Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértékéről, külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról, az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2008. 01. 01- 2023. 09. 06
Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértékéről, külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról, az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről
2008.01.01.
A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
(1) A rendelet hatálya kiterjed Tét Város Önkormányzatának közigazgatási területé lévő valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakásra (továbbiakban: bérlakás).
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetve a lakások és helyiségek bérletére, és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. és a kapcsolódó helyi önkormányzati rendeletek az irányadók.
2. § A lakbér és külön szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége
(1) Tét Város Önkormányzata a lakásbérleti szerződéseket egy éves időtartamra minden év január 01-től – december 31-ig köti és évente felülvizsgálja.
(2) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá a jogviszony keretében a bérbe adó által bonyolított szolgáltatások használatáért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.
(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket (pince, padlás) és területeket térítés nélkül jogosult használni.
(4) A lakások lakbérének mértékét az önkormányzat
b) szociális helyzet alapján,
c) piaci alapon határozza meg.
(5) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás jellemzői (lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota, a városban ill. a lakóépületen belüli fekvése), valamint a nyújtott szolgáltatások alapján, a lakás karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek figyelembevételével évente állapítja meg a képviselő-testület.
(6) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének megállapításakor figyelemmel kell lenni a költségelven bérbe adott lakás mértékének megállapításánál irányadó körülményekre: a lakás jellemzőire, valamint a nyújtott szolgáltatásokra és a lakás karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségekre. A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét jelen rendelet
10-11. §-aiban, valamint a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2006. (III. 1.) rendelet
9-10. §-aiban szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás szerint állapítja meg az önkormányzat.
Ha a bérlő önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó a fizetendő havi lakbér összegét – figyelemmel a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetére – a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig módosíthatja.
(7) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét a költségelven bérbe adott lakás mértékére figyelemmel – a kereslet-kínálat függvényében – úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat bevételei nyereséget is tartalmazzanak.
3. § (1) Tét Város Önkormányzata önkormányzati tulajdonú bérlakást nem biztosít annak a magán vagy jogi személynek, akinek Tét város közigazgatási területén részben vagy egészben lakóingatlan tulajdona van.
(2) Az a magán vagy jogi személy, aki Tét város közigazgatási területén részben vagy egészben lakóingatlannal, tulajdonnal rendelkezik, de önkormányzati tulajdonban álló bérlakást igényel, az a R-ben rögzített - az ingatlan komfortfokozatának megfelelő - díjtétel 1,5-szeresét köteles lakbérként fizetni.
4. § (1) A havi lakbér mértékét a lakás alapterülete és az alapterületre számított átlagos üzemeltetési, karbantartási és felújítási érték határozza meg.
(2) A lakás helyiségei – az 1993. évi LXXVIII. tv. 2. sz. mellékletének figyelembevételével – alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között – a padlószint felett egy méter magasságban – mért értéket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet, a galériát kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
A lakás alapterületének megállapításánál:
a) A lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő-, tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b) A loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, a számított alapterület 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m² felett pedig felfelé kell kerekíteni.
(3) Az átlagos üzemeltetési, karbantartási és felújítási értéket a lakbér megállapítását megelőző időszak tényadatai, és az évi infláció mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
5. § Az önkormányzati lakások bérleti díjának mértéke
(1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke – a 2. § (5) bekezdése és 6. §-a figyelembevételével – a lakás alapterületének és minőségének (komfortfokozat) függvényében:
Összkomfortos lakás: 355,- Ft/m2/hó1
Komfortos lakás: 293,- Ft/m2/hó2
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke az
(1) bekezdés szerint megállapított összeg, csökkentve a
2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértéke az
(1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.
6. § (1) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:
a) alagsorban van (lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt van),
b) valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz,
c) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,
d) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.
(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen legfeljebb 20% lehet.
(3) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbe adó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni, legfeljebb 50% erejéig.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti mérséklés együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg.
(5) A havi lakbér mértékének csökkentéséről egyedi elbírálás alapján a Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrző Bizottság dönt.
7. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a lakbért növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
(1) Az önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha:
a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülállók esetében a kétszeresét, és
b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladja, és
c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-át.
(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki
a) a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül,
b) nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él,
c) a lakás hasznosításával (albérletbe adás, stb.) jövedelemhez jut,
d) akinek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka van,
e) aki a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII.26.)MT. rendeletben meghatározott lakásigénye mértékének felső határát legalább egy lakószobával meghaladja.
(3) A lakbértámogatás havi mértéke a fizetendő lakbér 10%-a, de nem haladhatja meg az 1.000 Ft-ot.
(4) A lakbértámogatást a polgármester állapítja meg a bérlő kérelmére a benyújtást követő hónap első napjától az adott tárgyévre.
(5) A támogatás közvetlenül a bérbeadó számlájára történő átutalással kerül kifizetésre negyedévenként.
(6) A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni.
(7) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.
8. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(2) A szolgáltató vállalkozásokkal a szolgáltatás igénybevételéről, a fizetendő díj mértékéről és rendszerességéről a bérlő külön szolgáltatói szerződés keretében közvetlenül állapodik meg.
Ilyenek: - víz- és csatornaszolgáltatás
- elektromos energiaszolgáltatás
- gázszolgáltatás
- kommunális hulladékszállítási szolgáltatás
- távbeszélő szolgáltatás
- kábel TV szolgáltatás
9. § (1) A lakások és a hozzá tartozó közös tulajdonban álló ingatlanrészek
a) a) karbantartási költségei, melyek az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében merülnek fel (ilyenek: hibaelhárítás, időszerű karbantartás, tervszerű karbantartás), valamint
b) felújítási költségei, melyek az ingatlan egészére, illetve egy vagy több főszerkezetére kiterjedő időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási, építés-szerelési munkák végzése, melyek az eredeti műszaki állapotot megközelítőleg vagy teljesen visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével és az eredetitől eltérő kialakításával növelik (ilyenek: teljes felújítás, részleges felújítás, korszerűsítés),
(2) Üzemeltetési költségei, melyek az ingatlan hasznosításához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának befizetése a bérlőt terhelik.
(3) A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodnak abban, hogy
a) a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,
b) a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja.
Ilyen esetekben a lakbérfizetési, illetve külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.
Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételei
10. § A tulajdonos az alábbi célokra biztosíthat önkormányzati bérlakásokat:
(1) kötelező feladatok megoldására,
(2) közérdekből vállalat feladatokra:
a.) a városérdek által indokolt feladatok megoldására,
b.) képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati házas ingatlanok üresen történő értékesítésének elősegítéséhez szükséges elhelyezésekre,
c.) városfejlesztési, városrendezési célok megvalósítását szolgáló elhelyezési igények kielégítésére, beruházások miatti kisajátítására, beruházási célokmány alapján,
d.) a lakásproblémájukat önerőből megoldani szándékozó bérlők részére, lakásvásárlás esetén legfeljebb 2 évre, érvényes építési engedéllyel rendelkező bérlők részére igazolt építési szándék esetén legfeljebb 3 évre, ugyanazon bérleményben történő elhelyezésre.
(3) egyéb lakásgondok megoldására:
- szociális helyzet alapján történő elhelyezések biztosítására,
- átmeneti elhelyezésre.
(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
A szociális helyzet alapján juttatható
11. § Szociális helyzete alapján csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki az önkormányzat lakás-nyilvántartási rendszerében szerepel és a tulajdonos az elhelyezését indokoltnak látja.
12. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, lakásnyilvántartásba vételi kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek nincs lakása, továbbá akinek, illetve a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum):
- családban élők esetében 225 %-át,
- gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él: a nyugdíjminimum 175 %-át,
- teljesen egyedül élő személy esetén: a nyugdíjminimum 250 %-át
nem haladja meg, és vagyoni körülményei folytán lakásproblémáját más formában megoldani nem tudja.
(2) Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül nem jogosult szociális alapon történő nyilvántartási kérelem benyújtására az a személy, aki, illetőleg a házas vagy élettársa:
a) tulajdonában lévő beépíthető építési telekkel,
b) tulajdonában álló üdülővel vagy üdülőtelekkel rendelkezik,
c) gazdasági társaságban 1.000.000.- Ft-ot elérő vagyoni betéttel, illetve vagyoni hányaddal rendelkezik,
d) már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt, illetve a vételi vagy elővásárlási jogáról jogosult javára lemondott,
e) 10 éven belül önkormányzati bérlakását térítés ellenében visszaadta, vagy magántulajdonra cserélte,
f) az a személy, akinek a bérleti jogát, 10 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,
g) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik.
(3) Ha a nyilvántartásba vételt kérelmezőnek és a vele együtt költöző családtagjainak az öröklakás, a családi ház, az üdülő nem kizárólagos tulajdonát képezi, de tulajdoni részarányuk egy lakásegységnek, illetve üdülőegységnek megfelel, úgy a
(2) bekezdés szerint kell eljárni.
(4) A szociális helyzet alapján történő nyilvántartásba vételi kérelemben szereplő adatok valódiságról a tulajdonos helyszíni ellenőrzések során köteles meggyőződni és a kérelmező körülményeiről környezettanulmányt készíteni.
(5) A lakásnyilvántartásba vétel a tulajdonos döntését követő egy évre szól. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező lakáshelyzete egy év alatt nem rendeződik, a jogosultság igazolása mellett, új kérelmet kell benyújtani.
(6) Az
(1) bekezdésben foglalt három éves téti itt lakás feltételét nem kell alkalmazni az állami gondoskodás alatt állt olyan volt átmeneti- vagy tartós nevelt (korábbi elnevezése intézeti vagy állami nevelt) kérelmező esetén, aki nevelésbe kerülésekor vagy nevelésének – nagykorúvá válással történő – megszűnésekor téti lakhellyel rendelkezett.
(7) A lakásnyilvántartásba vett kérelmezőnek a tulajdonos a rendelkezésére álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő önkormányzati bérlakást ajánl fel.
(8) Szociális lakásnyilvántartásba-vételi kérelmet, háza-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.
13. § (1) A bérlő, a társbérlő köteles az önkormányzati lakásbérleményébe beköltöző személyek, albérlők befogadása előtt 30 nappal a bérbeadó hozzájárulását megkérni, kivéve ha az Lt. 21. § (2), illetve (3) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személynek minősülnek.
(2) A bérbeadó a hozzájárulás iránti kérelemre 30 napon belül köteles nyilatkozni, e határidő újabb 30 nappal a kérelmező egyidejű értesítése mellett meghosszabbítható. Ha a bérbeadó 30, illetve a meghosszabbított további 30 napon belül kérelemre nem válaszol, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha:
- a társbérletbe tartósan beteg kerülne;
- az együtt élő személyek száma meghaladná az önkormányzati bérlakásban, illetve lakásrészben lakók jogos lakásigénye mértékének felső határára előirt létszámot;
- a bérlő és a vele együttálló személyek – különös tekintettel a lakásban élő kiskorúakra – lényegesen rosszabb körülmények köré jutnának.
(4) A bérbeadó a
(1) bekezdésben foglaltakat köteles a bérleményellenőrzések során megvizsgálni.
A bérlőtársi szerződés megkötésének a feltételei
14. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös írásbeli kérelmére – a házastárs beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
(2) Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést az Lt. szabályozásán túl akkor lehet kötni, ha:
- a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható nagykorú személy legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, kérelméhez a bérlő és a tulajdonos hozzájárul, és a kérelmező az e rendelet
11. §-ában foglaltaknak megfelel;
- a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, kérelméhez a bérlő és a tulajdonos hozzájárul, és a kérelmező az e rendelet
11. §-ában foglaltaknak megfelel.
(3) A bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást a tulajdonos köteles megtagadni, ha a kérelmező – az
(1) bekezdésben foglaltak kivételével – másik beköltözhető lakással, vagy egy lakásegységet kitevő résztulajdoni illetőséggel rendelkezik. A lakást akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt a kérelmező adja bérbe.
(4) Ha a tulajdonos bérlőtársi szerződés megkötéséhez járult hozzá, a bérleti szerződés létrejöttéhez az összes bérlőtárs aláírása szükséges.
(5) A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek bérlőtársként történő elismerése során, csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.
(6) Amennyiben a bérbeadó a befogadáshoz nem járult hozzá, az együttlakás tényétől függetlenül a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet a tulajdonos köteles elutasítani.
A felek jogai és kötelességei
15. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni, melyben le kell tüntetni:
- a lakásberendezések tételes felsorolását, illetve azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését és a határidőt,
- a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók elhasználtsági fokát,
- a festés, a mázolás állapotát, valamint a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.
Az átadást, illetve az átvételt a felek aláírásukkal ismerik el.
(2) Az önkormányzati bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket
a.) a bérbeadó és a bérlő megállapodás alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
b.) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján arra nem tarthat igényt.
(3) A bérbeadó köteles gondoskodni – a Lt.–ben meghatározottakon túl, - ha a felek másképp nem állapodnak meg:
a.) Az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, fűtéséről az ingatlan adottságainak megfelelően,
b.) külön szolgáltatási díj ellenében, melynek összegét a ténylegesen felmerülő önköltség és a vonatkozó jogszabályok alapján kell meghatározni:
- a közös használatra szolgáló helyiségben lévő olyan berendezések használatának biztosításáról, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
- a házi szemét elszállításáról,
- A vízellátás és csatorna használat (szennyvízelszállítás) biztosításáról, ha a közműszolgáltatóval külön szerződés nem köthető.
(4) A bérbeadótól szerződésben átvállalt kötelezettség teljesítése esetén (bérlőt) olyan mértékű lakbérmérséklés illeti meg, amennyi az épület tényleges üzemeltetési költségéből a (önkormányzati bérlakásra) eső költség.
(5) A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát haladéktalanul kivizsgálja, majd
- a hiba kijavítását azonnal elvégzi, vagy
- a bérlőt (ha azt vállalja), megbízza a munka elvégzésével, melynek igazolt költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul köteles megtéríteni a bérlőnek.
(6) A bérbeadó bejelentés esetén, az azonnali beavatkozást nem igénylő hibákat a Lt.-ben meghatározottak szerint, de az épület használatát akadályozó hibák esetében legkésőbb a bejelentéstől számított egy éven belül köteles megszüntetni.
(7) A bérbeadó köteles az önkormányzati bérlakás bejárati ajtójának, ablakainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről gondoskodni.
(8) A bérlő köteles gondoskodni az önkormányzati bérlakás tisztántartásáról, burkolatainak és a
(7) bekezdésben nem említett nyílászárók, belső falak felületképzéséről, berendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.
(9) A felek a
(8) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapodhatnak úgy, hogy a meghatározott lakbéren túl a bérlő köteles megfizetni a bérbeadónak a megállapodásban átvállalt munka költségét. A megállapodásnak tartalmazni kell az átvállalt munkák tételes felsorolását, a teljesítés módját és esedékességét, valamint ezek igazolt költségeit.
16. § (1) A bérlő bérleményében műszaki változtatást a bérbeadó tudtával és hozzájárulásával hajthat végre megállapodás alapján, bérbeadói költségviseléssel, vagy anélkül.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a munka leírását, a kezdés és a befejezés időpontját,
- a költségviselési kötelezettséget, az elszámolás módját,
- a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének a kötelezettségét,
- a végzett munka eredményeként kialakított berendezések tulajdonjogát,
- a leszerelt berendezések, kibontott anyagok feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, elszállíttatását,
- minden olyan lényeges kérdést, melyet a szerződő felek szükségesnek tartanak.
(3) A bérbeadó a komfortfokozatot növelő átalakításhoz a műszaki feltételek és a szakhatósági engedélyek megléte esetén köteles a hozzájárulást megadni, ha:
- komfortos önkormányzati bérlakás jön létre, ebben az esetben a költségtérítés a 15 évre számított lakbér-növekmény határáig érvényesíthető,
- összkomfortos önkormányzati bérlakás jön létre, ebben az esetben a költségtérítés a 10 évre számított lakbér-növekmény határáig érvényesíthető.
(4) A komfortfokozat növelésével járó költségeket bérbeszámítás formájában kell a bérlő részére megtéríteni a megállapodás időpontjában hatályban lévő lakbérrendelet alapján. A beszámítás elismerése a következő módon történik:
- a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,
- a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó köteles kifizetni,
- ha az önkormányzati bérlakás a bérlő részére kerül eladásra – a bérbeszámítással érvényesíthető, - még ki nem fizetett összeget a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
(5) Az önkormányzati bérlakás új komfortfokozatát a korszerűsítés után kell megállapítani, függetlenül a költségviselőtől és az elszámolástól.
(6) A bérbeszámítással az önkormányzati bérlakásba beépített szerkezetek, berendezések az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
(7) Új önkormányzati bérlakás kialakítással, valamint a meglévő önkormányzati bérlakás bővítésével járó átalakításhoz a bérbeadó hozzájárulhat 20 éves lakbérnövekményt meg nem haladó költségtérítés mellett.
(8) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez hozzájárulni nem köteles a
(3), illetve a
(7) bekezdésben felsorolt feltételek megléte esetén sem, ha a lakóépület a részletes rendezési terv szerint lebontásra kerül, illetve építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége kártalanítási igény nélkül a bérlőt terheli.
(9) Ha a munkák végzése során az önkormányzati bérlakás(ok)vagy lakásberendezés(ek) megrongálódik(nak), az így keletkezett hibát, a munkát végeztető egyidejűleg köteles kijavíttatni.
(10) Ha a bérbeadói kötelezettségek teljesítése 15 napon túl korlátozza az önkormányzati bérlakás használatát, a bérlőt olyan arányban illeti meg lakbércsökkentés a 16. naptól, mint amilyen arányt jelent az önkormányzati bérlakás alapterületéhez képest a használati jog korlátozása.
17. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg az önkormányzati bérlakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni a 14. § (1) bekezdése szerinti leltárral.
(2) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.
(3) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg ezek költségtérítésének módjáról és határidejéről.
(4) Ha a bérlő nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének és a költségek megtérítésének megállapítását.
(5) Ha az önkormányzati bérlakás berendezései, vagy burkolatai a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt:
a.) elhasználódtak és a bérleti jogviszony megszűnésekor azok cseréje indokolt, a költséget a volt bérlő viseli,
b.) részben használódtak el, cseréjük nem indokolt, a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő az elhasználódás mértékének megfelelő értéket (továbbiakban amortizációs költség) köteles a bérbeadónak megfizetni,
c.) a bérbeadónak az új bérlő részére a b.) pontban foglaltak fennállása esetén a %-ban meghatározott használhatósági fok szerint kell a használt burkolatot, berendezést átadni. Az előző bérlő által a bérbeadónak befizetett elhasználódási értéket ki kell fizetni az új bérlő részére. Amennyiben az előző bérlő részéről bármely okból nem történt amortizációs díjfizetés, a bérbeadó a bérleti jogviszony alatt, a berendezési tárgyak és burkolatok indokolt cseréje esetén az arányos részt megtéríti.
(6) A bérbeadót szavatossági kötelezettség az
(5) bekezdésben foglaltak betartása esetén nem terheli.
(7) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös
a.) köteles az önkormányzati bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani,
b.) nem köteles a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat elvégeztetni.
(8) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat az önkormányzati bérlakásból határidőre nem szállítja el, a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárba, vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során a hagyatékról leltárt kell felvenni, s azt az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.
(9) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 1 évig köteles megőrizni. Ha az örökösök értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket az szeméttelepre szállítja. Az értékesítéséből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott jogosultat illeti meg.
(10) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat az önkormányzati bérlakásból nem szállítja el, a lakással kapcsolatos valamennyi költség és a használati díj az örököst terheli.
Ha az örökös az önkormányzati bérlakást 90 napon belül nem adja át a bérbeadónak, kétszeres összegű használati díjat köteles havonta fizetni.
(11) A bérlő a saját költségén – a bérbeszámítási igény nélkül – létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor:
a.) az önkormányzati bérlakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti, az eredeti állapot helyreállítása mellett, vagy
b.) a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja.
18. § (1) A szerződés megszűnik, ha
a.) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b.) a lakás megsemmisül,
c.) az arra jogosult felmond,
d.) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e.) a bérlő a lakást elcseréli,
f.) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g.) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h.) a bérlő lakásbérleti jogviszony hatósági határozat folytán megszűnik.
(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
19. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a.) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,
b.) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
d.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják.
20. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással él(het).
21. § (1) A lakástörvény alapján elővásárlási jogra jogosult személyeknek a lakás eladására vonatkozó ajánlatot kell tenni. Az ajánlati kötöttség ideje 20 nap. A dokumentálható módon megküldött ajánlatnak tartalmaznia kell:
-az érintett lakás megjelölését,
- tájékoztatást arról, hogy az elővásárlási jog kit illet meg,
- tájékoztatást arról, hogy kérelmére hány évi részletfizetési kedvezményt ad az
önkormányzat a megállapított vételár közölt százalékának egy összegben való
-tájékoztatást arról, hogy a vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a
vételár hány százaléka illeti meg árengedményként,
-tájékoztatást arról, hogy ha a vevő az előírtnál rövidebb törlesztési időt
vállal, hány százalék engedmény illeti meg a vételárhátralékból,
- a vételárhátralékra kikötött kamat mértékét,
- az ajánlati kötöttség idejét.
(2) Ha a lakást a lakástörvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – tizenöt évi részletfizetési kedvezményt ad az önkormányzat, a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetése mellett.
(3) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a vételár 8 százaléka árengedményként megilleti, amennyiben összesen legalább 5 év lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ha lakásbérleti jogviszonya az 5 évet nem éri el, az árengedmény mértéke 1 %
(4) Amennyiben a vevő az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, úgy annyiszor évi 0,2 százalék engedmény illeti meg a vételárhátralékból, ahány évvel rövidebb törlesztési időt vállal.
(5) A szerződés megkötésekor a vételárhátralékra jegybanki alapkamatot kell kikötni.
(6) Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén:
a) A lakás vételárának mértéke: a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított ár;
b) A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke: 20 (húsz) százalék;
c) A részletfizetés időtartama: 15 év; A szerződéses kamat mértéke a jegybanki alapkamat (kamatmentességet az önkormányzat nem enged);
d) A vételárengedmény, ill. vételárhátralék megfizetésére adott engedményt a képviselő-testület nem köti feltételhez.
(7) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén az önkormányzat az ingatlanforgalmi szakértő által az értékelési bizonyítványban megjelölt értéken értékesíti a lakásokat. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a 22. § (1)-(6) bekezdései nem vonatkoznak, azokat Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló módosított 25/2004.(XI.1.) rendelet előírásai szerint versenytárgyaláson kell értékesíteni.
22. § (1) A lakásbérleti szerződésnek az e rendeletben megállapított mértékű lakbért meghaladó része semmis.
(2) A bérbeadó naptári évenként egyszer köteles a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését ellenőrizni.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozottakra a Lt. vonatkozó szakaszai irányadóak.
(4) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 14/2003. (VI. 16.) rendelet, valamint a módosításáról szóló 22/2003. (X. 29.), 2/2004. (I. 28.), 22/2004. (X. 28.) 18/2005. (X. 26.), 17/2006. (VI. 29.) 19/2006. (VIII. 21.) rendeletek.