Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (V. 29.) önkormányzati rendelete
Pannonhalma Város Önkormányzat 4/2020. (V. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról
Hatályos: 2025. 05. 27- 2026. 04. 30
Pannonhalma város képviselő testületének 4/2020 (V.29.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról
2025.05.27.
A rendelet hatálya kiterjed Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: társulás)
által fenntartott Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat nevű intézményre, valamint a szolgáltatást igénybevevő személyekre.
A Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat a szociális alapfeladatok közül az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:
a) Étkeztetés
b) Házi segítségnyújtás (személyi gondozás és szociális segítés)
c) Család és gyermekjóléti szolgáltatások
d) Család és gyermekjóléti központ
e) Családi bölcsőde
(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások esetében az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltséget nem haladhatja meg.
(2) A családi bölcsőde intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív hozzájárulás különbségének az egy napra jutó összegét.
(3) A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre számított értéke, amelyet a tárgyév tervezett adatai alapján, minden év április 1. napjáig kell megállapítani. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
(4) Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.
(5) A fenntartó az
Szt. 115. § (3) bekezdése alapján, a személyi térítési díjat csökkentheti vagy elengedheti, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzete ezt indokolttá teszi.
(6) A kötelezett által fizetendő térítési díjat (személyes térítési díj) az intézményvezető állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett,
A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.
(7) Az intézményi térítési díjakat e rendelet
1. melléklete településenként tartalmazza.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a térítési díjat az alábbiak kötelesek meg fizetni:
a) az ellátást igénybevevő jogosult,
b) a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy a c.) -e.) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
(9) A térítési díjat az ellátást biztosító intézmény részére kell megfizetni, az ellátást követő hónap
15. napjáig.
(10) A szociális ellátások esetében ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és azt méltányolható módon igazolja.
(11) Az intézményvezető az alapszolgáltatások személyi térítési díja 10% - áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái különösen:
- ha elemi kárt szenvedett,
- ha bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
- ha lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,
- ha havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 35 %-át.
- ha családi körülményeiben olyan változás állt be. (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos
hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.
(12) A fenti térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.
(13) Amikor kérelmező ezen rendeletben, az egyes ellátási formáknál és az
Szt. szerint megfogalmazott jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor méltányossági alapon az intézményvezető a következő esetekben biztosíthatja az intézmény által nyújtott alapszolgáltatásokat:
a) ha a kérelmező elemi kárt szenvedett,
b) ha a kérelmező bűncselekmény áldozata lett (lopás, rablás) és emiatt átmeneti időre megváltoztak az életkörülményei,
c) ha a kérelmező lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett,
d) ha a kérelmező családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan. beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt mindennapi életvitele és létfenntartása veszélybe került).
A méltányossági alapon nyújtott szolgáltatások időtartama maximum 3 hónap lehet.
4. § Az ellátások igénybevételének, megszüntetésének a módja
(1) A személyes gondoskodást nyújtó alap szociális és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásainak igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmet törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a Pannonhalma többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat intézményvezetőjéhez (továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.
(4) A kérelem a szociális alapellátások tekintetében írásbeli formában terjeszthető elő, melyhez a jogszabály által előírt igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot és egyéb nyilatkozatokat kell csatolni. A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételi szándéka szóban terjeszthető elő. A kérelem előterjesztésekor az igénylő a szolgáltatásról és az igénybevételhez szükséges benyújtandó igazolásokról tájékoztatást kap.
(5) Az ellátás iránti kérelmek elbírálásról az intézményvezető dönt. Az elutasításról írásos értesítést küld a kérelmezőnek. Pozitív döntés esetén elegendő a kérelmező nyilvántartásba vétele. Az írásos értesítés a szolgáltatás megkezdéséről a megállapodás részeként, csak a szociális alapszolgáltatások esetében kerül megküldésre.
(6) Az intézményvezető döntése ellen az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz, a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társuláshoz lehet fordulni, amely határozattal dönt a kérdésről.
(7) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges kérdésekben, családi körülményeiben, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni.
(8) Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást
köt. A megállapodás tartalmazza az ellátás kezdetét, formáját, módját, körét, időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam) a térítési díj összegét, a fizetésre vonatkozó szabályokat és a szolgáltatások tartalmát.
(9) Az ellátást az intézményvezető megszünteti, ha
a) az ellátott, vagy törvényes képviselője kérelmezi a megszüntetést,
b) ha az ellátott bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye az intézmény illetékességi területén - megszűnik,
c) az ellátást megalapozó feltételek már nem állnak fenn,
d) a térítési díj fizetésére kötelezett 3 hónapon keresztül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
e) az ellátott meghal,
f) az ellátott súlyosan megszegi a házirendben foglalt szabályokat,
g) az ellátás igénybevétele 3 hónapon túl szünetel,
h) a szolgáltatás nem indokolt,
i) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt.
(10) Az intézményvezető írásban értesíti a jogosultat az ellátás megszüntetéséről.
(11) Az intézményi jogviszony a
(9) bekezdésen túl az Sztv. 100. §-ában foglalt esetekben szűnik meg.
5. § Az ellátások igénybevételének speciális szabályai
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a 2. számú melléklet tartalmazza.
A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.
Ha a gondozási szükséglet az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap (a továbbiakban: értékelő adatlap) szerint III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig, kapacitástól függően, de legfeljebb 3 hónapig házi segítségnyújtásra jogosult.
Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
(2) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Szociálisan rászorult:
a.) az életkora miatt rászoruló személy, aki 65. életévét betöltötte és nyugdíjszerű ellátása
mellett rendszeres és aktív munkaviszonya nincs,
b.) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a 65 év alatti személyt is, aki mozgásában korlátozott, és krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és ezt háziorvos, illetve szakorvos igazolja.
c.) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
d.) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, és ezt szakorvosa igazolja,
e.) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel
nem rendelkezik, azonban életvitelszerűen a településen tartózkodik.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családi bölcsődében, az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői, munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.
(4) Az
(1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
Az ellátások megszüntetésének speciális szabályai
(1) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja az étkeztetés szolgáltatását, ismételt esetben pedig az ellátás megszüntetését kezdeményheti, ha az ellátott:
- az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít,
- a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be,
- étkezési igényének lemondását elmulasztja. Ez esetben a szolgáltató 3 nap elteltével – ha az igénylővel való kapcsolatfelvétele sikertelennek bizonyul - kezdeményezheti az ellátás megszüntetését.
(2) A házi segítségnyújtást a gondozó az intézményvezető engedélyével megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátás megszüntetését kezdeményezheti, ha a segítségnyújtásra jogosult vagy a jogosult közvetlen hozzátartozója a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza (különösen, ha a lakásba nem engedi be, a gondozó testi épségét, biztonságát veszélyezteti). A segítségnyújtás megtagadásáról a gondozó jegyzőkönyvet köteles készíteni, amit az intézményvezetőnek, és a fenntartónak haladéktalanul köteles megküldeni.
(3) Meg kell szüntetni annak a személynek az ellátását, aki:
- fertőző beteggé vagy kórokozó hordozóvá vált,
- közveszélyes, agresszív közösséget zavaró magatartást tanúsít,
- a közösség sérelmére szabálysértést vagy bűncselekményt követett el.
(1) E rendelet 2020 június 1.-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2014. (III.26.) számú rendelete, valamint az ezt módosító 9/2015. (II.25.), 8/2016. (IV.6.), 7/2017. (III.30.), 10/2018. (III.28.), és 8/2019.(IV.3.) számú rendelete.