Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2026. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról és rendjéről

Hatályos: 2026. 06. 01

Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2026. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról és rendjéről

2026.06.01.

[1] Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletét felülvizsgálva - a széles körű módosítási szükségletre tekintettel - a közterület használatának, védelmének és díjának szabályozására új rendeletet alkot.

[2] Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § [ A rendelet hatálya]

(1) A jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontjában közterületként meghatározott ingatlanokra. Közterület rendeltetése különösen: közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (így: parkok, köztéri-szobrok).

(2) Jelen rendelet előírásait kell alkalmazni a Földhivatali nyilvántartásban nem ekként nyilvántartott, a valóságban azonban közhasználatban levő ingatlanok esetén.

(3) Jelen rendelet hatálya kiterjed az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28.) ITM rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározott közutakra.

(4) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Vármegyei Igazgatósága kezelésében lévő közutakra, valamint a közútkezelő által vagy a megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz, építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevételre.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó közterület használatra.

2. § [ Értelmező rendelkezések]

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. adatkezelő: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. E rendelet szempontjából Újbuda Önkormányzata adatkezelőnek minősül,

2. szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2 %-nál alacsonyabb alkoholtartalommal rendelkező üdítőitalokat.

3. árusításra szolgáló ideiglenes asztal, állvány, szerkezet: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet,

4. cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helységben folyó tevékenységét tartalmazó, jogszabályban előírt adattartalmú, a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla,

5. címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást,

6. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül, meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából,

7. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, alapozás nélküli, a talajhoz rögzített, vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meg nem haladó alapterületű építmény,

8. kirakatszekrény: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló üvegezett felület,

9. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű vagy járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz,

10. zárt szerkezetű építmény (pavilon): szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, könnyűszerkezetes felépítmény,

11. üzlethomlokzat: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata,

12. szerkezet nélküli ideiglenes árusítás: ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló árusítás, a 2., 6., 7. és 10. pontokban meghatározott bármely létesítmény közterületi elhelyezése nélkül (különösen: fenyőfa-árusítás, alkalmi árusítás),

13. üzemképtelen jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik, vagy forgalmi- vagy műszaki engedélye lejárt;

14. közreműködő: olyan természetes vagy jogi személy, akit az egyik szerződő fél vesz igénybe annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítse, jogát gyakorolja;

15. lakás: az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 3/2010. (II. 24.) rendelet 1. §-ban meghatározott helyiségcsoport.

16. kérelmező: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely közterület-használat engedélyezése iránt az erre rendszeresített formanyomtatványt – kérelmet – a Pannonhalmi Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) benyújtja;

17. használó: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely közterület-használat iránti kérelem benyújtását követően közterület-használati engedély birtokában vagy ilyen engedély nélkül, vagy közterület-használat iránti kérelem benyújtását mellőzve, közterület-használati engedély nélkül közterületet használ;

18. jogosult: olyan kérelmező, aki engedélybe vagy hatósági szerződésbe foglalt, közterület használatára feljogosító közterület-használati engedélyt kapott;

19. veszélytelenítés: az életet vagy testi épséget, továbbá vagyontárgyat közvetlenül veszélyeztető állapot elhárítása, megszüntetése érdekében végzett, és az ahhoz szükséges ideig tartó tevékenység.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. reklámcélú közterület-használat: minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy használata, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze,

2. reklámhordozóhoz kötődő reklámozási lehetőségek:

a) útbaigazító tábla: amely a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el vagy üzemeltethető,

b) megállítótábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt ideiglenes jelleggel elhelyezett, mobil hirdetőeszköz,

c) reklámozó jármű: minden, szerkezetileg is reklám vagy reklámhordozó hordozására kialakított, kézi- vagy gépi erővel hajtott jármű,

d) molinó: épület homlokzatára feszített, építési tevékenységhez nem kapcsolható reklámeszköz,

e) információs eszköz: olyan nem digitális reklámeszköz (pl. tábla, irányítótábla), mely hirdetést is tartalmaz, és felülete nem haladja meg a 2 m2-t,

3. reklámhordozóhoz nem kötődő reklámozási lehetőségek (állandó, vagy változó tartalmú reklámcélú tevékenységek):

a) szórólaposztás: jellemzően A/5-ös, vagy annál kisebb méretű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő átadása,

b) reklámkiadvány-terjesztés: a szórólapnál nagyobb méretű, egy vagy több lapból álló ingyenes kiadvány osztása,

c) hangreklám: közterületen hallható, információt közvetítő reklám,

4. hirdetmény: akár nyomdai úton, akár házilag készült megállítótábla, felirat, plakát, szórólap, ábrázolás, tájékoztató, közterület fölé kifüggesztett transzparens, valamint minden egyéb olyan, figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére vagy annak fokozására irányul, vagy valamely önkormányzati tevékenységet népszerűsít, ismertet,

5. választási plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép.

3. § [ A közterület használata]

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között - állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza, vagy korlátozza.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használata (továbbiakban: közterület-használat) kérdésében Pannonhalma Város Önkormányzata önkormányzati hatósági hatáskörben hoz döntést, amely hatósági szerződés megkötése vagy hatósági határozat lehet.

4. § [ Nem közterület-használati hozzájárulás köteles tevékenységek]

(1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás kérni:

1. a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

2. az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezéséhez és fenntartásához,

3. a fák és a zöldterületek védelmét biztosító, építési engedélyhez nem kötött berendezések és fenntartási eszközök elhelyezéséhez, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak,

4. elektronikus hírközlési építmények, közműves berendezések és létesítmények létesítéséhez, fenntartásához, javításához, hibaelhárításhoz nélkülözhetetlen munkák elvégzéséhez,

5. a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, vagy a 30 percet meg nem haladó időtartamú, a filmalkotás fogalmába nem tartozó film-, fénykép-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez,

6. előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 m2-t nem haladja meg,

7. az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok és tevékenységek elvégzéséhez,

8. állami és politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó- és reklámtevékenység végzését,

9. vendéglátó, szórakoztató, kereskedelmi és szolgáltató egységek elé kihelyezett települési hulladékgyűjtő edényzetek, továbbá szelektív hulladékgyűjtő edényzetek rendszeres tárolására és szigetek létesítéséhez, valamint arra szolgáló építmények elhelyezéséhez, amennyiben műszaki megoldás hiányában annak elhelyezése a magáningatlan területén nem biztosítható,

10. járda költözéshez szükséges igénybevételéhez legfeljebb 3 óra időtartamra,

11. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukiadásra napi 2 óránál rövidebb időtartamra,

12. a lakosság részére a Pannonhalma Város Önkormányzata által megszervezett, kizárólag a lomtalanítási akció időtartama alatt elhelyezett anyagok tárolásához,

13. futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

14. a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezéséhez,

15. cégtábla és címtábla kihelyezéséhez, ha a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik és 1 m2-t nem haladja meg a felület nagysága.

(2) Az (1) bekezdés 1., 8., 11. és 14. pontjában felsorolt tevékenységek esetén a közterület-használat tényét is be kell jelenteni írásban, a használat megkezdése előtt legalább 48 órát megelőzően Pannonhalma Város Önkormányzatához.

5. § [ Nem adható ki közterület-használati engedély]

(1) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, valamint reklámeszközök elhelyezése esetén,

(2) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését jelentős mértékben akadályozná,

(3) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja, és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek létesítéséhez, fenntartásához, javításához, hibaelhárításhoz nélkülözhetetlen munkálatokat,

(4) sátorból történő ideiglenes árusító- és árusítással kapcsolatos tevékenység végzéséhez 60 napot meghaladó időtartamra, kivéve alkalmi rendezvények (különösen: sport- és családi rendvények stb.) esetén legfeljebb 5 nap időtartamra, valamint piac és vásár jellegű, egybefüggő 12 órát meg nem haladó tevékenységek esetén,

(5) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

(6) árusító, kereskedelmi, és szolgáltató célokat szolgáló zárt szerkezetű építmények létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos kerületi építési szabályzat ezt lehetővé teszi,

(7) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

(8) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

(9) jármű iparszerű javítására,

(10) üzemképtelen gépjármű főútvonalon és tömegközlekedés által járt útvonalon történő tárolására,

(11) üzemképtelen gépjármű mellékútvonalon történő, legfeljebb évente egyszeri, 30 napot meghaladó tárolására,

(12) üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukiadásra napi 2 óránál hosszabb időtartamra,

(13) járda költözéshez szükséges igénybevételére 3 órát meghaladó időtartamra,

(14) annak, akinek Pannonhalma Város Önkormányzatával szemben közterület-használati ügyből kifolyólag lejárt tartozása áll fenn (különösen: közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítása költségei stb.),

(15) légvezeték elhelyezésére,

(16) ha a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet elutasították, az elutasító döntéstől számított 2 hónapon belül ugyanannak a kérelmezőnek ugyanazon közterület használatára és ugyanazon tevékenységre és ugyanazon látvány- és berendezési tervre vonatkozóan,

(17) annak a kérelmezőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző 1 évben legalább 3 alkalommal a közterületet jogellenesen, jóváhagyott hatósági szerződés nélkül vagy attól eltérően használta,

(18) utcazenei tevékenységhez, és

(19) másokat zavaró módon különböző szolgáltatások nyújtására, árusítására, osztogatásra; ennek minősül különösen a hírlapárusítás, szórólaposztás.

(20) mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyre, a tűzoltóság és a mentők számára kijelölt felvonulási területre, továbbá a víziközmű-szolgáltató tulajdonát képező csatornafedél, valamint csapadékvíz-elvezető rendszer rácsozata feletti területre,

(21) szeszes ital forgalmazása, értékesítése céljából mozgóboltból történő árusításhoz.

6. § [ A közterület-használat iránti kérelem]

(1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet kizárólag ezen rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt lehet benyújtani.

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet – a közfeladat ellátására vonatkozó, a közfeladat ellátásához szükséges mértékű közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem kivételével – legkésőbb a tervezett használat megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

(3) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén és az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységek esetén az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást beszerezni.

(4) A közterület-használati ügy elbírálása során figyelembe kell venni a városképi, városarculati, városimázs, városrendezési, városfejlesztési, városrehabilitációs, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, természetvédelmi, zajvédelmi, közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi, köztisztasági, gazdaságszervezési, gazdaságfejlesztési, szociális, kereskedelmi, turisztikai és vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási, valamint közérdekre, közcélra vonatkozó szempontokat, az adott közterület-használattal kapcsolatos korábbi tapasztalatokat, lakossági jelzéseket.

7. § [ A közterület használat időtartama]

(1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves határozott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható, a díjtételek megváltoztatása jogának fenntartásával.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére stb. - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára és csak a műszakilag indokolt területre adható.

8. § [ A közterület-használati hatósági szerződés]

(1) A közterület-használatról szóló hatósági szerződés megkötése a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A közterület-használatról szóló hatósági szerződés kötelező tartalmi elemei:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének, telephelyének címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes;

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;

e) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét;

g) a jogosultnak a közterületen végzett tevékenységében közreműködők (így különösen alvállalkozók, bérlők, üzemeltetők) nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását, különösen a használatba vevő köteles a használat ideje alatt a használt területek és felépítmények állagát, tisztaságát megőrizni, a burkolatot megóvni, lehetőség szerint letakarni, és a használat megszűnésekor köteles a használt területen és környezetében az eredeti állapotot helyreállítani, a területet tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, az általa vagy a rendezvény résztvevői által esetlegesen okozott kárt megtéríteni;

j) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható;

k) a jogosult kötelezettségét a közterület-használati hozzájárulásában szereplő bármely adatában történő változás 15 napon belüli bejelentésére;

l) reklámhordozók és egyéb információs kiegészítő berendezések, megállítótábla elhelyezéséhez, fennmaradásához igényelt közterület-használat esetén a településképi bejelentési eljárás lefolytatása eredményeképp született megállapításokat;

m) azon kikötést, hogy amennyiben a közterület-használati szerződés hatálya alatt az igénybe vett négyzetméter tekintetében változás következik be, azt a használó köteles a díjfizetés igazolásával egyidejűleg a változást megelőzően 5 nappal a jegyzo@pannonhalma.hu email címen írásban bejelenteni, mely nem minősül a szerződés módosításának, de a bejelentés a szerződés elválaszthatatlan részét képezi,

n) a közterület-használat egyéb feltételeit.

9. § [ A közterület-használati díj]

(1) A közterület-használati díj a végzett tevékenységnek, a közterület-használat mértékének és időtartamának alapul vételével kerül megállapításra.

(2) Az alkalmazandó díjtételeket a 2. számú melléklet rögzíti.

(3) A közterület-használati díj megfizetésének szabályozása:

a) a Képviselő-testület minden naptári év utolsó képviselő-testületi ülésén felülvizsgálja a közterület-használati díjat és az új díjszabás a következő év január 1-ejétől kerül bevezetésre;

b) amennyiben az 2. számú melléklet nem tartalmaz az adott tevékenységre vonatkozó konkrét díjmegjelölést, a tevékenység jellegéhez legközelebb eső kategória díjtételét kell figyelembe venni;

c) a közterület-használati díjat havonta egy összegben, előre utalással kell befizetni a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig;

d) a bérleti díj megfizetésére részletfizetés, valamint fizetési halasztás nem engedélyezhető;

e) a bérleti díj megállapítása szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap m2 és fm. egésznek számít;

f) kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj összege szempontjából egységesen 1 m2-nek vehető figyelembe;

g) a létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, hirdetőtábla, hirdető berendezés, transzparens esetén annak tényleges felületét kell számításba venni.

(4) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) közintézményi közterület-használat esetén,

b) a sport, nonprofit kulturális és ifjúsági célú, valamint a civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata esetén,

c) saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél, 1 m3-t nem meghaladó hulladékgyűjtő edény elhelyezése esetében,

d) a Pannonhalmán adóköteles tevékenységet folytató vállalkozásnak egy legfeljebb 0,5 m2 méretű, a vállalkozás elérhetőségét jelző, eligazgató tábla kihelyezése esetén,

e) választással kapcsolatos szervezési jellegű hirdetmények kihelyezése esetén.

(5) A polgármester egyedi esetekben – különösen helyi közérdekű célok érdekében végzett tevékenység, illetve az érintett közterület burkolatának felújítása vagy egyéb más jellegű, az önkormányzat érdekében és megrendeléséből történő műszaki munkálatokból adódó akadályoztatás esetén – a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól legfeljebb 2 hónap időtartamra írásban benyújtott kérelemre, a kérelem beérkezését követő időszaktól részben, vagy egészében felmentést adhat.

10. § [ A Közterület használatának egyes esetekre vonatkozó szabályozása]

(1) Az üzleti kitelepülésekre, árubemutatásokra, vendéglátó-ipari előkertekre vonatkozó közterület-használati szerződésekre az alábbi speciális szabályok vonatkoznak:

a) Vendéglátó-ipari előkertekre csak azzal köthető meg a közterület-használati szerződés, akinek az ott működő üzlet felett rendelkezési joga van, továbbá a Pannonhalmi Polgármesteri Hivatal Jegyzője által záradékolt jogerős működési engedéllyel rendelkezik.

b) Az árubemutatás az üzlethomlokzattal párhuzamos, a homlokzattól számított 1 m-es közterületi sávban történhet.

c) A mobil árubemutató állványt és mobil napernyőt az üzlet esti zárásával egyidejűleg a közterületről el kell távolítani. Az árubemutató állvány alapterülete legfeljebb 1 m2 lehet, de az ennél kisebb alapterületű állványt minimálisan 0,5 m2-rel kell az alapterület számításnál figyelembe venni. Minden megkezdett m2-t a díjszámításnál egész m2-ként kell figyelembe venni. A napvédővel ellátott árubemutató állvány és a közterülethez rögzített napernyő nem használható.

d) A vendéglátó-ipari előkertek közterület-használata a településképi rendeletben foglaltak figyelembevételével történhet.

e) A településképi rendeletben meghatározott reklámeszközöket, valamint a megállító táblát a jelen rendelet alapján végezhető tevékenységekre igénybe vett – arra közterület-használati szerződést kötött – közterületen kívül kell elhelyezni és ezen eszközökről a közterület-használati szerződés külön rendelkezik.

f) A településképi rendeletben településképi bejelentéshez kötött kérelmek esetén közterület-használati hozzájárulás kizárólag a településképi rendeletben meghatározottak szerinti területeken, az ott meghatározottak szerinti forma elhelyezéséhez, fennmaradásához adható.

g) A közterület-használatra vonatkozó kérelem esetén a szükséges településképi bejelentési eljárás lefolytatására hivatalból kerül sor. A közterület-használati szerződés tartalmazza a településképi eljárás eredményeképp született megállapításokat, vagy annak rögzítését, hogy településképi bejelentési eljárás lefolytatására nem volt szükség.

(2) E rendelet szabályozása szerint közterület-használati szerződés nélkül, valamint a rendelet által tiltott tevékenységek folytatásához tartozó tárgyak közterületen nem tárolhatók, a jegyző a tárgyak elszállítására kötelezi a tulajdonost. Amennyiben a tulajdonos a tárgyak elszállításáról a felszólítás ellenére sem gondoskodik, a jegyző elszállíttatja a közterületen illegálisan tárolt tárgyakat. A szállítási és egyéb költség a tárgyak tulajdonosát terheli. A felszólítást követően - közzététel, vagy levél útján - adott határidő letelte után az önkormányzat a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni.

(3) Büfékocsik és árusításra átalakított lakókocsik, üzleti sátrak közterületen nem helyezhetők el, kivéve az éves rendezvénytervben szereplő városi rendezvényeket.

(4) Mozgóárusítással és mozgóbolti tevékenységgel kapcsolatos szabályozás a városi rendezvényekhez kapcsolódó árusítások alkalmával a város egész területén folytatható, egyébként mozgóárusításra vonatkozó közterület-használati szerződés ideiglenes vagy idényjellegű árusításra köthető.

(5) Közérdekből a lakosság nyugalma érdekében mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység az alábbi feltételek mellett folytatható: mozgóbolti árusítás kizárólag hétfőtől péntekig 9-13 és 15-19 óra között, valamint szombaton 9-13 óra között folytatható. Szombat 13 órától és vasárnap, valamint ünnepnapokon mozgóbolti tevékenység nem folytatható.

11. § [ A járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályozás]

(1) Az a jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege a 3.500 kg-ot meghaladja közterületen csak közterület-használati szerződéssel tárolható. A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati szerződést vagy annak másolatát a járművön jól látható és olvasható helyen (a szélvédőüveg mögött) kifüggeszteni.

(2) Közúti közlekedésre alkalmatlan járművet és roncsot (érvényes műszaki vizsgával vagy rendszámmal nem rendelkező jármű) főútvonalon, gyűjtő és lakóúton, parkolóban, valamint egyéb közterületen tárolni tilos. A polgármester egyedi kérelem alapján – méltányolható esetben – engedélyezheti ezen járművek közterületen történő tárolását legfeljebb 6 hónap időtartamra, hatósági szerződés megkötése és díjfizetés mellett. A jegyző a közterület-használati hatósági szerződés nélkül tárolt jármű elszállítására írásban kötelezi annak az üzembentartóját, illetve tulajdonosát.

12. § [ A közterület filmforgatási célú használata]

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) A közterület filmforgatási célú igénybevétele, ugyanazon film forgatása esetében, ugyanazon időintervallum alatt összességében a 3000 m2-t nem haladhatja meg.

(4) A Képviselő-testület a település közigazgatási területén a város Piac terét határozza meg turisztikailag kiemelt területként.

(5) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 90 napot. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(6) A közterület használati díj összege 20%-kal csökkenthető, amennyiben a közterület-használat nem haladja meg az 5 napot. Amennyiben a hatósági szerződés szerint a közterület használat nem haladja meg az 5 napot, de a tényleges használat annál hosszabb, a közterület használat teljes időtartamára a díjat a kedvezmény figyelmen kívül hagyásával kell megfizetni.

(7) A közterület használati díj összege 50%-kal csökkenthető, ha a film forgatásának célja Pannonhalma történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek bemutatása.

(8) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(9) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(10) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(11) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan az önkormányzat érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkezik, a közterület-használat jóváhagyása nem adható meg.

13. § [ A közterületen történő alkoholfogyasztás szabályairól]

(1) A szeszes italok fogyasztása a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi közterületen tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól kivételt jelentenek az alábbiak:

a) az érvényes közterület-használati megállapodással rendelkező vendéglátó egységek, üzletek, teraszai nyitvatartási időben

b) a jogszabály által előírt engedélyekkel rendelkező alkalmi-, ünnepi- és sportrendezvények

c) minden év első és utolsó napja.

14. § [ A közterület-használati szerződés megszűnése]

(1) A közterület-használati szerződés megszűnik:

a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével;

b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével;

c) a hozzájárulásban foglaltak, vagy a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályok megsértése miatti felmondással;

d) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti;

e) a jogosult halálával vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével;

f) a jogosult írásban bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával - érdekkörében felmerült méltányolható okból - felhagy.

(2) A közterület-használati szerződés megszűnése esetén külön döntés nélkül a jogosult által már befizetett használati díj időarányos részét vissza kell fizetni a jogosult részére, amennyiben a szerződés megszűnése a kérelmezőnek nem felróható.

15. § [ A közterület közterület-használati szerződés nélküli használatának ellenőrzése és jogkövetkezményei]

(1) A közterületek állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát állandóan, a város egész területére kiterjedően ellenőrizni kell.

(2) Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni:

a) a szerződött, ill. szerződés nélküli közterület-használatokat,

b) a közterület tisztaságát, gondozását,

c) e rendeletben és a közterület-használati szerződésben, valamint az ide vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítését.

(3) Az ellenőrzési tevékenységet Pannonhalma Város Önkormányzata műszaki referense látja el.

(4) Jogellenesen használja a közterületet az, aki a rendelet előírásait megszegve közterület-használati szerződés vagy határozat nélkül, illetve a megállapított közterület-használati díj megfizetése nélkül, vagy a meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon (így különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó területen) használja a közterületet. A jogellenes közterület-használó a közterület-használat ellenőrzésére jogosult szerv vagy személy felszólítására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén, bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül azonnal helyreállítani.

(5) A jogellenes közterület-használó köteles a jogellenes közterület-használatának céljára, időtartamára, helyére, módjára és mértékére tekintettel a megállapított közterület-használati díjat megfizetni.

(6) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az

a) élet- és balesetveszély, jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy

b) jelentős közérdekből egyébként indokolt.

(7) Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

16. § [ Közigazgatási szankciók]

(1) Aki a rendeletben előírt kötelezettségeket elmulasztva a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül, illetve a megállapított közterület-használati díj megfizetése nélkül, vagy meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon használja, közigazgatási szabályszegést követ el és vele szemben - ha cselekménye egyébként más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg - közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.

17. § [ Adatkezelés]

Az Önkormányzat a hatósági eljárás lefolytatása során tudomására jutott személyes adatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint kezeli, valamint a közútkezelői, rendészeti feladatokat ellátó szervezetek számára a feladatukat meghatározó külön jogszabályok szerinti ellenőrző vagy engedélyező feladataik ellátása érdekében továbbítja.

18. § [ Záró rendelkezések]

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közterület-használatára vonatkozó jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használatáról szóló 10/1999. (IX. 1.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú igénybevételéről szóló 15/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelet.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületen történő alkoholfogyasztás szabályairól szóló 18/2016. (X. 26.) önkormányzati rendelet.

(5) E rendelet valamennyi folyamatban lévő ügyre alkalmazni kell.

19. § [ Hatálybalépés]

Ez a rendelet 2026. június 1-jén lép hatályba.