját, elkészíti a szavazólapokat,
b.) összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
c.) elkészíti a szavazásról a jegyzőkönyvet, melyet a bizottság tagjai aláírnak,
d.) jelentést tesz a testületnek a szavazás eredményéről.
A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, kijelölt helyiségben, szavazóurna igénybevételével történik.

5) Személyi kérdésekben több jelölt, egyéb ügyekben több javaslat esetén a döntést több fordulós szavazással is le lehet bonyolítani. Több fordulós szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
6) Az 5. pontban meghatározott szavazás lebonyolítása max. 3 fordulóban történhet. A 2. fordulóban az 1-4 -ig legtöbb szavazatot kapott jelöltre vagy javaslatra lehet szavazni. Amennyiben a 3. fordulós szavazás is szükséges, úgy az 1-2. legtöbb szavazatot kapott személyre, illetve javaslatra lehet szavazni.
7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b.) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét,
c.) a szavazás során felmerült körülményeket,
d.) a szavazás eredményét, aláírásokat.

8) Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület, ha:
a.)azt a képviselő-testület tagjainak egynegyede (2 fő) indítványozza
b.)Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.
c.)       A név szerinti szavazás lebonyolítása a következő: a jegyző a,b,c sorrendben olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak, A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek.  A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
9) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
10) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy azt bármely képviselő, kéri, az elnök a szavazatok összeszámlálását köteles megismételtetni.

16. § 

1) A képviselő-testület határozatait - külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.  
A képviselő-testület határozatainak jelzése: Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) Kt. határozata. A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei: 
a) a döntés szöveges része; 
b) a végrehajtás határideje; 
c) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése;
2) Testületi határozatokról a jegyzőkönyvvezető betűrendes és határidős nyilvántartást köteles vezetni.
3) A határozatokat - jegyzőkönyvi kivonattal - a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírás után 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek, az érintett személyeknek és szerveknek.
4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A felvilágosítás kérés szabályai
17. §

1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
2) A felvetésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A felvetéseknek rövidnek, tömörnek kell lenniük. A válaszadás maximális időtartama: 3 perc. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A jegyzőkönyv

18. §

1.  A napirendek tárgyalásánál elhangzott részletes vitát és az azokra adott válaszokat csak a hangfelvétel rögzíti. A jegyzőkönyv elkészülte után a hangfelvételt a jegyző köteles megőrizni adathordozó eszközön.
2. A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
3. A testületi ülésről 3 pld.-ban kell jegyzőkönyvet készíteni 
a.) az eredeti példányt - mellékleteivel együtt - a jegyző által kijelölt köztisztviselő kezeli,
b.) egy pld.-t évente be kell köttetni, és el kell helyezni az irattárban /kivétel zárt ülés/
c.) az  ülésről készült jegyzőkönyvet az előterjesztésekkel együtt  e-mailen el kell juttatni a Városi Könyvtárba  és a képviselők részére – a zárt ülés anyagának kivételével – valamint  állampolgári betekintés céljából a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben rendelkezésre kell bocsátani.
4. A jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a.) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli), az ülés módját (nyilvános, zárt), 
b.) a távol maradt képviselők nevét
c.) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d.) az ülés megnyitásának időpontját,
e.) a képviselő-testület határozatképességének megállapítását
f.)  a határozathozatal módját,
g.) a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,
h.) a polgármester esetleges intézkedését, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket/             
i.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat valamint azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
j.) a következő ülés időpontját,
k.) az ülés bezárásának időpontját.

V. FEJEZET
A rendeletalkotás
19. §

1) A rendeletalkotás nyilvános ülésen, minősített többségű szavazással történik. A rendelethez fűzött módosító javaslatokról egyenként és minősített többséggel kell szavazni.  
2) A képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármesternél:
a.) az alpolgármester,
b.) települési képviselő,
c.) képviselő-testület bizottsága,
d.) jegyző,
e.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiséget érintő ügyben.
3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezésről a legközelebbi ülésen beszámol a testületnek, egyben javaslatot tesz a rendelet megalkotásának határidejére és az előkészítésben résztvevők körére. 
4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
5) Az önkormányzati rendelet az adott önkormányzat illetékességi területén mindenkire kötelező.

A rendelet tervezet előkészítése 
20. § 

​

1)   A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző a felelős, akinek teendői: 
a.) minden olyan munka elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön, 
b.) a közreműködők között a munka elosztása,
c.) gondoskodás az érintett bizottságokkal és más szervekkel történő egyeztetésről,
d.) az adminisztrációs munka megszervezése,
e.) a tervezet testület előtti megvitatásban való részvétel.
2) A tervezet előkészítésébe a jegyző szükség szerint szakértőket vonhat be, a feladat elvégzésére a jegyző javaslatára a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is alakíthat.
3) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetét legalább 7 napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
21. §

1) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezet rövid indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, e a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira is.
2) A képviselő-testület a részletes tárgyalás során a tervezetet részletenként a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.
3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének sz. /év.(....hó...nap) Önk.  rendelete.
 

A rendelet kihirdetése, közzététele

22. §

1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
2) A képviselő-testület rendeleteit főszabályként elektronikus úton (e-mail) meg kell küldeni a képviselőknek.
3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, történik - melynek megtörténtét rá kell vezetni az irattári példányra. A kifüggesztés időtartama 30 nap
4) A kihirdetés tényéről a lakosságot tájékoztatni kell (hirdetőtábla, kábeltelevízió, honlap).
5) A képviselő-testület rendeleteinek l-l példányát a községi könyvtárban el kell helyezni: melynek tényét az irattári példányra a jegyzőkönyvvezető köteles rávezetni. Az önkormányzati rendeletet, valamint a módosított rendeletet egységes szerkezetben, az önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.
6) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
7) A testületi ülések jegyzőkönyvvezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is elérhetőek legyenek.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
23. §

1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
2) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek. 

VI. FEJEZET

A települési képviselő

24. §

A képviselőknek joguk van tanácskozási joggal részt venni a bizottsági üléseken akkor is, ha nem tagjai a bizottságnak. A nem bizottsági tag képviselőnek joga van kérdést feltenni, véleményt nyilvánítani, de a bizottság döntésében nem vehet részt.

A képviselő főbb kötelességei
25. §

     A képviselő az Mötv. 32.§. (2) bekezdésében foglaltakon kívül köteles:

a.) előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb      megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő a testületi ülésről való távol maradást – rendkívüli esetet kivéve – legkésőbb a testületi ülés előtt 3 órával a polgármesternek telefonon, faxon vagy e-mailen lehet bejelenteni.
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben;
c.) személyes érintettség, vele szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése az összeférhetetlenség keletkezésekor azonnal. Az a képviselő, aki közvetve érdekelt, az adott ügy döntéshozatalában nem vehet részt. Az érintettség kérdését bármelyik képviselő felvetheti, ha erről tudomása van.
d.) a képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek és az információs rendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvény a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait.
e.) olyan magatartás tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára;
f.) kapcsolatot tartani a választó polgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

25/A. §

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását, a kötelezettségszegés kétséget kizáró megállapítása alapján a tiszteletdíj és a juttatás 50%os mértékében 12  havi időtartamra megvonja.   

25/B. §

A képviselő-testület a személyes érintettsége bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a döntéshozatalból kizárja. 

VII. FEJEZET
A képviselő-testület bizottságai
26. § 

1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre
      ügyrendi bizottság 3 fő
      pénzügyi és településfejlesztési bizottság 7 fő
      szociális bizottság 5 fő
      turisztikai-idegenforgalmi és humán területek bizottsága 5 fő
3) A bizottságok összetételét az SZMSZ 3. sz. függelék, feladat és hatáskörét az 1-4 sz. melléklet tartalmazza.   
4) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket maga a bizottság nyújt be, vagy csak bizottsági véleményezés után nyújtható be.
5) A bizottság belső működési szabályait - az Mötv. és a SZMSZ keretei között - állapítja meg.
6) A képviselő-testület munkájának segítése érdekében, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportok tagjait a képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a képviselő-testület által választott elnök vezeti.
A munkacsoport tagjai:e tevékenységük során a tudomásukra jutott információk védelme érdekében tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület előtt.
Akik nem tesznek esküt a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont tárgyalásakor  nem, vehetnek részt az ülésen.
Az ideiglenes bizottság és munkacsoport megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
A munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását a képviselők kezdeményezhetik az érintett bizottság véleményezése alapján.
7) Az ideiglenes bizottság, a munkacsoport működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

A bizottsági működés főbb szabályai
27. §

1) A bizottságok tagjainak számát a képviselő-testület állapítja meg. A bizottságok taglétszámát, személyi összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza.
2) A bizottságok tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített többség szükséges.
3) Az ügyrendi bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.
4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese.
5) A bizottság az Mötv. által kötelezően előírt vagy megengedett ügyekben zárt ülést tart. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
6) A bizottság valamennyi tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
8) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek.

VII FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

A polgármester
28. §

1) A polgármester, a képviselő-testület vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért
2) A polgármester – sajátos közszolgálati jogviszonyban álló – a választópolgárok által közvetlenül megválasztott főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő. 
3) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jogesetenkénti ellátásával alpolgármestert és képviselőt is megbízhat.
4) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el. A képviselő-testület utasítási joga nem terjed ki azokra az önkormányzati ügyekre, amelyeket a törvény a polgármester saját önkormányzati hatásköreként állapít meg, e hatáskörben hozott polgármesteri döntéseket a képviselő-testület nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat.
5) A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében, illetve hatáskörében jár el.

29. §

A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

1) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
2) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;
3) Gondoskodik a képviselő-testület tagjainak tájékoztatásáról,
4) együttműködik a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1) indítványozhatja a bizottságok összehívását;
2) részt vesz a bizottságok ülésein és ott a képviselők számára, megadja az elnök által előzetesen kért tájékoztatást;

30. §

A polgármester

1) havonta, illetve szükség szerint vezetői megbeszélést és - évenként legalább egyszer – összapparátusi értekezletet tart az időszerű feladatok előkészítése, összehangolása, ellenőrzése érdekében;
2) a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési tervet, a pénzmaradvány felhasználására, átcsoportosítására vonatkozó javaslatot és a zárszámadást;
3) minden hónap utolsó csütörtökén 15.00-tól 17.00 óráig ügyfélfogadást tart;
4) a peres és nem peres ügyekben az önkormányzat jogi képviselőjének személyéről és részére adott utasításról haladéktalanul köteles tájékoztatni a képviselő-testületet
5) A polgármester tevékenysége során köteles pártsemlegesen eljárni.

6) A polgármester az éves munkaterv előterjesztésekor, valamint a képviselő-testületi ülések napirendjének elfogadásakor tájékoztatást ad az elmaradt napirendi javaslatokról.
7) A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket a két testületi ülés között történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről, s a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről.
8) A polgármester szükség szerint kapcsolatot tart a városi, nem önkormányzati szervek vezetőivel, valamint a városkörnyéki önkormányzatok polgármestereivel.

 Felkérésre közreműködik a megyei önkormányzat által végzett koordinációs munkában.

30/A. § 

A képviselő-testület az Mötv. 68 § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazással nem kíván élni. 

Az alpolgármester
31. §

1) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai az irányadóak. 
2) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ
3) A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.
4) A polgármester tartós akadályoztatása esetén történő helyettesítésnél az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

A jegyző
32. §

1) A jegyző fő feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;
b) a képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása. Biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra. Törvényességi észrevétele nélkül nem kerülhet előterjesztés a képviselő-testület elé. A döntések törvényességéért, törvényességi észrevételének megtételéért önálló felelősség terheli;
c) a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér az SZMSZ és más jogszabály előírásaitól. A testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásának biztosítása;
d) a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a jegyzőkönyv elkészíttetése. Felelősség terheli a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek tartalmi hitelességéért;
e) önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;
f) az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;
g) a polgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
2) A jegyző
a) javaslatot tesz a polgármesternek az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a hivatal feladatainak meghatározására;
b) gondoskodik a polgármesteri hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról;
c) biztosítja a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai képzését, továbbképzését; ellátja a hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatainak irányítását.

33.§

A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.
1) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.
2) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.
3) A jegyző irodákra, munkakörökre lebontottan meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.
4) A jegyző köteles munkáját pártsemlegesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.
5) A jegyző a hivatal tevékenységi körében - a jogszabályi keretek között - a bizottságoknak és a képviselőknek felvilágosítást (adatot, információt) ad, megfelelő időben tájékoztatja őket a feladatkörét érintő minden ügyről, illetve erre feljogosíthatja a szervezeti egységek (irodák) vezetőit is.
6) A jegyző szervezi és irányítja az állampolgárok részére adandó hivatali működésről szóló felvilágosító és tájékoztató tevékenységet.
7) A jegyző közvetlen kapcsolatot tart a Városi Rendőrőrssel, a Győr Járási Ügyészséggel és a Győr Járásbírósággal.

34.§ 

1) A jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról;
2) biztosítja a polgármesteri hivatal informatikai rendszerének folyamatos fejlesztését;
3) ellátja a közigazgatási munka korszerűsítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
4) gondoskodik a polgármesteri hivatal ügyrendje elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;
5) biztosítja a polgármesteri hivatal ügyrendjében és munkarendjében meghatározott feladatok folyamatosságát és zavartalanságát;
6) minden hónap utolsó csütörtökén délután 13.00-16.00 óráig ügyfélfogadást tart.

A jegyző köteles legalább kétévenként beszámolni a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

Az aljegyző
35. §

1) A jegyző tartós akadályoztatása esetén történő helyettesítésnél az aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.
2) Az aljegyző részletes feladatait a jegyző határozza meg.

35/A §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a képviselő testület megbízási jogviszony keretében gondoskodik a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő személy megbízásával. 

IX.FEJEZET
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
36. §

1.) A Hivatal elnevezése: Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal
A Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal hatályos és egységes szerkezetű alapító okiratát   a képviselő-testület 146/2009. (VI.30.) Kt. határozatával fogadta el. 
2.) A polgármesteri hivatal jogi személy (az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának tekintetében).
A polgármesteri hivatal kormányzati funkció szerinti besorolt alaptevékenysége a következő:

011130  Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási        tevékenysége
011140   Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

011220   Adó-, vám- és jövedéki igazgatási

106020   Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

105010   Munkanélküli aktív korúak ellátásai

104051   Gyermekvédelmi, pénzbeli és természetbeni ellátások

A polgármesteri hivatal alaptevékenységét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg.
A polgármesteri hivatal engedélyezett hivatali létszáma 17 fő.
3.) A hivatal egységes, de az önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagoltsággal működik. A hivatal alapstruktúráját – a jegyző javaslatára – a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület alakítja ki.
4 ) A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és belső munkamegosztását.
5.) A polgármesteri hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a rendelet 2./ a sz. melléklete tartalmazza. A hivatal részletes ügyrendjét a polgármester és a jegyző együttes utasításban határozza meg.  
6.) A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján, osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízással rendelkezik a hivatal gazdasági vezetője (pénzügyi csoportvezető), és az építésügyi csoportvezető.  
7.) A polgármesteri hivatal – a jegyző útján – igény szerint köteles adatokat szolgáltatni a települési képviselőknek, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak. Az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme érdekében ügyiratokat a hivatalból kivinni csak a jegyző engedélyével lehet.
8.) A polgármesteri hivatal – igény és szükség szerint – segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját.
9.) Külön megállapodás alapján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok költségvetése (zárszámadása) elő- és elkészítéséhez, a végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásához (pénzügyi-, számviteli feladatok stb.). 
10.) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket.

A Polgármesteri hivatal munkaideje
37. §

1) Munkarend:
hétfőtől – csütörtökig:  7.30 - 16.00 óráig,
körzetközponti feladatot ellátó ügyintézők csütörtökön:13.00 - 17.30 óráig,
pénteken: 7.30-13.30 óráig,tart, mely magában foglalja az ebédidőt is.

2) A települési képviselőket a polgármesteri hivatal dolgozóinak, az önkormányzati intézmények vezetőinek munkaidőben bármikor - lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell.
3) A polgármesteri hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét terheli.

X. FEJEZET
A TÁRSULÁSOK
38. §

1) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95 §-ainak rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. 
2) Az önkormányzat tagja a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulásnak 
      ( 9090 Pannonhalma, Bajcsy Zsilinszky utca 25.

A társulás célja és rendeltetése 
a)  gyermekjóléti szolgálat ellátása
              b) családsegítő szolgálat ellátása
              c) házi segítségnyújtás ellátása
              d) szociális étkeztetés ellátása
              e) családi napközi ellátása

 XI. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
39. §

A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 15%-a kezdeményezte.

XII. FEJEZET
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
40. §

1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, fontosabb döntések előkészítése során véleménynyilvánításra, közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
2) Fontosabb lakosság fórumok: a közmeghallgatás, a képviselői fogadóóra, az állampolgári közösségek kezdeményezése, rendezvényei, az érdekegyeztető tanácskozás, valamint helyi sajtó, kábel TV felvételek az ülésekről.

A közmeghallgatás
41. §

A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a.) időpontját, helyét, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakört legalább 15 nappal előbb a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
b.) a polgármester - a jegyző útján - köteles gondoskodni a közmeghallgatás tárgyi, dologi feltételeiről, annak zavartalan lefolytatásáról,
c.) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
d.) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre, a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
e.) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő  
                       társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű kérdést javaslatot
                       tehetnek.

Lakossági fórum, lakossági tájékoztatás
42. §

1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze
a.) a fórum helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 15 nappal előbb a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.
b.) a fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal érdemi ügyintézőit,
c.) a fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni.
2) Az állampolgári közösségek önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.  
3) A képviselő-testület a lakossággal való szorosabb kapcsolattartás érdekében a képviselő-testület által meghatározott módon ad tájékoztatást a testület fontosabb döntéseiről, illetve a települést érintő közügyekről.

A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
43. §

1) A roma nemzetiségi önkormányzatok működéséhez az Önkormányzat köteles a nyugodt munkavégzésre alkalmas irodát biztosítani. A roma nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a roma nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont – vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni.”
2) Pannonhalma Város Önkormányzata a roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását. 
3) A roma nemzetiségi önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. Az erről szóló határozat kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
4) A képviselő-testület együttműködési megállapodásokat köt a roma nemzetiségi önkormányzat testületeivel az éves költségvetés összeállítására, módosítására, a roma nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására, zárszámadására vonatkozóan.

XIII. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat vagyona

44. §

1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot. 
2) A polgármester a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben szerződést köthet, kötelezettséget vállalhat, megállapodást írhat alá. Az általa kötött szerződésekről, megállapodásokról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

Az önkormányzat gazdálkodása
45. §

1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. 
E jogkörben:
a.) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Területi Államháztartási Hivatal részére.
b.) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
d.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül, gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről illetőleg teljesítéséről.
2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények jóváhagyott költségvetésük keretein belül részben önállóan gazdálkodnak. A felhalmozási célra biztosított pénzeszközeiket csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.
3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.
4) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztár és pénzkezelési szabályzatban meghatározott szabályok szerint – teljesítik. 
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társadalmi és egyéb szervek eseti támogatásáról döntsön az éves költségvetési előirányzat erejéig.

A gazdálkodás ellenőrzése
46. §

1) A képviselő-testület által kötelezően választott Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére.
2) Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a képviselő-testület látja el, a polgármesteri hivatal és a pénzügyi és településfejlesztési bizottság útján.
3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr és könyvvizsgáló megbízásával gondoskodik.
    A belső ellenőr: Megoldás 2006. Kft. ( 9082 Nyúl, Árpád u. 17. )

Az önkormányzat költségvetése
47. §

1) Az önkormányzati gazdálkodás általános keretét az önkormányzat költségvetése adja, melyet a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határoz meg.
2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.
3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
Az első forduló főbb elemei:
a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának   figyelembe vétele,
b.) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.
A költségvetési koncepciót a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményének csatolásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
A második forduló:
a.) a különböző jogszabályokban előírt eljárások, önkormányzati bizottsági tárgyalások           
b.) a költségvetési javaslat tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat, a felújítási előirányzatokat, célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, az általános és céltartalékot, a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, az önkormányzat előirányzat felhasználási ütemtervét
4) A költségvetési rendelet, valamint a zárszámadási rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, és a különböző önkormányzati bizottsági tárgyalások után a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi és településfejlesztési  bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
5) Amennyiben év közben a pótlólagos önkormányzati források vagy az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és szabályszerűsége megköveteli, továbbá ha év közben a gazdálkodás körülményei oly módon változtak meg, amelyik a költségvetés végrehajtását jelentősen veszélyeztetik, év közben pótköltségvetési rendelet-módosítást lehet és kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

XIV. FEJEZET
Z Á R Ó    R E N D E L K E Z É S E K
48. §

1) E rendelet 2015. április 6-án lép hatályba.
2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
3) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat szervezeti és Működési Szabályzatát meghatározó 1/2014.( I.29.) számú önkormányzati rendeletei hatályát veszti.