Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2002. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

TÉT város képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli:

I. Fejezet

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1. § (1) Jelen szabályozási előírások hatálya TÉT város közigazgatási területére vonatkoznak a mellékelt szabályozási terv szerint.

(2) A jelen szabályozási előírások csak a 2002. 12. hóban a „MENEDZSER” Mérnöki Iroda Kkt. által a 2001/14 munkaszámon készült az alábbi felsorolt szabályozási tervekkel együtt alkalmazható:

- TSZ-1 rajzszámú TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

- SZ1/7-7/7 (7 db) SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

- Jelen rendelet az 1:2500 ma-ú SZ-7/1-5 m szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni (munkaszám:16046).

- Jelen rendeletet az 1:4000 ma-ú SZ-7/1m szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 17064)

- Jelen rendeletet az 1:5000 ma-ú SZT-4 szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 18092)

- Jelen rendeletet az 1:5000 ma-ú SZT-4 szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 17127)

- Jelen rendeletet az 1: 5 000 ma-ú SZT-4 szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 18092)

- A rendeletet a TT-20312 munkaszámú SZT-1 tervszámú szabályozási tervlappal, mint melléklettel együtt kell alkalmazni.

A Rendeletet a TT-21307 munkaszámú SZT-1/M tervszámú szabályozási tervlappal, (1. melléklet) együtt kell alkalmazni.

(3) a TELEPÜLÉSZERKEZETI TERV, valamint a SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK a 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről - szerint tartalmazza a bel és külterületek lehatárolását (belterületi határvonalat).

(4) Az egyes szabályozási tervlapok területi hatályát a SZ-TH rajzszámú, „Szabályozási tervlapok területi hatályának helyszínrajza” rajz megnevezésű, TT-210307 munkaszámú tervlap (2. melléklet) tartalmazza.

AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

2. § (1) * hatályon kívül.

(2) Kötelező szabályozási elemek: a szabályozási tervben, melyeket meg kell tartani:

- a beépített, ill. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,

- a különböző területfelhasználási egységek közötti határvonal,

- az övezetek ill. az építési övezetek határvonala,

- a szabályozási vonal, közterületet az egyéb területfelhasználási területtől elválasztó vonal,

- az építési övezetek ill. az övezetek előírásai,

- a szabályozási terven berajzolt irányadó telekhatárhoz kapcsolódó építési helyek az irányadó telekhatár módosulása esetén értelemszerűen azzal együtt módosulnak.

(3) Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretein belül megváltoztathatók

- irányadó szabályozási vonal, valamint az összes tömbfeltáró tervezett új utak szabályozási vonala,

- irányadó építési telekhatár,

- az épület utcai homlokvonala az építési helyen belül az előkert felőli építési határvonaltól számított 5,0 m-en belül bárhova helyezhető,

- megszüntető jel (építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken).

(4) A területen a területfelhasználás, közlekedési létesítmények és a közüzemi szolgáltatások ütemezett igénybevételéről s ennek megfelelő kiépítés feltételeiről gondoskodni kell.

(5) Az épület utcai homlokvonala az építési hely előkert felöli vonalától számított 5 m-nél messzebb is elhelyezhető, amennyiben a közmű ill. az elektromos vezetékek védőtávolsága ezt megköveteli.

(6) * hatályon kívül.

(7) * hatályon kívül.

(8) Lakóterületen belül szolgáltató, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény építésére elvi építési engedélyt kell kérni.

(9) Külterületen funkcionális, technológia stb. igényeknek megfelelően – a lakóépületek kivételével - elvi építési engedély alapján torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető a beépítési % 10 %-ánál kisebb alapterületen, magassága az övezeti előírás szerinti építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(10) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv módosítására van szükség.

(11) A szabályozási terven alkalmazott övezeti jelek jelentése:

Lf területfelhasználási egység jele (falusias lakó)

III építési övezet jele, 1, 2, övezet jele

O beépítési mód (oldalhatáron álló)

02 sorszám: azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű

ill. magasabb vagy a telekméret szerinti megkülönböztetés

5,40 legmagasabb építménymagasság m-ben

30 beépítési % telekterület %-ban

40 zöldfelületi mutató a telekterület %-ban

14 telek átlagos szélessége m-ben

25 telek átlagos mélysége m-ben

600 minimális telekterület m2-ben

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3. § (1) A község igazgatási területét építési szempontból az OTÉK előírásai szerint:

beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területeit

1. Lakó: jelölése a terveken L

A) kisvárosias terület Lk

B) kertvárosias terület: Lke

C) falusias lakóterület: Lf

2. Vegyes: V

a) település központ vegyes terület: Vt

3. Gazdasági: G

a) kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz

b) egyéb ipari terület Gip

4. Különleges: K

a) szennyvíztisztító telep területe: Khu

b) sportterület: Ksp

c) temető területe: Kt

d) * hatályon kívül

e) vásártér Kv

f) golf pálya területe Kg

(2) beépítésre nem szánt területeit

1. Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési: KÖ

A) közúti közlekedés és közmű területei: KÖu

B) vízi terület KÖv

2. Zöld: Z

A) közpark Zp

B) közkert Zk

3. Erdő: E

A) védelmi (védett és védő erdő): Ev

B) gazdasági erdő Eg

4. Mezőgazdasági: M

A) Kertes Mk

B) Általános Má

C) szántó Msz

D) legelő Ml

E) nád Mn

F) Üzemi terület Müz

G) Birtoktest Mbk

H) Halastó Mh

5. Egyéb terület (vízgazdálkodással kapcsolatos): V...

A) folyó vizek medre és partja Vf

B) állóvizek medre és partja Vá

C) közcélú nyílt csatornák medre és partja Vcs

D) vízbeszerzési területek és védőterületeik Vv

6. Különleges: K

A) kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület KbEn

(3) Tartalék terület: T

A) falusias lakóterület TLf

B) kereskedelmi, szolgáltató terület TGksz

területfelhasználási egységként különböztetjük meg.

(4) A fent megkülönböztetett területfelhasználási egységek meglévő és tervezett területeit a TSZ-1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával és a fenti betűjelekkel jelöltük.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lk kisvárosias lakóterület övezetei

4. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,50 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. A kisvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

2. A kisvárosias lakóterületen a 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási épület,

c) termelő kertészeti építmény,

d) üzemanyagtöltő,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

3. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,50 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket kiszolgáló szállító járművek számára.

(2) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (közműves villamosenergiaszolgáltatás, közműves ivó-vízszolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés) esetén építhetők be.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Lk	I-O-01	60/20	7,50	K
Lk	I-O-02	60/20	7,50	18/50/1200
Lk	I-O-03	60/20	9,00	K
Lk	I-Z-01	60/20	7,50	K
Lk	I-Z-02	60/20	9,00	12/50/1200
Lk	I-Z-03	60/20	12,50	16/50/1200

(4) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a SZ1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített utcasorban	kialakult	min. „H”	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 -10,00 m	min. „H”	„H”

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

(5) * hatályon kívül.

(6) A lakóterület építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(7) Az övezet építési telkein:

a) az önkormányzat állattartásról szóló módosítandó ÖK rendelete szerint állattartás nem megengedett.

b) az önkormányzat zaj és rezgés elleni védelem helyi szabályzatában és környezetvédelmi programjában meghatározott (a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró) határértékeket meg nem haladó mértékű kézműipari épület helyezhető el.

(8) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(9) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a készítendő környezetvédelmi programjában határozza meg.

(10) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(11) * hatályon kívül.

(12) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 1,5.

(13) Zártsorú beépítési övezetben a 16 m-nél szélesebb utcafrontú telkek oldalhatáron állóan is beépíthetők, az oldalhatárra előírt minimális oldalkert betartásával.

Lke kertvárosias lakóterület övezetei

5. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 7,50 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

2. A kertvárosias lakóterületen a 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) legfeljebb hatlakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c) sportépítmény,

d) üzemanyagtöltő,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

3. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) szálláshely szolgáló épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés (közműves villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, korszerű közműpótlóval /az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással / történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, nyílt árokrendszerű csapadékvíz elvezetés) esetén építhetők be.

a) táblázat szerint kell meghatározni:

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Lke	II-O-01	30/50	7,50	18/50/900
Lke	II-O-02	30/50	9,50	18/50/900
Lke	II-SZ-01	30/50	K	K

(4) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített utcasorban	kialakult,	min. „H”	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisa „H”/2 m.

(5) Kialakult beépített építési övezetben a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó lakóépületek közötti minimális tűzvédelmi távolság: 4,00 m.

Beépítetlen tömbben: legnagyobb építménymagasság.

(7) Az övezet építési telkein:

a) az önkormányzat állattartásról szóló módosítandó ÖK rendelete szerint állattartó épületek és melléképítmények helyezhetők el az OTSZ (Tűzvédelmi szabályzat takarmány és alom tárolására vonatkozó) előírásainak betartásával.

b) az önkormányzat zaj és rezgés elleni védelem helyi szabályzatában és környezetvédelmi programjában meghatározott (a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal stb. nem zavaró) határértékeket meg nem haladó mértékű kisipari és kézműipari épület helyezhető el.

(8) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 50 %.

(9) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(10) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(11) * hatályon kívül.

(12) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 0,6.

Lf Falusi lakóterület övezetei

6. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

1. A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

A) lakóépület,

B) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

C) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

D) szálláshely szolgáltató épület,

E) kézműipari építmény,

F) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

G) sportépítmény, üzemanyagtöltő.

2. A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Lf	III-O-01	30/40	5,40	K
Lf	III-O-02	30/40	5,40	14/25/600
Lf	III-O-03	30/40	5,40	16/30/900
Lf	III-O-04	30/40	5,40	18/40/1200
Lf	III-O/Sz-01	30/40	5,4	16/30/900
Lf	III-SZ-01	30/40	5,40	K
Lf	III-SZ-02	30/40	5,40	18/60/1200

(4) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített utcasorban	kialakult,	min. 4,0 m	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”, de min 6,0 m

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisa „H”/2 m.

(5) Kialakult beépített építési övezetben a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó lakóépületek közötti minimális tűzvédelmi távolság: 4,00 m.

Beépítetlen tömbben: legnagyobb építménymagasság.

(6) Az építési övezetben legfeljebb 2 db építési telek vonható össze.

(7) A lakóterület építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(8) Az övezet építési telkein:

b) az önkormányzat zaj és rezgés elleni védelem helyi szabályzatában és környezetvédelmi programjában meghatározott (a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal stb. nem zavaró) határértékeket meg nem haladó mértékű kisipari és kézműipari épület helyezhető el.

(9) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 40 %.

(10) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(11) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(12) Az oldalhatáron álló beépítésű építési övezeteken belül a szabályozási tervben jelölt széles telkeken megengedett a szabadonálló álló beépítés, ha a telek minimális telekszélessége a 18 m-t meghaladja. Személygépkocsitároló az építési hely oldalhatár felé eső határvonalára is elhelyezhető a védőtávolságok betartásával a szomszédok jogos érdekeinek sérelme nélkül.

(13) * hatályon kívül.

(14) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 0,5.

(15) A 22 m-nél szélesebb utcafrontú telkek - a tulajdonos kérésére középen megvalósított telekosztással - ikresen is beépíthetők.

Vt Település központ vegyes építési övezet

7. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

1. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportlétesítmény,

g) parkolóház, üzemanyagtöltő

2. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) 2.2.1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. A településközpont vegyes területen az 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet.

31. § . (2) bekezdésében előírtak figyelembe-vételével kivételesen elhelyezhető:

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Vt	IV-O-01	60/20	7,50	/1500
Vt	IV-O-02	60/20	9,00	/1500
Vt	IV-O-03	60/20	12,50	/1500
Vt	IV-Z-01	60/20	9,00	/1500
Vt	IV-Z-02	60/20	12,50	/1500
Vt	IV-SZ-01	60/20	5,40	/1500
Vt	IV-SZ-02	60/20	7,50	/1500
Vt	IV-SZ-03	60/20	9,00	/1500
Vt	IV-SZ-04	60/20	12,50	/1500
Vt	IV-SZ-05	50/10	7,50	/1500

A Vt IV-SZ-05 50/10 7,50/1500 övezeti jelű településközponti vegyes övezetben az előkert mélysége 0 m.

(6) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített utcasorban	kialakult,	min. „H”	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”, de min 6,0 m

Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan: „H”/2 m.

(7) Településközponti vegyes területen az épületek közötti minimális tűzvédelmi távolságot - az épületek rendeltetése, tűzállósági osztálya és fokozata, valamint szintszámuk alapján - az illetékes Tűzoltó Parancsnokság határozza meg.

(8) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(9) Az övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló ÖK rendelete szerint állattartó épületek továbbá melléképítmények nem helyezhetők el.

(10) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(11) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(12) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(13) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 2,4.

(14) * hatályon kívül.

Gksz...Kereskedelmi, szolgáltató terület

8. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. minden fajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb iroda épület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Gksz	V-SZ-01	60/20	7,50	20/70/1500
Gksz	V-SZ-02	60/20	7,50	/2500
Gksz	V-SZ-03	60/20	7,50	/800
Gksz	V-SZ-04	50/20	7,50	/2500
Gksz	V-O-03	60/20	7,50	K

(4a) A Gksz V-SZ-03 60/20 7,50/800 övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben a 8. § (2) bekezdésben felsorolt épülettípusokon kívül lakóépület is elhelyezhető. Az övezetben a zajkibocsátási határértékek meghatározásánál a kertvárosias lakóterületeknél előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(4b) A Gksz V-SZ-04 50/20 7,50/2500 övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben a legnagyobb építménymagasság a terület 30 %-án 7,50 m, 70 %-án 6,00 m.

(5) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített tömbben	kialakult,	min. „H”	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”, de min 6,0 m

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

(6) A gazdasági területen az épületek közötti minimális tűzvédelmi távolságot – az épületek rendeltetése, tűzállósági osztálya és fokozata, valamint szintszámuk alapján - az illetékes Tűzoltó Parancsnokság határozza meg.

(7) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(8) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(9) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(10) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(11) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 2.

(12) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagásságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

(13) A kereskedelmi, szolgáltató területek és a lakóterületek között tervezett védőerdő sávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdő sáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.

(14) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagásságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

Gip Ipari terület

9. § (1) Olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

1. Az egyéb ipari területen elhelyezhető:

a) nem jelentős mértékű zavaró hatású ipari, az energia szolgáltatási és a településgazdálkodás építményei.

2. Kivételesen elhelyezhető:

a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(2) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Gip	VI-SZ-01	60/25	7,50	/2500
Gip	VI-SZ-02	60/25	9,00	/2500

(4) Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépített tömbben	kialakult,	min. „H”	„Ht”, de min 6,0 m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”, de min 6,0 m

„H”: legnagyobb építménymagasság

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

(5) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

(6) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 25 %.

(7) A gazdasági területen az épületek közötti minimális tűzvédelmi távolságot – az épületek rendeltetése, tűzállósági osztálya és fokozata, valamint szintszámuk alapján - az illetékes Tűzoltó Parancsnokság határozza meg.

(8) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(9) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 1,5.

(11) Védelmi célú erdő telepítése a SZ1 -7sz. terven jelölt helyeken kötelező.

(12) Az ipari területek és a lakóterületek között tervezett védőerdő sávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdő sáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.

(13) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagásságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

K...Különleges terület építési övezet

10. § (1) A rajtuk elhelyezett vagy elhelyezendő építmények különlegessége miatt az alábbi területeket különböztetjük meg:

1. Khu: szennyvíztelep terület

A település folyékony hulladékainak elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület.

A területen a tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

2. Ksp: sportterület

A sportterület a sportolási célokra kialakított terület.

A sportterületen sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó stb.) helyezhetők el legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, 40 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.

3. Kv: vásárterület

Állat és kirakodóvásár célokra kialakított terület.

A területen a vásárok és sportrendezvények működtetéséhez szükséges létesítményei (öltöző, szociális épület, vásárcsarnok, sportcsarnok, piac, uszoda, lőtér stb.) helyezhetők el legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, 40 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.

4. Kt: temető területe:

A temetkezések területén csak a tevékenységgel kapcsolatos funkciójú ravatalozó, szociális stb. épület építhető, a beépítés mértéke legfeljebb 2 %. A sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges.

Meglévő temető kerítésétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület csak teljes közmű (ivóvíz, közcsatorna, villany) megléte esetén építhető, az építtető teljes felelősségvállalásával. A védőtávolságon belül kegyeletsértő tevékenységre, a temető működését zavaró építményre építési engedély nem adható (disco, lakatosműhely, vendéglő stb.).

5. * hatályon kívül

6. Kg: golfpálya területe:

A koroncói igazgatási területen létesítendő golfpályával összefüggő terület. A sport tevékenység folytatásához szükséges létesítmények megvalósítására.

A területen a golfpálya kialakításához szükséges tereprendezési munkák végzése, mesterséges tavak erdő és zöldfelületi elemek létesítése megengedett

(2) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési módsorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Khu	VII-SZ-01	K/40	7,5	K
Ksp	VIII-SZ-01	40/40	7,5	/2000
Kt	IX-SZ-01	3/40	7,5	/2000
Kv	X-SZ-01	40/40	7,5	/5000
Ksze	XI-SZ-01	3/95	7,5	/1500
Kg	XII-SZ-01	10/80	5,4	/10000

(4) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

Amennyiben a SZ 1-7 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:

	előkert m	oldalkert m	hátsókert m
beépítetlen tömbben	5,00 - 10,00 m	min. „H”	„H”, de min 6,0 m

„H”: legnagyobb építménymagasság.

„Ht”: érintett homlokzat tényleges homlokzatmagassága.

Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisa „H”/2 m.

(4) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 40 %.

(5) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.

(6) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(7) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületek összes bruttószintterület m2/telek m2): 2.

(8) A különleges területek és a lakóterületek között tervezett védőerdő sávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdő sáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.

(9) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagásságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖ...Közlekedési és közműterület

11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) * hatályon kívül.

(4) KÖu: közúti közlekedési és közművek területei

1. A szabályozási vonalak közötti területek „M „meglévő szabályozási szélességgel ill. pl „22” m tervezett szabályozási szélességekkel.

2. A közlekedési területen az „ÚTKERESZTSZELVÉNYEK” című tervlapon szereplő út szélesítéseket, járdákat ill. kerékpárutakat meg kell valósítani és zöldfelületi elemeket el kell helyezni.

3. A közlekedés fejlesztési alátámasztó munkarészben pl. „P20” jellel megjelölt (20 db személygépkocsi parkoló) területeken közparkolók alakítandók ki.

(5) KÖv: vízi terület: a Vízügyi Igazgatóság kezelésébe és hatáskörébe tartozó terület.

Z...Zöldterület

12. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöld területen elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület,

(5) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

(6) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési mód - sorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Zp	1-SZ-01	2/80	4,5	/2500
Zk	2-SZ-01	2/80	4,5	/2500

(7) * hatályon kívül.

(8) * hatályon kívül.

(9) * hatályon kívül.

(10) * hatályon kívül.

(11) * hatályon kívül.

E...Erdőterület

13. § (1) Ev védelmi erdő (védett és védőerdő) területén építmények nem helyezhetők el.

(2) Eg gazdasági erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el.

(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési mód - sorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Eg	3-SZ-01	0,5/95	4,5	100000
Ev	épület nem helyezhető el

M....Mezőgazdasági terület

14. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos termény feldolgozási és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgáló terület. A területrész felosztását a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján készítettük.

(2) Má általános:

Az általános mezőgazdasági terület művelési ágak szerint az alábbi módon szabályozzuk. Amennyiben művelési ág változás történik úgy a szabályozás a mindenkori művelési ágnak megfelelően értendő.

1. Ml legelő, rét,

2. Mn nádas

3. Msz szántó

4. Mk: kertes terület

a) a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) a 720-1 500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel elsősorban tárolás célját szolgáló 1 épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c) az 1500 m2-t meghaladó telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

d) az övezetben építmények csak a 7,0 m-nél szélesebb telken oldalhatáron álló beépítéssel, a 10,0 m-nél szélesebb telken szabadonálló beépítéssel is elhelyezhetők.

e) Az Mk 4-O/SZ-02 övezetekben lakóépületek építése megengedett, amennyiben azok megfelelnek a falusias lakó építési övezetek előírásainak.

f) utcára merőleges telekosztás esetén az előkert legkisebb mérete 5,0 m.

g) * hatályon kívül.

h) A keletkező szennyvíz közműpótló berendezéssel kezelendő, az illetékes szakhatóság hozzájárulása esetén a szikkasztás is megengedett.

i) A felszíni vizek elvezetése nyílt árkos elvezetéssel ill. szikkasztással történik.

(3) Mbk birtoktest

A termőföld területek és a működéshez szükséges üzemi és lakóépítmények elhelyezésére szolgáló kivett terület.

(4) Müz: mezőgazdasági üzemi terület:

A TSZ központok területei jelentős épület állománnyal: Legfeljebb 30 %-os beépíthetőséggel, 40 % zöldfelület meghagyásával, 12,50 m építmény magassággal, a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos épületek, építmények ill. a tevékenységgel kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató jellegű épületek építhetők.

(5) Mh: halastó terület:

Vízügyi hatósági engedéllyel rendelkező mesterséges tó kialakítására szolgáló terület, halastóval, a halászati tevekénységhez szükséges építmények építésének lehetőségével.

Területfelhasználási egység jele	művelési ág szerint megkülönböztetve	övezeti jel beépítési mód - sorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Mk		3-O-01	03/95	4,50	/720
Mk		4-O/SZ-02	03/95	5,40	/720
Má	Ml Mn Msz	5-SZ-01 6-SZ-01	03/95 03/95	4,50 7,50	/1500 /1500
Müz		7-SZ-01	30/40	12,50	/10000
MbK		8-SZ-01	45/40	7,50	/10000
Mh		9-SZ-01	3/95	4,50	/6000

9) A nem szabályozott önálló helyraji számú telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 m -es távolságtól 110 m-es sávig elhelyezkedő 100 m-es sávban az építménymagasság mértékével megegyező, de min. 6 m-es oldalkert elhagyásával lehet építeni egy épületet, illetve összefüggő épületcsoportot.

(10) * hatályon kívül.

(11) * hatályon kívül.

(12) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagásságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

13) Szélerőmű műtárgy mezőgazdasági művelési ágú terület bármelyik földrészletén létesíthető a környezetvédelmi engedélyben kikötött előírások betartásával.

V Vízgazdálkodással kapcsolatos területek

15. § (1) Vf... folyóvizek medre és partja

1. A folyóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

(2) Vá állóvizek medre és partja

1. Az állóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

(3) Vcs közcélú nyílt csatornák medre és partja

A közcélú nyílt csatornák partéltől számított 3 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

(4) Vv vízbeszerzési terület és védőterületek

1. A 2 vízmű különálló vízmű területen 2-2 db kút működik. A Pannon-Víz Rt. tájékoztatása szerint a hidrogeológiai védőterületeket 2007-ig kell meghatározniuk. Jelenleg a védőterület 200 m.

Területfelhasználási egység jele	övezeti jel beépítési mód - sorszám	legnagyobb beépítettség / zöldfelület legkisebb mértéke %	legnagyobb építménymagasság m	telek mérete minimálisan szélesség/mélység/ alapterület
Vá	10-SZ-01	1,5/95	4,50	/10000
Vv	11-SZ-01	K	K	K

(5) Egyéb területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízi sport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(6) * hatályon kívül.

(7) * hatályon kívül.

III.FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Épületek, építmény és településkép védelem

16. §

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezeti-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati ill. a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémia, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(2) * hatályon kívül.

(3) A város beépítésre szánt területein az építési hely mélysége legfeljebb 80 m.

(4) * hatályon kívül.

(5) * hatályon kívül.

(6) A közterület szabályozással érintett építési telkek a tervezett közterület szabályozás lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők, figyelembe véve a telek végleges kialakításakori szabályozását.

(7) * hatályon kívül.

(8) * hatályon kívül.

Védőterületek

17. §

(1) Védőövezetek: területén építkezni csak az ÁNTSZ ill. illetékes szakhatóságok hozzájárulásával lehet.

1. a temetők körül 50 m-es, a nagylétszámú állattartással foglalkozó majorok telekhatárától belterületen 500 m, külterületen 1000 m-es, a rádió adótornyok 500 m-es védőtávolságon belüli területrészei,

2. a település ill. a szomszédos települések beépítésre szánt területének határától 1000 m-es távolságon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető,

3. oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények 50 m-es körzetén belül állattartó épület nem építhető,

4. a szélerőművek építésének minimális távolsága közutaktól 100 m, villamos légvezetéktől 18 m, a Marcal folyótól 1500 m és összefüggő erdő szelétől 50 m. A széltornyokat lakóépületektől a toronydőlés és zajtáv értékek közül a nagyobbik távolságával megegyező védősávon belül elhelyezni nem lehet. Telepítésük csak előzetes környezetvédelmi hatástanulmány előírásainak megfelelően történhet.

(2) Védősávok a nyomvonal jellegű építmények esetén: mely területén építményt elhelyezni, bármely környezetalakító tevékenységet folytatni csak az érintett szakhatóságok ill. szolgáltatók hozzájárulásával lehet.

1. az árvédelmi töltés mentett oldali töltéslábától számított 110 m-es sávjában csak külön egyeztetés alapján történhet beavatkozás.

2. a 20 kV-os elektromos szabadvezeték biztonsági övezetében (a szélső szálaktól számított 5-5 m) épület elhelyezése csak a kezelő (ÉDÁSZ RT.) előzetes hozzájárulásával lehet.

3. középnyomású gázvezeték tengelyétől 4-4 m,

4. nagy középnyomású gázvezeték tengelyétől 5-5 m.

Sajátos jogintézmények

18. § (1) Építésjogi követelmények:

Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az említett törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok előírásai és a TÉSZ szerint lehet.

1. Tilalmak: a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében.

a) Változtatási tilalmat a .1311/1, 787/28, 1857 hrsz-ú ingatlanokra a helyi értékvédelmi rendelet elkészültéig.

b) Telekalakítási tilalmat nem rendel el.

c) Építési tilalmat rendel el a szabályozási tervben megjelölt és érintett területrészekre: 93, 98, 101 hrsz-ú Kis u-Szabadság u - Debrecen u. - Fő utcai tömbfeltárás megvalósításához, 780, 781, 782, 783, 784/1, /2, 785, 786/2, /3, /6, 787/6 hrsz-ú Gyömörei út új nyomvonalat, 723, 732/2 hrsz Debrecen u - Fő utca tömbfeltárása érdekében létesítendő új utak miatt érintett részére, 131/1, 131/2, 138/1 hrsz-ú az iskola bővíthetősége miatt.

(2) Telekalakítás

1. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen.

2. A rendezési terv irányadó telekhatáraival nem egyező telekalakítása megengedett, amennyiben az övezet előríásainak megfelel.

3. A telekalakítás kezdeményezőjét utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezi.

(3) Elővásárlási jog

A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot állapít meg az alábbi építési tilalommal érintett területekre:

1. 93, 98, 101 hrsz-ú Kis u-Szabadság u - Debrecen u. - Fő utcai tömbfeltárás megvalósításához,

2. 780, 781, 782, 783, 784/1, /2, 785, 786/2, /3, /6, 787/6 hrsz-ú Gyömörei út új nyomvonalat,

3. 723, 732/2 hrsz Debrecen u - Győri út- Rákóczi utca tömbfeltárása érdekében létesítendő új utak miatt érintett részére,

4. 131/1, 131/2, 138/1 hrsz-ú az iskola bővíthetősége miatt, 179/4, 179/5, . 469/1, 770, 771/1, 771/2, 772, 774, 775 hrsz-ú városközpont útszélesítés, parkoló építése,

5. 139/1, 143, 144/1, 145, 147, 148/1,2, 149, 152, , 155, 156, 157, 159/1, 159/2, 160, 163/1,2, 164, , 168/2, 161, 162, 165, 172/4,/ 6179/4, /5, 166 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervben rögzített területrészeire az iskola bővítés érdekében.

Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezteti.

Az elővásárlási jog a megkereséstől számított 60 napig jogszerű.

(4) Kisajátítás: a településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből ütemezetten sajátítja ki az alábbi:

1. 769/1, 770, 771/1,2, 772, 774, 775, hrsz-ú 723 hrsz-ú ingatlanokat az új út megvalósíthatóság függvényében,

2. 879/2, 981, 982, 983, 984/1, 984/2 hrsz-ú ingatlanokat az önkormányzat szervezésében kialakítandó kisvárosias és a településközponti vegyes területek megvalósítása érdekében,

3. 70, 72, 73, 74, 76/1, 76/2, 85/1, 85/2, 87, 90, 230, 231, 239, 240, 921-926, 927/3, 930/2, 932/1-934/2, 413 hrsz-ú ingatlanokat a nyílt árok kezelhetősége, tisztíthatósága érdekében.

(5) Helyi közút céljára történő lejegyzés

1. Helyi közút céljára - a kisajátítási, kártalanítási szabályai szerinti kártalanítás mellett - a szabályozási tervben tervezett új utak szabályozási szélességében az összes érintett területrészeket igénybe veszi és lejegyzi.

2. A kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, ill. az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték - növekedés - összegét.

(6) Útépítési-és közművesítési hozzájárulás

Az önkormányzat költségén létesülő helyi közút ill. közművek költségeit teljes egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja.

(7) Településrendezési kötelezések és kártalanítási szabályok

1. A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 5 éves beépítési kötelezettséget állapít meg az önkormányzati tulajdonú építési telkekre.

2. Amennyiben az ingatlantulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

Környezetvédelem

19. § (1) Földvédelme:

1. A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.

2. Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

3. A felszíni és egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

4. A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.

5. A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Levegő tisztaság védelem

1. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet rendelkezik.

2. Új szennyező forrás létesítése esetén a helyrajzi számmal megnevezett telephelyre vonatkozóan az emissziós határértékeket a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint kell meghatározni, az immissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. 14/2001. (V.9.) KöM-EüM- FVM együttes rendelete szerint megalkotott ÖK rendelet tartalmazza.

3. A környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a 20/2001.(II.14.) Korm. rendeletben meghatározott - a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körébe tartozó - a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekről ill. létesítményekről.

4. A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

5. A levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében gazdasági terület szélvédett oldalán 50 m széles védőerdő sávot kell kialakítani és fenntartani.

6. A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) A víz védelme

1. Vízvédelmi besorolás: Tét területe a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint nem fekszik kiemelten érzékeny területen és a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny kategóriába tartozik. A terület felszín alatti vízbázist nem érint.

2. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv (ek)ben kell meghatározni.

3. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a 9/2002. (III.2.) KöM-KöViM e.r. rendelkezik.

4. A lakó és üdülő terület szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni a hatályos 204/2001.(X.26.) Kormány rendelet által előírt határértékek betartásával, figyelemmel a 2003.01.01-én hatályba lépő 203/2001.(X.26.) K. rendeletre.

5. Az állattartó telepek további működésénél az irányadó jogszabályok a 33/200.(III.17.). és a 49/2001.(IV.3.) Kormány rendelete szerint kell eljárni.

6. A felszíni vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

7. Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok további szennyvíz iszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtérben, töltésekkel nem védett ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett vízjárásos, ill. mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.

8. Szennyvíz csatornával nem rendelkező területeken zártrendszerű szennyvízgyűjtőbe kell a szennyvizet vezetni a csatorna kiépültéig, szennyvizet szikkasztani tilos.

(4) Csendvédelem

1. A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében, - legalább a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási, kulturális és szociális létesítmények esetében azok zaj elleni védelmét biztosítani kell.

2. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról a 8/2002. (III.22.) KöMEüM együttes rendelete rendelkezik.

3. A csend védelmében a hatályos vonatkozó előírások alapján kell eljárni.

(5) Élő természet táji értékeinek védelme:

1. A területen meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása és cseréje.

2. A beépített ill. a beépítésre szánt területen és annak határától mért 2000 m-es távolságán belül női ivarú nyárfa nem telepíthető.

3. A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés terv részeként kell meghatározni, ha a fakivágásra építéssel összefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

4. A vízfolyások, vízfelületek medrének szennyeződésektől való megvédésére közcélú nyílt csatornák partélétől 3 m, álló és folyóvizek partélétől 6 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni.

(6) Hulladékgazdálkodás

1. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. A területen keletkező hulladékok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.

2. Az illegális szemétlerakó helyeket meg kell szüntetni.

3. A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

4. A gazdasági-, különleges-, valamint közlekedési és közmű területi övezet területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.

(7) Meglévő építmény átalakítása vagy használati (rendeltetési) módjának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez - közterülettel elválasztva vagy anélkül - legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

IV. Fejezet

INFRASTRUKTÚRA

Közlekedés

20. § (8) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és azok védőtávolságait a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(9) Országos főútvonal

1. 83-as Győr-Pápa szabályozási szélesség: 30 m

2. Országos mellékutak: 30 m

a) 8307 sz. Felpéci út,

b) 8417 sz. Enese-Lébénymiklós

c) 8419 sz. Tét-Mórichida

d) 8408 és 8425 mellékút: szabályozási szélesség: 30 m

e) 8506 sz. Gyömöre-Lovászpatonai út,

f) 8418 sz. Lesvár-Koroncó.

3. Helyi gyűjtő utak: 22 m

a) Kisfaludy és Hunyadi utca

4. Kiszolgáló lakóutak: 12 -18 m.

(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú jármű elhelyezését kell biztosítani.

(4) Autóbusz várakozó helyet kell létesíteni az előírásoknak megfelelően.

(5) A település területén minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi parkolót kell biztosítani.

Közművek

21. § (1) A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni ill. kialakítani.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, a védőtávolságokat be kell tartani. Védőtávolságon belül építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. A közműves ívó vízhálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.

(4) A területen a közművek telepítésénél lehetőleg azokat a közterületek alatt kell elhelyezni.

(5) A területen a felszíni vizek védelme érdekében a vízállásos területek, tavak rendezése során az illetékes vízügyi (szak)hatóság előírásai szerinti kell eljárni (vízfelületek, tó, csatorna, forrás, kút).

(6) A meglévő vízgyűjtő helyek környezetéből a felszíni vizeket a folyóba csak megfelelő és szükséges előtisztítás után szabad vezetni.

(7) Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával ill. megfelelő elvezetésével végezhető.

(8) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.

(9) A területen szükséges transzformátor(ok)at a szakhatóságok ill. az üzemeltető által meghatározott és jegyzőkönyvben rögzített helyen, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni. Az oszlopos légvezetékek helyett a jövőben elektromos földkábelek építendők.

(10) * hatályon kívül.

(11) A távközlési építmények létesítésénél a vonatkozó 9/2000. (IV.19.) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X.6.) sz. KHVM rendelet szerint kell eljárni.

Javasoljuk a távközléssel kapcsolatos fejlesztési igények a többi (közművekkel) fejlesztési igénnyel összefogva kerüljenek meghatározásra.

(12) Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a meglévő közművezetékek védelméről gondoskodni kell.

(13) Épületek tervezése esetén a távközlés hálózat bevezetéseit (kábeltévé is) és belső védőcsövezéseit a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 84. §-a figyelembevételével, a vezetékeit a vonatkozó hatósági előírások, valamint az MSZ 17-033 sz. szabványnak megfelelően kell elhelyezni.

(14) Meglévő távközlési hálózat keresztezése vagy megközelítése esetében a nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az MSZ 7487 sz. közmű elrendezési szabvány, amely biztosítja a távközlésnek fenntartott területet.

(15) Napelem-park műtárgyai a külön jogszabályban rögzített előírások szerint a valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Egyéb előírások

22. § (1) A telekalakítások területfelhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell vonni.

(2) Belterületbe kell vonni a rendezési tervekben jelölt területekre eső jelenleg 0-s helyrajzi számú külterületi földrészleteket.

(3) A rendezési terv végrehajtása, az abban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges intézkedések:

1. a tervezett belterületi területfelhasználások területének igény szerinti, ütemezett belterületbe vonása,

2. a tervezett közterület alakítások, bővítések végrehajtása,

3. a helyi védelem elrendelése,

4. a sajátos jogintézmények rendelettel ill. határozattal a törvényi előírásoknak megfelelő érvényesítése.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg a .................................................................................... rendeletek érvényüket vesztik.

(3) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.