Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 11. 01- 2023. 11. 09Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a 82. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [Az önkormányzat jelképei]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György utca 10. Az önkormányzat alapítása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján történt.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (továbbiakban: képviselő-testület) Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György utca 10.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat legfőbb testületi szerve. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület, önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a feladat és hatáskörébe utalt közügyeket, gondoskodik a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(5) A polgármester, illetve a képviselő-testület gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: március 15., augusztus 20., október 23.
(6) A képviselő-testület hivatala: PANNONHALMI POLGÁRMESTERI HIVATAL Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10. A hivatal főbb adatait, a hivatal Ügyrendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.
2. § [Az önkormányzat zászlaja és pecsétje]
(1) Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. E jelképek külön használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a település címerét és zászlaját és használatának rendjét, kitüntetések alapítását, adományozását külön rendeletben szabályozza.
(3) Az önkormányzat, a képviselő-testület, polgármester, a polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: kör alakú pecsét, középen a Magyarország szentkoronás címere, a köríven a következő felirat:
a) Pannonhalma Város Önkormányzata;
b) Pannonhalma Város Képviselő-testülete;
c) Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal;
d) Pannonhalma Város Polgármestere.
(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) adásvételi szerződéseken;
b) az önkormányzat által adományozott okleveleken;
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatát tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(5) A képviselő-testület pecsétjét kell használni: a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv hitelesítésére.
3. § [A képviselő-testület nemzetközi kapcsolatai]
(1) A képviselő-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn. A képviselő-testület nemzetközi, valamint testvérvárosi kapcsolatait a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete Pannonhalma Város Díszpolgára és városi kitüntető díjakat adományoz. Az adományozásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4. § [Önkormányzati jogok]
(1) A képviselő-testület helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a térség önkormányzataival és a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében cél a térségi, vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Szövetségének a közös önkormányzati érdekek együttes érvényesítése érdekében.
(3) Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. A településen működő önszerveződő közösségek vezetői a képviselő-testület ülésének időpontjáról értesítést kapnak, azon tevékenységi körükben tanácskozási joggal vesznek részt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
5. § [Feladat és hatáskör]
(1) A feladatok önkéntes vállalása, vagy annak megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményét ki kell kérni. Az önkormányzat kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenysége a következő: 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános hivatali tevékenysége. Az önkormányzat alaptevékenységét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) határozza meg. Pannonhalma Város Önkormányzata a fent nevezett kormányzati funkción kívül a következő kormányzati funkciókat használja:
a) 013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés
b) 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
c) 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
d) 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
e) 042120 Mezőgazdasági támogatások
f) 045120 Út, autópálya építése
g) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
h) 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
i) 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
j) 056010 Komplex környezetvédelmi programok támogatása
k) 061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások
l) 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
m) 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
n) 064010 Közvilágítás
o) 066010 Zöldterület-kezelés
p) 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
q) 072111 Háziorvosi alapellátás
r) 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
s) 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
t) 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
u) 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
v) 082044 Könyvtári szolgáltatások
w) 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
x) 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
y) 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
z) 084031 Civil szervezetek működési támogatása
aa) 084032 Civil szervezetek programtámogatása
bb) 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
cc) 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
dd) 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
ee) 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
ff) 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
gg) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
hh) 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások.
(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, valamint a bizottságok elnökei a soron következő testületi ülésen beszámolnak.
(5) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon túlmenően további feltételeket írhat elő.
(6) A képviselő-testület az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése során kikéri az illetékes bizottság véleményét.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. § [A képviselő-testület]
(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. (A polgármester + 6 fő települési képviselő.)
(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés, valamint. közmeghallgatás.
7. § [Alakuló ülés]
(1) A Választási Bizottság Elnöke az alakuló ülésen beszámol a választás eredményéről.
(2) A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.
(3) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ.
(4) A képviselő-testület a polgármester illetményét, az alpolgármester tiszteletdíját, valamint a képviselők tiszteletdíját az alakuló ülésen állapítja meg.
(5) A polgármester javaslatára, a képviselő-testület saját tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ.
(6) A képviselő-testület - saját tagjai sorából - megválasztja az ügyrendi bizottságot.
8. § [Rendes testületi ülés]
A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta tart ülést. Az ülések összehívására hétfői napon 18 órakor kerül sor. A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni – a már elfogadott napirendi pontokkal – kivételes esetben, a testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható a testületi ülés. A képviselő-testület rendes üléseit a polgármesteri hivatal tárgyaló, illetve házasságkötő termében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.
9. § [Rendkívüli ülés]
Összehívását - kellő indokolással - a polgármester kezdeményezheti, ha azt a feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi. Az ügy fontosságára való tekintettel - a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével. A polgármester rendkívüli ülés összehívására irányadó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. Rendkívüli ülést a polgármester 1-2 napon belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján. A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli okot adó napirendi pontot tárgyalhatja meg a testület.
10. § [Közmeghallgatás]
(1) A képviselő-testület évente két alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart, melynek helye a művelődési ház.
(2) Az első közmeghallgatás minden év június, vagy július hónapjában, a másidik közmeghallgatás pedig november, vagy december hónapban kerül megtartásra.
11. § [A képviselő-testület összehívása]
(1) A meghívó kiküldése és a tárgyalási anyagának összeállítása a jegyző feladata. A polgármester akadályoztatása, illetve távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a legidősebb képviselő hívja össze. A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülést megelőzően, legalább a negyedik napon a képviselők és a meghívottak kézhez kapják. A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendeket, és a napirendek előterjesztőjének megnevezését;
c) a javasolt napirendek előterjesztőjét;
d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
e) kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást;
f) a meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét a polgármester mellőzte és a mellőzés indokáról rövid tájékoztatást, kell adni, amelynek tartalmaznia kell mindazon tényeket, amelyek ezt alátámasztják. A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is;
g) igény esetén a meghívó és az írásos előterjesztés – a zárt ülések anyagainak kivételével elektronikus formátumban is meg küldhető;
h) halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is összehívható.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület egynegyedének és a képviselő-testület bizottságának írásban benyújtott indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, megjelölve abban a rendkívüli ülés összehívásának indokát. A meghívó ilyen esetekben az ülés előtt legkésőbb 24 órával is kiküldhető, illetve az összehívás telefonon is alkalmazható. A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.
(3) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja továbbá a vármegyei kormányhivatal főispánja.
(4) Tanácskozási joggal állandó jelleggel meg kell hívni:
a) a jegyzőt (a teljes anyag megküldésével);
b) a napirendi pont készítőjét;
c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szervezet képviselőjét;
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét;
e) könyvvizsgálót; véleményezési körébe tartozó témákban.
(5) Alkalmanként meg kell hívni: önálló bizottsági előterjesztés esetén, továbbá bizottsági beszámoltatáskor
a) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait, / az őket érintő előterjesztések megküldésével/;
b) a városban működő lakossági önszerveződő közösségek, érdekvédelmi és érdek képviseleti szervek képviselőit az őket érintő napirendi ponthoz, /az őket érintő előterjesztések megküldésével/;
c) a napirendi pontok előadóit és mindazokat, akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges, akiket a munkaterv, ill. a polgármester, továbbá a napirend előadója megjelöl;
d) hirdetőcsatornának üzemeltetőjét TV felvétel készítése céljából;
e) a képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, s a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban, 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a képviselő-testület működését a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával nem zavarhatja.
f) a képviselő-testület üléséről értesítést kapnak: az intézmények vezetői és a helyi társadalmi, civil szervezetek vezetői.
(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának polgármesteri hivatal hirdetőtábláján - az ülés előtt legalább 4 nappal -, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon való kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni kell.
(7) A közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt, nyilvánosságra kell hozni.
(8) Soron kívüli testületi ülés: a képviselő-testület döntése szerint munkatervében nem szereplő, soron kívüli testületi ülést tarthat, amennyiben több olyan - a rendes testületi ülésig nem odázható - döntést igénylő kérdés, vagy speciális és rendszeres téma indokolja. A soron kívüli testületi ülésről, amennyiben a megelőző rendes testületi ülésen előre látható szükségessége a képviselő-testület hoz döntést, egyéb esetekben a polgármester hívja össze. A soron kívüli testületi ülésre megfelelően vonatkoznak a rendes testületi ülés összehívására vonatkozó egyéb szabályok.
12. § [A képviselő-testület programja]
(1) A polgármester a testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot készít a polgármesteri hivatal közreműködésével. A program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait. A program elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A programot a polgármester - a bizottságok véleményének kikérésével, legkésőbb az alakuló ülést követő féléven belül terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.
(3) A programban meghatározott célkitűzések eléréséről és a feladatok teljesítéséről a polgármester a választási ciklus közepén és végén beszámol a képviselő-testületnek.
13. § [A képviselő-testület munkaterve]
(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv tervezetének elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A munkaterv összeállításánál gondoskodni kell arról, hogy a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.
(2) A polgármester a munkaterv készítéséhez javaslatot kér:
a) a település képviselőitől;
b) a bizottsági elnököktől;
c) a tanácskozási joggal meghívottaktól;
d) a képviselő-testület által irányított intézmények vezetőitől;
e) a képviselő-testülettel megállapodás alapján együttműködő szervektől, szervezetektől;
f) a képviselő-testülettel társulási szerződést kötött szervek vezetőitől;
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől;
h) mindazon intézményektől és társadalmi szervezetektől, amelyektől azt a polgármester szükségesnek tartja;
i) a helyi társadalmi, civil szervek, pártok vezetőitől;
j) a helyi rendőrőrs vezetőjétől.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása;
b) testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;
c) napirendek címe, előadói - ideértve az előterjesztő bizottságot is;
d) a napirendi pontok előkészítésében részt vevőket;
e) a napirendi pontokkal kapcsolatos előzetes állásfoglalásra kötelezettek;
f) közmeghallgatást igénylő napirendek;
g) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, melyek csak különböző lakossági fórumok véleményének meghallgatása után terjeszthetők elő;
h) az adott napirendhez meghívandók felsorolása;
i) az előterjesztés módjának meghatározása;
j) az előterjesztés előkészítésének határideje;
k) egyéb teendők rögzítése.
(4) A munkatervet minden év január 31.-ig fogadja el a képviselő-testület.
14. § [A képviselő-testület ülése]
(1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van. A javaslatok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Ha a képviselő-testület ülését határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor azt a polgármester 15 napon belüli időpontban újólag köteles összehívni. A képviselő-testület ülésének összehívására megváltozott napirendekkel is sor kerülhet.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik, tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól. Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a képviselők véleménynyilvánítását követően a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.
15. § [Az ülésvezetés szabályai]
(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ-ben foglaltak szerint hívták össze;
b) megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat, az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet;
c) jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről;
d) ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat;
e) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Egyebek címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.
f) javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását, ezt képviselő is megteheti;
g) a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja;
h) napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát;
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat;
j) biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát, melyet minden esetben a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyal a testület;
k) berekeszti az ülést.
16. § [A tanácskozás rendjének fenntartása]
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról;
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót;
c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi ülésén méltatlan magatartást tanúsít;
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő - jelenlévőket.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.
17. § [Az előterjesztés]
(1) A képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.
(2) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) a tárgyalandó témakör rövid, tartalmas, összefogott, összefüggéseit kiemelő bemutatása;
b) a testületi szerv korábbi döntésének, állásfoglalásának, az ügy egyéb előzményeinek ismertetése;
c) főbb döntési változat esetén az egyes döntések mellet és ellen szóló érvek kifejtése, a döntés várható hatásának bemutatása;
d) az előadó által megjelölt célok, a feladat meghatározáshoz szükséges elvek, a megvalósítás módszereinek, eszközeinek megjelölése;
e) a megfogalmazott lehetséges alternatív javaslatok, valamint a határozattervezet a végrehajtásért felelősek megnevezése, a határidők megjelölése.
18. § [A sürgősségi indítvány]
(1) Sürgősségi indítvány: minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb az ülést megelőző 4. naptól az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítványt nyújthat be: a jegyző, az alpolgármester, a választott bizottságok elnökei, a képviselők egynegyede és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
b) sürgősségi indítvány elfogadásáról - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel sürgősségi tárgykörönként dönt a képviselő-testület. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg;
c) polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására;
d) ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirendi javaslatok, elfogadásakor dönti el, hogy felveszi-e az ülés napirendjére és hányadik napirendként kerül tárgyalásra.
19. § [A vita]
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve írásos napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama max. 10 perc. Az ülést levezető először a bizottság elnökét kéri fel, hogy a tájékoztatást adjon az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról, arra nézve, hogy az ügy tekintetében az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételeit mondja el. A bizottság elnöke abban az esetben ad tájékoztatást a bizottsági állásfoglalásról, ha az az előterjesztés határozati javaslatához, illetve rendelet-tervezetéhez módosító javaslatot tartalmaz. A napirendi pont tárgyalása a kérdések feltevésével kezdődik.
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak két alkalommal, 2 percben kérdést intézhetnek, amelyre az előadó a vita előtt max. 6 percben választ ad.
(2) A kérdések után következnek a hozzászólások. A vita során felszólalásokra jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha a képviselő-testület erről másként nem dönt, egy képviselő egy előterjesztéshez háromszor szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama 3 perc, a másodiké 1 perc, a harmadiké 1 perc. Az első hozzászólás alkalmával a képviselő bejelentheti, hogy a hozzászólások időtartamát egyben kívánja felhasználni, melyről a képviselő-testület külön nem szavaz. Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, ill. a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. A napirend előadójának joga van a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.
(7) A válasz elhangzása után személyes megjegyzésre van lehetősége kettő percben annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés után további viszontválasznak helye nincs.
(8) A polgármester összefoglalja a vita lényegét, melynek során tömören, összegezve, térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre.
(9) A módosítást előterjesztő javaslatát határozathozatalra alkalmas módon köteles megfogalmazni. A polgármester az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat – amely a módosítást előterjesztő pontos normaszövegét tartalmazza – egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. A módosításokat, kiegészítéseket – a képviselők által nem vitatott, befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében szavazásra kell bocsátani. Elfogadásához az előterjesztésben megjelölt minősítést kell alapul venni.
(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(11) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(12) A képviselő-testület az összefoglaló után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
20. § [A szavazás]
(1) A képviselők igenlő vagy ellenszavazatok útján vesznek részt a szavazásban. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza, egyszerű többségű döntéshozatalnál a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) Ha a javaslat elfogadására azért nem került sor, mert az igen szavazatok száma megegyezett a nemleges szavazatok számával az így hozott elutasító döntést követően a polgármester szünetet rendel el, majd folytatják az ülést. A szavazatok ismételt azonos száma következtében hozott elutasító döntést követően a képviselő-testület újratárgyalás után a következő ülésen ismét megtárgyalja a kérdést. Ez esetben a szavazatok ismételt azonos száma következtében hozott elutasító döntést követően a szavazást azonnal megismételhető.
(3) Az Mötv. 50. § -ában meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:;
a) a képviselő-testület éves munkatervének meghatározása;
b) a polgármester, az alpolgármester és a jegyző elleni fegyelmi eljárás elrendelése, anyagi felelősségének megállapítása;
c) a képviselő-testület megbízatása időtartamára szóló programjának elfogadása;
d) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
e) az önkormányzat pályázatokon való indulása;
f) közbeszerzés kiírása és eredményének megállapítása.
(4) A képviselő-testület nyilvános ülésen is szavazhat titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldöntendő ügyek körét nem bővítheti a képviselő-testület. Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke. Titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság látja el. E feladat ellátása során a bizottság:
a) ismerteti a szavazás módját, elkészíti a szavazólapokat;
b) összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
c) elkészíti a szavazásról a jegyzőkönyvet, melyet a bizottság tagjai aláírnak;
d) jelentést tesz a testületnek a szavazás eredményéről.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, kijelölt helyiségben, szavazóurna igénybevételével történik.
(6) Személyi kérdésekben több jelölt, egyéb ügyekben több javaslat esetén a döntést több fordulós szavazással is le lehet bonyolítani. Több fordulós szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) Az 6. pontban meghatározott szavazás lebonyolítása max. 3 fordulóban történhet. A 2. fordulóban az 1 - 4 -ig legtöbb szavazatot kapott jelöltre vagy javaslatra lehet szavazni. Amennyiben a 3. fordulós szavazás is szükséges, úgy az 1 - 2. legtöbb szavazatot kapott személyre, illetve javaslatra lehet szavazni.
(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét;
b) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét;
c) a szavazás során felmerült körülményeket;
d) a szavazás eredményét, aláírásokat.
(9) Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület, ha:
a) azt a képviselő-testület tagjainak egynegyede (2 fő) indítványozza;
b) nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben;
c) a név szerinti szavazás lebonyolítása a következő: a jegyző a,b,c sorrendben olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor igen-el vagy nem-el szavaznak, A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(10) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(11) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy azt bármely képviselő, kéri, az elnök a szavazatok összeszámlálását köteles megismételtetni.
21. § [Nyilvántartási szabályok]
(1) A képviselő-testület határozatait - külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A képviselő-testület határozatainak jelzése: Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) Kt. határozata. A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része;
b) a végrehajtás határideje;
c) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése.
(2) Testületi határozatokról a jegyzőkönyvvezető betűrendes és határidős nyilvántartást köteles vezetni.
(3) A határozatokat - jegyzőkönyvi kivonattal - a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírás után 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek, az érintett személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
22. § [A felvilágosítás kérés szabályai]
(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(2) A felvetésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A felvetéseknek rövidnek, tömörnek kell lenniük. A válaszadás maximális időtartama: 3 perc. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
23. § [A jegyzőkönyv]
(1) A napirendek tárgyalásánál elhangzott részletes vitát és az azokra adott válaszokat csak a hangfelvétel rögzíti. A jegyzőkönyv elkészülte után a hangfelvételt a jegyző köteles megőrizni adathordozó eszközön.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni:
a) az eredeti példányt - mellékleteivel együtt - a jegyző által kijelölt köztisztviselő kezeli;
b) egy példányt évente be kell köttetni, és el kell helyezni az irattárban (kivétel zárt ülés);
c) az ülésről készült jegyzőkönyvet állampolgári betekintés céljából a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben rendelkezésre kell bocsátani.
(4) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli), az ülés módját (nyilvános, zárt);
b) a távol maradt képviselők nevét;
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
d) az ülés megnyitásának időpontját;
e) a képviselő-testület határozatképességének megállapítását;
f) a határozathozatal módját;
g) a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt;
h) a polgármester esetleges intézkedését, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket;
i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
j) a következő ülés időpontját;
k) az ülés bezárásának időpontját.
A RENDELETALKOTÁS
24. § [A rendelet megalkotása]
(1) A rendeletalkotás nyilvános ülésen, minősített többségű szavazással történik. A rendelethez fűzött módosító javaslatokról egyenként és minősített többséggel kell szavazni.
(2) A képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármesternél:
a) az alpolgármester;
b) települési képviselő;
c) képviselő-testület bizottsága;
d) jegyző;
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiséget érintő ügyben.
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezésről a legközelebbi ülésen beszámol a testületnek, egyben javaslatot tesz a rendelet megalkotásának határidejére és az előkészítésben résztvevők körére.
(4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
(5) Az önkormányzati rendelet az adott önkormányzat illetékességi területén mindenkire kötelező.
25. § [A rendelet tervezet előkészítése]
(1) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző a felelős, akinek teendői:
a) minden olyan munka elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön;
b) a közreműködők között a munka elosztása;
c) gondoskodás az érintett bizottságokkal és más szervekkel történő egyeztetésről;
d) az adminisztrációs munka megszervezése;
e) a tervezet testület előtti megvitatásban való részvétel.
(2) A tervezet előkészítésébe a jegyző szükség szerint szakértőket vonhat be, a feladat elvégzésére a jegyző javaslatára a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is alakíthat.
(3) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetét legalább 7 napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
26. § [A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása]
(1) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezet rövid indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, e a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira is.
(2) A képviselő-testület a részletes tárgyalás során a tervezetet részletenként a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.
(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének számú /év (...hó...nap) Önkormányzati rendelete.
27. § [A rendelet kihirdetése, közzététele]
(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2) A képviselő-testület rendeleteit főszabályként elektronikus úton (e-mail) meg kell küldeni a képviselőknek.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, történik - melynek megtörténtét rá kell vezetni az irattári példányra. A kifüggesztés időtartama 30 nap.
(4) A kihirdetés tényéről a lakosságot tájékoztatni kell (hirdetőtábla, honlap).
(5) Az önkormányzati rendeletet, valamint a módosító rendeletet egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.
(6) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(7) A testületi ülések jegyzőkönyvvezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is elérhetőek legyenek.
28. § [Az önkormányzati rendeltek végrehajtása és hatályosulása]
(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(2) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
29. § [A képviselők jogai]
(1) A képviselőknek joguk van tanácskozási joggal részt venni a bizottsági üléseken akkor is, ha nem tagjai a bizottságnak.
(2) A nem bizottsági tag képviselőnek joga van kérdést feltenni, véleményt nyilvánítani, de a bizottság döntésében nem vehet részt.
30. § [A képviselők főbb kötelezettségei]
A képviselő az Mötv. 32. §. (2) bekezdésében foglaltakon kívül köteles:
a) előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő a testületi ülésről való távol maradást – rendkívüli esetet kivéve – legkésőbb a testületi ülés előtt 3 órával a polgármesternek telefonon, faxon vagy e-mailen lehet bejelenteni.
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben;
c) személyes érintettség, vele szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése az összeférhetetlenség keletkezésekor azonnal. Az a képviselő, aki közvetve érdekelt, az adott ügy döntéshozatalában nem vehet részt. Az érintettség kérdését bármelyik képviselő felvetheti, ha erről tudomása van.
d) a képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek és az információs rendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvény a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait.
e) olyan magatartás tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára;
f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
g) a képviselő köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1.-jétől 30 napon belül az erre vonatkozó törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő a vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
31. § [A kötelezettségét megszegő képviselő szankcionálása]
(1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását, a kötelezettségszegés kétséget kizáró megállapítása alapján a tiszteletdíj és a juttatás 50%-os mértékében 12 havi időtartamra megvonja.
(2) A képviselő-testület a személyes érintettsége bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a döntéshozatalból kizárja.
AKÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
32. § [A képviselő-testület bizottságai]
(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fő, az Ügyrendi Bizottság feladatát és hatáskörét az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza);
b) Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság 7 fő, a Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság feladatát és hatáskörét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza);
c) Szociális Bizottság 5 fő, (a Szociális Bizottság feladatát és hatáskörét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza).
(3) A bizottságok összetételét az SZMSZ 6. számú melléklete, feladat- és hatáskörét az 1 - 3 számú mellékletek tartalmazzák.
(4) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket maga a bizottság nyújt be, vagy csak bizottsági véleményezés után nyújtható be.
(5) A bizottság belső működési szabályait - az Mötv. és a SZMSZ keretei között - állapítja meg.
(6) A képviselő-testület munkájának segítése érdekében, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportok tagjait a képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a képviselő-testület által választott elnök vezeti. A munkacsoport tagjai e tevékenységük során a tudomásukra jutott információk védelme érdekében tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület előtt. Akik nem tesznek esküt a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont tárgyalásakor nem, vehetnek részt az ülésen. Az ideiglenes bizottság és munkacsoport megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását a képviselők kezdeményezhetik az érintett bizottság véleményezése alapján.
(7) Az ideiglenes bizottság, a munkacsoport működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.
(8) A képviselő-testület az Mötv. 68 § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazással nem kíván élni.
33. § [A bizottsági működés szabályai]
(1) A bizottságok tagjainak számát a képviselő-testület állapítja meg. A bizottságok taglétszámát, személyi összetételét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) Az ügyrendi bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke.
(5) A bizottság az Mötv. által kötelezően előírt vagy megengedett ügyekben zárt ülést tart. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(6) A bizottság valamennyi tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(8) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
34. § [A polgármester]
(1) A polgármester, a képviselő-testület vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester – sajátos közszolgálati jogviszonyban álló – a választópolgárok által közvetlenül megválasztott főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő.
(3) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jogesetenkénti ellátásával alpolgármestert és képviselőt is megbízhat.
(4) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el. A képviselő-testület utasítási joga nem terjed ki azokra az önkormányzati ügyekre, amelyeket a törvény a polgármester saját önkormányzati hatásköreként állapít meg, e hatáskörben hozott polgármesteri döntéseket a képviselő-testület nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat.
(5) A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében, illetve hatáskörében jár el.
35. § [A polgármester főbb feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban]
(1) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.
(2) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(3) Gondoskodik a képviselő-testület tagjainak tájékoztatásáról.
(4) Együttműködik a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
36. § [A polgármester főbb feladatai a bizottságok működésével kapcsolatban]
(1) Indítványozhatja a bizottságok összehívását.
(2) Részt vesz a bizottságok ülésein és ott a képviselők számára, megadja az elnök által előzetesen kért tájékoztatást.
37. § [A polgármester egyéb feladatai]
(1) Havonta, illetve szükség szerint vezetői megbeszélést és - évenként legalább egyszer – összapparátusi értekezletet tart az időszerű feladatok előkészítése, összehangolása, ellenőrzése érdekében.
(2) A képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési tervet, a pénzmaradvány felhasználására, átcsoportosítására vonatkozó javaslatot és a zárszámadást.
(3) Minden hónap utolsó csütörtökén 15.00-tól 17.00 óráig ügyfélfogadást tart.
(4) A peres és nem peres ügyekben az önkormányzat jogi képviselőjének személyéről és részére adott utasításról haladéktalanul köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(5) A polgármester tevékenysége során köteles pártsemlegesen eljárni.
(6) A polgármester az éves munkaterv előterjesztésekor, valamint a képviselő-testületi ülések napirendjének elfogadásakor tájékoztatást ad az elmaradt napirendi javaslatokról.
(7) A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket a két testületi ülés között történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről, s a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről.
(8) A polgármester szükség szerint kapcsolatot tart a városi, nem önkormányzati szervek vezetőivel, valamint a városkörnyéki önkormányzatok polgármestereivel.
(9) A polgármester felügyelete alatt a polgármester munkájának hatékony segítése céljából polgármesteri kabinet működik, mely az alábbi személyekből áll:
a) városfejlesztési-pályázati referens, akinek feladatkörét a szervezeti és működési szabályzat 10. számú melléklete tartalmazza;
b) műszaki-településfejlesztési referens, akinek feladatkörét a szervezeti és működési szabályzat 9. számú melléklete tartalmazza.
(10) Felkérésre közreműködik a vármegyei önkormányzat által végzett koordinációs munkában.
(11) A polgármester felügyelete alatt városi főépítész működik, akinek feladatkörét a szervezeti és működési szabályzat 8. számú melléklete határozza meg.
38. § [Az alpolgármester]
(1) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai az irányadóak.
(2) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(3) A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.
(4) A polgármester tartós akadályoztatása esetén történő helyettesítésnél az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
39. § [A jegyző]
(1) A jegyző fő feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;
b) a képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása. Biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra. Törvényességi észrevétele nélkül nem kerülhet előterjesztés a képviselő-testület elé. A döntések törvényességéért, törvényességi észrevételének megtételéért önálló felelősség terheli.
c) a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér az SZMSZ és más jogszabály előírásaitól. A testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásának biztosítása.
d) a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a jegyzőkönyv elkészíttetése. Felelősség terheli a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek tartalmi hitelességéért;
e) önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;
f) az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;
g) a polgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyző
a) javaslatot tesz a polgármesternek az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a hivatal feladatainak meghatározására;
b) gondoskodik a polgármesteri hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról;
c) biztosítja a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai képzését, továbbképzését; ellátja a hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatainak irányítását.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a képviselő testület megbízása alapján a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának vezetője látja el.
40. § [A jegyző alapvető feladatai]
(1) A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.
(2) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.
(3) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.
(4) A jegyző irodákra, munkakörökre lebontottan meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.
(5) A jegyző köteles munkáját pártsemlegesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.
(6) A jegyző a hivatal tevékenységi körében - a jogszabályi keretek között - a bizottságoknak és a képviselőknek felvilágosítást (adatot, információt) ad, megfelelő időben tájékoztatja őket a feladatkörét érintő minden ügyről, illetve erre feljogosíthatja a szervezeti egységek (irodák) vezetőit is.
(7) A jegyző szervezi és irányítja az állampolgárok részére adandó hivatali működésről szóló felvilágosító és tájékoztató tevékenységet.
(8) A jegyző közvetlen kapcsolatot tart a Városi Rendőrőrssel, a Győr Járási Ügyészséggel és a Győr Járásbírósággal.
41. § [A jegyző a polgármesteri hivatal és az egyéb szervek vonatkozásában]
(1) A jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról.
(2) Biztosítja a polgármesteri hivatal informatikai rendszerének folyamatos fejlesztését.
(3) Ellátja a közigazgatási munka korszerűsítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Gondoskodik a polgármesteri hivatal ügyrendje elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.
(5) Biztosítja a polgármesteri hivatal ügyrendjében és munkarendjében meghatározott feladatok folyamatosságát és zavartalanságát.
(6) Minden hónap utolsó csütörtökén délután 13.00-16.00 óráig ügyfélfogadást tart.
(7) A jegyző köteles legalább kétévenként beszámolni a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.
(8) A jegyző munkáját a jegyzői referens segíti.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
42. § [Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal]
(1) A Hivatal elnevezése: Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal. A Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal hatályos és egységes szerkezetű alapító okiratát a képviselő-testület 146/2009. (VI. 30.) Kt. határozatával fogadta el.
(2) A polgármesteri hivatal jogi személy (az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának tekintetében). A polgármesteri hivatal kormányzati funkció szerinti besorolt alaptevékenysége a következő:
a) 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
b) 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
c) 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatási
d) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
e) 105010 Munkanélküli aktív korúak ellátásai
f) 104051 Gyermekvédelmi, pénzbeli és természetbeni ellátások
g) 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
h) 016010 Országos, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
i) 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
A polgármesteri hivatal alaptevékenységét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A polgármesteri hivatal engedélyezett hivatali létszáma 13 fő.
(3) A hivatal egységes, de az önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagoltsággal működik. A hivatal alapstruktúráját – a jegyző javaslatára – a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület alakítja ki.
(4) A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és belső munkamegosztását.
(5) A polgármesteri hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A hivatal részletes ügyrendjét a polgármester és a jegyző együttes utasításban határozza meg.
(6) A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján, osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízással rendelkezik a hivatal gazdasági vezetője (pénzügyi csoportvezető).
(7) A polgármesteri hivatal – a jegyző útján – igény szerint köteles adatokat szolgáltatni a települési képviselőknek, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak. Az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme érdekében ügyiratokat a hivatalból kivinni csak a jegyző engedélyével lehet.
(8) A polgármesteri hivatal – igény és szükség szerint – segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját.
(9) Külön megállapodás alapján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok költségvetése (zárszámadása) elő- és elkészítéséhez, a végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásához (pénzügyi-, számviteli feladatok stb.).
(10) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket.
43. § [A Polgármesteri hivatal munkaideje]
(1) Munkarend: hétfőtől – csütörtökig: 7.30 - 16.00 óráig, pénteken: 7.30-13.30 óráig, tart, mely magában foglalja az ebédidőt is.
(2) A települési képviselőket a polgármesteri hivatal dolgozóinak, az önkormányzati intézmények vezetőinek munkaidőben bármikor - lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell.
(3) A polgármesteri hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét terheli.
A TÁRSULÁSOK
44. § [A társulások]
(1) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95 §-ainak rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(2) Az önkormányzat tagja a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulásnak (9090 Pannonhalma, Bajcsy Zsilinszky utca 25.).
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a) gyermekjóléti szolgálat ellátása;
b) családsegítő szolgálat ellátása;
c) házi segítségnyújtás ellátása;
d) szociális étkeztetés ellátása;
e) családi napközi ellátása.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
45. § [Lakossági fórumok]
(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, fontosabb döntések előkészítése során véleménynyilvánításra, közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakosság fórumok: a közmeghallgatás, a képviselői fogadóóra, az állampolgári közösségek kezdeményezése, rendezvényei, valamint az érdekegyeztető tanácskozás.
46. § [A közmeghallgatás]
A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a) időpontját, helyét, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakört legalább 15 nappal előbb a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Meghirdetéséről a polgármester gondoskodik;
b) a polgármester - a jegyző útján - köteles gondoskodni a közmeghallgatás tárgyi, dologi feltételeiről, annak zavartalan lefolytatásáról;
c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti;
d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre, a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak;
e) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű kérdést javaslatot tehetnek.
47. § [Lakossági fórum, lakossági tájékoztatás]
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze:
a) a fórum helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 15 nappal előbb a helyben szokásos módon kell tájékoztatni;
b) a fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal érdemi ügyintézőit;
c) a fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az állampolgári közösségek önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(3) A képviselő-testület a lakossággal való szorosabb kapcsolattartás érdekében a képviselő-testület által meghatározott módon ad tájékoztatást a testület fontosabb döntéseiről, illetve a települést érintő közügyekről.
A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
48. § [A roma nemzetiségi önkormányzat]
(1) A roma nemzetiségi önkormányzatok működéséhez az Önkormányzat köteles a nyugodt munkavégzésre alkalmas irodát biztosítani. A roma nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a roma nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont – vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni.
(2) Pannonhalma Város Önkormányzata a roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását.
(3) A roma nemzetiségi önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. Az erről szóló határozat kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(4) A képviselő-testület együttműködési megállapodásokat köt a roma nemzetiségi önkormányzat testületeivel az éves költségvetés összeállítására, módosítására, a roma nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására, zárszámadására vonatkozóan (4. számú melléklet).
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
49. § [Az önkormányzat vagyona]
(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
(2) A polgármester a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben szerződést köthet, kötelezettséget vállalhat, megállapodást írhat alá. Az általa kötött szerződésekről, megállapodásokról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
50. § [Az önkormányzat gazdálkodása]
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E jogkörben:
a) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Területi Államháztartási Hivatal részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül, gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények jóváhagyott költségvetésük keretein belül részben önállóan gazdálkodnak. A felhalmozási célra biztosított pénzeszközeiket csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.
(3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.
(4) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztár és pénzkezelési szabályzatban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társadalmi és egyéb szervek eseti támogatásáról döntsön az éves költségvetési előirányzat erejéig.
51. § [A gazdálkodás ellenőrzése]
(1) A képviselő-testület által kötelezően választott Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére.
(2) Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a képviselő-testület látja el, a polgármesteri hivatal és a pénzügyi és településfejlesztési bizottság útján.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr és könyvvizsgáló megbízásával gondoskodik. A belső ellenőr: Megoldás 2006. Kft. (9082 Nyúl, Árpád u. 17.)
52. § [Az önkormányzat költségvetése]
(1) Az önkormányzati gazdálkodás általános keretét az önkormányzat költségvetése adja, melyet a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határoz meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.
(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első forduló főbb elemei:
aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele;
ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.
A költségvetési koncepciót a Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményének csatolásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
b) A második forduló:
ba) a különböző jogszabályokban előírt eljárások, önkormányzati bizottsági tárgyalások;
bb) a költségvetési javaslat tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat, a felújítási előirányzatokat, célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, az általános és céltartalékot, a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, az önkormányzat előirányzat felhasználási ütemtervét.
(4) A költségvetési rendelet, valamint a zárszámadási rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, és a különböző önkormányzati bizottsági tárgyalások után a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi és településfejlesztési bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(5) Amennyiben év közben a pótlólagos önkormányzati források vagy az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és szabályszerűsége megköveteli, továbbá, ha év közben a gazdálkodás körülményei oly módon változtak meg, amelyik a költségvetés végrehajtását jelentősen veszélyeztetik, év közben pótköltségvetési rendelet-módosítást lehet és kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § [Záró rendelkezések]
(1) E rendelet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2015. (V. 01.) számú önkormányzati rendelet, illetve annak módosító rendeletei (28/2015. (XII. 16.), 4/2017. (III. 08.), 9/2017. (IV. 05.), 21/2017. (X. 04.), 2/2019. (V. 29.), 15/2019. (V. 29.), 3/2020. (II. 26.) és 4/2021. (IV. 13.) hatályukat vesztik.
(4) A képviselő-testületi ülés napja: 2022. augusztus 29.
(5) A rendelet kihirdetve: 2022. augusztus 30.
1. melléklet
1. A Bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló tervezetet, véleményezi az éves zárszámadásról szóló rendelet tervezetet.
2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, szükség esetén értékeli az azt előidéző okokat.
3. Közreműködik az önkormányzati fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában.
4. Más bizottság gazdasági vagy gazdálkodásra kiható döntéseinek figyelemmel kísérése.
5. Ellenőrzi a működési, fenntartási és felújítási előirányzatok felhasználását, a bérgazdálkodást, a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét.
6. Javaslatot tehet hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
7. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét.
8. Közreműködik az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelettervezeteinek kidolgozásában.
9. A Bizottság által végzett vizsgálatok, ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a Képviselő-testületet, javaslatot dolgoz ki az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodására vonatkozóan és azokat a Képviselő-testület elé terjeszti.
10. Figyelemmel kíséri a településrendezési terv betartását, és javaslatot tesz annak módosítására. A településrendezési terv figyelembevételével javaslatot tesz jelentősebb létesítmények építési helyére.
11. Közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában.
12. A környezet -és természetvédelmi feladatok településszintű összehangolása, környezetvédelmi terv kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.
13. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a közterületek rendjét és tisztaságát, a környezet - és természetvédelmet, indítványozza a szükséges intézkedések megtételét.
14. Ellenőrzi, és folyamatosan figyelemmel kíséri a köztisztasági, környezetvédelmi feladatok ellátását, e körben jelzést ad a polgármesteri hivatal fele.
15. A település közrend- közbiztonsága érdekében folyamatos kapcsolatot tart a helyi rendőri szervekkel és a Polgárőrséggel.
16. Javaslatot tesz intézkedések megtételére.
17. Dönt a helyi települési értékké nyilvánításáról.
18. Ellátja a Bizottsági teendőket a helyi települési értéktárral kapcsolatban.
19. A Bizottság közreműködik a város idegenforgalmát érintő, annak fejlődését és fejlesztését, ezen keresztül a város arculatát, annak hazai és külföldi megítélését befolyásoló kérdésekben.
20. A Bizottság véleményezi a Bizottság tevékenységét érintő rendeletekkel kapcsolatos előterjesztéseket, testületi anyagokat.
21. A Bizottság véleményezi az önkormányzat rövid- és hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját, az idegenforgalmat, érintő fejlesztésekre, azok megvalósításának stratégiájára vonatkozó előterjesztéseket.
22. A Bizottság ellenőrzi az önkormányzat által elfogadott idegenforgalmi koncepció megvalósítását, az önkormányzati intézmények idegenforgalmat érintő tevékenységét, az idegenforgalmat befolyásoló fejlesztések előrehaladását, megvalósításának ütemét, hatásait.
23. A város és a térség turisztikai szereplőivel együttműködve és kapcsolatot tartva „turisztikai kerekasztal” szervezése koordinálása.
24. Javaslatokat dolgoz ki a város turisztikai vonzerejének erősítésére, fejlesztésére.
25. Kezdeményezi a Bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben a turizmussal kapcsolatos pénzforrások elnyerésére kiírt pályázatokon az önkormányzat és a költségvetési szervei pályázati részvételét.
26. Kapcsolatot tart a város idegenforgalmi értékeinek feltárása, bemutatása és népszerűsítése érdekében a Tourinform Irodával, a művelődési házzal, a város turisztikában érdekelt vállalkozóival, Győr Vármegyei Jogú Város turisztikai intézményeivel és a Pannonhalmi Főapátsággal.
27. Közreműködik a város idegenforgalmi programjának, rendezvényeinek előkészítésében és a végrehajtás koordinálásában.
28. Figyelemmel kíséri a művelődési ház, a könyvtár, valamint az oktatási intézmények közművelődési tevékenységét, javaslatot tesz a településen szervezendő nemzeti ünnepek és egyéb kulturális jellegű rendezvények megtartására.
29. Segítséget nyújt a különböző népfőiskolai előadások megszervezésében, kiállítások előkészítésében.
30. Figyelemmel kíséri a közművelődési rendezvények támogatásához elnyert pályázati pénzeszköz felhasználását.
31. Figyelemmel kíséri a Pannonhami Polgármesteri Hivatal közművelődéssel kapcsolatos feladatait.
32. Tevékenysége kiterjed az önkormányzat nemzetközi kapcsolatának teljes egészére.
33. Javaslatot tesz a nemzetközi kapcsolatok éves szintű programjára, annak költségvetési kihatására.
34. Részt vesz a kapcsolat egyes rész programjának kidolgozásában, javaslatot tesz a programban résztvevők körére.
35. A tagok aktív részvétellel segítik az egyes programok előkészítését, lebonyolítását.
36. Javaslatot tesz a nemzetközi kapcsolatok támogatására kiírt pályázat benyújtására, tevékenyen részt vesz annak előkészítésében.
37. Figyelemmel kíséri a nemzetközi kapcsolatok fedezetére biztosított pénzeszköz felhasználását.
38. Tevékenysége során lehetőséget biztosít a nemzetközi kapcsolat széles körű kiterjesztésére a lakosság körében.
39. Részt vesz az oktatási intézmények felügyeletével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, a vonatkozó testületi határozatok, rendeletek hatályosulásának vizsgálata útján.
40. Figyelemmel kíséri az intézmények tevékenységét az intézmények szakmai önállóságának megtartása mellett.
41. Figyelemmel kíséri és koordinálja a sport-egyesületi és iskolai sporttevékenységet, a tömegsport tevékenységet.
42. A Bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
2. melléklet
1. Feladata és hatásköre:
1.1. A Képviselő-testület a Szociális Bizottság hatáskörébe utalja a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.25) sz. önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:
a) lakhatási támogatás,
b) ápolási támogatás,
c) rendkívüli települési támogatás
d) gyógyszerköltség támogatás,
e) iskolakezdési támogatás
f) időskorúak támogatása
1.2. Közreműködik az önkormányzat szociális ügyeket érintő rendelettervezeteinek kidolgozásában, figyelemmel kíséri, véleményezi a Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal egészségügyi, szociálpolitikai tevékenységét.
1.3. A hátrányos helyzetű lakosság körülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a problémák feloldásához javaslatok, programok kidolgozása.
1.4. A Képviselő-testület által átruházott feladat, hatáskör gyakorlása egyéb ügyekben.
1.5. Állást foglal szociális ügyekkel foglalkozó előterjesztések során.
1.6. A Képviselő-testület döntése, a polgármester felkérése alapján ellenőrzést végezhet a hivatal végrehajtásra irányuló munkájában, az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a felkérőt.
2. A Bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
3. melléklet
1. Feladata és hatásköre:
1.1. Vizsgálja a képviselők megbízatásának törvényességét.
1.2. Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit, lefolytatja az erre vonatkozó eljárásokat és erről jelentést ad az önkormányzatnak.
1.3. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésében, és vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új szabályzat alkotására.
1.4. Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
1.5. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és szerveinek, valamint bizottságainak szabályszerű működését.
1.6. Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, előkészíti, a Képviselő-testület elé terjeszti a polgármester illetményemelésére vonatkozó javaslatot.
1.7. Javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására
1.8. Lefolytatja a polgármester ellen irányuló fegyelmi eljárást.
1.9. Lefolytatja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást.
1.10. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Képviselő-testület hivatalán keresztül;
1.11. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, az eljárás eredményéről a Képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
1.12. A Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatok ellátása.
2. A Bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának rendjét.
4. melléklet
1. Általános szempontok
2. Az együttműködési lehetőségek területei és formái
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
5. Beszámolási kötelezettség
6. A költségvetési gazdálkodás szabályai
6.1. Kötelezettségvállalás
6.2. értéke a százezer forintot nem éri el,
6.3. pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
6.4. az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
6.5. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
6.5.1. a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
6.5.2. a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
6.5.3. a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
6.6. Teljesítés igazolás
6.7. Érvényesítés
6.8. Utalványozás
6.9. Összeférhetetlenségi követelmények
7. Pénzellátás
7.1. fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetben; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla.)
7.2. letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
7.3. devizabetét számlát vezethet.
8. Vagyongazdálkodás
9. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
10. Záró rendelkezések
5. melléklet
1. Általános rendelkezések
1.1. Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal Képviselő-testület által létrehozott, belső szervezeti tagozódásból álló egységes szerv, önálló jogi személy, amely a polgármester irányításával, a jegyző vezetésével látja el feladatait.
1.2. A Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, jogi személy.
1.3. A Hivatal illetékességi területe Pannonhalma város közigazgatási területére terjed ki, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. A Hivatal megnevezése:
1.4. Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal
1.5. Székhelye: 9090 Pannonhalma, Dózsa György utca 10.
1.6. A Hivatal hatásköre a Képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
2. A Hivatal szervezeti felépítése, feladatai
2.1. A polgármester önkormányzati jogkörében irányítja, a jegyző vezeti a Hivatalt. Az alpolgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban kerül ellátásra.
2.2. A hivatal 9 fős létszámmal látja el feladatát, a szükséges munkamegosztás céljából az alábbiak szerint:
2.2.1. Titkársági csoport – 2 fő
2.2.2. Igazgatási csoport – 2 fő
2.2.3. Pénzügyi csoport – 4 fő
2.2.4. A belső szervezeti egységek a testületi működés előkészítése és a testületi döntések végrehajtása, a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítése során kötelesek folyamatosan együttműködni.
2.3. A hivatal belső szervezeti egységei által ellátott feladatok:
2.3.1. Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal Titkársági csoportjának feladatai:
2.3.1.1. A Képviselő-testület munkatervének megfelelően a Képviselő-testület elé kerülő anyagok gépelése számítógépre rögzítése és feltöltése a honlapra, sokszorosítása, a testületi anyagoknak az előírt határidőben történő kiküldése.
2.3.1.2. Gondoskodik a Képviselő-testület ülésének megszervezéséről, az ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, valamint a jegyzőkönyv és a határozatok érdekeltek részére történő megküldéséről, és a honlapra való feltöltésről.
2.3.1.3. Gondoskodik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséről.
2.3.1.4. Közreműködik a Képviselő-testület munkatervének összeállításában: javaslatok rendszerezése, azok jegyző fele történő átadása.
2.3.1.5. Gondoskodik az SZMSZ-nek és mellékleteinek, a Képviselő-testület egyéb rendeleteinek folyamatos karbantartásáról.
2.3.1.6. A jegyző megbízása alapján koordinálja a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét, munkájuk végzéséhez segítséget nyújt.
2.3.1.7. Ellátja az Ügyrendi Bizottság, a Szociális Bizottság és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság működésével összefüggő szervezési és adminisztrációs feladatokat.
2.3.1.8. Részt vesz az országgyűlési és önkormányzati képviselő választások, népszavazások és a helyi népszavazások lebonyolításában.
2.3.1.9. Lakossági fórumok, tájékoztatók előkészítésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátása, elvégzi a lakosság tájékoztatásának adminisztrációs feladatait az újságon (Pannonhalmi Hírek) keresztül. Elvégzi a „Lakossági tájékoztató” adminisztrációs feladatait.
2.3.1.10. Gondoskodik szakkönyvek, lapok közlönyök ügyintézők részére történő kézbesítéséről, azok kezeléséről.
2.3.1.11. Ellátja a hivatal iktatási- ügyirat-kezelési feladatait, valamint a leíró jellegű munkát, a sokszorosítást, a telefax, az elektronikus levelek (e-mail), telefonközpont kezelését.
2.3.1.12. Ellátja a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
2.3.1.13. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a polgármester és a jegyző megbízza.
2.3.1.14. A Titkársági csoport a feladatait 2 fővel látja el (jegyzői referens, ügykezelő).
2.3.1.15. Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal Igazgatási csoport feladatai:
2.3.1.16. A Képviselő-testület munkatervének megfelelően feladatkörébe tartozó napirendek esetében elkészíti a testületi előterjesztéseket.
2.3.1.17. Gondoskodik a csoportot érintő testületi döntések végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtásának ellenőrzéséről, tájékoztatást ad a csoportnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
2.3.1.18. Gondoskodik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek folyamatos karbantartásáról a honlapon is.
2.3.1.19. Elvégzi a Szociális Bizottság és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság működésével összefüggő szervezési és adminisztrációs feladatokat.
2.3.1.20. Részt vesz az országgyűlési és önkormányzati képviselő választások, népszavazások és helyi népszavazás lebonyolításában.
2.3.1.21. Nyilvántartja az önkormányzati vállalkozásokat, az önkormányzati részvétellel megalakult gazdasági társaságokat, az önkormányzati részvényeket, üzletrészeket.
2.3.1.22. A polgármester, a jegyző és az egységes Hivatal kérésére véleményt ad az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben.
2.3.1.23. A polgármester, illetve a jegyző megbízása alapján képviseli a Hivatalt.
2.3.1.24. Figyelemmel kíséri a pályázatok kiírását, gondoskodik a benyújtandó pályázatok elkészítéséről, illetve elkészítésének koordinálásáról.
2.3.1.25. Intézi a hagyatéki ügyeket.
2.3.1.26. Intézi a vállalkozókkal kapcsolatos, továbbá valamennyi kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági igazgatási ügyeket.
2.3.1.27. Ellátja a játékterem, játék és pénznyerő automatákkal kapcsolatos ügyeket.
2.3.1.28. Végzi az idegenforgalommal összefüggő hatósági jellegű feladatokat.
2.3.1.29. Anyakönyvi igazgatás, családi ünnepek szervezésével kapcsolatos feladatok.
2.3.1.30. Népesség nyilvántartás.
2.3.1.31. Lakásügyi igazgatási, lakásgazdálkodási feladatok teljes körű ellátása, kivéve műszaki feladatok elvégzése.
2.3.1.32. Tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok elkészítése.
2.3.1.33. Az önkormányzat részére közérdekű célból történő kisajátítások előkészítése.
2.3.1.34. Ptk.-ból adódó feladatok szervezése, végrehajtása.
2.3.1.35. A jegyző hatáskörébe tartozó gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatás.
2.3.1.36. Hatósági bizonyítványok kiadása.
2.3.1.37. Közmű érdekeltségi hozzájárulások vezetése.
2.3.1.38. Az Igazgatási csoport 2 fővel látja el feladatát.
2.3.2. Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának élén a hivatal gazdasági vezetője áll, aki egyben a pénzügyi csoport vezetője is. A Pénzügyi Csoport feladatai:
2.3.2.1. A Képviselő-testület munkatervének megfelelően elkészíti a csoport feladatkörébe tartozó előterjesztéseket.
2.3.2.2. Gondoskodik a feladatkörébe tartozó testületi döntések /rendeletek, határozatok/ végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről, jelentést ad a Titkársági csoportnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
2.3.2.3. Gondoskodik a csoport feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek folyamatos karbantartásáról.
2.3.2.4. A polgármester, illetve a jegyző megbízása alapján képviseli a hivatalt.
2.3.2.5. Elkészíti az önkormányzat, a Hivatal, továbbá az önkormányzat intézményeinek költségvetési és fejlesztési koncepcióját.
2.3.2.6. Közreműködik az állami támogatások pénzügyi lebonyolításában, elszámoltatásában.
2.3.2.7. Elkészíti a városi önkormányzat költségvetési tervezetét, továbbá a költségvetést, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.
2.3.2.8. Ellátja a Hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatait.
2.3.2.9. Az önkormányzati költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról.
2.3.2.10. Elkészíti az önkormányzat zárszámadását.
2.3.2.11. Előkészíti a hitelfelvételt, a banki szolgáltatások igénybevételét.
2.3.2.12. Elkészíti az államháztartás igényeinek megfelelően a havi, féléves, háromnegyed éves és éves adatszolgáltatást.
2.3.2.13. Elvégzi az adóigazgatási feladatokat.
2.3.2.14. Elkészíti az éves vagyonleltárt.
2.3.2.15. Kiállítja az adó-és értékbizonyítványokat.
2.3.2.16. Ellátja a közhasznú foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat.
2.3.2.17. Hatósági megkeresésre kiállítja a vagyoni bizonyítványokat.
2.3.2.18. Gondoskodik az idegen helyről behajtás céljából kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások beszedéséről.
2.3.2.19. Elvégzi az ingatlanértékelést.
2.3.2.20. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a polgármester és a jegyző megbízza.
2.3.2.21. Nyilvántartja a városi önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, ingó és ingatlant.
2.3.2.22. Lebonyolítja az eboltással kapcsolatos feladatokat.
2.3.2.23. A Pénzügyi csoport 4 fővel látja el feladatát.
3. A hivatal irányítása és vezetése
3.1. Polgármester:
3.1.1. A polgármester saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. Hetente a jegyzővel külön vezetői értekezletet tart, meghatározza a munkavégzés feltételeit.
3.1.2. A polgármester feladati a Hivatal irányításával kapcsolatban:
3.1.2.1. Meghatározza a Hivatal feladatait a Képviselő-testület munkájának szervezésében, a Képviselő-testületi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási és hatósági ügyek végrehajtásában.
3.1.2.2. Az általa meghatározott körben egyetértési joga van a jegyző által gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében.
3.1.2.3. Ellátja a sajtóval kapcsolatos tájékoztatási feladatokat.
3.1.2.4. Ellátja a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat.
3.1.2.5. Kezdeményezi az önkormányzati vagyon hasznosítását.
3.1.2.6. Kezdeményezi közellátási kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás kialakítását.
3.1.2.7. Koordinálja az önkormányzat vállalkozásait, illetve az ezzel kapcsolatos hivatali munkát.
3.1.2.8. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően ellátja a Képviselő-testülettel és a bizottságokkal kapcsolatos munkát.
3.2. Alpolgármester
3.2.1. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően ellátja a polgármester helyettesítését, valamint a polgármester által meghatározott feladatokat, amelyeket külön munkaköri leírás tartalmaz.
3.2.2. Kapcsolatot tart a társadalmi, civil szervezetekkel.
3.2.3. Negyedéves rendszerességgel a társadalmi, civil szervezetek vezetőivel megbeszélést tart.
3.2.4. Koordinálja a civil szervezetek által javasolt közös programokat és továbbítja a Képviselő-testület fele a társadalmi, civil szervezetek kérését.
3.3. Jegyző
3.3.1. A jegyző vezeti a Hivatalt.
3.3.2. Javaslatot dolgoz ki a Hivatal belső tagozódására.
3.3.3. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal tekintetében.
3.3.4. Képviseli a Hivatalt a hivatali munkával összefüggésben.
3.3.5. Biztosítja a Hivatal törvényes működését.
3.3.6. Ellenjegyzi a pénzügyi, gazdasági kötelezettségvállalást.
3.3.7. Ellátja a Hivatal, mint költségvetési szerv gazdálkodási feladatinak irányítását.
3.3.8. Az államháztartás igényeinek megfelelően az önkormányzat pénzügyeiről információt szolgáltat.
3.3.9. Irányítja a Hivatal hatósági, közigazgatási, ügyfélszolgálati tevékenységét.
3.3.10. Irányítja a dolgozók továbbképzését.
3.3.11. Tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület ülésén.
3.3.12. Igény szerint –jogi szempontból - segítséget nyújt a képviselők munkájához.
3.3.13. Ellátja az oktatással és közművelődéssel kapcsolatos nevelési, igazgatási feladatokat
3.3.14. Tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek és a polgármesternek a Hivatal működéséről
3.3.15. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően ellátja a Képviselő-testülettel és a bizottságokkal kapcsolatos munkát
3.3.16. Kijelöli a bizottsági munka működését segítő személyeket
3.3.17. A jegyző munkáját a jegyzői referens segíti.
3.4. Ügyintézők:
4. A Hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok
4.1. A munkáltatói jogok gyakorlása
4.1.1. A jegyző
4.1.2. Engedélyezi a szabadságokat, a szabadidő átalányok igénybevételét.
4.1.3. Engedélyezi a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, az intézményvezetők és az egészségügyben, közművelődésben dolgozók kiküldetését.
4.1.4. Engedélyezi saját gépkocsi igénybevételét, amennyiben a kiküldetéshez szükséges.
4.2. A kiadmányozási jog:
4.3. A helyettesítés szabályozása
4.3.1. A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti külön meghatalmazás nélkül.
4.3.2. A jegyzőt távolléte esetén a pénzügyi csoportvezető helyettesíti önkormányzati és államigazgatási ügyekben.
4.3.3. Az egyes dolgozók helyettesítési rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.
4.3.4. A polgármester évente legalább 1 munkaértekezletet tart. A munkaértekezletet a polgármester hívja össze és vezeti.
4.3.5. A polgármester, a jegyző és az egyes szervezeti egységek vezetői részvételével hetente munkamegbeszélést tart. Célja a Hivatal feladatai végrehajtása során a megfelelő koordináció biztosítása.
4.3.6. A munkakezdés és befejezés időpontját, a munkaidő alatti eltávozásokat a dolgozók kötelesek a beléptető rendszerben kódolni. A munkaidő alatti távozások engedélyezéséért a jegyző, távollétében a pénzügyi csoportvezető felelős.
4.3.7. A dolgozóknak járó éves szabadság mértékét évente a jegyző határozza meg, erről nyilvántartást vezet. A szabadságok kiadásáról éves szabadságolási tervet kell készíteni, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat, és a lehetőségekhez képest a dolgozók kívánságait.
4.3.8. A betegség miatti távollétet a betegállományba vételt követően haladéktalanul jelezni kell a jegyzőnek.
4.3.9. A dolgozók kötelesek munkájuk során tudomásukra jutott hivatali titkot megőrizni és ezen kívül sem közölhetnek illetéktelen személyekkel olyan tényeket, adatokat, amelyekből közvetlenül a Képviselő-testületre, annak bizottságára, a Hivatalra, vagy az ügyfélre nézve hátrány származhat.
4.4. Ügyiratkezelés, ügyintézés:
4.4.1. A Hivatal ügyiratkezelését az ügyirat kezelési szabályzat előírásai szerint kell ellátni.
4.4.2. Az ügyiratok iktatását és kezelésük legfontosabb teendőit az egész hivatalra nézve a Titkársági csoport keretében végzik.
4.4.3. A postabontást a polgármester, vagy a jegyző végzik. A jegyző feladata a postabontással egyidejűleg a szignálás.
4.4.4. Az ügyintézők a szignált és iktatott ügyiratokat a munkanaplón keresztül kapják meg. Kötelesek az ügyintézők a munkanaplót naprakész állapotban tartani. Annak ellenőrzése a jegyző kötelessége.
4.4.5. A kiadmányok postázásáról és elküldéséről a Titkársági csoport gondoskodik.
4.4.6. Az ügyintézők az ügyeket az ügyintézési határidőn belül kötelesek elintézni.
4.4.7. A titkos iratok kezelését és megőrzését a Titkársági csoport ezzel megbízott dolgozója végzi a titkos iratokra vonatkozó szabályok szerint.
4.4.8. Az ügyiratkezelés felett a jegyző gyakorol felügyeletet.
4.5. Ügyfélfogadás:
4.5.1. A hivatal teljes munkaidőben végzi:
4.5.2. Testületi, bizottsági és képviselői munkából származó ügyfélfogadást.
4.5.3. Az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos ügyfélfogadást.
4.5.4. Egyes anyakönyvi igazgatási ügyekben az ügyfélfogadást.
4.5.5. A hivatal munkarendje:
4.5.6. A hivatal munkarendje a heti 40 órás munkahéten a következő:
4.5.7. Hétfőtől-csütörtökig: 7.30 órától 16.00 óráig
4.5.8. Pénteken: 7.30 órától 13.30 óráig
4.6. Az igazgatási csoport és az adóügy ügyfélfogadási rendje:
4.6.1. Hétfő: 8.00 órától – 12.00 óráig, 12.30 órától – 16.00 óráig
4.6.2. Kedd: Szünnap
4.6.3. Szerda: 8.00 órától – 12.00 óráig, 12.30 órától – 16.00 óráig
4.6.4. Csütörtök: 13.00 órától – 16.00 óráig
4.6.5. Péntek: Szünnap
4.6.6. A hivatal dolgozói, a polgármester és a jegyző kötelesek a munkaidőn túl is ellátni a rájuk bízott feladatot.
4.6.7. A munkaidőn túli munkáért szabadidő jár.
5. Képviselet, írásbeli kötelezettségvállalás, utalványozás rendje:
5.1. Képviselet:
5.1.1. A városi önkormányzatot a polgármester képviseli. Akadályoztatása esetén az alpolgármester.
5.1.2. Polgármesteri Hivatalt a jegyző, vagy meghatalmazásukkal a hivatal dolgozója képviseli.
5.2. Kötelezettségvállalás rendje:
5.2.1. A kötelezettségvállalás – 50.000, - Ft feletti kifizetések esetén az arra jogosult személy, intézkedést tesz a munka, a szolgáltatás, az áruszállítás megrendelésére. Egyben kötelezettséget vállal, hogy az elvégzett munka a teljesített szolgáltatás után a megállapodás szerinti ellenértéket kiegyenlíti. Kötelezettségvállalás minden esetben csak írásba történhet, melyről a Pénzügyi csoport nyilvántartást vezet.
5.2.2. Az önkormányzat nevében a polgármester, a Hivatal nevében a polgármester és a jegyző vállalhat kötelezettséget.
5.2.3. Bér és személyi kiadások vonatkozásában a kötelezettségvállalási hatáskör a munkáltatói jogokat gyakorló személyt, a jegyzőt illeti meg.
5.2.4. Bevételek előírása az Önkormányzat saját bevételeinek beszedésére tett intézkedés. A bevételek előírására ugyanazon személyek jogosultak, mint a kötelezettségvállalásra.
5.3. Érvényesítés:
5.3.1. Az érvényesítést az érvényesítő záradékkal igazolja, amelyben megjelöli a kiadás és bevételek összegét, az elszámolás szerinti szakfeladatot.
5.3.2. Az érvényesítés csak az ezzel írásban megbízott pénzügyi – számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet.
5.4. Utalványozás:
5.4.1. A kiadás teljesítésének a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése az utalványozás. Utalványozásra az érvényesítés után kerül sor.
5.4.2. Az utalványozásra a kötelezettségvállaló személy jogosult.
5.5. Ellenjegyzés:
5.6. Belső ellenőrzés:
5.7. Bélyegző nyilvántartás, a bélyegzők használata:
5.7.1. A bélyegzők rendeléséről a titkársági csoporton keresztül a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről a Titkársági csoport, nyilvántartást vezet.
5.7.2. A nyilvántartó használatra kiadott bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni köteles. A bélyegző felelős a használatra történő átadás során a bélyegzőlenyomat mellett az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá.
5.8. Bélyegzőlenyomat:
5.8.1. Pannonhalma, .…..év…….hó….nap
5.8.2. Az átvevő aláírása
5.8.3. A bélyegző kezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti, erről a jegyzőnek köteles jelentést tenni.
5.8.4. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó felelősségét megvizsgálni. A jegyző a felelősség megállapításától függetlenül megkeresi a megrendelőt, aki a bélyegző megsemmisítési eljárást lefolytatja.
5.8.5. Az elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a Titkársági csoportnak vissza kell adni, melyet a jegyzői referens jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.
5.8.6. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.
5.8.7. Ha a bélyegzőt kezelő dolgozó munkaviszonya megszűnik, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozattal igazolja.
5.9. Kiküldetés:
6. A hivatalban dolgozók vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége
6.1. jegyző évente
6.2. aki közbeszerzési eljárásban vesz részt évente
6.3. pénzügyi, gazdasági ügyintézők kétévente
6.4. igazgatási ügyintézők ötévente
6.5. jegyzői referens ötévente
6.6. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
7. Záró rendelkezések
6. melléklet
Az önkormányzat bizottságai |
|||
|---|---|---|---|
Név |
Telefonszám |
E-mail cím |
Lakcím |
dr. Lengyel Krisztina elnök |
|
lengyelkriszti@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Petőfi u. 47. |
Sipák Norbert |
20/599-7873 |
sipakn84@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Kossuth u. 26/A. |
Pusztai Gábor |
20/460-7659 |
p.gabor71@freemail.hu |
9090 Pannonhalma, Arany J. u. 52. |
Pénzügyi, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottság |
|||
Tóth Miklós elnök |
30/226-4930 |
miklos.toth@t-online.hu |
9090 Pannonhalma, Fenyvesalja 9. |
Sipák Norbert alelnök |
20/599-7873 |
sipakn84@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Kossuth u. 26/A. |
Szilágyi Kemál László |
70/311-6145 |
szilagyikemal@freemail.hu |
9090 Pannonhalma, Kossuth u. 13. |
dr. Lengyel Krisztina |
20/424-0716 |
lengyelkriszti@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Petőfi u. 47. |
Pusztai Gábor |
20/460-7659 |
p.gabor71@freemail.hu |
9090 Pannonhalma, Arany J. u. 52. |
Pálfi Mária Éva – külsős tag |
20/410-6806 |
maria.palfi@yahoo.com |
9090 Pannonhalma, Béke u. 20. |
Csernikovics Milán – külsős tag |
30/304-8823 |
csernikovics.milan@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Imre herceg útja 7/2. |
Huszár Levente – külsős tag |
70/603-6100 |
lhuszar71@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Cseidervölgy 5/A. |
Szociális Bizottság |
|||
Szilágyi Kemál László elnök |
70/311 6145 |
szilagyikemal@freemail.hu |
9090 Pannonhalma, Kossuth u. 13. |
dr. Lengyel Krisztina alelnök |
20/424-0716 |
lengyelkriszti@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Petőfi u. 47. |
Pusztai Gábor |
20/460-7659 |
p.gabor71@freemail.hu |
9090 Pannonhalma, Arany J. u. 52. |
Lengyel Tamás Mihályné – külsős tag |
20/590-2107 |
intezmeny@szocialis.t-online.hu |
9090 Pannonhalma, Petőfi u. 49. |
Kovács Tamásné – külsős tag |
30/453-4572 |
ktsj0628@gmail.com |
9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 20. |
7. melléklet
1. Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete nemzetközi kapcsolatot létesített
1.1. a németországi Engen város;
1.2. a svájci Muri város;
1.3. a szlovákiai Alsószeli település Képviselő-testületével.
2. Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete testvérvárosi kapcsolatot létesített Pécsvárad település Képviselő-testületével.
8. melléklet
1. döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit;
2. elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés, a településkép-védelem helyéről, céljáról, várható eredményéről;
3. a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit;
4. szervezi és irányítja a településrendezési eszközök véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát;
5. a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket;
6. gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról;
7. nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak - gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről;
8. szakmai konzultáción vesz részt és tájékoztatást ad a hatályos településképi rendeletben foglaltakról;
9. előkészíti az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos szabályozását, figyelemmel kíséri annak érvényesülését és gondoskodik az azzal összefüggő nyilvántartás vezetéséről;
10. külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot;
11. nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról;
12. rész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében;
13. szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását.
9. melléklet
1. A képviselő-testület munkatervének megfelelően elkészíti a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket, gondoskodik a testületi döntések (rendeletek, határozatok), végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről.
2. A polgármester és a jegyző megbízása alapján képviseli a Hivatalt.
3. Gondoskodik a településrendezéssel kapcsolatos feladatok, tervek készítésével, módosításával összefüggő feladatok ellátásáról.
4. Előkészíti az út- és járdafelbontási hozzájárulásokat.
5. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a polgármester és a jegyző megbízza.
10. melléklet
1. A képviselő-testület munkatervének megfelelően elkészíti a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket, gondoskodik a testületi döntések (rendeletek, határozatok), végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről.
2. A polgármester és a jegyző megbízása alapján képviseli a Hivatalt.
3. Gondoskodik a pályázatokkal kapcsolatos feladatok, tervek készítésével, módosításával összefüggő feladatok ellátásáról.
4. Előkészíti az önkormányzati pályázatokhoz szükséges dokumentációt.
5. Folyamatosan figyeli az önkormányzat részére a pályázati lehetőségeket.
6. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a polgármester és a jegyző megbízza.